Kelet-Magyarország, 2013. november (73. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-25 / 274. szám
2013. NOVEMBER 25., HÉTFŐ A mH AVFOC lllf wm H lil«i Megszületett az Aranycsapat! Hétfon hatvan esztendeje, hogy a magyarok világraszóló sikert arattak a Wembley-ben. 6:3. Hatvan éve már, hogy egy ország sorolja fejből: Grosics- Buzánszky, Lóránt, Lantos- Bozsik, Zakariás - Budai II, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor. Nagyapáink apáink, fiaiank, gyermekeink és még unokáink is rávágják majd e tizenegy név láttán, hallatán: Az Aranycsapat! Az Aranycsapat, amely egy barátságos mérkőzés megnyerésével vált világhírűvé. De micsoda barátságos meccs volt az! A futball őshazájában, Angliában nyertek 6:3-ra a magyarok, ott, ahol kilencven évig azelőtt senki. A világraszóló sikert máig ünnepeljük, a hatvanadik évforduló alkalmából a szokásosnál is többször kerül szóba (képernyőre, rádióadásba) az Évszázad mérkőzése. Az Aranycsapat ebben az összetételében - a londonival együtt - összesen 337 percet töltött a gyepen, tizenkettedik játékosa pedig a püspökladányi születésű Gellér Sándor volt. Számos kulisszatitok övezi még ezt a csapatot és magát a mérkőzést, amelyet 1953-ban e napon, vagyis november 25-én játszottak. Az egyik ma is élő főszereplő, Buzánszky Jenő valamint a meccset közvetítő rádióriporter, Szepesi György segítségével emlékezünk a magyar futball történetének leginkább ismert és legtöbbet emlegetett mérkőzésére. ÉKN-BT Az évszázad mérkőzése Anglia-Magyarország 3:6 (2:4) London, Wembley Stadion, 105 ezer néző. Vezette: Leo Horn (holland). Anglia: Merrick - Ramsey, Johnston, Eckersley - Wright, Dickinson - Matthews, E. Taylor, Mortensen, Sewell, Robb. Szövetségi kapitány: Walter Winterbottom. Magyarország: Grosics (Gellér, 78.) - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai II, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. Gól: Hidegkúti (0-1) az 1., Sewell (1-1) a 14., Hdegkuti (1-2) a 22., Puskás (1-3) a 25., Puskás (1-4) a 29., Mortensen (2-4) a 38., Bozsik (2-5) az 50., Hidegkúti (2-6) az 53., Ramsey (11-esből, 3-6) az 57. percben. Interjú: Szepesi György, a 6:3-as mérkőzést közvevítő legendás sportriporterrel Aki szavakba öntötte a zenét A hatvan évvel ezelőtti mérkőzést Szepesi György közvetítette a Magyar Rádióban. Mondatait kívülről fújjuk. 6:3. A riporterlegenda 1945- ben szólalt meg először, majd nyolc évvel később - akkor ezt persze még nem tudhatta - Londonban vált halhatatlanná. Két napomba telt, amíg elértem telefonon... SZEPESI GYÖRGY: Ezt teszi a 6:3 és a hatvan év. Nagyon fárasztó napok állnak mögöttem és a hétfő sem lesz könnyű. Csak címszavakban: . telefonok, üzenetek, meghívások, interjúkérések szó szerint százszámra, aztán ünnepségek, szoboravatások, fogadások, élménybeszámolók, rádiók, televíziók. Ami nagy öröm nekem: 92. évemben is bírom, csinálom, megállás nélkül megyek, beszélek, emlékezem. Elfogadja azt a megállapítást, hogy a magyar sport fénykora, a tizenegy zseniális játékos és egy zseniális riporter együttesen „termelte” ki a 6:3-at? SZEPESI GYÖRGY: Ez rám nézve meglehetősen hízelgő, de én nem játszottam. A fiúk zenéltek a gyepen, én csak beszéltem és beszéltem. Jól vagy rosszul? Nem tudom, mert nagyon ritkán hallgatom vissza önmagamat, így a 6:3-as felvételeim sem rongyosak. A Magyar Rádió hétfőn délután teljes egészében újra sugározza egykori közvetítését. Mit szól ehhez? SZEPESI GYÖRGY: Ez óriási megtiszteltetés, fantasztikus gesztus, de ismétlem: a hős nem én voltam. Egyetért azzal, hogy a 6:3, mint mérkőzés és eredmény, nemzeti kincs? SZEPESI GYÖRGY: Inkább úgy fogalmazok, hogy sporttörténelmi esemény és tett volt. A 6:3 a Magyar Rádió máig legtöbbet idézett, legtöbbször lejátszott közvetítése. Életem nagy szerencséje, hogy az égi- ek nekem juttatták a riporteri szerepkört. A Szepesi-„kutatók” szerint ez a közvetítés volt az ön nagyon hosszú pályafutásának csúcspontja! szepesi GYÖRGY: Nem így van. A 6:3 kétségkívül mérföldköve a munkásságomnak, de semmiképpen nem a zenitje. A nagyon sok, a szinte végletekig túlfűtött olimpiai közvetítésem messze felülmúlja a 6:3-as beszámolómat. A hat évtizeddel ezelőtti tudósításának végén, földöntúli lelkesedésében felszólította a költőket és az írókat, hogy ők is örökítsék meg az évszázad mérkőzését. Tudja, hogy hány vers született akkor? szepesi GYÖRGY: Persze hogy tudom, mintegy hatszáz. Ha manapság egyébként szóba kerül ez a bizonyos felszólításom, jókat mosolygok egykori önmagámon, de ne felejtsük: teljesen más világot éltünk akkoriban. Milyen ereklyéket őriz a londoni Wembley-stadionban játszott meccsről? szepesi GYÖRGY: Fényképeket, zászlókat, jelvényeket, újságokat. Az akkori riportjaimat meg őrzik a szalagok az archívumban. Amíg lesz földi élet és rádió, addig a 6:3-as szavaimból mindig idézni fognak. Szívet melengető érzés ez. Azt tudjuk, hogy mi, magyarok mit csináltunk a 6:3-ból és látjuk azt is, hogyan kezeljük napjainkban a felejthetetlen találkozót. Azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy az angolok belebetegedtek-e a kilencven éves hazai veretlenségük elveszítésébe? SZEPESI GYÖRGY: Ugyan, miért tették volna? Sportemberként viselték el a kudarcot, magasztalták a győztest, majd tanultak a hibáikból, előre tekintettek, elkezdtek dolgozni és tizenhárom évvel később, 1966-ban világbajnokok lettek. És itt muszáj egy kitérőt tennem saját magunk fejé: most, hogy a világbajnoki selejtezőn 8-1-re gázoltak el minket a hollandok, itthon nyomban kitört az éppen aktuális fociforradalom. Ez a különbség az angolok és a magyarok között. | KOLODZEY TAMÁS Puskás Öcsi? Ő pedig maga volt a csoda! Temesvári Miklós a meccs minden mozzanatára emlékszik és a hősök közül többekkel is kapcsolatba került. 6:3. - Mintha tegnap történt volna, annyira itt van előttem annak a bizonyos hatvan évvel ezelőtti napnak és mérkőzésnek minden pillanata - mondta Temesvári Miklós mesteredző, korábbi nyíregyházi, diósgyőri, debreceni, újpesti és tatabányai szakvezető. - A miskolci Földes-gimnázium másodikos diákjaként suli után rohantam, hogy ne maradjak le a közvetítésről, végül nagynénémnél az úgynevezett néprádión keresztül hallgattam Szepesi György szavait. - Kitörő örömmel fogadtam a gólokat, mint ahogy 1954-ben, a világ- bajnoki döntő elvesztése után neki akartam menni a falnak dühömben. De az már egy másik történet... Élő kapcsolat a legendákkal Maradjunk is az évszázad mérkőzésénél, amelynek főszereplőivel később Temesvári Miklós is közeli kapcsolatba került. Buzánszky Jenővel még futballoztam is öregfiúk-meccseken, Grosics Gyulával sportvezetőként kerültem kapcsolatba, ő a Volán elnöke, én a Dózsa edzője voltam, amikor játékosok adásvételéről tárgyalgattunk. Tatabányai időszakomban a közelben, Esztergomban élő Czibor Zoltán látogatott meg bennünket gyakran. Puskás Öcsi? Ő pedig maga volt a csoda. Amikor a Kupagyőztesek Európa-kupájában az Újpesttel összekerültünk a Real Madriddal,*Öcsi négy napot velünk töltött, a szállodában szinte a szobatársam volt. Csillogtatta hihetetlenül jó humorát, a meccsre is velünk jött, és mivel igen tartalékosak voltunk, azt mondta, ha tíz gól alatt megússzuk, akkor igen jó edző vagyok. Végül csak három egyre kaptunk ki... Hát igen, már azok a nyolcvanas évek is más idők voltak, nem is beszélve az ötvenesről. Ötvenezren a lelátón- A hathármat követő hétvégén láttam először élőben NB I-es mérkőzést, édesapámmal Budapesten járva. A Kinizsi- Honvéd nulla nullás találkozót ötvenezer néző látta, még most is érzem, hogy milyen fullasztó érzést okozott számomra a hatalmas tömeg, amely kíváncsi volt a Londonban győztes Puskásékra. Mondok más megdöbbentő példát. Annak az évnek a nyarán negyvenezren voltak a Gázművek-Diósgyőr NB I-es osztályozom.. Hiába, más idők voltak j azok... ÉKN-BT A világ tetejére jutott a magyar labdarúgás A londoni csapat egyik hőse Buzánszky Jenő volt. A jobbhátvéd máig büszke arra, hogy maradandót alkottak. 6:3. Jenő bácsi olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, a Nemzet Sportolója, számos magas kitüntetés birtokosa, így elöljáróban köszönte meg telefonhívásunkat:- Mindenkinek hálás vagyok, aki velem, aki velünk foglalkozik - sorolta a vonal végén. - Őszintén mondom, hogy azon a délutánon eszünkbe sem jutott, hogy ezzel a mérkőzéssel bevonulunk a világ- és a magyar labdarúgás aranykönyvébe. Mi nem halhatatlanok akartunk lenni, csak nyerni akartunk. Bíztunk önmagunkban, tehettük, hiszen a tudásunk ehhez megvolt. Megfogtuk az angolokat a taktikánkkal, a lendületünkkel, az akaraterőnkkel és persze a csodálatos góljainkkal. Akkoriban az úgynevezett hátravont középcsatári hadrendet alkalmaztuk és ezzel leptük meg a szigetországiakat. Döntő volt az első gól Buzánszky Jenő ezután nagyot „ugorva” összehasonlítással folytatta gondolatait:- Manapság mindenki mondogatja, hogy az első gól valamennyi mérkőzésen döntő lehet. Igen, ez így van, elegendő ha a Bajnokok Ligája-meccsek- re gondolok. Nos, Londonban mi már az 1. percben betermeltük ezt a bizonyos első gólt, amellyel padlóra küldtük nagy riválisunkat. Pedig nem tudtunk belőlük tudományosan felkészülni, hol volt akkor video.- Ennyi év távlatából sem mondhatok mást: az a meccs a magyar labdarúgást a világ tetejére emelte, a diadal hatására milliók szereztek tudomást rólunk. Arról, hogy létezünk, vagyunk, pedig korábban mennyi csapás érte kis nemzetünket... Több száz magyar A 6:3-at Buzánszky Jenő tudomása szerint a helyszínen több száz magyar tekintette meg. Honfitársaink vagyAng- liában éltek, vagy Nyugat-Eu- rópa különböző országaiból utaztak a találkozóra.- Az a legnagyobb bajom, hogy semmilyen kézzel fogható tárggyal nem rendelkezem a Wembley stadionból - folytatta a Dorogon élő sportember.- Nem vettem vagy kaptam semmit, pedig ha sejtettem volna, minek a részese vagyok, biztosan magammal hozok néhány ereklyét. Mi magunkat és a győzelmet hoztuk haza, ez volt a legtöbb, amit megtehettünk. Istenem, ha meghallom Szepesi közvetítését - ne felejtsük, Gyuri volt a 12. játékosunk - ma is kiráz a hideg, elönt a forróság, pedig a 90-hez közelítek.- Bizonyára a 6:3-nak is köszönhetem, hogy az emberek szó szerint elárasztanak a szeretetükkel. Egyébként érdekes, hogy az angol játékosokkal később nem alakítottunk ki baráti kapcsolatot, tálán egyszer találkoztunk velük 1993-ban, egy hivatalos rendezvényen. Pedig amikor az MLSZ alelnöke voltam, azt szorgalmaztam, hogy legalább ötévente jöjjünk össze, de valamiért ebből semmi nem lett.- Most, a 60. évforduló alkalmából azt kívánom a mai fiataloknak, a magyar csapatoknak, hogy hozzánk hasonlóan érjenek el végre egy nagy sikert. Legalább jussanak ki a világ-, vagy az Európa-bajnok- ságra... ÉKN-KT ® Pályán a verhetetlen tizenegy Számos, a mérkőzéssel foglalkozó könyv és kiadvány címlapjáról ismerős a fotó: Puskás vezetésével kivonul a magyar válogatott. FOTÓK: ÉKN-REPRODUKCIÓ KELET A mérkőzés tudósítása az újságok címlapjára kívánkozott fotó: ékn-archív „Szepesi Gyuri volt a magyar nép szeme” nehogy lemaradjak a meccsről. TEMESVÁRI MIKLÓS Suli után rohantam.
