Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-18 / 15. szám

20J4. JANUÁR 18., SZOMBAT KELET Az MSZP dominálja az összefogást régiónkban A hatból egy-egy vá­lasztókerületet kapott a DK és az Együtt-PM. DEBRECEN, MISKOLC, NYÍREGYHÁ­ZA. A demokratikus ellenzé­ki összefogás Borsod-Aba- új-Zemplénben nem hozott változást, a 7 választókörzet­ből hatban az MSZP, egyben pedig az Együtt-PM nevezte meg a közös jelöltet. Nem könnyű a baloldali összefo­gást domináló Magyar Szo­cialista Párt mellett a társult szervezeteknek labdába rúgni Hajdú-Biharban. Ez olvasha­tó ki abból, ahogyan a szö­vetségben részt vevő felek felosztották, melyikük hány választókerületben állíthat képviselőjelöltet a megyé­ben. A Gyurcsány Ferenc ál­tal vezetett Demokratikus Koalíció - amely már koráb­ban megnevezte jelöltjeit - hat választókerületből egyet megtarthatott, a berettyóúj­falui központú 4-es számút, amelyben a korábbi szocialis­ta Csontos János küzd a parla­menti helyért. Ugyancsak egy kerületben állíthat jelöltet az Együtt-PM, amely a debreceni l. kerületben Szegedi Istvánt indítja. Osztozkodtak A másik négyben az MSZP nevezhet meg jelölteket. Ró­nai György a debreceni 2-es számúban, Pallás György a 3-asban küzd a mandátumért. Szintén a szocialisták állíta­nak jelöltet a Hajdúszobosz­lót és térségét magába foglaló 5- ösben, valamint a hajdúbö­szörményi központtal kijelölt 6- os számú választókerület­ben. Előbbiben Bangóné Bor­bély Ildikó, utóbbiban pedig Kathiné Juhász Ildikó méret­teti meg magát. Hatból négy... Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője tavaly november 2l-én Nyírbátor­ban mutatta be a két párt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei jelöltjeit: az akkori felállás szerint a hat választókörzet­ből kettőben az Együtt-PM, négyben pedig az MSZP in­dított volna jelöltet. A na­pokban kibővült ellenzéki összefogás egy helyen vál­toztatott a megállapodáson: a DK jelöltje, dr. Baka István a vásárosnaményi központú 4-es számú kerületben küzd meg a parlamenti helyért - itt eredetileg Bíróné Dienes Csilla (Együtt-PM) mérette volna meg magát. A DK-hoz hasonlóan egy kerületben ál­líthat jelöltet az Együtt-PM is, amely a nyírbátori központú 6. választókerületben dr. Hel- meczy Lászlót indítja. A további négyben az MSZP adja a jelölteket. Jeszenszki András a nyíregyházi l-es szá­múban, Juhász Ferenc a 2-es- ben küzd a mandátumért, a Kisvárdát és térségét magába foglaló 3-asban Legény Zsolt, a mátészalkai központtal ki­jelölt 5-ös számú választóke­rületben pedig Halmi József indul. ÉKN „A baloldalnak több kell” A választók általában könnyebben mozgósíthatók valami ellen, mint mellett... fotó: ékn-archívum A politikai elemző szerint az ellenzéknek vannak nagyobb tarta­lékai. Budapest. Mesterházy Attila, a baloldali összefogás minisz­terelnök-jelöltje körülbélül 400 ezerben határozta meg azoknak a szavazóknak a szá­mát, akik még szükségesek ahhoz, hogy behozzák a kor­mányoldalt. „Összességében megálla­pítható, hogy sok fog múl­ni az ellenzék mozgósító törekvéseinek hatékonysá­gán, a választási részvételi arányokon - mondja Filip­pov Gábor, Magyar Progresz- szív Intézet politikai elem­zője. - Minél kevesebben mennek el szavazni a most passzív választók közül, an­nál valószínűbb a kormány maradása, ezért az ellenzék intenzív mozgósító kam­pányban érdekelt. A kései megállapodás pillanatában, tehát még az érdemi kam­pányt megelőzően a balol­dali szövetség támogatott­sága 6-10 százalékkal marad el a Fidesz-KDNE-től a teljes népesség körében, ami hoz­závetőlegesen 500-800 ezer hiányzó szavazót jelent.” Változó viszonyok „Fontos azonban hangsúlyoz­ni, hogy ez csak a kiinduló felállás - tette hozzá a szak­ember. - Az igen kiélezett hangulatúnak ígérkező ’kam­pányidőszakban, különösen annak utolsó szakaszában várhatóan nemcsak az el­lenzék, de a kormányoldal is képes lesz további választó­kat mozgósitani, „az elmúlt nyolc év” visszatérésének rémképével, az összefogás­ba frissen bevett Gyurcsány Ferenc „démonizálásával”. Ugyanakkor a pártot nem választók táborában az el­lenzéknek vannak nagyobb potenciális tartalékai: a leg­utóbbi felmérések szerint 1,2 millió azoknak a bizonyta­lanoknak a száma, akik kor­mányváltást szeretnének, és közülük mintegy 900 ezer vall inkább baloldali érté­keket. Ők azonban egyelőre nem érzik úgy, hogy az álta­luk elutasított kormányhoz képest bármely ellenzéki párt megfelelő alternatívát jelen­tene. Az MSZP-Együtt-PM- DK szövetségnek elsősorban őket kell meggyőznie kor­mányképességéről.” Ellene és mellette „Nem kizárt, hogy egy részü­ket az ellenzéki belharcok be­fejeződése már önmagában is aktivizálja, de a baloldalnak ennél többre lesz szüksége. Amellett, hogy most már saját programjukról, jövőképükről beszélhetnek, erős negatív kampányra is számíthatunk: a kormány vitatható lépései­nek és hibáinak kidomborítá­sára, arra, hogy az ellenzék a választást „Orbán elleni nép­szavazásként” próbálja majd meghatározni. Ennek oka nem kizárólag a politikusok ötlettelenségében keresendő, sokkal inkább abban a tapasz­talatban, hogy a választók általában könnyebben moz­gósíthatók valami ellen, mint mellett.” ÉM-BG Sok fog múlni az ellenzék mozgósító jpjk hatékonysá­FILIPPOV GÁBOR Bizonytalanokat veszíthetnek Passzívak a kormányváltók A választási egyezsége önmagában nem jelent megoldást a baloldal problémáira. Budapest. Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője Gyurcsány Ferenc egyértelmű sikereként érté­kelte a baloldali választási egyezség kibővítését, hiszen egy bebetonozottnak mon­Saját javára fordította a bebetono­zott egysé­get. LÁNCZI TAMÁS dott egyezséget tudott a saját javára felbontatni. Hangsú­lyozta: bár Mesterházy Attila és Bajnai Gordon sokáig erő­sen távol tartotta magát a DK elnökétől, végül mégis az ő forgatókönyve érvényesült. Kockázatos volt a stratégia A Századvég munkatársa megjegyezte továbbá, hogy Gyurcsány Ferenc vélhetően a baloldal mögött álló holdud­vart, értelmiségi elitet is maga mögé tudta állítani, amelynek tagjai szintén egy szélesebb körű egyezség érdekében fej­tettek ki nyomást a szocialis­tákra és az Együtt-PM-re. Juhász Attila, a Political Ca­pital vezető elemzője szerint A pártok közötti viták a kampányin- jgt dítást is aka- dályozták. Vt JUHÁSZ ATTILA gJr*'"“**'! tavaly év végére kockázatos­sá vált a baloldal választási stratégiája, amely önálló lis­tákra és koordinált egyéni választókerületi jelöltekre épült, mivel az Együtt-PM és a DK támogatottsága is csak 4-6 százalék között mozgott. Az érintett pártok közötti vi­ták pedig a kampány elindí­tását is akadályozták - fűzte hozzá. MTI Az Ipsos szerint meg­haladja az egymilliós létszámot, de passzív a kormányváltást akarók tábora. BUDAPEST. A választópolgárok némi aktivizálódását, továbbá a Fidesz 2, az MSZP és a De­mokratikus Koalíció (DK) 1-1 százalékpontos emelkedését mutatja az Ipsos friss, a széles körű ellenzéki együttműkö­désről szóló tárgyalások idején végzett felmérése. Az Ipsos január 6. és 13. között - tehát még a baloldali ellenzéki meg­állapodás bejelentése előtt -, az ország felnőtt lakossá­ga körében végzett közvéle­mény-kutatásának eredmé­nyei szerint a Fideszt jelenleg a választásra jogosultak 28 szá­zaléka támogatja, az MSZP-t 16 százaléknyian. A Jobbiknak kevéssel csökkent a tábora, az év végén 7, most 6 százalék­nyian sorakoztak fel mögéjük. A DK híveinek aránya 2-ről 3 százalékra emelkedett, és így utolérte az Együtt-PM-et, amelyet - a múlt hónaphoz hasonlóan - ugyancsak 3 szá­zalék támogat. Az LMP válto­zatlanul 2 százalékos. Azonos az aktivitás A baloldali pártok híveinek aktivitási szintje azonos a Fi- deszével, de a biztos részvé­telt ígérők 55-57 százalék kö­zötti arányai mutatják, hogy jelentős belső mozgósításra van szüksége kormányerő­nek és ellenzéknek egyaránt - állapította meg az Ipsos. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 48 százalékon áll, az MSZP 27 százalékos, a Jobbik ll százalékos. Az Együtt-PM és a DK a bejutási küszöböt jelentő 5 százalékon áll, az LMP ezalatt, 3 százalékkal. Közel a választás, de még mindig jelentős azok aránya, akik hezitálnak a részvételt illetően - olvasható az Ipsos összegzésében. A biztosan szavazni kívánók aránya a cég szerint 42 százalék, de 25 százaléknyian csak való­színűsítik elmenetelüket. MTI Közös listával sem erősebb az ellenzék? Csak egy százalékos javulást prognosztizált a Századvég az össze­fogás által. BUDAPEST. Egy százalékkal több a baloldali választási ko­alíció támogatottsága közös listával, mintha a szereplők külön indulnának. A Jobbik esetében erősö­dés tapasztalható - derült ki a Századvég legújabb felmé­réséből. Januárban a teljes népesség körében az MSZP 13 százalékon, az Együtt-PM 4 százalékon, a DK pedig 3 százalékon áll, azaz összesen A baloldaliak körében különö­sen népszerűek a magyar zöl­dek: az MSZP-szimpatizánsok 52, Bajnai-híveinek 66 száza­léka drukkol nekik. Gyurcsány visszatérése így nemcsak a Fi­a teljes népesség 20 százaléka szavazna a baloldali pártokra. Ha a megkérdezettek a közös listát is választhatják, ez az érték 21 százalék. A Fideszre a teljes népesség 32 százalé­ka voksolna, a Jobbik 10 szá­zalékon áll, ami a megelőző hónaphoz képest erősödést jelent. Az LMP támogatottsá­ga 3 százalék. A biztos szavazó pártvá­lasztók között a kormánypárt támogatottsága 52 százalé­kon, az MSZP 21 százalékon, az Együtt-PM 5 százalékon, a DK pedig 4 százalékon áll. A Jobbik ebben a körben is erő­desz 2010-es szavazótáborát kovácsolhatja újra egybe, de az egyetlen kitartóan Gyur- csány-ellenes baloldali párt­hoz is hozhat vendégszavazó­kat - vélik a kutatók. södött, jelenleg 14 százalék a támogatói aránya. Az LMP-re a biztos szavazó pártválasz­tók 3 százaléka voksolna. A felmérés január 10. és 12. kö­zött történt ezer felnőtt meg­kérdezésével, hibahatára 3,2 százalékpontos. Nézőpont: változatlanság Változatlan erőviszonyokat mért a pártok támogatásá­nak vizsgálata során a Né­zőpont Intézet az idei első, de még a közös ellenzéki lis­ta bejelentése előtt készült közvélemény-kutatásában: a Fidesz ekkor 37 százalékon, a baloldal 21 százalékon állt a teljes népesség körében. A Fidesz a teljes népességben 37 százalékon állt a január 6. és 9. között végzett felmérés eredménye szerint, de az ak­tív szavazók körében elérte a 46 százalékot - derül ki a Heti Válasz számára készí­tett reprezentatív kutatásból. Az egyesülő baloldal a teljes népességben 21, a választási részvételüket biztosra ígérők körében 25 százalékon állt ekkor. A 21 százalékon belül 10-et ért el az MSZP, 7-et az Együtt-PM és 4-et a DK, míg a biztos szavazóknál az MSZP esetében 10 százalékos, az Együtt-PM-nél 9, míg a DK-ra vonatkozóan 6 százalékos tá­mogatást mértek. Az LMP október óta nem éri el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt: a tel­jes népességben és az aktívak körében is csak 3 százalékon áll. Pedig a zöld párt iránti szimpátia meglepően ma­gas. Az összes megkérdezett negyven százaléka szeretné, ha az LMP a következő parla­mentbe is bejutna, és csak 37 százalék nem - közölte a Né­zőpont Intézet. A megkérde­zettek 64 százaléka válaszolt úgy, hogy részt venne a sza­vazáson. MTI Kik és merre fordulnak? Pártok támogatottsága a teljes népesség körében, 0 Eidesz-KDNP ■ MSZP ■ Jobbik ■ LMP ■ DK ■ Együtt 2014-PM G Egyéb párt □ Bizonytalan 10% 2014. január B Fidesz-KDNP ■ MSZP-Egyiitt 2014-PM-DK közös lista ■ lobbik a LMP ■ Egyéb párt □ Bizonytalan GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: SZÁZAWÉG ALAPÍTVÁNY FELMÉRÉSE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents