Kelet-Magyarország, 2013. november (73. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-14 / 265. szám
2013. NOVEMBER 14„ CSÜTÖRTÖK KELET Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Könyvszemle Graham Scott: Dolgozni jó! munkavédelem. A könyv a fájó munka ellenszere. Ellenszer a kemény munkát, örökös pörgést és versengést követelő társadalmi elvárások káros hatásaira. A kötet a következő kérdéseket feszegeti: Hogyan csökkenthetjük azt az időt, amit kevésbé örömteli feladatokkal kell töltenünk? Hogyan tehetjük szórakoztatóbbá, ösztönzőbbé a munkánkat? Hogyan azonosíthatjuk a tipikus akadályokat a munkavégzésben, és hogyan oldhatjuk fel ezeket? Miért és hogyan jó dolgozni? S bármennyire is elcsépelt a kérdés, annyira meghatározó: hogyan lehetünk boldogabbak? A kötetben szereplő ötletek, tesztek, játékok és történetek befogadásához nem kell kérni az orvos vagy a gyógyszerész véleményét: nagyobb adagokban és kisebbekben is fogyaszthatok, mellékhatások nem ismertek, a munkahelyi örömhányadosunk javítására viszont biztos szert kínálnak. ékn Hasznos olvasmány fotó: net A képernyő előtti tényleges munka összes ideje nem haladja meg a napi munkaidő 75 százalékát fotó: ékn-archívum Monitoros vészhelyzetek Szigorú szabályok vonatkoznak a számítógépes, monitor eló'tti munkavégzésre. munkavédelem. Úgy kell megszervezni a munkafolyamatokat a munkáltatónak, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces, lehetőség szerint mozgással járó szünetek szakítsák meg, valamint a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje ne haladja meg a napi 6 órát. A 10 perces szünet nem munkaszünetet jelent, csak a képernyős munkavégzés alóli szünetet. Ebben az időben lehet iratokat rendezni, telefonokat lebonyolítani, telexeket küldeni és fogadni. Kötelezőek a szünetek A szünetek csak abban az esetben vonhatók össze, ha a képernyő előtti munkavégzés megszakítása másokat nem zavar. Ebben az esetben a munkáltatónak úgy kell megszervezni a munkahelyen a napi munkát, hogy a munkavállaló képernyő előtti megterhelésének csökkentése érdekében a képernyős vagy a képernyős munkát rendszeres időközönként szünetekkel szakítsák meg, vagy a képernyős munkát más tevékenységgel cseréljék fel. A munka megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb mint 10 perc és a képernyő előtti tényleges munka összes ideje nem haladja meg a napi munkaidő 75 százalékát. Elfárad a szem A számítógépen hosszabb ideig végzett munka vizuálisan fárasztó feladat és a szem irritálását és egyáltalán fáradságot okoz. A képernyőn megjelenő jelek legyenek jól definiáltak és világos for- májúak, megfelelő méretűek a jelek és a sorok közötti térközök. A megjelenő kép legyen stabil, villódzás vagy instabilitás más formája nem fordulhat elő. A fényesség, ilA képernyős munkahelyeket úgy tervezzük meg, hogy a fényforrások - ablakok, és más nyitások átlátszó vagy áttetsző falak - világosra festett berendezési tárgyak, vagy térelválasztók ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést. És amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. Az ablakokat igaletve a jelek és háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen lehessen igazítani. A képernyő a használó igényeinek megfelelően jó ha könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. Meg kell említeni a képernyő előtt ülők munkaszékének kialakítását és állíthatóságát. Biztosítani kell a felhasználó számára a köny- nyű, szabad mozgást és kényelmes testhelyzetet. A szék magassága legyen könnyen állítható, miként a támla magassága is állítható és dönthető. A munkavállaló igényeinek megfelelő támaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani minden képernyős munkahelyen. zítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, méghozzá úgy hogy a képernyős munkahelyre eső megvilágítást csökkenteni lehessen. Ez a takaróeszköz lehet sötétítő függöny, szalagfüggöny, reluxa, azonban az ablakok lefóliázása nem lehetséges. Ez ugyanis nem felel meg a követelményeknek. A környezetet tehát úgy kell megszervezni és méretezni, hogy a használónak elegendő tere legyen testhelyzete és mozgásai változtatásához. A szűk munkatér ugyanis nemcsak balesetveszélyes, hanem pszichikai szempontból is káros. Minden munkavállalónak legalább két négyzetméter szabad területet kell biztosítani lehetővé téve az asztal, a szekrények biztonságos megközelíthetőségét. Elegendő és |ó fény kell Gondoskodni kell elegendő mennyiségű tárolóhelyről az iratok számára. Az általános helyi világítás - legyen szó asztali lámpáról vagy mennyezet-világításról - biztosítson kielégítő fényt és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttér környezet között. Tekintetbe véve a jellegét és a használó látási követelményeit jó, ha mindezt szem előtt tartjuk, illetve biztosítjuk. A képernyőre és más munkaeszközre vetődő zavaró tükröződést és fényvisz- szaverődést oly módon lehet megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor az irodai és a munkahely megtervezését összehangoljuk a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel. ÉKN Baj a fényvisszaverődés Jegyzet Paulovits Ágoston Nemet mondani A túlzott tervezgetés a legrit- | kább esetben helyettesíti a cselekvést. Sokan úgy gondolják, hogy egyszerűen képtele- | nek belekezdeni a számukra fontos, talán nehéz dolgokba. S könnyebb nemet mondani, mint a feladatot elvégezni. Persze, a legtöbb ember nem szívesen végez kellemetlen vagy nehéz munkát. Ha ránk szakadt, inkább kivonjuk magunkat belőle. Ha túlságosan befogadók vagy együttműködők vagyunk, hamarosan tele lesz a nap lényegtelen feladatokkal. Ilyenkor egész nap rendkívül elfoglaltnak látszunk, de soha nem végzünk a saját munkánkkal. A kiutat az jelenti, ha udvariasan, de határozottan megtanulunk nemet mondani. A tervezés a legritkább esetben helyettesítő tevékenység. A halogatásnak általában az a lényege, hogy fontos feladatokat nem a maguk idejében végezzük el, ez általában legtöbbször a sürgetettség állapotába vezet, a kapkodás pedig melegágya a baleseteknek. Fontos feladat, hogy mindent a maga idejében végezzünk, még akkor is ha nemet kell mondani a halasztásra, mert ez nem vezethet odáig, hogy a feladatokat soha ne végezzük el. Az emberek nagyobb részének gondot jelent az ilyenfajta viselkedés, kérdés, hogy miért halogatunk feladatokat, amelyek céljainkhoz vezetnek. Persze, a halogatás oka lehet a feladatok nehézsé- J ge, a motiváció hiánya, vagy a tökéletesség kényszere. De lehet eléggé nem elítélhető módon az unalom is. Ezek persze mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak egy- egy feladat elodázásához, de elhalasztásukhoz semmi esetre sem. agoston.paulovlcs@inform.hu Interjú Csábrági Zsolttal, a Védelem Szolgáltatóipari Kft. ügyvezetőjével Négy évtizede a munkavédelem szolgálatában Egyre jobban a minden napok részévé válik a megelőző tevékenység. MUNKAVÉDELEM. Huszonöt évvel ezelőtt létrejött a semmiből egy gazdasági szervezet, a Védelem Szolgáltatóipari Kisszövetkezet, majd jogutódja a Védelem Szolgáltatóipari Kft.. A megtett útról kérdeztük Csábrági Zsoltot, a gazdasági társaság ügyvezetőjét. Miben rejlik a szolgáltatás, és hogyan valósul meg? csábrági zsolt: A Védelem Kft. fő célja a hozzánk forduló partnerek megfelelő színvonalú kiszolgálása szakterületeinken, a munka-, tűz és környezetvédelemben, illetve a munkaügyi feladataik, problémáik megoldásában. Egy ilyen szolgáltatás miben nyilvánul meg, egy munkáltató, illetve egy munkavállaló az önök tevékenységét miként tapasztalhatja meg? csábrásí zsolt: Szolgáltatásunk, a szakterületeink gondozása megkívánja egy-egy gazdasági társaság teljes tevékenységének átvilágítását, a termelési folyamatok, szemlék, bejárások alkalmával való megismerését, a kkv-k működési rendjébe való beépülését. Ez- a szemléletmód, szolgáltatói felfogás biztosítja, hogy egy-egy oktatás keretében az adott munkaterületre, az ott végzett munkafolyamatokra vonatkozó ismereteket tudjuk átadni, illetve megbeszélni a súlyosabb veszélyhelyzetek elkerülése érdekében. Ez biztosítja, hogy a munkáltatók által szükséges kockázat elemzések végzése során teljes körűen feltárjuk azokat a használt létesítményeket, munkaterületeket, az alkalmazott technológiákat és a gyártás, termelés során alkalmazott veszélyes anyagokat. Meg tudjuk határozni az emberi szervezetet egy adott munkavégzés során milyen ártalmak, veszélyforrások érhetik és azok kiküszöbölésére milyen fejlesztéseket, intézkedéseket kell tenni. Ezek szerint tevékenységük során rendszeresen a partnereik munkaterületein kísérik figyelemmel, elemzik a munkafolyamatokat. CSÁBRÁGI ZSOLT: Társaságunk önerőből, magántőkével valósult meg, állami forrásokat nem vettünk igénybe fejlesztéseink során. A kezdeti bérelt iroda, és saját tulajdonú gépjármű használata óta elmondható, hogy saját tulajdonú székhellyel, gépjárműparkkal, számítógépekkel, zaj, fénymérő és a villamos biztonságtechnikai mérésekhez szükséges műszerekkel is rendelkezünk. Ennyi évi tapasztalattal a háta mögött hogy látja, milyen helyzetben van a munka- védelem, és milyen a jövője? csábrági zsolt: Remélem helyesen ítélem meg, de a munkakultúránk fejlődésével, vagyis az új technológiák meghonosításával együtt kialakuló előre mutató szemléletváltozás biztosítja a folyamatos fejlődést a munkavédelem területén is, épp úgy, mint a tűz, vagy környezetvédelem területén is. A nehéz fizikai munka korszerű berendezésekkel való felváltása, a fejlettebb gyártási folyamatok, technológiák során alkalmazott új alapanyagok teremtik meg a lehetőséget a munka világában életének jelentős részét eltöltő ember egyre hosszabb távon történő jó egészségi állapotának megőrzését. A munkavédelem célja nem a „balesetvédelem”, ha a baleset megtörtént azt már nem kell védeni. Cél az egészséges munkaképes ember egészségi állapotának folyamatos fenntartása, optimális esetben egészen a nyugdíjas évekig. Természetesen ez nem egyszeri feladat, hanem egy permanens, sokrétű folyamat. Sajnos a gazdasági válság természetesen sújtotta és sújtja a szolgáltatásainkat is, hiszen nagyon nehezen lehet közvetlen ok-okozati összefüggést kimutatni egy- egy fejlesztés eredménye során, hogy az milyen mértékben javította az ott dolgozó munkavállalók munkakörülményeit, és attól lettek egészségesebbek, illetve nem romlott egészségi állapotuk és nem szenvedtek el kisebb nagyobb munkabaleseteket. De ugyanakkor elmondható, hogy a munkáltatók, az érintett szakhatóságok, a szakterületeken dolgozó szakemberek tevékenysége [ révén az általam ismert mutatók azt bizonyítják, hogy folyamatosan javul a helyzet. A jövőt illetően úgy gondolom, egyre jobban a minden napok részévé válik a preventív, megelőző tevékenység, és az esetlegesen bekövetkező eseménye alapos elemzéséből nyert információk gyakorlatba való átültetése hatékonyan fogja segíteni a biztonságos munkavégzést. PAULOVITS ÁGOSTON agoston.paulovics@inform.hu FAlmcariHsi * 1« ai wimifiivvá'#' &14mm H Csábrági Zsolt fotó: ém
