Kelet Magyarország, 2013. október (70. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-24 / 248. szám
2013. OKTÓBER 24., CSÜTÖRTÖK KELET Megyeszerte ünnepeltünk A mátészalkai megemlékezésen Szabó István polgármester (képünkön) mondott beszédet, a rendezvény szónoka dr. Kahler Frigyes bíró, jogtörténész volt FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Demecser lakossága is megemlékezett az 1956-os forradalomról. A műsort a Demecseri Oktatási Centrum gimnáziumának tanulói adták, közreműködött a Demecseri Fúvószenekar fotó: Balogh l. gyula Az 1956-os szerepvállalása miatt Nyíregyházán kivégzett Szilágyi László emléktábláját gyermekei is megkoszorúzták fotó: racskó tibor A nyíregyházi Kodály Zoltán iskola tanulói is fejet hajtottak Nagy Imre domborműve előtt fotó: racskó tibor »§ ». í-í : t* * ."Hfe C > *■ vít1 ■ 4ö0Ebi* SÍ•*■ j , 1 r f „Mert nem haltak hiába...” A nyíregyházi önkormányzat ünnepségén a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai „Mert nem haltak hiába...” címmel mutatták be zenés irodalmi összeállításukat fotó: pusztai Sándor „Irgalmunkkal, emlékezésünkkel takarjuk be a mártírokat, mi pedig takarózzunk be bátorságukkal és hitükkel.” NYÍREGYHÁZA. „1956, te csillag” - Faludy György versének címével kezdte köszöntőjét prof. dr. Jánosi Zoltán rektor kedden azon az ünnepségen, amelyet a Nyíregyházi Főiskola rendezett meg az oktatói és a hallgatói számára a forradalom és szabadságharc 57. évfordulója alkalmából. Hű maradt esküjéhez Az oktatási intézmény vezetője kiemelte: bár a csillagok a Naptól kapják fényüket, azonban a ragyogásuk révén méltán lehetnek metaforák a magyar népköltészetben és irodalomban. Hazánk történelmének dicső eseményei - legyen szó akár 1848-ról, akár 1956-ról -, olyan fényesen indultak, mint a sötét égbolt égitestjeinek ragyogása. 1956 hősei közül egy arcot ki is emelt a főiskola rektora. A 22-23 éves Tóth Ilonára emlékezett, aki orvostanhallgatóként a hippokratészi esküjéhez híven mentette a A dicső tettek olyan fényesen ragyogtak, mint a jr-f csillagok. DR. JÁNOSI ZOLTÁN M kórházba beszállított sérülteket. S azért, mert hű maradt hivatásához, a szabadságharc leverése után a diktatúra kivégeztette.- Irgalmunkkal, emlékezésünkkel takarjuk be a mártírokat, mi pedig takarózzunk be az ő bátorságukkal és hitükkel - mondta dr. Jánosi Zoltán. Személyes élményeivel kezdte ünnepi beszédét dr. habil. Kiss Lajos András főiskolai tanár, intézetigazgató. Mint felidézte, jól emlékezik arra a döbbenetre, amellyel fogadta a lakosság Nagy Imre és társainak kivégzését. Azokban az években sok honfitársunk hagyta el az országot, közülük sokan világhírű művészek, tudósok lettek. Szólt arról is, hogy 1956 világra szóló esemény volt, a forradalom elismerést váltott ki szerte a nagyvilágban. Nyíregyháza lakossága szerda délelőtt emlékezett meg az 1956-os forradalomról a „zöld irodaház” előtt. Dr. Kovács Ferenc polgármester ünnepi beszédében felidézte azokat a nyíregyházi pillanatokat, amikor a forradalmárok leverték a csillagot az irodaházról, le- döntötték a lovas szobrot. Emlékezett a város fiataljainak hősiességére is, akik írták és- Amikor '56-ra emlékezünk, egyszerre érezhetjük magunkat büszke magyaroknak és világpolgároknak - tette hozzá Kiss Lajos András. KM-MML jelezték Budapestnek az orosz tankok számát és mozgását. Rácz István és Dandos Gyula életén keresztül azt emelte ki, hogy egyszerű, hétköznapi emberek álltak a nemes ügy mellé, s vállalták a következményeket is a szabadság érdekében. Mint mondta, ha átmenetileg is, de hős elődeink megmutatták a forradalom erejét. Egyszerű emberek voltak Kevés tudósítás jelent meg a forradalomról nyíregyháza. Galambos Sándor főlevéltáros úgy látja, viszonylag sokan érdeklődnek az '56-os iratanyagok után a nyíregyházi levéltárban.- Hiába van szó kiemelt történelmi eseményről, kevés írásos anyag, tudósítás jelent meg a két forradalmi hétről. Gyorsan pörögtek az események, így dokumentálni is nehéz lehetett, továbbá az állambiztonsági szervek közreműködése is szerepet játszott abban, hogy nem sok írásos emlékünk maradt a szóban forgó időszakról - mondja a Magyar Nemzeti Levéltár megyei levéltárának igazgatóhelyettese. A szakember szerint inkább a forradalmat követő megtorlásról maradtak fent bírósági, a vádlottak vallomását is tartalmazó iratanyagok, amik azonban nem teljesen fedik a valóságot. Galambos Sándor hozzátette: az 1956-os forradalom kutatására főleg nyíregyházi helytörténészek jönnek, valamint olyan emberek, akik saját szerepüket igyekeznek tisztázni. Az ő segítségükre főként a fővárosi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára lehet. km-tg <§> A szabadságért mindig harcolni kell... A Jobbik október 22-én este emlékezett meg az 1956-os forradalom áldozatairól Nyíregyházán, a Hősök terén. Dr. Gyüre Csaba és Balczó Zoltán szónoklata után mindenki elhelyezte az emlékmű talapzatán a tisztelet koszorúit, fotó: pusztai Sándor „Meleg irattárba tették” a mártír Kádár Gábor periratait Sok mai ember már a nevét sem tudja, és vértanúságának a jelentőségét sem ismeri. nyíregyháza. Az 1956-os forradalmároknak is van Kádár nevezetű példaképük, de azt nem Jánosnak keresztelték, hanem Gábornak. A Gyulaházán élő gazdálkodót, az 51 éves Kádár Gábort 1951. június 13- án a dr. Szeszák Gyula vezette rögtönítélő bíróság koholt politikai perben, a nyíregyházi megyei börtönben felakasztatta. Ez a kivégzés a hazai kulák- üldözés nyitánya volt. Leleplező írás a Keletben Megyei hagyományápolásunk legfőbb hiányosságának tartjuk, hogy ennek a mártírnak a mai napig - az ígéretek ellenére - még emléktáblája sincs sem Gyulaházán, sem Nyíregyházán, jóllehet több mint 10 éve folyamatosan javasoljuk. Sok mai ember már a nevét sem tudja, és vértanúságának a jelentőségét sem ismeri. A Kádár-rendszer rossz lelkiismeretét tükrözi, hogy a rendszerváltáskor Kádár Gábor periratait elégették, azaz az egykori ÁVH szóhasználata szerint „meleg irattárba tették”. Ekkor az igazságszolgáltatásunk is a proletár diktatúra szolgálatában állott. Ma sem lenne miről beszélnünk, ha nem akad egy ritka kivétel, egy bátor hazafi, dr. Simon István nyíregyházi nyugalmazott ügyvéd személyében, aki 4 évtizedig megőrizte, és 1992. áprilisában nekem ajándékozta feldolgozásra a perirat másolatát. Ő volt ugyanis 1951- ben a bírósági tárgyalás jegyKádárnak máig nincs emléktáblája sem Gyulaházán, sem Nyíregyházán. DR, FAZEKAS ÁRPÁD zőkönywezetője. Gyulaházán megismertetett az özveggyel (Gyüre Jolán a látogatásunkkor 82 éves volt), végül 1992- ben megjelent a Kelet-Magyar- ország című napilapban az „Ő is áldozat - Kivégezték fegyverrejtegetés vádjával” című leleplező írás. E cikkemet Kanadában a torontói Magyar Élet című újság is közölte. „Édesapám példája" A cikkemre hamarosan reagált a mártír leánya, Kádár Ilona tanítónő, írását 1992. augusztus közepén „Édesapám példája” címmel közölte a Kelet-Magyarország. „Valóban úgy érezzük, hogy édesapám esete nemcsak a mi családunkért, hanem sok magyar ember sorsáért történt. Sajnos, mi tehetetlenek vagyunk ebben az ügyben, ha szerényen el is indultunk, mindenütt falba ütköztünk. Magunkban hordjuk a rejtélyt és soha nem kapunk választ, hogy mindez miért történt. KádárGábor fotó: magánarchIvum Pedig érezzük, hogy édesapám halála kötelezne bennünket többre is. Sokáig a rettegés volt az osztályrészünk, majd félénken beilleszkedve az akkori viszonyokba, magunkban hordtuk ezt a rettenetes bánatot. Amikor ebben az ügyben is felragyog az igazság, és édesapám emléke mindenki előtt felmagasztosul. Ezt anyagiakkal nem lehet pótolni, csak az erkölcsi jóvátétel enyhítené a bánatunkat, és ez a cikk azt jelenti számunkra” - állt a hölgy levelében. Gyalázatos koncepciós ítélet A második levél 1992. október elején, a Református Egyház- község Lelkipásztori Hivatalától, Tóth Ferenc lelkipásztor barátomtól érkezett. „A feleségemmel együtt hallelujáztunk, amikor Kádár Gábor gyulaházi mártírhalált halt atyánkfia dolgát az igazságnak megfelelően nyilvánosság elé tártad. Apósomtól, aki 40 éven keresztül gyulaházi lelkész volt, sokat hallottam erről a gyalázatos koncepciós ítéletről, illetve kivégzésről.” - írta a lelkipásztor. Ezt a politikai gyilkosságot a kommunista zsarnokság oly sikeresen eltitkolta, hogy a feleség még 1955. nyarán is abban a hitben élt, hogy megvan a férje. Egyszerűen nem látott okot arra, hogy ezt a dolgos magyar embert meghurcolhassák a bíróságon. Az egyik ávós a 2. házkutatás napján, 1951. június ll-én Kádár Gá- bornéval megitatta az udvaron a nagymosáshoz előkészített marólúgot. Az özvegy csupán a kivégzés után 34 évvel kapott engedélyt arra, hogy férje holttestét a nyíregyházi Déli temetőből Gyulaházára szállítva eltemethesse. Közismert, hogy a kommunista zsarnokság által koholt perek és kivégzések az 1956- os felkelés, forradalom és szabadságharc legfőbb kiváltó okai közé tartoztak. Kádár Gábor mártír megbecsülésének és emléktábla-létesítésének akadályozása nyílt szembenállás 1956 szellemiségével, nem helyi közigazgatási ügy, ezért nagyon időszerűnek érzem a mariazelli Mindszenty-stá- ció feliratát: „Devictus vin- cit-mortuus vivit”, vagyis „A legyőzött győz - halott él”. DR. FAZEKAS ÁRPÁD, 56-OS MUNKÁSTANÁCSI ELNÖK
