Kelet-Magyarország, 2013. november (73. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-09 / 261. szám

2013. NOVEMBER 9., SZOMBAT KELET Jóval az átlag alatt, leghátul A területi egyenlőtlen­ségek nem újak, évtize­dek óta jelen vannak, igazi elmozdulás nem tapasztalható. nyíregyháza. - A jövedelem nagysága alapvetően az or­szág gazdasági teljesítményé­vel, a termelés szerkezetével mutat szoros összefüggést - kezdte részletes elemzését prof. dr. Hajnal Béla, a Deb­receni Egyetem nyíregyházi illetőségű tanára.- A magas hozzáadott ér­téket képviselő ágazatok (pl. biotechnológia, mikroelekt­ronika, gyógyszeripar) súlya az országban relatíve kicsi. Az iparunk sok esetben a multi­nacionális cégek összeszerelő tevékenységét jelenti, ami ki­sebb jövedelmet biztosít az ott dolgozóknak a Nyugat-Euró- pában munkálkodó társaikhoz képest. A mezőgazdaságban nagy tartalékok vannak, főleg az állattenyésztésben rejlenek lehetőségek. A rendszerválto­zás előtt 10 millió sertés volt, most 3 millió van, akkoriban 2 millió szarvasmarhát tenyész­tettek, jelenleg 700 ezer ez a mutató. Közismerten igen ala­csony a foglalkoztatási szint. A közfoglalkoztatást is beszá­mítva közelítjük a 4 millió fős foglalkoztatási szintet, de a hasonló népességű Csehor­A mezőgaz­daságban még nagy tartalékok vannak. HAJNALBÉLA Magyarország megyéinek vásárlóereje, 2013 GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: KSH szágban több mint 5 millióan dolgoznak. A munka haté­konysága, a munkaidő kihasz­náltsága a munkahelyek egy részében nem éri el a fejlett országok színvonalát. Pótlólagos jövedelmek A nagyobb jövedelmű fővá­rosban demográfiai okok mi­att is magasabb a vásárlóerő. - Megyénkben az alacsonyabb jövedelmekből úgyszintén de­mográfiai okokból fakadóan (több gyermek, több eltartott, nagyobb munkanélküliség) több ember között kell elosz­tani a jövedelmet. A mosta­ni területi egyenlőtlenségek nem újak, évtizedek óta jelen vannak, elmozdulás nem ta­pasztalható. Mi lenne a megol­dás? - tette fel a kérdést prof. dr. Hajnal Béla: - Iskoláztatás, szakképzés, jól fizető mun­kahelyek, az országoshoz hasonló demográfiai muta­tók. Véleményem szerint egy kicsit jobb a helyzet attól, amit a különböző számítá­sok kimutatnak, mert példá­ul Szabolcsban - ahol a többi megyéhez képest magasabb a mezőgazdaság súlya - a me­zőgazdaságijövedelmek nagy része nem szerepel a nyil­vántartásban. Sok családnak pótlólagos jövedelmet jelent a határ menti csempészet. Lakásviszonylatban, autósű­rűségben a megye a közepes fejlettségű megyék között helyezkedik el országos vi­szonylatban - mondta. Az elmúlt időszakban több száz új munkahely jött létre. FÓRJÁN ZSOLT- Munkahelyteremtéssel és a foglalkoztatás növelésével érhetjük el, hogy a csengeri kistérségben, melyhez 11 te­lepülés tartozik, a vásárlóerő növekedjen* - mondja Fórján Zsolt. A térségben a legtöbb embernek munkát adó Csen- ger polgármestere szerint, kevés hogy rajtuk kívül Tyú­kodon van elhelyezkedési le­hetőség, ez nem elég a gondok megoldásához. A legnagyobb hiány, hogy a versenyszférá­ban nincs munkalehetőség, így az önkormányzatok és in­tézményeik a legnagyobb fog­lalkoztatók a térségben.- A város szerencsés helyzet­ben van, hiszen az elmúlt idő­szakban több száz új munka­hely jött létre a vállalkozások fejlesztéseinek köszönhetően, ám a kistérségben minden­kinek így sem lehet munkát adni. A tervek szerint jövőre egy új, száz főt foglalkoztató cég beruházása kezdődhet el az ipari parkban. A kistérség polgármesterével folyamato­san keresik a kitörési lehető­ségeket, s ebben a határmen- tiségnek lehet nagy szerepe. A vetési és a csenged'ipari park összekötése hozzájárulhat a munkaerő mobilizálásához, a kisebb településeknek pedig termékfeldolgozó üzemek lé­tesítése jelenthet megoldást a foglalkoztatás bővítésére, hiszen itt az alacsonyan kva­lifikált embereknek is lehet munkát adni - vélekedett a polgármester és megjegyezte: Csenger io évvel ezelőtt a leg­rosszabb foglalkoztatási muta­tókkal rendelkezett a megyé­ben, ma már négy helyet előre lépett s ezen az úton akarnak tovább haladni, mert ez jelenti a település, a térség és az ott élők jövőjét. KM-BM.LTL A lista legvégén Egy főre jutó vásárlóerő (euróbán) 1. Liechtenstein 58.844 __ 2. Svájc36.351_ ______________ 3. Norvégia 31.707 ____________ 4. Luxembourg 28.185 ______ 5. Svédország 21.640 __________ Európai átlag 12.890 __________ 31. Magyarország 5.009 ___________ 42. Moldova 1.284 így eltűnhetnek a piacról a„feketéző” vágóhidak Az élő és hasított sertés áfája januártól 27-ről 5 százalékra csökken - jelentette be Fazekas Sándor. NYÍREGYHÁZA. A vidékfejlesz­tési miniszter elmondta: az intézkedéssel a termelőket segítik, de a gazdaság kifehé­redését is várják. Nem lesz olcsóbb a hús A nyírmadai székhelyű Ma- da-Hús Kft. ügyvezetője fi­gyelmeztet: ettől még nem szabad a bolti árak csökkené­sét várni.- A napokban bejelentett áfa-csökkentést szorgalmazó módosító javaslat csak az élő- és a félsertésekre vonatkozik, amitől a bolti árak nem fog­nak mérséklődni. Az intézkedés azonban nagyban hozzájárulhat a fe­kete gazdaság visszaszorítá­sához és a legálisan működő vágóhidak helyzetbe hozá­sával az iparágban jelenleg meglévő munkahelyek meg­őrzéséhez - mondja Varga Ba­lázs, aki hozzátette: a sertés húskereskedelemben a többi ágazathoz mérten az egyik legnagyobb, közel 30-40 szá­zalékos a fekete/szürke gaz­daság aránya.- Ez nem egy szociális in­tézkedés, hanem a munka­helyvédelmi akcióterv egy Az intézkedés munkahelyek megőrzését jelent­heti, hozzájárulhat a gazdaság kifehéríté­séhez. VARGA BALÁZS része, amely hozzájárulhat a meglévő álláshelyek megtar­tásához és a gazdaság kifehé­rítéséhez. Varga Balázs egy 1800 kocás sertéstelep tulajdonosa is, eb­ből az aspektusból is értékelt. - Ezen a területen felléphet egy likviditási zavar, hiszen a sertéstartók költségei 27 szá­zalékos áfával jelennek meg, az értékesítés során viszont csak öt százalékos áfával szá­molhatnak. A Mada-Hús Kft. ügyveze­tője így összegzett: a vágóhi- daknak és a feldolgozóüze­meknek kedvez a csökkentés, a bolti árak - ettől az intézke­déstől - azonban nem fognak változni. A kiskereskedelmi árak csökkentéséhez szüksé­gesnek tartja az 5 százalékos áfa kiterjesztését az alapvető élelmiszerekre, amitől a fo­gyasztás növekedése is vár­ható. KM-TG Az éhbér nem elég Évtizedek teltek el. S nem változott semmi. A „sötét Szabolcs” ebben nem sokat világosodott. Létminimum alatt él sok ember, tengődik. S ezt nem tudta megváltoztatni az elmúlt negyvenöt, majd a huszonvalahány év sem. Régebben a „fekete vonat” elvitt ugyan a gondokból, de megoldás akkor sem szüle­tett. A rendszerváltás hozta kapitalizmus pedig egyáltalán nem „előnyös” a képzetlen munkaerőknek, mely nálunk a legjellemzőbb. Mire való a minimálbér, a közmunkából adódó „éhbér”? Semmire. Pont az a „tömegpolgár” csú­szott le, aki a „vásárlóerőt” je­lentette. Mivel nincs bevétel, nincs is miből költeni. „Fenn” pedig mintha nem látnák mindezt! Az ígéretek messze vannak a realitástól. Lehetnénk az ország egyik éléstára. De nem vagyunk! A feldolgozó cégeket kiprivati­zálták, az almafákat kihúzat­ták, a teheneket levágatták, az export kapuit bezárták. Marad a lavírozás, a nagy tételű gépesített termelés vagy a látszatcselekvések, esetleg az éves támogatások felvétele. Hogy reménykedtünk: majd ha eíér hozzánk az autópálya is... Tisztelet a kivételnek, kevés jelentősebb üzem telepedett ide. Ezek is alig igényelnek „kétkezi” munkát. Arra a néhány „észhelyre”, meg annyi a jelentkező... Mi marad a feltörekvő fiatal előtt, aki tanult? Elmenni az ország más részébe, vagy külföld­re. Mindenki viszont nem mehet el! Tudom, nem szabad csak a sült galambot várni, tenni kell! De míg a másikra várunk, addig nem halad a szekér. Mert, ha magunkon nem segítünk, rajtunk nem igen segít más! Majd, ha nem leszünk „gyarmat”, s nem leszünk „rabszolgák”, akkor reménykedhetünk, hogy lesz miből költeni! danko@inform.hu Kelet kvíz Hol található a Láczay-ház, mely 1828-ban épült, klasszicista stílus­ban. a) Tiszabecs b) Vasmegyer c) Gyüre d) Kemecse A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el ■ Tökös kiállítás A Halloween jegyében a tanulók tökös alkotásaiból rendez­tek kiállítást a Gárdonyi Géza Általános Iskolában. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Megkérdeztük Ön szerint mi az oka, hogy ekkora a szegénység a megyében?- Az ország perifériáján élünk. Azok, akik többre vágynak annál, amit itt elérhetnek, egy jobb élet reményében Bu­dapestre vagy a Dunántúlra költöznek - mondta a nyír­egyházi Álmos László. Popovics László szerint a munkanélkü­liség csak az egyik oka a sze­génységnek. - Nem jár jó úton a kormány és a politikusok, amikor új törvényeket hoz­nak. Megkeseríti az emberek életét. Gondolok itt például a sokféle és magas adóra - tet­te hozzá a kállósemjéni fiú.- Tény, hogy nem könnyű a megyében élőknek, máshol sokkal magasabbak a bérek- válaszolta Bárány Fruzsina. A beszteteci Tűnik Gréta úgy véli, nemcsak a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében, hanem az egész országban rossz a helyzet. - Az önkormányza­toknak éves szinten rengete­get kivesz a zsebéből a mun­kaképtelenek és a dolgozni nem akarók segélyezése. - Ezt a kérdést nem nekünk, „kis embereknek” kellene felten­ni, hanem magasabban. Az viszont már nem biztos, hogy őszinte választ kapunk... - tű­nődött a buji Lovas Adrienn. A nyíregyházi Rafaez Rebeka a saját tapasztalatairól be­szélt. - Ha diákmunkát aka­rok vállalni, vagy valamelyik gyárban vagy telefonos ope­rátorként tehetem. Ez nem választás. km-csa ÁLMOS LÁSZLÓ: Az POPOVICS LÁSZLÓ: A BÁRÁNY FRUZSINA: ország perifériáján sokféle és magas adó Máshol sokkal több a élünk. az oka. fizetés. TŰNIK GRÉTA: Nem LOVAS ADRIENN Ezt RAFAEZ REBEKA: csak a megyében rossz nem a „kis emberek- Nincs választási lehe­a helyzet. tői” kell megkérdezni, tőség. Nézőpont Dankó Mihály A csökkentés az élő és félsertésre vonatkozik, a bolti termékekre nem ILLUSZTRÁCIÓ: PUSZTAI SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents