Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-09 / 7. szám
2014. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK KELET rAlni»hi Nemzeti "Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült A bontás lépései Milyen feladatok vannak egy épület lebontása esetében? Milyen sorrendben célszerű haladni, hogy a baleset- veszélyt élkerüljük, illetve a bontás költségminimalizált legyen? 1. Elsődleges feladat a bontási engedélyek beszerzése az önkormányzat építési osztályától. Ezt a bontást végző cég elvégzi. Ebben a fázisban a közművek, a gáz és villany eltávolítását is el kell végezni, szükség esetén ideiglenes mérőóra állást kell kihelyezni. A villany és gáz eltávolítása, illetve ideiglenes megoldások engedélykötelesek. 2. A bontás második fázisa a kémény-, illetve a tetőszerkezet szakszerű szétszerelése, a cserepek, a tetőléc és a szaruzat eltávolítása. A ház tetejéről leszedett anyagok általában újra- hasznosíthatók, újrafelhasználhatok egy másik épülethez, így a feladatot alaposan, szakszerűen kell elvégezni. 3. A harmadik fázis során a födémze- tet, gerendákat távolítják el. 4. A negyedik fázisban, vagy sürgősség esetén akár a korábbi fázisok alatt nyílászárók, ajtók és ablakok kiszedését kell végrehajtani. 5. Az ötödik fázis a falazat összebori- tása, a tényleges bontás elvégzése. 6. A hatodik fázisban az épület alapzatát távolítják el, kiforgatják a sávalapot. 7. A hetedik fázis a terep síkolása, kiegyenlítése, azaz a tereprendezés, mely opcionális, így igény szerint végezhető. Egy tanács: Vigyázz, ha dől a fal! A bontásnak szigorú munkavédelmi előírásai vannak fotó: racskó tibor A falmagasság kétszeresének megfelelő oldalirányú sávot kell veszélyes zónának tekinteni. munkavédelem. A nyíregyházi tömbkórház jelenleg is zajló építésénél több épületet - köztük például az onkológiai osztály régi épületét - is kénytelenek voltak lebontani a szakemberek. De vajon munkavédelmi szempontból milyen előírásokra kell figyelni az ilyen munkálatok során? Erre a kérdésre adott választ lapunknak Geri Péter, az egyik nyíregyházi generál- kivitelező cég építésvezetője. Csak szakképzett irányítással Alapszabály, hogy csak az arra feljogosított, az érvényes jogszabályok szerinti képesítéssel, tapasztalattal és megfelelő gyakorlattal rendelkező személy irányításával szabad megkezdeni és folytatni a munkát - mondta Geri Péter. Az építésvezető hozzátette: a bontást végző munkavállalókkal az alkalmazott technológiát, műveletet előzetesen A bontást végzőkkel az alkalmazott technológiát, műveletet előzetesen meg kell ismertetni. GERIPÉTER meg kell ismertetni. A bontás tárgyi feltételei az alábbiak: bontási terv, melynek tartalmaznia kell a bontás sorrendjét, a bontás technológiáját, a szükséges eszközöket és az alkalmazandó segédszerkezeteket. Tisztiorvosi engedély- A bontás megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy milyen anyagból készült az építmény. Amennyiben azbeszt- tartalmú anyag található az épületen, épületben, akkor a vonatkozó jogszabály betartásával a bontására részletes bontási tervet kell készítenie a munkáltatónak, amit az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területi szervével engedélyeztetni kell - figyelmeztet Geri Péter. Összefoglalva, a bontási munka legfontosabb szabályai a következők: az épületek összefüggő szerkezeti részeit több szinten egyszerre bontani nem sáabad. Az építményt, vagy annak részét aláásással, vagy egyéb stabilitást veszélyeztető módszerrel dönteni tilos. Döntéssel történő épületbontás esetén annak időpontjáról az érintett terület lakóit értesíteni kell. A döntés irányába eső területet szabaddá kell tenni, és el kell keríteni. Markolóval történő bontás esetén a felemelt markolókanál és a bontandó építmény felső szintje között 0,5 méter szabad távolságnak kell lennie. Súllyal történő döntés esetén a munkagép gémállását úgy kell megválasztani, hogy a gém legfelső helyzete és a bontandó épületrész legmagasabb szintjét legalább 1,5 méterrel meghaladja.- A kibontott anyagot úgy kell eltávolítani, hogy se porzást, se egyéb olyan hatást ne okozzon, amely a környezetre, az építési munkahelyre, vagy az annak közelében tartózkodókra káros, vagy kellemetlen lenne. A közlekedési és menekülési utakat a törmeléktől tisztán kell tartani. Bontásnál a falmagasság kétszeresének megfelelő oldalirányú sávot veszélyes zónának kell tekinteni - zárta Geri Péter építésvezető. ÉKN-TG Az átlagosnál több baleset Az építőipari munkák során az átlagosnál több halálos és súlyos munkabaleset történik minden évben. munkavédelem. Ezek a balesetek kivétel nélkül megelőzhetők lennének, ha a munkát végzők és munkáltatóik egyformán ismernék és alkalmaznák a tevékenységre vonatkozó előírásokat és megoldásokat. A tapasztalatok szerint az építési munkaterületeken igen sokszor a kivitelezők (fő- és alvállalkozók) munkájának összehangolási hiánya, illetve a felelős irányító munkavállaló személyes közreműködésének hiánya, vagy alacsony színvonala, a munkahelyi vezetők ellenőrzéseinek elmaradása, illetve felületes volta a súlyos munkabalesetek oka. A formális munkavédelmi oktatás, illetve a formális tájékoztatás, vagy ezek elmaradásának következménye, hogy a munkavállalók nem, vagy csak részben ismerik a szabályokat. A szabályismeret hiánya pedig közvetlenül vezet a balesetekhez. Szigorú szabályozások Az építési munkahelyeken a munkavégzés helyének meghatározásakor alapvető követelményként figyelembe kell venni annak elérhetőségét, ezért meg kell határozni, ki kell jelölni, a közlekedésre alkalmassá kell tenni a közlekedési utakat a következő követelmények teljesítésével. A munkahelyekhez vezető utaknak, a járműforgalom számára szolgáló közlekedési utaknak megfelelő teherbírásúnak, a rajtuk lebonyolódó közlekedés és szállítási feladatokat figyelembe véve kellő szélességűnek, egyenletesnek, botlásmentesnek, csúszásmentesnek kell lenniük. A közlekedési utakat úgy kell kijelölni és kialakítani, hogy azok a lehulló tárgyaktól, anyagoktól kellően védettek legyenek. A közlekedési utaknak szeméttől, törmeléktől és építési anyagmaradékoktól mentesnek kell lenniük, mivel közlekedni, szállítást végezni csak olyan útvonalon szabad, ahol az akadálymentesség biztosított. Áttekinthetetlen terepen az utat jól látható módon, egyértelműen meg kell jelölni, a gyalogos- és járműforgalmat, az anyagmozgatási útvonalakat el kell választani egymástól. A gyalogos és az anyagmozgatási utakat az igénybevevők számának, a tevékenység típusának megfelelően méretezni kell. ékn i <§> Az egyik legveszélyesebb iparág Még a legveszélytelenebbnek tűnő építőipari tevékenységeknél is alapvető fontosságú a legfontosabb munkavédelmi előírások betartása fotó: ékn-archIvum Az építőipari tevékenységek veszélyei Az építőipari munkahelyek veszélyességét nagymértékben meghatározza az ilyen munkaterületek ideiglenes jellege. Az, hogy mindig új helyszínen kell munkát végezni és berendezéseket telepíteni, a veszélyforrások számát és súlyosságát megnöveli, ^építőipari tevékenységek közül az egyik legveszélyesebb a magasban végzett munka. Sok veszélyt rejt magában az építmények bontása is. 1. A veszélyforrások ismertetése a) A magasban végzett munka A magasban végzett munka legfontosabb veszélye a leesés. Veszélyforrást jelenthet még a munkaszintet alkotó anyag minősége is. A leesés veszélyét ugyanis növeli az, ha a munkavállalónak olyan helyen kell tartózkodnia, közlekednie és munkát végeznie, amely vagy nem tudja megtartani, vagy a felülete valamilyen ok miatt csúszós. Ugyancsak veszélyt jelenthet a magasban lévő munkaszint megközelítési módja. ________________________________ b) Bontás A bontási munkák közben bekövetkező balesetek túlnyomó része - nem nagy tévedés azt állítani, hogy mindegyike - a munkálatok nem megfelelő előkészítése, illetve a szabálytalan végzése miatt következik be. Itt is előfordul a leesés veszélye, de a megbontott építmény szilárdság-, stabilitás-csökkenése, a nem megfelelően leválasztott közművezetékek, valamint az építmény anyagának káros hatása jelenti a legfontosabb veszélyforrást. ____________ c) Földmunka A földmunkáknál a legnagyobb veszélyt a munkagödör, vagy munkaárok oldalfalának beomlása okozza, de itt is felléphet a beesés veszélye.___________________________ 2. A veszélyforrások elleni védekezés a) A magasban végzett munka Az építés-kivitelezés során a 2 méternél magasabb munkaszinteknél minden esetben gondoskodni kell a leesés elleni védelemről. Az elsődleges védelmet a védőkorlát jelenti. A védőkorlátnak legalább 1,0 méter magasnak kell lennie, három részből: a felső és középső korlátelemből, valamint lábdeszkából kell állnia. Lényeges, hogy az egyes korlátelemek közötti távolság nem lehet nagyobb 0,3 méternél. Ezen kívül még az is lényeges, hogy a korlátnak egy véletlenül nekieső embert meg kell tudni tartania, tehát a korlátelemek anyaga és a felerősítés módja is nagyon fontos. A védőkorlátot a szintkülönbség szélén helyezik el általában. A rögzítésnél nagyon fontos, hogy sem huzalszög, sem lágyvashuzal nem használható rögzítő elemként. Ezek teherbírása ugyanis bizonytalan. Olyan esetben, amikor a munkavégzés helyszíne a szintkülönbség szélétől számított 2 méternél több, jelzőkorlát is alkalmazható. Ebben az esetben a korlátnak csak jelző szerepe van, tehát a szilárdság szempontjait nem kell figyelembe venni. De arra ügyelni kell, hogy a munkaterület megközelítése is biztonságosan történjen. A jelzőkorlátot a szintkülönbség szélétől számított 2 méteres határvonalra kell elhelyezni. Ha sem védőkorlát, sem jelzőkorlát nem alkalmazható, akkor egyéb más módon kell a védelemről gondoskodni. A más mód egyike az egyéni védőeszköz alkalmazása. Ennél nagyon fontos az, hogy a veszély minden pillanatában védenie kell a munkavállalót, és előre meg kell határozni azt a teherbíró szerkezetet, amelyhez rögzíteni lehet az egyéni védőeszközt. Az egyéni védőeszköznek pedig olyannak kell lennie, hogy egy esetleges zuhanás ne okozzon sérülést. Tehát teljes testhevederzetből, rögzítő kötélzetből és zuhanásgátlóból álló rendszert kell alkalmazni. A zuhanásgátlónak az a szerepe, hogy a testre ható fékező erőt elviselhetőre csökkentse. Az előzőekből következően munkaöv nem alkalmazható leesés elleni egyéni védőeszközként. ______________. __________ b) Bontás A bontás során fellépő veszély elleni védekezés legjobb módja a munka gondos előkészítése. Az előkészítés során pontosan meg kell határozni a bontandó építmény anyagait, a benne lévő vezetékek leválasztásának lehetőségeit, a bontás módját, eszközeit, segédszerkezeteit. Ezek jelentik tulajdonképpen a bontási terv részeit, ezt előre el kell készíteni, a bontásba« részt vevő munkavállalókkal ismertetni is kell. Az is nagyon fontos, hogy a bontási munkát csak megfelelő képesítéssel rendelkező személy irányítása mellett szabad végezni. Ez azért fontos, mivel bontás közben előfordulhat előre nem várt probléma, amelynek megoldását esetenként azonnal meg kell határozni. Arra mindig ügyelni kell, hogy a bontás során az építmény- részek stabilitása biztosított legyen, ne fordulhasson elő az építmény váratlan összeomlása, ledőlése. Meglazult, vagy bizonytalan teherbírású épületszerkezetekre, födémekre állványt, vagy dúcolást helyezni nem szabad. A bontás során használt aládúcolásokat, kitámasztásokat, kiváltásokat méretezni kell. __________________.________ ej Földmunka A mélyépítés biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeinek meghatározásához elengedhetetlen a geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálat. A vizsgálat során meg kell állapítani a földmunka során érintett talajrétegeket, a talajvíz viszonyokat. A talajvizsgálatok általában fúrással vett minták laboratóriumi vizsgálatát jelentik, ennek eredményei szerint kell megállapítani a földfal megtámasztásának, illetve a munkaárok (munkagödör) kialakításának módját. Ha ilyen vizsgálat nem előzi meg a földmunkát, akkor az árok kialakításánál laza talajt kell feltételezni. Ebben az esetben függőleges falú árok mélysége legfeljebb 0,8 m lehet dú- colat alkalmazása nélkül. Ennél mélyebb árok, vagy gödör csakis dúcolattalmegtámasztott oldalfalú lehet. Lényeges szempont még a munkaárok kialakításánál az is, hogy hol helyezkedik el. Közút mellett lévő ároknál, vagy olyan esetben, amikor a kiemelt földet csak az árok szélén lehet elhelyezni, illetve az árok mellett, a mélységével egyenlő szélességű sáv bármilyen megterhelése esetén mindenképpen dúcolni kell az árkot. A közlekedésből adódó dinamikus hatás, vagy a kiemelt föld által okozott terhelés ugyanis károsan befolyásolhatja a földfal állékonyságát. » A beesés elleni védekezés vagy védőkorláttal, vagy jelzőkorláttal biztosítható. Védőkorlátot kell biztosítani munkagödörnél, munkaároknál csak lakott területen belül, 1,25 métert meghaladó mélységnél, egyéb esetekben 0,25 méternél nagyobb mélység esetén jelzőkorlátot kell alkalmazni. A védőkorlát és a jelzőkorlát kialakítása a magasban való munkavégzésnél alkalmazottakat azonos.
