Kelet Magyarország, 2013. december (70. évfolyam, 281-304. szám)
2013-12-11 / 289. szám
2013. DECEMBER 11., SZERDA KELET Ukrajna európai integrációját támogató tüntetők vonulnak Ungvár belvárosában fotó: mti, nemes JÁNOS Ukrajna dilemmája: EU vagy nem EU? Ukrajna szeretne a Nyugathoz tartozni - de elfelejtette, hogy ennek ára van. * KIJEV. Nehéz helyzetbe került az ukrán kormányzat, de nem kevésbé nehéz Ukrajna egészének helyzete sem. Egymásba ölelkező válságok sora sújtja a 45 millió lakosú országot. Ilyen súlyos helyzetbe azonban talán még soha nem került azóta, hogy 1991 végén elnyerte függetlenségét. Az ország már korábban is került reménytelennek tűnő gazdasági körülmények közé, hiszen volt már olyan éve - az 1993-as amikor az éves infláció meghaladta a tízezer százalékot is, és olyan évtizede is - 1990 és 1999 között amikor elveszítette gazdasági teljesítményének csaknem hatvan százalékát. Többes a válság A globális válság is drámai erővel sújtott le rá. Gazdasági teljesítménye 2009-ben csaknem tizenöt százalékkal esett vissza, közel duplájával, mint az orosz gazdaság. De politikai válságra is akadt nem egy példa. Ezek közül is a legsúlyosabb a 2004-es őszi volt. Az az október végétől december végéig tartó krízis, amikor is az elnökválasztás elcsalt második fordulóját követően százezrek vonultak utcára és követelték a voksolás megismétlését. Ez volt a „narancsos forradalom”. Az a politikai fordulat, amelyben a kitartó utcai tiltakozások kulcsszerepet játszottak az akkor távozó ukrán elnök és Moszkva közösen támogatott kegyeltjének politikai vereségében. Arra azonban mind ez idáig nem volt példa, hogy Ukrajna egyszerre sodródott volna súlyos politikai és gazdasági válságba. Most viszont ez a helyzet. Elementáris düh De ha a válságból mindez még nem lett volna elég, akkor a kormányzat gondoskodott róla, hogy legyen még több, amikor november 30-ára virradó éjjel agyba-főbe veretett pár száz diákot Kijev főterén. Tette ezt egy olyan országban, ahol a megannyi korábbi válság és éles politikai konfliktus dacára efféle durva és kétes eszközhöz a hatalom soha nem nyúlt. Ukrajna ebben a tekintetben is más, mint Oroszország. Az ukránok nem ismerik az utcai tüntetések miatti félelmet. Ezért aztán a diákok megveretését követő napon immár nemcsak a janukovicsi politikával szembeni jó ideje lappangó általános elégedetlenség, a társulási szerződés elutasítása miatti felháborodás vitt ki százezreket az utcára, de az az elementáris düh is, amit a diákok brutális megve- retése miatt éreztek az ukránok. ÉKN-ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzetközi Valutaalap is óvatos A Nemzetközi Valutaalapnak meglehetősen rosszak az Ukrajnával kapcsolatos tapasztalatai. Kijev először 2008-ban, a globális válság idején fordult az IMF-hez, és kapott jelentős hitelt. Akkor 16,4 milliárd dollár folyósításáról egyeztek meg. A kölcsönért cserébe az ukrán kormány ígéretet tett arra, hogy rendbe teszi az ország első számú energetikai cége, a Naftogaz pénzügyi helyzetét, felemeli a gáz és villanyáram fogyasztói árát, a költségvetés GDP-arányos hiányát egy százalék alatt tartja, valamint gondoskodik a gyenge bankok bezárásáról, és államosítja pénzügyi rendszerének legnagyobb, rendszeralkotó bankjait, miközben szabadon engedi a nemzeti valuta, a hrivnya árfolyamát. Az IMF egy év alatt 10,5 milliárd dollárt utalt át, ám mert az ukrán kormány nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, a valutaalap befagyasztotta az együttműködést. 2009 végén azonban újabb megállapodást kötött Kijev az IMF-fel. Moszkva nem engedi el Aligha kétséges, hogy Moszkva nem akarja elengedni Ukrajnát. Él is nyomásgyakorló és kedvezményeket kínáló eszközökkel. Az előbbiek közé tartozik az az immár hónapok óta tartó „vámháború”, amivel Moszkva „fogja” és figyelmezteti Ukrajnát: ha elfordultok tőlünk, ezzel kell számolnotok. Vagyis azzal, hogy az orosz vámhatóságok a legkülönbözőbb mondvacsinált hivatkozásokkal hosszabb-rövidebb ideig feltartóztatják, illetve megakadályozzák az ukrán termékek Oroszországba jutását. Ennek következtében az elmúlt fél évben Ukrajna már több mint 4 milliárd dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Tüntetésen fotó: net Nincs készültség a határközeiben nyíregyháza, Záhony. „Egyelőre nem érzékelhető az átmenő forgalom változása vagy bármilyen különleges esemény a záhonyi átkelőnél a kijevi események hatására” - kezdte lapunk tájékoztatását Fülöp Gergely rendőr őrnagy, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, majd hozzátette: jelenleg nincs is tervben a határátlépők létszámának korlátozása vagy a határ esetleges lezárása. „Amennyiben bármilyen intézkedésre sor kerül, arról előzetesen értesíteni fogjuk a közvéleményt” - mondta a szóvivő. A katasztrófavédelem részéről Takács Judit elmondta: amennyiben a határon feltorlódik az autós- vagy a kamionforgalom, ők a szeretetszolgálatnak és a különböző segélyszervezeteknek segítenek eljutni az átkelőkhöz. „Ezek a szervezetek ilyenkor meleg teát és élelmet osztanak a határon veszteglő autósoknak vagy kamiono- soknak” - közölte lapunk érdeklődésére a SZÓvivŐ. ÉKN-TG Újabb hidegháború van a láthatáron? Feltételezhető, hogy a Nyugat-Oroszor- szág-kapcsolat élesebbé válik. Budapest. Moszkva személyesen gyakorolt nyomást Viktor Janukovics ukrán államfőre, valamint az ukrán kormányra. Ezzel magyarázza Gereben Ágnes külpolitikai szakértő, hogy Kijev leállította az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás aláírása előtti felkészülési folyamatot. Felhívta rá a figyelmet, a Kremlben kilátásba helyezték az ukrajnai import leállítását. Egyes adatok szerint szeptember óta 1,5 százalékos GDP-csökkenést okozott ez a folyamat. Ez már egy Janukovics elleni korlátozott, de erős lázadás. GEREBEN ÁGNES „Janukovics elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő a legnagyobb titokban tárgyalt Szentpéterváron és Moszkvában. Janukovics nem is titkolta, hogy kényszer alatt tagadta meg az aláírást” - ismertette Gereben Ágnes. A külpolitikai szakértő úgy fogalmazott, Moszkva nem engedhette ki a kis oroszoknak hívott ukránokat, akik felett 350 év orosz uralom jelenti a múltat. Putyin mostani beavatkozása egyébként össztársadalmi támogatást élvez Oroszországban. Élesedő kapcsolatok Az egyetemi tanárnak meggyőződése, hogy az igazi reakció a Washingtonból kezdeményezett Oroszország elleni uniós fellépés lesz. Szerinte nem szabad elfelejtem, hogy az idén Putyin megakadályozta Szíria megszállását, most pedig megakadályozta Ukrajna közeledését az EU- hoz. Hozzátette: Feltételezhető, hogy a Nyugat-Orosz- ország-kapcsolat élesebbé válik, és várhatóan ennek katonai-fegyverkezési következményei is lesznek. Gereben Ágnes Kijevről szólva úgy látja, ami jelenleg az ukrán fővárosban zajlik, annak már semmi köze nincs az európai integrációhoz, hanem egy Janukovics elleni korlátozott létszámú, de erőteljes lázadás zajlik. Hozzátette: Ukrajna nagy része elutasítja Januko- vicsot, azért mert az ukrán állam nem igazán tudott működni az utóbbi 25 évben, ékn Rendőrökkel néznek farkasszemet a tüntetők fotó: net Ukrajna Terület: 603 700 km2 Hivatalos nyelv: ukrán Népesség: 44,8 millió fő Főváros: Kijev Hivatalos pénznem: hrivnya Egy főre jutó GDP: 7300 dollár (2011) (vásárlóerőm paritáson) Fehéroroszország Oroszország Lengyelország / Magvara,Lvív (Lemberg) , Ivano- Frankivszk KIJEV Vinnicja UKRAJNA % \ 1 % Románia Odessza 200 ton Fekete-tenger Szevasztopol %0 Donyeck GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: APA. MTI Szkepticizmus és kivárás Furcsa kettősség jellemzi a kárpátaljai magyarság mindennapjait... ungvár, Munkács. Miközben az ukrán fővárosban a kijevi Szabadság téren farkasszemet néznek a rendőrök a tüntetőkkel, addig az ország nyugati határszélén a szkepticizmus és a kivárás lett úrrá az embereken. „A kárpátaljai magyarság az anyaország révén már jó ideje az Európai Unió része, így sokan úgy vannak vele, hogy az ukránok vívják csak ki maguknak a függetlenségüket ha annyira akarják, bár jobban tennék, ha inkább dolgoznának - jelentette ki egy, a lapunk által megkérdezett határon túli honfitársunk. Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy a magyarság az EU mellett tüntető ukránokkal szimpatizálna. Térdre kényszerítve Mindemellett a határ közelsége miatt a kárpátaljai magyarok egy része Magyarország példáját idézi, miszerint nem biztos, hogy Ukrajnában kolbászból kezdenék fonni a kerítést, ha létrejönne a társulási megállapodás az Európai Unióval. Vitathatatlan, hogy az aggódás némiképp úrrá lett az embereken Ukrajna pénzügyi stabilitását tekintve, bár többen hozzáteszik, hogy az ország már eddig is térde kényszerítve várta a végzetét. A kijevi történésekkel ösz- szefüggően a járási megye- székhelyeken, Ungváron, Munkácson vannak kisebb tüntetések, ám a zömében magyarok lakta Beregszászon mindössze néhány EU-szim- patizáns fotót aggattak a főtéren álló fenyő talapzatára, ám ezt is leszedték. Vidéken, faluhelyen a televízió bekapcsolása nélkül észre sem vennék az emberek, hogy mi történik Kijevben. ékn-mi
