Kelet-Magyarország, 2013. november (73. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-05 / 257. szám

K®ÄhlSllBBÄE®IF8Äl!!ÄWs H ííi-MP füll Ü9I1Í ÜH 1 E WStll9£IPflIli m Siii& Bnln / • >; ;$,%%• s i' ; •■...■ . . • ■ ' • ■: Kivételesen sürgős eljárásban tárgyalnák A kormánypártok tá­mogatták, az ellenzék bírálta az egyéni képvi­selői előterjesztést. Budapest. Kivételes sürgős eljárásban tárgyalhatja az or­szággyűlés a hamisított bajai videóval összefüggő büntető törvénykönyvi (Btk.) módosí­tást - hangzott el a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén, ahol az ellenzé­ki képviselők a tényfeltáróié újságírás végét jósolták, ha a Ház elfogadja az előterjesz­tést. A bizottság 18 igen és 7 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta az emberi méltóság védelme és a bizo­nyítékok meghamisításának A céllá! egyetértenek- Bárándy Gergely (MSZP) közölte, azzal a céllal egyetértenek, meg kell akadályozni, hogy hamisított felvéte­leket büntetlenül lehessen készíteni, de szerinte a törvényjavaslatban megfogalmazott szöveg megfelel a rágalmazás tényállásnak. Úgy értékelte, hogy a kormánypártok fel akarják használni a jelenlegi helyzetet arra, hogy a tényfeltáró újságírást ellehetetlenítsék.- Pősze Lajos (független) azon a véle­ményen volt, hogy az előterjesztésnek semmi köze nincs a sajtószabadság­hoz, és a médiától is elvárható az, hogy vállalja a felelősséget a tetteiért. Jobbik: a Fidesz is hamisított BUDAPEST. Dúró Dóra, a Job­bik szóvivője tegnapi sajtó- tájékoztatójáén levetítette azt a 2010 áprilisában nyil­vánosságra került felvételt, amelyen egy eltorzított han­gú férfi arról beszél, hogy az MSZP központi online-adat­bázist állított fel, amelyben a választópolgárok személyes adatait folyamatosan gyűjti és kezeli. Ezután ismét leve­títették a videót a férfi hang­jának eltorzítása nélkül. A szóvivő elmondása szerint közismert, hogy a videón Ká­dár Tibor, a Fidesz aktivistája szerepel mint az MSZP állító­lagos aktivistája. „Tehát nem egyedüli eset, amit a MSZP elkövetett Baján” - mondta Dúró Dóra. mti megakadályozása érdekében javasolt Btk.-módosítást, amelyet Rogán Antal és Kosa Lajos hdeszes, valamint Har- rach Péter és Pálffy István (KDNP) nyújtotta be. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtit­kára közölte, a tárca támogat­ja az előterjesztést. Kapóra jött a videó A vitában MSZP-s, a jobbikos és az LMP-s felszólaló is úgy vélte, hogy jelenleg is bünteti a törvény a hamis videó nyil­vánosságra hozatalát. Schiffer András szerint a hamis vád és a hatóság félrevezetése az a tényállás, amely lehetővé teszi a büntetőjogi szankcio­nálását. Ipkovich György (MSZP) szakmailag aggályosnak és szükségtelennek minősítet­te a törvénymódosítást. A gondatlanságból elkövetett cselekmény szankcionálása pedig szerinte a vélemény- nyilvánítás szabadságát sérti. Staudt Gábor (Jobbik) azt ki­fogásolta, hogy a javaslat nem azt bünteti, aki elkövette a hamisítást. Úgy érvelt, hogy a gondatlan nyilvánosságra ho­zatal büntetésének jelenleg is megvannak a polgári jogi esz­közei. A javaslat a médiát akar­ja korlátozni - értékelte, mti Fenyegetik a tényfeltárókat? A Btk. szigorítását java­solja a Fidesz, hogy ne fordulhasson elő újra a bajai videóügyhöz hasonló eset. BUDAPEST. A hvg.hu-ra októ­ber l8-án került fel az omi­nózus videó a bajai időközi választással összefüggésben, amiről a rendőrségi nyomo­zás kiderítette, hogy hamisít­vány, az azon szereplők meg­rendezett helyzetet játszottak el a megismételt önkormány­zati képviselő-választás után. Lemondott a főszerkesztő A videón egy közvetítő 200 ezer forintot ad át néhány he­lyi férfinak, és további pénzt és tűzifát ígér nekik, ha ők és csa­ládtagjaik is elmennek szavaz­ni a bajai időközi választásra. A méltatlankodó férfiak több­ször is rákérdeznek, és a köz­vetítő megerősíti, hogy a pénzt Kovács Csaba, a Fidesz jelöltje, illetve Zsigó Róbert, Baja pol­gármestere, a Fidesz szóvivője küldte. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság na­pokkal ezelőtt közölte, hogy a felvételt egy a készítésekor is jelen lévő ember átadta egy ismerősének, aki egy további közreműködővel közösen el­vitte a szocialista párt székhá­zába, ahol két embernek adták át. Az MSZP elnöke többször Az elhíresült, mobiltelefonnal készített bajai videó egyik kockája fotó: internet kijelentette, hogy sem a szo­cialista pártnak, sem egyetlen politikusának nincs köze a bajai választással kapcsolatos videó elkészültéhez. A videót a hvg.hu hozta nyilvánosságra, amelynek főszerkesztője az eset után lemondott. A következmény „A büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását javasolja a Fidesz (Lex Bajaként vált híressé a javaslat - a szerk.), hogy ne fordulhasson elő ha­sonló eset” - jelentette be Ro­gán Antal, a Fidesz frakcióve­zetője. Elmondta, a várhatóan decemberben hatályba lépő Btk.-módosítás alapesetben egy évig terjedő szabadság­vesztésser büntetné azt, aki mások becsületének csorbí­tására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang-, illet­ve képfelvételt készít. Aki ezt elérhetővé teszi, az két évig, aki pedig nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksé­relmet okozva követi el a bűn- cselekményt, az három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető. Hozzátette, a gondatlanságot is szankcio­nálnák. A szocialisták szerint erős a gyanú, hogy a büntető tör­vénykönyv módosítása a bajai videoügyben csak a Fi­desz kommunikációs céljait, a figyelemelterelést szolgálja. Az MSZP közleményében azt írta: szakmai alapon fogják megvizsgálni az előterjesztést és kialakítani róla álláspontju­kat. Kitértek arra is, egyetérte­nek azzal, hogy a jogszabályok ne engedjék, hogy hamis vagy hamisított felvételt akár csak elkészíteni is lehessen. ékn A szakma és a jogvédők tiltakoznak A magyar állampol­gárok érdekében és a sajtószabadság védel­mében elutasítják a javaslatot. BUDAPEST. A Magyar Lap­kiadók Egyesülete (MLE) álláspontja szerint: „a tör­vénytervezet nem a válasz­tási csalások megelőzését, a választások tisztasága meg­erősítését szolgálja, hanem hatályba lépése esetén alkal­mas lehet arra, hogy Magyar- országon jelentősen korlátoz­za a tényfeltáró újságírást, és így, egyben a demokratikus kontroll gyakorlati eszközét, a nyilvánosságot és a demok­ratikus párbeszédet. Az MLE ezért kéri az'■országgyűlést, hogy a törvénytervezetet ne fogadja el, osztva ezzel azt a véleményt, hogy a jelenleg rendelkezésre álló jogi eszkö­zök elegendőek a jogsértések következményeinek elhárítá­sára.” Jók a mostani jogszabályok A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége (MÚOSZ) is közleményben tiltakozott Veszélyben a magánszféra A Társaság a Szabadságjogo­kért (TASZ) több okból is alkot­mányellenesnek tartja a tör­vényjavaslatot: „Lehetőséget teremtene arra, hogy a nyo­mozó hatóságok már a bün­tetőeljárás megindításával mélyen behatoljanak a szemé­lyek magánszférájába. Más­részt, a gondatlan nyilvános­ságra hozatal szankcionálása rendkívüli mértékű, arány­talanul nagy visszatartó erőt jelentene azokkal szemben, akik a jogsértő cselekmények­ről úgy szeretnék lerántani a leplet, hogy az azokról készült felvételeket közzéteszik. ” a tervezet ellen. „A válasz­tási csalás miatt, a Bíróság döntésével megismételte­tett időközi bajai választás, a választási kampány során tanúsított, vélhetően a vá­lasztópolgárokat megfé­lemlítő magatartás, majd a „bajai videó” hamisításá­nak még nem teljes körűen megismert körülményei, a törvényalkotó szándékával szemben épp a nyilvános­sághoz jutás és a tényfel­táró újságírás feltételeinek javítását tenné szükségessé. Bűncselekmény esetén a je­lenlegi jogszabályok megfe­lelően biztosítják az eljárás lefolytatását és a szankciók alkalmazását.” ékn Csak ellenőrzött információkkal Budapest. A Fidesz szóvivője, Zsigó Róbert elmondta: a bajai videoügy nyomán a kormány­párt által javasolt büntetőtör­vénykönyv-módosítási javas­lat éppen a hiteles tényfeltáró újságírást és az azt “komolyan vevő szerkesztőségeket védi. A javaslata azt célozza, hogy a bajaihoz hasonló hamis vi­deót minden megfontolás nél­kül vagy éppen politikai okból közzétevő szerkesztőségek is vállaljanak valamiféle felelős­séget. Egy az újságírószakma alapjait betartó szerkesztőség­től elvárható, hogy nem asz- szisztál hamisítási botrányok­hoz, nem csapja be a nézőit, olvasóit, és ellenőrzi a közölni kívánt információkat, mielőtt „világgá kürtöli” azokat, mti „Miért kell ide új tényállás?” Kovács Zoltán szerint nem feltétlenül jó, ha a törvényalkotás a napi politikát szolgálja. Budapest. Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesz­tője szerint a magyar tényfel­táró újságírás sírja még nem ásatott meg, talán nem is fog, de tény, az ezzel foglalkozó újságírók dolga jelentősen megnehezedik, ha elfogadják a bajai videó miatt szüksé­gesnek ítélt büntető törvény­könyvi szigorítást. Elmehet a kedv „Véleményem szerint akik eddig is foglalkoztak tény­feltáró újságírással, ezután is fognak, legfeljebb néhányuk- nak elmegy majd tőle a kedve - mondta lapunknak Kovács Zoltán. - Amit nem igazán értek, az az, hogy miért kell ehhez egy új tényállást találni a Btk.-ban és amit nem tartok szerencsésnek, hogy a módo­sítás miért készül büntetni a gondtalan alakzatot is. Meg­mondom, mire gondolok. Ha valaki tudatában van annak, A szakma szabályai komoly lapoknál ma is élnek. KOVÁCS ZOLTÁN hogy amit nyilvánosságra hoz, az koholmány, szemen- szedett hazugság, az ellen természetesen a törvény szi­gorával kell eljárni, hiszen ez­zel a tisztességesen dolgozó kollégáknak is árt egy újság­író. Erre megvan a Btk.-ban a megfelelő passzus, felesleges újat gyártani.” A korlátozás lett gyakorlat „Nem igazán jó, ha egy kalap alá vesszük a szándékosságot és a gondatlanságot, és mind­kettőt egyformán bűncselek­ményként kezeljük. Igazából amit még Veszélyesebbnek gondolok, az az, hogy a Btk.-t is a jelek szerint a napi politikai érdekek szerint módosítják és ez nem jó jel. A Büntető tör­vénykönyvnek hosszú távra kell szólnia, és persze adódnak helyzetek, amikor a társadalmi viszonyok változásához iga­zítani kell a törvényeket is, de nem jó üzenet, ha az ember az­zal találkozik, hogy ha történik valami, ami a napi politikai ér­dekeket sérti vagy gátolja, ak­kor a legegyszerűbb eljárás, ha a kormány módosítja a törvé­nyeket. Azt is bajnak tartom, hogy a jelek szerint az utóbbi időben a jogszabályalkotás egyre inkább a korlátozások felé tart. Egyébként pedig Gavra Gábor lemondott, tehát a szakma szabályai komoly lapoknál ma is élnek” - véleke­dett Kovács Zoltán. ÉM-BG Kovács Zoltán: „Ha egy tényfeltáró újságíró szándékai szerint tényleg megpróbált valaminek módszeresen, alaposan utánajárni, de valami miatt nem tudott számba venni minden apró részletet és egy ilyen mellék­szálon elcsúszva gondatlanul állít be tényként egy hazugságot, azaz gondatlanul jár el, az is hiba, és ezzel szemben is el kell járni, de erre rágal­mazás vagy más címszó alatt megvan a megfelelő paragrafus a polgári törvénykönyvben.” „így aztán nehéz dolgozni” „A tények azt mutat­ják, hogy nincs szükség közbeavatkozásra.” BUDAPEST. A Nyelv és Tudo­mány (Nyest) nevű portál főszerkesztője, Kincse Sza­bolcs nyílt levelet írt Rogán Antalnak a törvénymódosí­tás-tervezet kapcsán, mond­ván: „a bajai ügynek mesz- sze nincs olyan relevanciája a média működésére, mint ahogyan [Rogán Antal] azt leírta”. Nem kell beavatkozni! „Éppen az ön által hivatko­zott ügy bizonyítja, a sajtó jól működik különösebb kor­mányzati beavatkozás nélkül is” - írja Kincse Szabolcs, aki szerint nem igaz, hogy a ba­jai ügy alapjaiban rázta volna meg a demokrácia intézmé­nyét. Kincse cáfolja Rogán- nak azt az állítását is, hogy mindezért a sajtó lenne fele­lős. „Ön szerint az újságíró kötelessége, hogy ellenőriz­ze a közreadott információt. Ha valaki »nem néz utána annak, amit nekiadtak«, az Gyakran nem vállalják a felelősséget, nem adnak ■ választ. KINCSE SZABOLCS vétséget követ el. Ön szerint az újságíró kötelessége, hogy megkérdezze az érintettek véleményét. Ha ezt nem te­szi, szintén bűnös (vétséget követ el)” - summázza Rogán véleményét Kincse. Cáfola­tában leírja: a bajai ügyben a fenti megállapításokra vonat­kozóan nem is történt vétség, hiszen „a hvg.hu első bajai videós cikkében megemlíti, hogy keresték Zsigó Róbertét, aki azonban egészen a cikk megjelenéséig nem reagált a kérésükre”. Nehéz szóra bírni Kincse Szabolcs hozzáteszi: „a sajtókapcsolatokkal meg- . bízott kollégáik gyakran nem vállalják a felelősséget, nem adnak választ, nem hívnak vissza - általában igen ne­héz szóra bírni őket, néha a legtriviálisabb ügyekben is. (...) Ilyen légkörben megle­hetősen bonyolult úgy dol­gozni, hogy az ember mindig gondosan bevárja a nyilatko­zókat.” EMASA Kellő távolságtartással Kincse Szabolcs leírja: nem igaz, hogy a magyar sajtó egésze - és nem csak a hvg. hu - hibázott volna. Az állami. média szinte az első pillanat­tól kezdve kritikával illette a videót, a független média vezető képviselői már első beszámolóikban is kételked­tek. (...) Az ügy kezelése min­taszerű volt: a szakmai hibát elkövető lap főszerkesztője lemondott, a média többi része pedig kellő távolságtar­tással kezelte az ügyet” - fo­galmaz. KELET 2013. NOVEMBER 5., KEDD __

Next

/
Thumbnails
Contents