Kelet-Magyarország, 2013. november (73. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-30 / 279. szám
2013. NOVEMBER 30., SZOMBAT KELET Nem lehet majd mindenhol trafikot nyitni (illusztráció) fotó: ékn Miért nem lehet trafik plázában, benzinkúton? Gyulay Zsolt: aránytalan forgalomkülönbségekhez vezetett a trafikok eddigi felállása. Budapest. Az aránytalan forgalomkülönbségekkel indokolta a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás szabályairól szóló kormányrendelet módosítását a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója pénteken, az MTI-nek nyilatkozva. Gyulay Zsolt közölte: kimutatásaik szerint a 6300 dohányboltból, a hipermarketekben, plázákban, benzinkutakon működő 200 dohánybolt a piaci forgalom 17 százalékát lefölözte. A megélhetés határán? Ezzel szemben 2500 trafik a megélhetés határán van. Ismertetése szerint, ezért változott a dohányboltok elhelyezkedésére vonatkozó előírás: a jövőben egy üzlet sem nyitható egy másik trafik bejáratától 200 méteres távolságon belül, a változtatás ugyanakkor csak a november 30-a után benyújtott új engedélyekre vagy a meglévők módosítására vonatkozik. Hozzátette: jövő júniustól a plázákban vagy benzinkutakon sem működhet dohánybolt, a változások értelmében ugyanis a 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzletekben, valamint az üzemanyagtöltő állomásokon legfeljebb 2014. május 30-áig lehet dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatni. Kormányrendelet Gyulay Zsolt a csütörtökön megjelent kormányrendelet-módosítással kapcsolatban hangsúlyozta: a meglévő koncessziós joga mindenkinek megmarad, a zavartalan ellátás biztosított. A változtatás a nemdohányzók érdekében tett folyamatos intézkedések újabb lépése - fűzte hozzá. mti Ezért: kormányváltást szeretne az MSZP Hétfőn utal harminc milliárdot a kormány BUDAPEST. Az MSZP szerint azért kell leváltani Orbán Viktort és kormányát, hogy utánuk egy kiszámíthatóbb, felelősebb és igazságosabb gazdaságpolitika vehesse kezdetét. Józsa István szocialista frakcióvezető-helyettes pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében például azt kifogásolta, hogy 300 forint felett jár az euró árfolyama. Szerinte, „a miniszterelnök és unortodox csapata ismét taszított egyet a forint árfolyamán”. Hozzátette: a magyar fizetőeszköz legújabb mélyrepülése Matolcsy György nyilatkozatával indult. A magyar jegybankelnök egyébként egy nappal korábban, csütörtökön a többi közt új, inflációs célt követő fiskális politikát szorgalmazott az Európai Unióban, lemondásra szólította fel Olli Rehn gazdasági EU-biztost, és közölte még azt is: a hitel- minősítőknek meg kellene kezdeniük a tárgyalásokat Magyarország felminősítéséről. Józsa István közleményében arról is írt, hogy szerinte jelenleg belső gazdasági válság van az országban, amelyet a miniszterelnök idézett elő. Közölte: az ország belső válságát jelentősen enyhítené az erős forint vagy az euróbán kapott fizetés. „Orbán Viktor azonban világossá tette, hogy nem akar sem erős forintot, sem eurót Magyarországon” - olvasható az MSZP-s politikus pénteki közleményében. mti BUDAPEST. Összesen 30 milliárd 466 millió forintot kap 1875 önkormányzat a működőképessége megőrzésére - jelentette be Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten. Az érintett települések szeptember 30-áig pályázhattak többletforrásra a tárcánál, részletezve, hogy milyen jellegű fizetési nehézségük van. A belügyminiszter 14 jogcímen ítélt meg forrást a településeknek, ezek között szerepel a jogerős bírósági ítélet alapján jelentkező fizetési kötelezettség vagy a helyi iparűzési adóbevétel kiesése, például egy gyár bezárása miatt - ismertette az államtitkár. A pályázatra 1890 önkormányzat jelentkezett 76,1 milliárd forint forrásigénynyel, összesen 23 problémát megjelölve. Az igények egy része indokolatlan volt, a másik része pedig jórészt adósságtörlesztéshez kapcsolódott - mondta Tállai András, emlékeztetve, hogy az állam jövőre átvállalja az önkormányzatok fennmaradó tartozásait is. Az 1875 támogatott önkormányzatnak hétfőn utalják el a megítélt összeget. A több mint 30 milliárdos forrás részben a szerkezetátalakítási tartalék maradványából, részben az általános tartalékból, valamint az év végi előirányzatok fel nem használt összegeinek átcsoportosításából áll össze - mondta Tállai András, kiemelve: a pénzt szigorú elszámolási feltételekkel kapják a települések. mti Devizaárfolyam (2013.11 29.) ■ Pénznem árfolyam változás __ Euró ________300,94 +1,49 USA dollár 220,99 +0,82 Svájci frank 244,19 ____+0,94 Angol font ____360.77____+1,72 Román lej _____67,75_____+0,22 Ukránjirivnya __26,88 ____+0Ö5 Morvát kuna 39,39 +0.17 Lengyel zloty __71,65______+0,34 C* http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB <§> Kétoldalú megbeszélés A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke az Európai Unió és a Keleti Partnerség országainak kétnapos csúcstalálkozóján Vilniusban november 29- én. FOTÓ: MTI Egyetlen nap a körbefalazott nagyvárosban A hetvenes évek elején kétszer is megfordultam a keletnémet fővárosban. Életem legszörnyűbb emlékeit őrzőm a kettészakított Berlinről. Már a schönefeldi repülőtéren átélt vámellenőrzés is azt sejttette, hogy valami szigorúan zárt világba teszem be a lábam. Svédországba készültem vonattal, s gondoltam, az átszállásig csak eltöltők egy napot a körbefalazott nagyvárosban. Az állomáson hagytam a csomagjaimat, és kiléptem az utcára, Berlin, a keleti rész legforgalmasabb sugárútjára, hogy kirakatokat nézegessek, és valami apró szuvenírt vegyek a családnak. Egymást érték a kivilágítatlan kirakatok, ahol rájöttem, itt a legkönnyebb a dolga a vitrinek berendezőinek. Csak egy nagy fekete-fehér Valter Ulbricht-kép kell, amelyet hol szardíniás dobozokkal bástyáznak körül, máshol pedig feltekert, egyszínű szövethengerekkel. Csupán egy háztartási és egy vasbolt volt a kivétel - a főnök képét a porták jobb sarkában állványozták fel. Ez valami újítás lehetett. Majd egy kereszteződéshez érve majdnem leléptem a zö.ld Ott jöttem rá, egy jelzésre. A kedves berliniek sötét zsákutcában, ffak 1k“esf: , , rol meghallottak a kozelgo nogy itt meg nem szovjet lánctalpas harckocsi élt VéSet cl második csörömpölését, ami minden ■| - i -i - villogás, kék lámpa nélkül Vliagria DOrU. csörtetett át a piroson. Ott jöttem rá, egy sötét zsákutcában, hogy itt még nem ért véget a második világháború. Száz méterre se közelíthettem meg a szögesdróttal megerősített magas, vastag téglafalat - a mauert, ahogyan a németek becézték. Az NSZK-ból visszafelé jövet a földalatti gyorsvasúton léptem be a szocialista tábor legjobban őrzött bástyájába. A szerelvény úgy zökkent át a fényesen tündöklő, zsúfolt kirakatokkal teli nyugati szektorból a szürke homályba burkolózó keleti zónába, hogy megnézhettem a senki földjét. A sávot - a cirka ötven méteres földnyelvet -, amit balról őrtornyok reflektorai pásztáztak. így aztán nekem aligha kellett magyarázni, hogy miért lepték el Magyarországot 1990 nyarán az NDK-turisták. Elsőre megértettem, hogy minek köszönhető a Trabantos és Wartburgos menekültek inváziója. Jólesett látnom, hogy az akkori magyar kormány vezetése és a jó szándékú civilek szervezetei egy emberként fogtak össze a hazájukat, otthonaikat hátrahagyó családok megsegítésére. Ma már azt is tudjuk, hogy a kulisszák mögött mérhetetlen erejű politikai csatározások zajlottak keleten és nyugaton. Büszkék lehetünk arra, hogy mi, magyarok tettük a legtöbbet Németország újraegyesítéséért. A Németh Miklós vezette kormány, Horn Gyula külügyminiszterrel az élen jelképesen megkezdte a vasfüggöny átvágását, utat nyitva a szabad világba. Európa újraegyesítését egy emberként üdvözölte egész Magyarország. Most, a berlini fal leomlásának jubileumán nem árt felidézni az előzményeket. Pontosan 1961 augusztusában szinte néhány napon belül egy hosszú őrbódékkal megspékelt falrendszer nőtt ki a nagyvárosban. Családok százezreit szétszakítva saját börtönébe csukták fél Németország lakosságát, akik már korábban menekültek volna a sztálinista rezsim rabságából. Mondhatjuk, hogy ennek a falnak mindig is szimbolikus jelentősége volt, ez jelképezte a két világrendszer szembeállását - egészen 1989 novemberi ledöntéséig, amikor Kennedy elnök Nyugat-Berlinben a fal tövében azt mondta: „Ha ezt látom itt, akkor én is német leszek. Együtt érzek veletek”. A nagygyűlés, a demonstráció és az azt követő szűnni nem akaró taps sokáig zúgott, s áthallatszott a falakon. Kelet-Berlinben is tapsoltak volna, ha tehetik. Ma már nem sok helyen láthatóak a Mauer maradványai. Sokan őrzik a gyorsan szétvert fal darabjait emlé- kül-mementóul, sose feledve, hogy tövében az ostoba és kegyetlen tűzparancs következtében több száz keletnémet menekülő vesztette életét. A megmaradt ellenőrzőpontok közül néhány mára turisztikai látványosság lett. Reméljük, hogy ezek sokáig fennmaradnak, megüzenve az utánunk jövőknek: a szabadság mindig győz, s nem ismer határokat. Németország hálával és köszönettel gondol vissza Magyarországra, amely abban a nehéz és bonyolult történelmi helyzetben az igazság oldalára állt. A szerző az Észak-Magyarország főszerkesztő-helyettese istvan.szanto@inform.hu Vendég jegyzet Szántó István
