Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-11 / 9. szám

2014. JANUÁR 11., SZOMBAT »i KELET ■■■ — at,«? r» -c Alenka Bratusek és Orbán Viktor FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD Alapkőletétel a miniszterelnöki találkozón Kétvölgy. Orbán Viktor ma­gyar és Alenka Bratusek szlovén miniszterelnök pén­teken átadta a Vas megyei Felsőszölnök és Kétvölgy közötti utat, amelynek épí­téséről a magyar kormányfő úgy fogalmazott: az a saját gyengeségeink felett aratott diadal. A Rábavidéken élő szlovének ugyanis régóta szorgalmazták az általuk „miseútnak” keresztelt út megépítését. mti A német és a francia elnök emlékezik BERLIN. Közöí megemléke­zést tart a német és a francia államfő idén augusztusban az első világháború kitöré­sének századik évfordulója alkalmából. Joachim Gauck német államfő és Francois Hollandé francia elnök au­gusztus 3-án, a Francia- országnak küldött német hadüzenet évfordulóján találkozik az elzászi Vieil Armand (Hartmannswiller- kopf) nevű magaslatán, mti Háromszoros életfogytiglan A Pécsi ítélőtábla tárgyalótermében. fotó: mti, sóki tamás Jogerősen is tényleges életfogytiglant kaptak Szita Bence gyilkosai. PÉCS. Helybenhagyta a tizen­egy éves Szita Bence gyil­kosaira első fokon kiszabott tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést a Pécsi ítélőtábla pénteken hozott jogerős határozatában. Különös kegyetlenség A bűntettet 2012. október 29- én követte el a kaposvári Polcz Erika és az általa felbérelt két hajléktalan, Bogdán József és Kertész József. A gyilkosok a Kaposvár melletti sántosi er­dőbe csalták a fiút, ott Bogdán a kocsiból kiszállva ütötte, rúgta, taposta, ásóval, késsel több tucatszor megszúrta, megvágta őt. Eközben Ker­tész megásta a gyerek sírját, a nő mindehhez elemlámpával világítva segédkezett. A tet­tesek a még életben lévő fiút a gödörbe temették, ahol meg­fulladt, ruháit és telefonját a Kapos folyóba dobták. A nő még a bűntett éjsza­káján bejelentést tett a fiú eltűnéséről a rendőrségen. A rendőrök a gyermek holt­testét néhány nappal később Kaposvár toponári városré­szében találták meg. Azért ott, mert a tetteseket a sántosi erdőben vadászok zavarták meg, ezért Bogdán később jobbnak látta kiásni és másho­vá temetni a fiút. Szita Bencének azért kellett meghalnia, mert Polcz Erika a gyermeket okolta, amiért megromlott a kapcsolata élet­társával, a fiú nevelőapjával. A gyermeket ezen okból ko­rábban méreggel is megpró­bálták megölni, de nem sike­rült. A Pécsi ítélőtábla Krémer László vezette tanácsa pénte­ken megalapozottnak találta az ügyben korábban eljáró Ka­posvári Törvényszék elsőfokú döntését, melyben a bíróság a bűncselekményt tagadó, il­letve a felelősséget egymásra hárító vádlottakat szerepük­től függően nyereségvágyból, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, tizennegye­dik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés miatt marasztalta el. A gyilkosok bűnösségére az első- és a másodfokú bíró­ság vallomásokból, telefonos híváslistákból, cellainformá­ciókból, DNS-mintákból és abból is következtetett, hogy ásót kértek kölcsön, a nő pe­dig aranytárgyakat adott el, hogy fizetni tudjon Bogdán­nak. Krémer László tanácsvezető bíró a büntetés kiszabásával kapcsolatban hangsúlyozta: a tettesek a bűncselekményt példátlan brutalitással, gyer­mek sérelmére követték el; a büntetőügyeket egy évtizede tárgyaló tanács mostanáig nem találkozott olyan vád­lottakkal, mint Polcz Erika és Bogdán József, akiknek az emberölés négyszeres minősí­tett esete miatt kell felelniük. A biró rámutatott, a gyil­kosok felelősségüket nem is­merték el, valódi megbánást nem tanúsítottak. mti Az alaptörvénybe ütköztek Devizaárfolyam (2014 01.10.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 299,56-0,69 USA dollár ^20,30-0,29 Svájci frank 242,70-0,11 Angol font 361,64-1,43 Román lej 65,98-0,21 Ukrán hrivnya 26,61-0,14 Horvát kuna 39,27-0,09 Lengyel zloty 71,78 +0,07 <0 http://www.boon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Alkotmányellenesnek bizonyult a román de­centralizációs törvény. Bukarest. A román alkot­mánybíróság az alaptörvény­be ütközőnek minősítette pénteken a decentralizációs törvényt, amellyel több köz­ponti intézményt akart ön- kormányzati hatáskörbe utal­ni a bukaresti kormány. A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) által is támogatott jogszabály a jelenleg minisztériumokhoz tartozó közegészségügyi in­tézményeket, mezőgazdasági igazgatóságokat, munkaügyi felügyelőségeket, sportlé­tesítményeket, kulturális igazgatóságokat adta volna önkormányzati hatáskörbe. Az RMDSZ vezetői a törvény elfogadása idején jelezték, minden olyan kezdeménye­zést támogatnak, amely a helyi autonómiát erősíti és lehetővé teszi, hogy a magyar közösség maga dönthessen az őt érintő ügyekben. A parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzáti felelősségvállalással novem­berben elfogadott törvényt a jobbközép Demokrata Libe­rális Párt (PDL) támadta meg az alkotmánybíróságon. A testület a formai kifogásokat elutasította, de helyt adott a tartalmi kifogásoknak, és a törvényt egészében alkot­mányellenesnek minősítette. Az alkotmánybíróság egyhan­gúlag hozta meg határozatát, amelynek indoklását később teszi közzé. A PDL beadványában úgy vélte: a helyi autonómia al­kotmányos elvét sérti a de­centralizációs törvény. MTI Mendrey: „Rosszízű kommunikáció” PDSZ: továbbra is a nemzetgazdasági átlag alatt vannak a pedagó­gusfizetések. Budapest. A Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint örvendetes, hogy a minimálbérhez kap­csolódva nőnek a pedagó­gusok keresetei, azonban a fizetések továbbra is a nem­zetgazdasági átlag alatt van­nak. Hungarikum az emelkedés Mendrey László, a szakszer­vezet elnöke erről pénteki év­Mendrey László fotó: internet nyitó budapesti sajtótájékoz­tatóján beszélt. Örvendetes, hogy a mini­málbérhez kötve emelkednek a pedagógusbérek, ez egy hungarikum, és helyes - fogal­mazott az érdekvédő. Szerinte ugyanakkor rosszízű a hozzá kapcsolódó kommunikáció, hiszen az átlagos béremelés alig több mint bruttó nyolc­ezer forint, közel nettó 5300 forint, és a pedagógusokat se­gítők ebből sem részesülnek. Egy tálca tojás ma 1200 fo­rintba kerül, és egy hétvégi nagybevásárlás 14-16 ezer fo­rint - vont párhuzamot. A pedagógusok életpálya- modellhez kapcsolódó bér­emelését úgy összegezte: „nem akkor, nem úgy és nem annyi”. Ugyanakkor a munka­terhek nőttek, s az eddigi 22 óráról 24-26-ra emelkedett az óraszámuk. Emellett ott van a 32 óra kötelező bent tartózko­dás, ami komoly munkateher növekedést hozott, és a visz- szajelzések szerint a szakmai munka rovására megy. A pedagógusok besorolási rendszere, és az, hogy min­denkit szakmai tapasztalattól, végzettségtől függetlenül egy kategóriába tettek, elemi felhá­borodást hozott. Az egész napos iskolát „kényszemapköziként” érté­kelte. MTI Vendégjegyzet Malakucziné Póka Mária Korok, diplomák, nemek és iskolák A népesség iskolázottsága folyamatosan javul az egymást követő generációk egyre magasabb képzettségi szintjével összefüggésben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az or­szágos tendenciának megfelelően. A KSH legutóbbi, 2011. évi népszámlálási információi alapján az általános iskola első osztályát be nem fejezők aránya 1,0 százalékra mér­séklődött a megye 10 éves és idősebb népességén belül. Az általános iskola 8. osztályát a megfelelő korú (15 éves és idősebb) népesség 91 százaléka végezte el, ami a 2001. évihez képest igen jelentős javulás. Érettségit a 18 éves és idősebb lakosság ugyancsak növekvő hányada, 38 százaléka szerzett. A legalább érettségivel rendelkezők aránya a 20-24 éveseknél a legmagasabb (57 százalék). Az életkorral összefüggő kép­zettségbeli különbségeket jól mutatja, hogy az előbbiekkel egyidejűleg a 74 évesnél idő­sebbeknek csupán 12 százalé­ka érettségizett. Diplomával a 25 évesek és idősebbek 13 százaléka rendelkezett 2011- ben. (2001-ben ugyanez az arány még csak 8,3 százalék volt.) A főiskolát, egyetemet végzettek számának, arányának a tízévenkénti népszámlá­lási periódusok szerinti növekedése 2001-2011 között volt a legnagyobb, a felsőfokú oktatás 2000-es évekre jellemző expanziójának köszönhetően. A 25-29, továbbá a 30-34 éveseknek az átlagosnál jóval magasabb hányada (20-22 százaléka) diplomás, míg a 74 évesnél idősebbeknek csu­pán 4,6 százaléka. Nemek szerint vizsgálva az általános iskola első osztá­lyát be nem fejezők aránya a 10 éves és idősebb népesség­ből a nőknél magasabb, mint a férfiaknál, kizárólag az idős korú nők kedvezőtlen adata miatt. Az általános iskolát a megfelelő korú nők kisebb arányban végezték el, mint a férfiak, szintén az idős korú nőknél fennálló lemaradás miatt. Az érettségizettek aránya ugyanakkor már a nőknél magasabb, mivel a fiatalabbaknál, az időskori hátrány megmaradása mellett, a nők iskolázottsága lényegesen magasabb szintű, mint az ugyanolyan korú férfiaké. A diplomásoknál az előbbinél is fokozottabb a nők előnye, a főiskolai, egyetemi végzettséghez kötött szakmák jelentős részének néhány évtizede tartó, és egyre intenzívebb el­nőiesedése miatt. A 25-29 éves nők 29 százaléka, az ugyan­ilyen korú férfiak 15 százaléka diplomás. A nők diploma tekintetében fennálló előnye az 50-59 éves korcsoportig megmarad. Más aspektusból ez azt is jelenti, hogy 2011-ben a me­gyében a diplomás nők másfélszer annyian voltak, mint a diplomás férfiak, és az érettségizett nők száma is 1,3-sze- resét jelentette a férfiakénak. Az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezőkön belül viszont a férfiak száma volt kétszerese a nőkének. Szociológiai és statisztikai célú felvételek tanúsága szerint a diploma megszerzésére ösz­tönöz, hogy az iskolázottsági szint napjainkban jelentős jövedelem-differenciáló tényezővé vált. Ezzel együtt a középfokú szakmai végzettség iránti kereslet is növekszik, ami ideális esetben ugyancsak jó egzisztencia kialakítását teszi lehetővé, és ez elsősorban a férfiak számára vonzó lehetőség. A megye lakóinak iskolázottsági mutatói a kedvező változások és a fiatalos korstruktúra ellenére elmaradnak az országostól. Például a diplorhások aránya a 25 éves és idősebbeken belül a megyében a már említett 13 száza­lék, miközben a vidéki átlag 16 százalék, az országos 19 százalék. Kivételes helyzetben van a megyeszékhely, Nyíregyháza, ahol Szabolcs-Szatmár-Bereg megye diplo­másainak több mint négytizede koncentrálódik, és a felső­fokú végzettségűek aránya a megfelelő korú népességből összességében 27 százalék, ezen belül a 25-29, illetve a 30-34 éveseknél közel 40 százalék. A 25-29 éveseken belül a diplomások aránya a főváros, Szeged és Debrecen után Nyíregyházán a legmagasabb a megyeszékhelyek sorá­ban, eltérő képzettségi struktúra mellett. (A 30-34 évesek, valamint a 35-39 évesek esetén is dobogós helyhez közeli magas nyíregyházi arány jellemző.) • Szerzőnk a Központi Statisztikai Hivatal debreceni főosztá­lyának főosztályvezetője A lakosság iskolázott- sági mutatói a ked­vező változások és a fiatalos korstruktúra ellenére elmaradnak az országostól.. Elfogadható a határidő BUDAPEST. A vállalkozások mazók erre a határidőre tud­ugyan hosszabb határidőt sze­rettek volna, de a február végi dátumot elfogadhatónak tart­ják azzal, hogy később át kell tekinteni, a gyártók és a forgal­ják-e teljesíteni a szállításokat - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentésére Vámos György, a, kereskedelmi szövetség főtitkára. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents