Kelet-Magyarország, 2013. november (73. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-07 / 259. szám

20)3. NOVEMBER I, CSÜTÖRTÖK KELET Egy biztos: ne öljük meg a betörőt! Ez a megoldás megengedett eszköz a betolakodók távoltartására FOTÓ: ÁDÁM JÁNOS A hír Nem gyanúsított a borosgazda BUDAPEST. Továbbra sincs gyanúsított a vácszentlászlói mérgezéses haláleset ügyé­ben - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. Ezzel azokra a híradásokra is rea­gáltak, amelyek szerint egy vácszentlászlói gazda borában lévő fagyálló okozhatott mér­gezést. Az internetes hírportá­lokon olvasható feltételezések szerint a Pest megyei faluban folyamatosan loptak egy bo­rosgazda hordóiból, a gazda pedig állítólag ezt megelégelve fagyállót önthetett a borába, és ebből lophatott a később elhunyt férfi, aki nemcsak fo­gyasztott az italból, hanem másoknak is eladott belőle. A gazda a TV2 szerda reg­geli adásában telefonon azt mondta, hogy nem tett fagy­állót a borba, ilyesmire soha­sem lenne képes. Esetleg a fi­atalok által vitt üvegekben le­hetett a mérgező folyadékból - tette hozzá a férfi, hangsú­lyozva, hogy rendőrségi meg­hallgatásakor is határozottan cáfolta, hogy őmiatta történt a baj. A PMRFK szóvivője, az MTI érdeklődésére szerdán megismételte azt a korábban közölt információt, hogy to­vábbra is ismeretlen tettes ellen nyomoznak, emberölés miatt. mu Nincs pontosan szabá­lyozva, meddig szabad elmenni a megelőző védelem terén. MISKOLC. Nem vezethetünk nagyfeszültségű áramot a kilincsbe és nem lőhetjük le szó nélkül a betörőt - leg­alábbis büntetlenül nem. Ennek az az oka, hogy a jog­alkotó kiszélesítette ugyan a jogos védelem lehetőségét és bevezette a megelőző vé­delem fogalmát, a jogtalan támadás elhárításának - vagy megelőzésének - még mindig arányosnak kell lennie az elhárítandó táma­dással, mondta dr. Csontos Krisztián, ügyvéd, akitől azt kértük, adjon tippeket, ho­gyan védjük meg a saját tu­lajdonukat, illetve mire kell vigyáznunk, ha nem akarjuk magunkat a vádlottak pad­ján találni csak azért, mert a tulajdonunkat védtük. Nem javasolt a villany pásztor A Büntető törvénykönyv mó­dosítása óta már sokat cikkez­tünk arról, hogy vagyonunk, kertünk, otthonunk megvé­désére bármilyen eszközt igénybe vehetünk, ami nem alkalmas emberi élet kioltá­sára, azaz nem telepíthetünk taposóaknát és nem vezethe­tünk 230 voltot a kerítésbe, illetve akkor sem mérgez­hetjük meg a gyümölcsöket a fán, ha azt rendszeresen le lopják, de más módokon vé­dekezhetünk. Telepíthetünk villanypásztort vagy - leg­alábbis elvben - medvecsap­dát állíthatunk vagy áshatunk farkasvermet - ez utóbbiakat azonban Csontos Krisztián nem javasolja. Mint mondta, attól, hogy jogszerűen igyekeztünk meg­védeni tulajdonunkat, még indulhat ellenünk eljárás, ha a jogtalan támadás elmarad vagy súlyos sérülést okoz­tunk valakinek - a medve­csapda vagy a karókkal tele­rakott farkasverem pedigerre alkalmas. Nem kell ennyire extrém eszközökben gondol­kodni, mert nincs pontosan behatárolva, meddig mehe­tünk el. A jogos védelmi hely­zet fennállása sok esetben még a Büntető törvénykönyv módosítása után is bírói mér­legelés kérdése, egyedül ez képes kompenzálni az esetle­ges hibákat. Példaként az ügyvéd a ha­rapós kutya esetét említette. Mint mondta arra minden­kinek joga van, hogy kutyát tartson abból a célból, hogy azzal a behatolót távol tartsa. Ha a kutya teszi a dolgát, és megharapja a betörőt, azzal általában nincs gond, de egé­szen más megítélés alá esik az ügy, ha a tulajdonos uszítja a kutyáját. Ha nem alkalmas élet ellen Fontos tudni, hogy a megelő­ző jogos védelem szabályai nem változnak. Ezek azokat a védekezési formákat je­lentik, amelyek a védekező személye, vagy javai ellen irányuló jövőbeni támadás elhárítását célozzák. Akkor jogszerűek, ha az élet kiol­tására nem alkalmasak. A megelőző jogos védelem so­rán maga a védekező is koc­kázatot vállal, ugyanis nem kizárható, hogy a jogtalan támadás végül nem követ­kezik be, ám az annak eshe­tőségére történő védekező felkészülés mégis büntetőjo­gilag tilalmazott eredmény­re vezet. Jogtalan támadás hiányában a megelőző jogos védelem e kockázatát a véde­kezőnek kell viselnie, ém-szp A kísérlet büntetési tétele azonos a befejezettel „A kísérlet büntetési tétele azonos a befe­jezett bűncselekmé­nyével” - mondja a főügyészségi szóvivő. NYÍREGYHÁZA. „A kerítés­be vezetett áram, illetve a mérgezett szeszesital fel- használásával elkövetett bűncselekmények bünte­tőjogi megítélése kapcsán, mindkét esetben számítás­ba jöhet az emberölés bűn­tette vagy annak kísérle­te” - tájékoztatta lapunkat dr. Szilágyi László, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivője. Kiterveltség, nyereségvágy „A Büntető Törvénykönyv szerint az emberölés bűntetté­nek büntetési tétele 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés. Ha valamilyen minősítő körül­mény állapítható meg, akkor a büntetési tétel 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. Ilyen körülmény lehet például az előre kiterveltség, a nyereség- vágy, a különös kegyetlenség, a több ember sérelmére való elkövetés is. A kísérlet bünte­tési tétele azonos a befejezett bűncselekményével. Az em­berölés előkészülete is bün­tetendő 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel, akárcsak a gondatlanságból elkövetett emberölés” - fogalmazott a szóvivő. „Témánk szempontjából - mérgezés, áramütés - jelen­tősége lehet az előre kitervelt- ségnek, a különös kegyetlen­ségnek, de akár a több ember sérelmére való elkövetésnek is - folytatta Szilágyi László. Aki azért kever mérget olyan szeszesitalba, amelyről tudja, hogy azt a sértett fogja elfo­gyasztani (mert például olyan helyre teszi, ahol hozzáfér­het), emberölés bűntettéért vonható felelősségre. Mérlegelik a bizonyítékokat Figyelemmel a méreg hatásá­ra - miszerint az átlagot meg­haladó szenvedést okozhat a sértettnek -, felmerülhet a kü­lönös kegyetlenséggel elköve­tett emberölés bűntette is. Ha a sértett elfogyasztja a mérget, de nem hal meg tőle - például az orvosi beavatkozás miatt -, akkor emberölési kísérletéről beszélhetünk.” „Aki a kerítésébe abból a célból, hogy a kertben termelt növényeket vagy az udvaron, illetve a kertben elhelyezett vagyontárgyait megóvja, ára­mot vezet, szintén felelősség­re vonható emberölés bűntet­téért vagy annak kísérletéért. Felmerülhet az előre kitervelt­ség is, hiszen ez azt feltételezi, hogy az elkövető megtervezte a bűncselekmény elkövetését, beszerezte hozzá az anyago­kat, utána járt annak, hogyan lehet az áramot a kerítésbe ve­zetni.” „Ki kell emelni ugyanakkor éppen ezen elkövetési mód kapcsán a jogos védelem sza­bályait, különös tekintettel a megelőző jogos védelemre - hangsúlyozta Szilágyi László is megjegyezte: a feltételek fennállását mindig a konk­rét ügyben kell vizsgálnia az ügyésznek és a bírónak, mérlegelve az adott ügyben rendelkezésre álló bizonyíté­kokat. (A jogos védelemre la­punk pénteki számában visz- szatérünk.) ékn Addig jó, amíg a tartályban van (illusztráció) fotó: ékn ,,Az önvédelemhez való jogot gyarapítani kell!” Megkérdeztük: Ön hogyan büntetné a betörőket? ILKOVICS LÁSZLÓ: VAJKÓ BEÁTA: Térít- KOSZTOR RENÁTA: A Túl elnéző a jog a bű- sék meg a kárt, amit börtönbüntetés nem nözőkkel szemben. okoztak! jó megoldás. SZÁNTÓ GÉZA: Jo- FARAGÓ ANIKÓ: A SÁNDOR ANDRÁS­gunk van megvédeni valódi bűnösöket NÉ: Én közmunkára a tulajdonunkat! vonják felelősségre! ítélném őket! Az etilén-glikol színte­len, szagtalan, édes ízű, szirupos folyadék. DEBRECEN. A lakosság első­sorban fagyállóként, téli szélvédőmosó folyadékként találkozhat vele. Lenyelve mérgezést okoz, nagyobb mennyiségben halálos is lehet. A májban és a vesében bomlik le, az alkohol-dehid- rogenáz enzim segítségével. A köztes bomlástermékek mérgezőek, melyek károsít­ják a tüdőt, a szívet és a vesét. A szer elfogyasztása utáni 12 órában az érthetetlen beszéd, a mozgás összerendezetlen- ség (dülöngélés) és a halluci­nálás utalnak rá, és fogyasz­tott mennyiségétől függően a beteg kómába eshet. A mér­gezést követő 12-24 órában a szapora pulzus, a gyorsabb légzés és vérnyomás emelke­dése a tünet. Vesekárosodást okozhat A 2-3. napon jelentkeznek a vesekárosodásra utaló je­lek. Agyéktáji érzékenység, fájdalom az alsó bordák és a gerincoszlop találkozásánál, csökken a vizelet mennyisé­ge, a teljes elakadása azonban ritka. A legfontosabb, hogy minél hamarabb tömény al­koholt kell itatni a mérgezést szenvedettel! ékn-ép NYÍREGYHÁZA, KESZNYÉTEN. Vácszentlászló és Kesznyé- ten. Más-más megyében ta­lálható települések, messze is vannak egymástól, mégis összeköti őket a hasonló ese­mény: mindkét községben emberi életbe került, hogy tolvajok más tulajdonát akar­ták elvenni, illetve el is vették. „Valóban kísértetiesen hason­lít a vácszentlászlói történet a kesznyéteni Szoboszlai Barna bácsi esetére, bár a Pest me­gyei gazda esetében még nem ismerjük a teljes igazságot - mondta el érdeklődésünkre a Nyíregyházán élő Szepessy Zsolt, Monok egykori polgár- mestere, aki napjainkban az Összefogás Párt elnöke. 2008- ban kiállt a kesznyéteni gazda igaza mellett, s népszavazási aláírást is kezdeményezett, hogy törvénymódosítással szélesítsék ki az önvédelem­hez való jogot. - Beszéltem dr. Erdélyi Csaba ügyvéddel, hogy Barna bácsi védése után Legyen lehe­tőség passzív önvédelmi eszközök használatára. SZEPESSY ZSOLT védené-e esetleg ezt a gazdát is, bár egyelőre még ismeret­len tettes ellen folyik a nyo­mozás. Igent mondott, s erről a vácszentlászlói polgármes­teren keresztül tájékoztattam a családot is. Tulajdonát védte „Bár még nem ismerjük a té­nyeket, de úgy gondolom, ha valóban a gazda keverte a bor­ba a fagyállót, igaza volt, hi­szen a saját tulajdonát védte. Ugyanakkor lezárt területen azt tárolok, amit akarok, az az én dolgom, hogy egy üvegbe mit öntök bele. Éppen ezért szerintem az önvédelemhez való jogot úgy kellene tovább szélesíteni, hogy a törvény le­hetőséget adjon olyan passzív ■önvédelmi eszközök haszná­latára is, amelyek súlyos, ha­lálos sérülést is okozhatnak a rossz szándékkal más birto­kára behatoló embereknek. Azt se felejtsük el: a kormány azt ígérte, hogy két hét alatt rendet teremt. Ez - sajnos -, a vidék közbiztonságán nem látszik meg. A bűnözésben az is szerepet játszik, hogy kevés a munkahely. Amíg ezen a té­ren nem lesz előrelépés, nem várható a közbiztonság látvá­nyos javulása” - tette hozzá Szepessy Zsolt. ékn-mml- Szégyen, hogy manapság az állampolgároknak kell törvényt szegniük - példá­ul áramvezetés a kerítésbe, fagyállós bor -, hogy meg­védjék, ami az övék, mert a joggyakorlat túl elnéző a bű­nözőkkel szemben - válaszol­ta llkovics László. - Térítsék meg a kárt, amit okoztak, és a börtönben viseljék a tettük következményét! - mondta Vajkó Beáta. - A magántu­lajdon védelme és az emberi jogok tiszteletben tartása e- gyaránt fontos. A börtön nem megoldás, hiszen az adófi­zetők pénzéből működik. Mi fizetünk ahelyett, hogy ők fizetnének meg a tettükért! - vélte Kosztor Renáta. Szántó Géza szerint a börtön télen csak hasznára válik a bűnö­zőknek, gyakran pont ezért követnek el bűncselekmé­nyeket. Mindenkinek szíve joga megvédeni a tulajdonát- mondta. - A valódi bűnö­söket kellene felelősségre vonni! Aki csak azt védi, ami ' az övé, a szememben ártatlan- felelte Faragó Anikó. - Pénz- büntetés? Börtön? Butaság! ítéljék közmunkára az elkö­vetőket, olyanra, amit más sem csinálna szívesen, ebből talán okulnának! - érvelt Sán­dor Andrásné. Töményszesz gyógyít a mérgezés után

Next

/
Thumbnails
Contents