Kelet-Magyarország, 2013. november (73. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-11 / 262. szám

2013. NOVEMBER 11., HÉTFŐ KELET Ahol a petróleumlámpa szól Kóborlótanyán eddig petróleumlámpával és akkumulátorokkal oldották meg a világí­tást. BALKÁNY, BÚJ, VÁSÁROSNA­mény. A balkányi önkor­mányzat a tanyai termékek piacra jutásának elősegíté­sére nyert 28 millió forintot.- A meglévő piacunkat szeret­nénk teljesen felújítani ebből a pénzből - mondta el érdek­lődésünkre Pálosi László, Bal- kány polgármestere. Gyűjtik a pontokat- Szükség van térkövezésre, kerítés és kapu készítésére, valamint néhány új elárusí­tó-pavilon is kell a kulturált árusítás érdekében. A város­hoz 24 tanya tartozik, az ott élők közül néhányan eddig is behozták terményeiket a kispiacra. Úgy gondolom azonban, hogy egy felújított, modern piac jobban ösztönzi majd a tanyákon élőket, hogy itt kínálják a zöldségeket, gyümölcsöket. Nemcsak a vá­ros önkormányzata, hanem a balkányi székhellyel működő Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Falugondnok Egyesület is nyert közel hárommillió fo­rintot a tanyagondnoki szol­gálatok fejlesztésére.- Ebből a pénzből egyrészt képzést szeretnénk szervezni a tagjainknak, ugyanis cre­ditpontokat kell gyűjteniük, másrészt az egyesület mun­kájának jobb összehangolása Egy felújított, modern piac jobban ösztönzi majd a tanyákon élőket. PÁLOSI LÁSZLÓ nehézpótkocsit szeretnénk hozzá beszerezni, hogy gaz­daságosabb legyen a szállí­tás. Természetesen ügyelünk a földutakra is, fontos szá­munkra, hogy még szorosabb legyen a tanya és a város kap­csolata. Nagy előrelépés lesz A Bujon élő Hudák Károly arra nyert 4 millió forintot, hogy tanyájára bevezethes­se az elektromos áramot. A szomszédos Szántóhalmon van áram, azonban annak megépítésekor nem vezették tovább Kóborlótanyára a vil­lanyvezetéket.- A gyermekkoromat tanyán töltöttem, aztán az örökségek révén enyém lett az 1920-as években épített egykori is­kolai épület, amelyet magára hagytak. Felújítottuk, s tar­tok ott kereskedelmi célokra birkákat, saját felhasználásra pedig baromfikat, sertése­ket. Sokat lendítene a tanyán az áram kiépítése, hiszen a takarmány ledaráíása miatt mindig be kell jönnöm a fa­luba. A világítást petróleum- lámpával, akkumulátorokkal oldottam meg eddig, ezért nagy előrelépés lesz, ha min­den berendezést áramról tu­dok működtetni majd, legyen az daráló, televizió, hűtőszek­rény. Idegenforgalmi szem­pontból is jó lene az áram, hiszen a tanya előtt megy el a Mária-út, gyakran vendégül látjuk az itt elhaladó zarán­dokokat. Már egyeztettem az E.ON egyik kft.-jével, ha meg­lesz az adminisztráció, akkor még az év végéig elvezethetik a tanyámra az áramot a volt téesz hűtőházától. km-mml Sokat lendíte­ne a tanyán az áram kiépítése. HUDÁKKÁROLY Kévés Mihály és felesége Táncsicstelepen élnek és a gyertya mindig a Rezük ügyében van illusztráció: sipeki Péter érdekében 3 notebookot és 3 mobiltelefont is szeretnénk vásárolni - tudtuk meg Ké­kesi Józseftől, az egyesület elnökétől. - Egyesületünk­nek jelenleg 79 falugondnok és tanyagondnok tagja van a megyéből, de mivel az egye­sületi tagság nem kötelező, többen dolgoznak ezekben a munkakörökben. A gondno­koknak 5 éven belül 60 credit­pontot kell összegyűjteniük, ezért a képzéseken foglalko­zunk majd az egészségügyi és a szociális ellátásokkal, a gépjárműhasználattal. Arról majd később döntünk, hogy hol és mikor legyenek ezek a képzések, muszáj mindezt összehangolni az egyesületi tagok munkájával. Szorosabb kapcsolatot A vásárosnaményi önkor­mányzat két projekttel pályá­zott, s mind a kettő nyert. A tanyai termékek piacra jutá­Szeretnénk, ha kulturált körülmények között árul­hatnának. FILEP SÁNDOR sának elősegítésére 35 millió forintot fordíthat a város, míg a tanyás térségek külterületi földútjainak karbantartásá­hoz szükséges gépeket 9 mil­lió forint értékben vásárolhat­nak.- A város piaca megérett már egy komoly felújítás­ra, hogy méltóképpen szol­gálhassa a külterületeken, például a Perényitanyán élő termelőket. Szeretnénk, ha kulturált körülmények között értékesíthetnék termékeiket - magyarázta Filep Sándor, Vásárosnamény polgármes­tere. - Korábban már vettünk egy traktort, most pedig két Télen sem áll le a munka az erdőben Novembertol összesen 545-en jutnak munká­hoz a Nyírerdő Zrt.-nél. NYÍREGYHÁZA. Az erdőgazda­ság hosszú ideje meghatá­rozó részt vállal az erdészeti közfoglalkoztatásban, meg­haladja a 3500-at azoknak az embereknek a száma, akik 2010 óta munkához jutot­tak nálunk - mondta Szalacsi Árpád vezérigazgató. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben 53 település érintett, az év végéig 187-en kapnak munkát nálunk, a jövő év első négy hó­napjára pedig 257-re emeljük a létszámot. Képzés is indul Ismét lesz oktatás is a prog­ramban: december l. és 2014. március 31. között 18-an er­dőművelő, 34-en kisgépkeze­lő, 68-an pedig parkgondozó képzésen vesznek majd részt. A közfoglalkoztatottak napi nyolc órában dolgoznak, egye­bek mellett erdészeti sétautak, turistautak, tanösvények kar­bantartását és kijelölését vég­Itt mindig van mit tenni! illusztráció, sipeki Péter zik el. Közjóléti eszközöket helyeznek ki és újítanak fel, szemetet, hulladékot gyűjte­nek. Részt vesznek a termé­szeti károkat szenvedett erdő­területetek rehabilitációjában, határjelek karbantartásában valamint tűzmegelőzést szol­gáló tevékenységekben is - mondta Szalacsi Árpád. KM Megkérdeztük: ön lakna életvitelszerűen egy tanyán? RÁSKI JÁNOS: JÁMBOR NORBERT: MACZALI STELLA: Hiányozna a városias Egyáltalán nem esne Legfeljebb egy hosszú életmód. nehezemre. hétvégére költöznék ki. GULYÁS VIKTÓRIA: A KECZKÓ JÁNOSNÉ: HEGEDŰS JÁNOS: Én tanyasi élet nyugat- Nagyon szívesen élnék már nem költöznék el mat áraszt. egy tanyán. sehová. Hegedűs János több mint hatvan éve él ugyanabban a családi házban, ezért azt mondja, ő már nem szívesen költözne el onnan sehová. - Amikor Orosra költöztünk, ezen a részen még csak né­hány ház állt, azaz olyan volt, mintha tanyán élnénk. Mára már természetesen beépült a környék - válaszolta. Keczkó Jánosné élne egy tanyán, fiá­val nemrégiben vettek Nyír- jestanyán egy telket, rajta egy régi házzal. - Egy héten több napot is kint vagyok, ha lakható lenne a ház, nagyon szívesen odaköltöznék - tette hozzá. Gulyás Viktória szerint a tanyasi világ nyugalmat és szabadságérzetet biztosít, így szívesen belekóstolna. - Nem zavarna, hogy távol vagyok mindentől. Jámbor Norbert egy kis községben nőtt fel, így nem esne nehezére, ha egy tanyán kellene élnie. - Ha lenne rá lehetőségem, szí­vesen kipróbálnám, milyen egy tanyán élni - mondta. Maczali Stella nem az a típus, aki kiköltözne az „isten háta mögé”. - Legfeljebb eltölte- nék egy tanyán egy hosszú hétvégét a barátokkal, de semmi több - mondta a nyír­egyházi lány. Ráski János is inkább a városias életmódot preferálja. - Hiányozna a ba­rátok közelsége, és még nem is beszéltem a moziról és a plázáról. km-tg Nézőpont Kiss László A bennünk élő farkasok Hihetetlen történet az, amely egy borsodi kis falu életé­hez fűződik. Nagyjából arról volt szó a krónikás újságíró némi nyomozást követő feldolgozásában, hogy „a falube­liek ijesztgették egymást, és a felfokozott idegállapotban . lévő emberek megdobáltak egy kocsit, amiről azt hitték, szkinhedek ülnek benne. Pénteken halottak napja volt, és a romák félnek a halottaktól, ezért az egyik egyedül élő asszonyka elterjesztette, hogy szkinhedek vannak a falu­ban, mert így nem kellett egyedül lennie, mesélte a polgár- mester. A hír hamar bejárta egész falut. Más forrásból úgy tudjuk, hogy egyesek még a nádast is fel akarták gyújtani, mert „szerintük ott bujkáltak a bőrfejűek”. Szerencsére nem történt nagyobb baj, az autó megúszta kisebb-nagyobb hor­padásokkal, a benne ülő - aki amúgy ráadásul ott élő hon­polgár volt - meg egy rossz élménnyel. Nem az első eset, s vélhetően nem az utolsó ez, T-, , amikor valami miatt egy hír, Egyre ügresszívebb értesülés terjed közösségek­társadalom vesz ben>és a valóságos szomy­minkpt körül min- nyé dagadt pletyka nyomán 11111 ilkcl 1\U1 Ul, 11 111 1 teljességgel ártatlan emberek den rétegben és járnak majdnem pórul. hplvvpfhpn a nnlifl- Ahogy mondani szokás, a í iciy Pf LUCI i, d púim palackból kihúzták a dugót, Kától a közlekedésig, s a szellem kinn van. Hosz­szasan lehetne elemezni: Vaj melyik volt az első lépés? Melyik mozzanat, erőszakos cselekedet, avagy más történés indította el azt a lavinát, ami ma kiszámíthatatlanul legördülhet ott, ahol a megfelelő tényezők összeállnak ehhez. De nem is jár jó úton, aki ezt a tyúk és tojás logikát követve nyomozza az eredetet. Ugyanis a megfelelő lavinagördítő, avagy tűzgyújtó tényezők állan­dóan jelen vannak. A többségi társadalom oldaláról masíro­zó erőszakszervezetek léte, demonstrációk, gyűlöletkeltő megnyilvánulások, nyílt és megvalósuló - lásd a romagyil- kosság-sorozatot -, vagy csak rejtett fenyegetés. A másik oldalon a sok helyütt teljesen elszabadult bűnözés, tanulat- lanság, nyomor, a szocializáció, az önkontroll hiánya. Hogy éppen mikor melyik ágens kerül túlsúlyba, melyikből meny­nyi adagolódik, abszolút a véletlenek játéka. A legnagyobb baj akkor történik, amikor a véletlen fogaskerekei közé egy vétlen, rosszkor rossz helyen lévő valaki keveredik. A soha nem tudhatóság, a kiszámíthatatlanság viszont félelmet is szül. Mindkét oldalon. És a félelem a legrosszabb melegágya mindenféle erőszaknak. A Farkasokkal táncoló- ban Kevin Costner nagyszerűen jelenítette meg a félelem és bizalmatlanság gépezetét, ahogy a fehér katona magára maradva indiánokkal kell, hogy találkozzon, sőt barátkoz­zon. Nyilvánvaló a párhuzam a közben lassan az ember mellé szokó, megszelídülő farkassal, hiszen a bennünk lakó farkasokat kellene már végre valahogyan hűséges kutyává formálni. De nem ilyen időket élünk. Egyre agresszívebb társada­lom vesz minket körül, minden rétegben és helyzetben, a politikától kezdve egészen a közlekedésig. Ezek a félelem élelmén élő farkasok -mi lesz az állásommal?, mi lesz, ha ellopják, ami az enyém?, mi lesz, ha megtámadják a gyereket az utcán?, és így tovább... -pedig mindig ugrásra készek, ha úgy hozza a sors. Jó lenne egy magabiztos, félelem nélküli közegben élni. Akkor a véletlenek összjátéka is kevés lenne a bevezetőben idézett történethez. laszlo.kiss@info rm.hu Kelet kvíz A település első gyógyszertára 1864-ben nyílt meg, a gyógyszerész Kékesi Imre volt. Melyikről van szó? a) Baktalórántháza b) Balkány c) Nagyecsed d) Mátészalka A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el 13 Ingyenes átvizsgálás Az őszi-téli átállás jegyében lezajlott közlekedésbiztonsági akció zárásaként a Közlekedési Fejügyelőség díjmentes nyílt napot szervezett szombaton. fotó: sipeki Péter

Next

/
Thumbnails
Contents