Kelet Magyarország, 2013. december (70. évfolyam, 281-304. szám)
2013-12-24 / 300. szám
2013. DECEMBER 24., KEDD A Mr Kevesebb vásárló költ Szaloncukorból hatalmas választék várja még most is a vásárlókat fotó: ékn Egy kis szaloncukorteszt, nagy-nagy tanulságokkal Nem biztos, hogy az a legfinomabb, ami a legszebben van csomagolva. Miskolc, nyíregyháza. Kicsiny, de annál lelkesebb tesztelő csapatunk a néhány héttel ezelőtti Mikulás-csokis felmérésünk után újabb feladatot kapott. Öt karácsonyi fenyőfadísznek való csokis termék véleményezésére kértük az Inform Média Kft. munkatársait, Szántó Ritát, Hajdú Mariannt, Szendrei Pétert és Pap Gyulát, akikhez csatlakozott erősítésként Berecz Csaba sportújságíró, amikor a teszt közepén jártunk. Mint az keretes írásunkból kiolvasható, nem ragaszkodtunk szigorúan a szaloncukorhoz, hiszen úgynevezett függelékeket is bevontunk az összehasonlításba. Két szempont értékelésére voltunk kíváncsiak ezúttal is: a külcsínre, és az úgynevezett belbecsre, azaz a termék ízvilágára. Óriási árkülönbség Lelőjük a poént, és a végén kezdjük! Volt olyan érzésünk, hogy nem a leginkább jól tálalt, csomagolt termék fogja elvinni a pálmát, s bizony ez így is lett. Leginkább ugyanis a Milka szaloncukor jött be a tesztelő csapatnak, akiktől a 0-5 pontig terjedő skálán majdnem a maximum pontot kapta, egészen pontos 19-et. A második helyen egyaránt 12-12 ponttal a Friedel fenyődísz figurája és a rum-puncsos szaloncukor végzett. (Zárójelben azért arra felhívjuk a figyelmet, hogy a győztes cukorka és a holtversenyben második édesség között 1400 forintnyi a különbség!) A negyedik a Friedel szív figurái lettek, míg a sereghajtó a piros gömbnek álcázott tejbevonómassza lett. Figyelem! Ez a későbbiekben még fontos adalék lesz, és most nem a hozzáadott „E-betűkről” beszélünk...- Egyik sem ízlett igazán... - jelentette ki Rita, de ha választanai kellene, akkor a Milkát szeretné. Szerinte kóstolt olyat, aminek szó szerint semmilyen íze nem volt. - Külsőre a szív figurás nyerte el a tetszésemet, ami azt hiszem, hogy az ünnepi asztalon, vagy a fa alatt egy szép kosárban, vagy egy tálban is jól mutatna. Szendrei kollégát a rumpuncs ízű tévesztette meg. Mint mondta, a csomagolás miatt kókusz ízt várt, de valami egészen furcsa „masszát” kapott.- Karácsonyi meglepetésnek viszont kitűnő - tette hozzá. - Egyébként ezek az alucsomagolások úgy általában nem tetszenek, mert az egykori iskolai menzákra emlékeztetnek. Berecz Csaba szerint a kakaós tejbevonómasszás „cucc” nagyon rossz: „Valamit eladtak csoki néven” - fogalmazott. A csomagolása azonban tetszett neki, díszítené vele a fát. A rum-puncsos szaloncukornak pedig amikor elárultuk az árát, nem hitte el. Barna köntösben Mielőtt a külcsín végeredményére rátérnénk - már csak azért is, mert egyes marketing szakemberek szerint jó csomagolással bármit el lehet adni - álljon itt Mariann véleménye: - A Milka barna csomagolása nem tetszik, nem karácsonyfára való - mondta. - Ha dísz, akkor legyen piros, vagy valami élénkebb. íz? Abban egyértelműen a Milka a nyerő! A szív figurás mellett viszont a többinek semmilyen íze nem volt. Tehát a külcsín: 16 pontot zsebelt be a legrosszabb ízű termék, vagyis a piros gömb. Hoppá! A dobogó második fokán két csokidísz osztozik a zsűri döntése nyomán. A Milka barna rühájú „Csokiö- zöne” és a Szív figura a Fri- edeltől. Mögöttük 9 ponttal a rum-puncsos szaloncukor, a végén pedig mindössze 8 pontocskával a fenyődísz figura, ugyancsak a Friedeltől. Egyszóval megint beigazolódott az a mondás, mely szerint nem mind arany, ami fénylik... ékn-jli Ők voltak a főszerepben- Milka tejcsokoládé szaloncukor kakaókrém töltelékkel (45%), 350 g: 1699 forint- Friedel karácsonyi figurák (fenyődísz) tejcsokoládéból (német), 100 g: 499 forint- Sweet Christmas rum-puncs ízű szaloncukor, 300 g: 279 forint- Friedel karácsonyi figurák (szív) tejcsokoládéból (német), 100 g: 479 forint- Piros gömb függelék kakaós tejbevonómasszából, 5 darab/75 gramm: 189 forint egyre többet csokira Továbbra is a zselés ízesítés vezeti a szaloncukrok népszerűségi listáját. BUDAPEST. A GfK Hungária szakemberei szerint kevesebben vásárolnak csokoládét az ünnepek előtt, de többet költenek erre. Tavaly csokoládéra, pralinéra és szaloncukorra egy-egy háztartás átlagosan 4733 forintot költött a szezon két hónapja alatt, ami 13 százalékkal haladta meg az előző éves szintet. Nem jött be a különleges íz A háztartások édességre fordított átlagos költése a szaloncukor esetében nőtt legjobban. A mennyiséget tekintve 8 százalékkal, értékben pedig 27 százalékkal nőtt a háztartások vásárlása a 2012-es karácsonyi szezonban az előző évhez képest: így egy-egy háztartás átlagosan 4026 forintot költött egyenként 2,9 kilogramm szaloncukor megvásárlására. A GfK rámutat, hogy ez az arányú intenzitásnövekedés még azzal együtt is pozitívan hatott a szaloncukorpiacra, hogy közben szűkült a vásárlói kör, hiszen a magyar háztartások kevesebb mint fele, 39 százaléka vásárolt szaloncukrot a tavaly karácsonyi szezonban. Továbbra is a zselés ízesítés vezeti a szaloncukrok népszerűségi listáját, ezt követi a vegyes ízesítésű szaloncukrok csoportja és a klasszikusnak számító marcipános íz. A következő a sorban a karamell íz, amely már kevesebb mint 5 százalékát adja az értékesített mennyiségnek, majd következik még számtalan egyéb, például a kókuszos, mogyorós, kakaós vagy a jog- hurtos íz. Pozitív trendet mutat Az olyan innovatívnak számító ízek, mint a narancsos, kávés, banános, rumos mogyorós, az elmúlt évek során sem igazán tudták meghódítani a vásárlóközönséget, arányuk az értékesítésből elenyésző. Annak ellenére, hogy a szaloncukorpiac pozitív trendet mutat, az ár egyre fontosabbnak bizonyul ebben a termékkategóriában is. Biztos jele az árérzékenységnek, hogy erősen emelkedik a kimért szaloncukrok aránya a teljes szaloncukor-eladásból: mig 2010 karácsonyakor a háztartások által megvásárolt mennyiség kevesebb mint fele származott kimért termékekből, addig ez az arány 2012 karácsonyára 60 százalék fölé emelkedett - olvasható a közleményben. ÉKN-GFK <§> Szaloncukor kézzel, marcipánból A bonbonkészítő egyenként mártja a csokoládémasszába a hagyományos, kézi töltéssel meggykrémmel töltött marcipán korpuszokat Pilisvörösváron. fotó: mti, máthé Zoltán A szaloncukor igazi hungarikum Speciális magyar hagyomány a szaloncukor használata a karácsonyfák díszítésekor. NYÍREGYHÁZA. A szaloncukor igazi hungarikum, hagyományosan magyar édesipari termék - szemenként selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, csokoládébevonatos cukorka -, amelyet a magyar családok a karácsonyfa díszítésére is használnak - írja a wikipedia. Staniolpapírba csomagolva A szaloncukor ősét (a fon- dant-cukrot, ami túltelitett cukoroldatból, felfőzéssel készült, puha, kikristályosított massza) a franciák a XIV. században kezdték el készíteni, tőlük német bevándorló cukorműves mesterek közvetítéssel, a XIX. század első harmadában érkezett Magyarországra, majd vált népszerű karácsonyi édességgé és egyúttal a magyar karácsonyfák csillogó díszévé is. A francia papillote (hajcsavaró papír, papírhüvely) nevű fon- dant-cukorka (folyadékkal töltött cukorka) sztaniolpa- pír csomagolásának belsejére aforizmákat nyomtattak. Magyarországon kezdetben a szaloncukrot kézzel készítették, de a 19. század végén megjelentek az első fondant- készítő gépek, amelyek a Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester által alapított, első magyar gőzüzemű csokoládégyárában működtek, és gyártották a karácsonyi édességet a Gerbeaud cukrászda számára. A legnevesebb cukrászdákban óriási mennyiségű szaloncukrot készítettek. A formákat átszitált rizslisztbe mártották, és az így keletkezett mélyedésbe öntötték a folyékony főzött cukormasz- szát. A cukor megdermedése és megszáradása után csomagolták a szivárvány minden színében pompázó csillogó sztaniolpapírba. Ma gyakorlatilag speciális magyar hagyomány a szaloncukor használata a karácsonyfák díszítésekor, így ez az édesipari termék hungari- kumnak tekinthető. km A gyermekek többségének körében továbbra is hódít a szaloncukor, amely elhagyhatatlan a karácsonyfáról fotó: ádám Azt ellenőrzik, mennyi bennük a kakaóvaj Kevés hibát talált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a csokoládék ellenőrzésekor. BUDAPEST. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az ellenőrzött csokoládék 3,5 százalékában talált hibát, leggyakrabban a jelölés volt pontatlan, illetve lejárt a minőségmegőrzési idő. Szigorú előírások A termék jelölésekor a fantázianév mellett fel kell tüntetni a pontos megnevezést, valamint az összetevőket is, csökkenő sorrendben. A jövő év végétől vastag betűkkel kell feltüntetni az allergén anyagokat is. Az összetevők között fontos a kakaóvaj, a termék legfeljebb 5 százalékát adhatja ettől eltérő növényi zsiradék. A kakaó szárazanyagnak a tejcsokoládéban legalább 25, az étcsokoládéban 35 százalékot kell kitennie, de a prémium termékekben elérheti a 85 százalékot is - ismertette Pleva György. Sánta Sándor, a Bonbonetti csoport vezér- igazgatója - mint a tájékoztató házigazdája - a magyar édesipari piacot évi 190 milliárd forintban határozta meg, ebből cége 10 milliárd forinttal részesedik úgy, hogy a szaloncukor- és a drazsépiacot vezeti, a desszertek és táblás termékek piacán pedig a második-harmadik helyen áll. A Bonbonetti csoport 2012 óta a Rosaen csoport része, azóta 1,5 milliárd forint beruházást hajtottak végre Magyarországon. A magyar csokoládéfogyasztás - egy főre vetítve - évi 3,6 kilogrammot tesz ki, ezzel az EU utolsó harmadába tartozik. Legjobban a táblás csokoládé fogy 1,1 kilogrammal, majd a szeletes 1, a desz- szert pedig 0,5 kilogrammal következik. A piacra kerülő szaloncukor egynegyede ma már minőségi termék, a Bonbonetti ebből évi ÍOO millió darabot állít elő. mti
