Kelet Magyarország, 2013. október (70. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-05 / 233. szám
2013. OKTÓBER 5., SZOMBAT KELET Dávid László (balra), Semjén Zsolt FOTÓ: MTI, CZEGLÉDI ZSOLT Átadták aSapientia új épületét Kolozsvár. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese és Tónk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának dékánja is átvágta a nemzetiszínű szalagot a kar épületének avatásán Kolozsvárott október 4-én. MTI Hamarosan újabb 900 millió euró érkezik majd Magyarországra Brüsszel. A csütörtökön a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által is bejelentett 350 milliárd forintot követően október közepén az Európai Bizottság várhatóan újabb 900 millió euró - átszámítva mintegy 267 milliárd forint - korábban visszatartott uniós támogatást utal át Magyarországnak - közölte pénteken Shirin Wheeler, a brüsszeli testület regionális politikáért felelős szóvivője. Wheeler megerősítette, hogy csütörtökön mintegy 1,17 milliárd euró pénzt szabadítottak fel, és küldtek el Magyarországra abból a pénzből, amelyet korábban a pályázatok kezelése és ellenőrzése terén talált szabálytalanságok miatt tartott vissza Brüsszel 2012 novembere óta. A pénzek felszabadításáról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget kormánybiztosként irányító Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szeptember elején állapodott meg Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal. mti Havonta kétszer ingyen Orbán: segélyalapú helyett munkaalapú gazdaságra van szükség. BUDAPEST. A miniszterelnök szerint segélyalapú helyett munkaalapú gazdaságra és társadalomra van szükség, és Magyarország jó úton halad, hogy ezt megvalósítsa. Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában megerősítette: az átlagjövedelem mértékéig havi két készpénzfelvétel után nem kell tranzakciós illetéket fizetni. Növekvő munkahelyek A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a munkahelyek száma nő, a munkanélküliség csökken, a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian, mint most. „Közelitünk a négymillió, munkából élő emberhez, de ez az ország akkor lesz boldog és elégedett, ha legalább ötmillióan tudnak dolgozni” - jelentette ki. Arról is beszélt, több mint húsz éve dolgozik azon, hogy lelassuljon az áremelkedések üteme és csökkenjenek a megélhetési költségek. Hozzátette: mostanra közel kerültek ezekhez „a történelmi célokhoz”, az infláció mélyponton van, a rezsicsökkentés pedig jelentősen mérsékli a háztartások kiadásait. A jövő évi adótervekről elmondta: eldőlt, hogy az átlag- jövedelem mértékéig havi két készpénzfelvétel után nem kell tranzakciós illetéket fizetni. A kormány továbbra is szeretne luxusadót, ezt a parlamenti frakció még vitatja. A hús áfájának csökkentéséről sincs még végleges döntés - közölte, hozzátéve, csak olyan megoldást tart elfogadhatónak, amely garantálja, hogy a forgalmi adó mérséklése együtt jár az árak csökkenésével. Emlékeztetett arra, hogy ez nem mindig volt így, a szocialista kormányzás alatt árkommandókat hoztak létre, mert az áfacsökkentés nem hozott megtakarítást a vásárlóknak. A miniszterelnök elmondta, a Fidesz-frakcióban egyre többen támogatják a rezsicsökkentés alkotmányba foglalását. Orbán Viktor mindazonáltal hangsúlyozta: nem vereségre készül, a rezsicsökkentést pedig elsősorban a jövő évi választáson kell megvédeni. Azt is mondta, nem mert volna belevágni a gáz árának csökkentésébe, ha nem tudja elindítani az árszabályozáshoz szükséges eszközök állami kézbe vételét, köztük az E.ON gázüzletágának megvásárlását. A kormány célja, hogy az összes magyarországi gáztározó állami kézben legyen - ismertette. Jó irányban A kormányfő arról is szólt, úgy látja, a pedagógusok béremelése jó irányban halad. Megjegyezte azonban, hogy a rendőrök és a közigazgatási dolgozók fizetését is növelni szeretnék, ám ezt nem lehet külföldről felvett hitelekből megtenni. A szocialisták kétszer követték el ezt a hibát, mindkétszer majdnem belepusztultunk, csak megalapozott béremelést szabad végrehajtani - jelentette ki, hozzáfűzve, amíg a gazdasági növekedés lehetővé nem teszi a béremelést, lakástámogatást adnak a közszolgáknak. Orbán Viktor szerint az európai országok nagy része továbbra is válságban van, nő az államadósságuk és Magyarországgal ellentétben nem tudták megreformálni az adórendszerüket. „Baj van ma körülöttünk, Európa ma bennünket lefele húz” - jelentette ki. mti Horvát nem, magyar igen Devizaárfolyam (2013.10.04.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 296,90 +0,86 USA dollár 218,13 +0,55 Svájci frank 242,18 +0,99 Angol font 351,39-1,68 Román lej 66,94 +0,31 Ukrán hrivnya 26,65 +0,10 Horvát kuna 38,94 +0,12 Lengyel zloty 70,65 +0,24 (0 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Az ügyészség szerint volt nyomozás Hernádi ügyében. BUDAPEST. A Legfőbb Ügyészség pénteken cáfolta a horvát társszerv állítását, miszerint nem volt nyomozás a Mól elnök-vezérigazgat ójának ügyében Magyarországon. A Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást lefolytatta Hernádi Zsolt ügyében, és megállapította, hogy sem a Mól elnök-vezérigazgatója, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt, így a nyomozást 2012. január 20-án megszüntette - közölte a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája. A horvát főügyészség csütörtöki nyilatkozatában azt írta: nem sérti az Európai Unió vonatkozó jogszabályát, a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát a Mól elnök-vezérigazgatója ellen folyó nyomozás, mivel „az említett ügyben” Hernádi Zsolt ellen Magyarországon még nem folytattak eljárást. A horvát hatóság honlapján megjelent közlés szerint a Horvát Köztársaság soha nem vádolta meg Hernádi Zsoltot a magyar hatóságoknál, ezért Magyarország felelős szervei nem is folytattak eljárást ellene, így nem is lehet szó arról, hogy az ügyben már született volna ítélet. A Legfőbb Ügyészség közölte: ugyanezen vesztegetési ügyben, ugyanazon tényállás és tények alapján a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást lefolytatta. Hozzátették: a nyomozás teljes iratanyagát elküldték a horvát ügyészségnek. mti Mindent meg fognak tenni Fidesz: európai polgári kezdeményezés is indulhat. BUDAPEST. Akár európai polgári kezdeményezés is indulhat a verespataki bányaberuházás ügyében Bánki Erik európai parlamenti (EP) képviselő szerint. A Fidesz politikusa pénteken Budapesten egy a témában tartott konferencia előtti sajtótájékoztatón egyebek mellett közölte, mindent megtesznek a cianidos technológiát használó beruházás megakadályozásra. Felidézte, hogy egy 2010-es EP-döntés azt kérte az Európai Bizottságtól (EB), tiltsa be ezt a technológiát. Beszélt arról, hogy az EB-t nem köti határidő az EP döntésének végrehajtására, ezért politikai és társadalmi nyomást gyakorolnak a bizottságra, ennek részét képezik a beruházás elleni civil tüntetések Európa-szerte. Még egy lehetőség Bánki Erik szerint van még egy lehetőség a kezükben, hogy európai polgári kezdeményezéssel kényszerítsék ki a jogszabály megalkotását. Úgy fogalmazott, ez az utolsó eszköz a kezükben, de ezt is be fogják vetni annak érdekében, hogy érvényt tudjanak szerezni az európai parlamenti döntésnek és meg tudjuk védeni Románia és Magyarország környezetvédelmi, természeti és épített kulturális örökségeit. Az EP képviselő emlékeztetett arra, hogy a román kormány törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy 20l6-tól mintegy 17 éven át Verespatakon nemesfémeket bányász- szanak cianidos technológiával. MTI Bajnai: az ország válságban lesz BUDAPEST. Bajnai Gordon szerint a kormány által hétfőn benyújtott 2014-es költségvetés csak egy féléves költségvetés, amely „az első félévben osztogat, aztán pedig nyilvánvalóan fosztogat”, mivel tudatosan úgy készítették el, hogy csak a választásig tartson ki. Ezért 2014 nyarán az ország válságban lesz - jelentette ki az Együtt-PM választási szövetség vezetője. Bajnai Gordon úgy értékelte: a választás után az új kormánynak újra válságot kell majd kezelnie. Szerinte a választást követően „jöhet majd a stadionadó és a rezsiadó”. mti Vendégjegyzet Dr. Szabó J : ^ n Géza A nemzet gyásznapján Október 6-án, a nemzeti gyász napján emlékezünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követő véres leszámolásra, a tizenhárom aradi tábornok vértanúságára, Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök mártíromságára. És a gyász napján sorjáznak a kimondott vagy félig kimondott kérdések: mi a vértanúság, van-e szüksége a kisebb-nagyobb közösségeknek a vértanúikra, a ma embere ráérez-e mártíriumot vállaló ősei lelkére, erkölcsileg gazdagabb lesz-e általa? A középkor embere számára a mártirológia az egyházi irodalom sajátos területe (műfaja) érzékelhetővé tette a mártírium lényegét. Jól megkülönböztette például a hős fogalmától. A hős fogalma a történelmi időben és térben is változó kategória volt - ma azt mondanánk, túlságosan a korszellem függeléke. A mártír fogalma hosszabb távra érvényes erkölcsi választást, állandóbb értékek vállalását jelentette, jelenti. 1849 októberében a Habsburg hatalom logikája, a birodalmi érdek nem tekintette elegendő válasznak a rebelli- óért a világosi fegyverletételt. A teljhatalmat kapott Haynau bosszúja a leszámolást megalázónak is szánta. A győztesek úgy érezték, Batthyány Lajos és a tizenhárom tábornok kivégzésével nemcsak a forradalmat és szabadságharcot fojtották vérbe, hanem a nemzet szabadságvágyát is. De a gyászból, a mártírium- ból megszületett a remény sokféle arcban, sokfelé látták felbukkanni Petőfit, a lánglelkű költőt, reménykedtek Széchenyi meggyógyulásában, s várták, hogy Kossuth újra üzeni, amikor mindnyájunknak el kell menni. Egy dicső forradalom és egy nagy gyász együtt táplálták a nemzet élniakarását. Ezért október 6-án, 1848-49 egész időszakára, hős forradalmunk és szabadság- harcunk dicsőségeire is emlékezni kell. A nemzet, a haza parancsát, a magasabb erkölcsi parancsot választották, amelyet életüknél is fontosabbnak tekintettek. Batthyányi Lajos nagyívű pályája, úgy tűnt, azzal ko- ronázódik meg, hogy a vasakaratú, művelt arisztokrata - azáltal, hogy a számottevő politikai erők őt fogadták el leginkább - az első miniszterelnök lett. Nem volt forradalmár, de öntudatos hazafi volt. Vállalta, amit neki rendelt a sorsa, mert magyarságát és a becsületét fontosabbnak tartotta, mint az életét. Pályája a miniszterelnökségnél is magasabbra ívelt - a nemzet vértanújává vált. A tizenhárom aradi tábornok dilemmája is rendkívüli. Katonaként korábban esküt tettek a császárra és most hívta őket a haza. A végzet úgy hozta, választani kellett: az eskü becsület nélkül vagy a becsület az eskü megszegése árárn. Eskü - becsület. A nemzet, a haza parancsát, a magasabb erkölcsi parancsot választották, amelyet életüknél is fontosabbnak tekintettek. Ők tizenhármán: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Wes- terburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly. Egyikük sem védekezett a vészbíróság előtt. Mártiriumuk katonai büszkeséggel, személyes bátorsággal, hazafiúi önérzettel vállalt tett. De van ennek az ünnepnek egy elvontabb, mélyebb érzelmi tartománya is. A magyar nemzettudatban Aus- burg, Mohács, Nagymajtény, Világos, Arad, Trianon, a Don-kanyar és 1956. november 4-e nagy nemzeti kudarcai, gyásznapjai megfogalmazatlanul is október 6-a nagy nemzeti gyászában egyesültek, hiszen ez a nap szimbolizálja a legérzékletesebben azt a heroikus küzdelmet, amelyet megmaradásunkért, a magyar jövőért vállalnunk kellett. Hősök, áldozatok, mártírok kísérik ezeket a mementókat. És ne feledkezzünk meg arról, hogy Közép-Európában a forradalmak emléke hogyan él tovább a népek emlékezetében. A vérbefojtás után hosszú ideig tabutéma a forradalom és mártírjainak emléke. Majd a népek többnyire kezet csókolnak a forradalom leverőinek, és évtizedek múlva rejtélyes nosztalgiák ébrednek a társadalmak egy részében. Mert a népek emlékezete túlteljesíti a keresztényi megbocsátás parancsát, és ez a jelenség történelmi tényként kezelendő. Mert a népek emlékezete szelektív és módfelett bonyolult. És hosszú idő telik el, míg a történelmi tapasztalat letisztul, kollektív bölcsességgé nemesül. A keresztény kultúrában a mártírium a gyász napját a jövőbe vetett remény napjává magasztosítja, hiszen a mártírium mindenkiért történt, aki ezt elfogadja. A mártírium az egész nemzeté. Szerzőnk történész, a Nyíregyházi Főiskola nyugalmazott tanára
