Kelet Magyarország, 2013. október (70. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-22 / 247. szám
2013. OKTÓBER 22., KEDD KELET Háttér 3 „Mi így éltük meg '56-ot” Némelyek gyilkosnak kiáltották ki a forradalmárokat, mások kivártak, de senki sem maradt közömbös. 7.c\h Y-'W NYÍREGYHÁZA. - Ami a legélénkebben él az emlékezetemben 1956 októberéről, az a kozák lovas szobrának a ledöntése. Nem a tömegben álltam, csak messziről néztem, ahogy köteleket akasztottak rá, és csak sokadszorra sikerült lerántaniuk a talapzatról. A barátaim közül többen részt vettek benne, hívtak is maguk közé, de nem mentem, mert tudtam, hogy ami ott történik, az nem végleges. Az emberek egy részét lefotózták a tömegben, értük november 4-e után rendőrök mentek... - idézte fel a napot 57 év távlatából kérésünkre Helyes József. Legyen vége az elnyomásnak! Hetényi Józsefné 21 esztendős volt, amikor hírt kapott a forradalomról. - Emlékszem, október 23-án jó idő volt, reggel a rádióban csak komolyzene szólt, beszéltük is a férjemmel, hogy máskor bemondják, milyen névnap van, milyen lesz az időjárás... Nem sokkal munkakezdés után behajtott a telephelyre egy teherautó, minden oldalán nemzetiszín anyaggal. Svájci sapkás, fiatal munkások ültek rajta, és azt mondták, menjünk velük a temetőbe, mert ledöntik az orosz síremléket. Átsétáltunk, mert néhány Megrázó és egyben gyönyörű élmény volt! - vallja ,57 távlatából Hetényi Józsefné Fotó: sipeki péter száz méterre volt tőlünk. Először a teherautóra kötött kötelekkel akarták lerántani, de háromszor elszakadt. Akkor Laci, az egyik sofőrünk csőrlővel húzta meg, erre engedett. Mindenki tapsolt és kiabált, aztán elszavalták a Nemzeti dalt - mesélte mosolyogva Kati néni.- Akkor még nem tudtuk, hogy mi lesz, mi történik a fővárosban, de elég gyorsan terjedtek a hírek: Pesten több ezren követelik, hogy legyen vége az elnyomásnak! Az egyik kollégám, Győző megfogadta, hogy addig nem borotválkozik meg, míg ki nem mennek az oroszok. November 6-án hívta be a főnök, hogy vagy levágja a szakállát, vagy mehet, ahova akar... A férjem a vízügynél dolgozott, ő ott volt a laktanyánál és a Centrum Áruháznál is, ahol felborult egy teherkocsi. Ázt mondta, egy szovjet katona lőtt is. A római katolikus templom oldalbejáratát több százan akarták feltörni, hogy megkongassák a harangot.- Az embereket megosztották a történtek, egy részük szörnyűségnek tartotta, gyilkosnak kiáltotta ki a forradalmárokat, míg mások kivártak, de nem volt senki, aki közömbös lett volna az októberi események iránt. Ezek után sztrájkot hirdettünk. Bejártunk dolgozni, de egy percet nem dolgoztunk, a nők Miről cikkezett a Szabolcs-Szatmári Néplap 1956 októberében? A Szabolcs-Szatmári Néplap 1956. október 23-án a Békekölcsön sorsolásáról, a jugoszláv film ünnepéről és a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Vezetősége Központi Bizottsága (LEMP) Vili. üléséről számolt be.______________ ____________ Október 24-én a címlapon Gerő Ernő rádióbeszédét közli a lap, mely a 2. oldaton számol be a „budapesti fiatalok hatalmas felvonulásáról", összesen 12 sort szentelve a rendzavarásnak és kettőt annak, hogy az összetűzésnek halálos áldozatai és sebesültjei is voltak. Három teljes oldalt kapott viszont Gomulka elvtársnak a LEMP ülésén elmondott beszéde. __________________________________ Október 25-én a címlapon Nagy Imre budapestiekhez címzett szózata volt olvasható, illetve a Hazafias Népfront, a Megyei Tanács és a Megyei Pártbizottság felhívása, amit Szabolcs-Szatmár dolgozóihoz intéztek. Ebben azt írták: „az ország népét, a pártot és magát a kormányt is váratlanul érte az a gyalázatos támadás, amelyet ellenforradalmú bandák indítottak államrendünk ellen". Olvasható az újságban Kádár beszéde, a kemecsei Új élet és a járási tartalékos tisztek közleménye is arról, hogy „elítélik a fasiszta provokációt". Október 26-án Kádár János és Nagy Imre rádióbeszédét közölte a lap._________________ __________________ Október 27-én megyei eseményekről is beszámolt az újság: anól, hogy békés tüntetés zajlott Nyíregyházán, és arról is, hogy a Damja- nich-laktanyánál lövöldözés volt, melyben egy „szovjet tiszt lábát vesztette", egy szovjet eltűnt. ________________________________ Október 30-án megjelent, hogy az ország közbiztonsága érdekében szesztilalmat vezetnek be. kötöttek, hímeztek, a férfiak pedig sakkoztak. Október 26- án rengetegen gyűltek ösz- sze a lovasszobor körül. Azt skandálták: „Ruszkik, haza!”, és rendes munkát, egyenlőséget, szabadságot követeltek az emberek. Végignéztük, hogy ledöntik a szobrot, majd visszamentünk a munkahelyre. Lefotóztak, kivallattak- Mint,57-ben kiderült, aznap lefotóztak a tömegben. Behívtak a pártirodába és megkérdezték, miért voltam ott. Azt mondtam, azért, mert kíváncsi voltam, bámészkodni mentem, mint olyan sokan mások. Engem nem rúgtak ki, de Lacit, a sofőrt igen, ahogy azt a fiút is, aki zászlót lengetett. Sokan disszidáltak akkoriban. Mesélték a gépkocsivezetők, hogy a falvakban, az út szélén asszonyok és férfiak kenyérrel, krumplival, hagymával várták őket, hogy vigyék el a fővárosba azoknak, akik a haza szabadságáért harcolnak. Megrázó és egyben gyönyörű élmény volt!- zárta a múltidézést Hetényi Józsefné. km-csa,sza kérdeztük Mi a programja október 23-án? VARGA LAURA: Az JESCHETA DÓRA: SZŰCS ERZSÉBET: A alvásé és a pihenésé Zempléni túrára készü- nemzeti ünnepnapon lesz a főszerep. lök a családommal. Is figyelünk és védünk. FODOR JÁNOS: A FARKAS LÁSZLÓ HORVÁTH JÁNOS: barátnőmnek szeret- ZSOLT: A barátaimmal Október 23-a is olyan nék a kedvében járni. bulizok majd. nap, mint a többi. Iskolások az emléktábláknál nyíregyháza. Nyíregyházán számos emléktábla őrzi az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét. Október 22-én több helyen tartanak megemlékezéseket a helyi iskolák: 10.30 órakor Nagy Imre dombormű, ll órakor Bv. Intézet (Bujtos u.), 12.20 órakor Rácz István emléktáblája, 11.20 órakor Dandos Gyula emléktáblája (Béla u.), ll órakor Szilágyi László emléktáblája (Kossuth G. falán), H.40 órakor Bán István emléktáblája (MR Nyházi Stúdió falán), ll órakor Volt ÁVÓ-s épületen lévő emléktábla (Sóstói u.), ll órakor Dr. Babicz Béla emléktáblája. KM Ötvenhat itthon, s a nagyvilágban nyíregyháza. Kedden ll órától a „B” épület nagyelőadó termében tart ünnepi megemlékezést az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulójának tiszteletére a Nyíregyházi Főiskola. Prof. dr. Jánosi Zoltán rektor köszöntője után hegedűszólót ad elő Tündik Judit. „A magyar ötvenhat - itthon és a nagyvilágban” címmel dr. habil. Kiss Lajos András főiskolai tanár, intézetigazgató ünnepi beszéde következik, az újabb hegedűszólót pedig a főiskola Eötvös József gyakorló általános iskola növendékeinek műsora követi. km Varga Laura szó szerint munkaszüneti napot hirdet október 23-án. - Szeretném kipihenni magam, ezért úgy tervezem, hogy sokáig alszom, majd tévézem és internetezek. Nem szeretnék kimozdulni otthonról - fogalmazott a diáklány. Barátnője, Jescheta Dóra hadat üzen az unalomnak: - Zempléni túrára készülök a családommal. Jó időt jósolnak, minek üljünk otthon? Szűcs Erzsébet így válaszolt: - Mint az év minden napján, a nemzeti ünnepnapon is figyelünk és védünk. Kanyuk István polgárőrtársammal leszek szolgálatban, déltől késő estig járőrözünk majd a belvárosban. Sok időnket és energiánkat áldozzuk a közjóért ingyen és önkéntesen, jó lenne, ha ezt mindenki értékelné. A demecseri Fodor János a barátnőjével szeretné tölteni a szerdai napot. - Ha nyitva tart a mozi, elcsábítom egy filmre a kedvesem. Ha nem, majd beülünk valahová enni, inni valamit - mondta. A nyíregyházi Farkas László Zsolt sem készül ünnepi megemlékezésekre, a barátaival bulizik majd. Horváth „Safa” János szerint október 23-a is olyan nap, mint a többi. - Még nincs fix programom, igyekszem úgy szervezni a napom, estém, hogy ne unatkozzak - válaszolta. KM-PI ■ Megemlékeztek a püspök születésnapjáról Az egykor Nyíregyházán élt evangélikus püspökre, Túróczy Zoltánra emlékeztek főhajtással és koszorúzással hétfőn Nyíregyházán. fotó: pusztai Sándor Nézőpont Nyéki Harcok, s arcok Az 1956-os forradalom dicső pillanatainak felidézéséhez érkezve előre borítékolható, ki milyen beszéddel készül, s főként milyen üzenetet fogalmaz meg a „mának”, vagyis elvbaráti közösségének. Aki már a rendszerváltás előtt bírálta az egypártrendszerű diktatúrát, szót emelt emberi jogokért, üldözött, majd tűrt ellenzék volt, az most is kíméletlenül emlékeztetni fog a történelem sötét időszakára. A világot ámulatba ejtő hősiesség méltatása mellett újra nevén nevezi a forradalmat leverő államhatalom pártját, az MSZMP-t, és annak kemény, majd puha időszakához köthető politikusait. Az akkori hatalom élvezője, elkötelezettje, szimpatizánsa viszont az önkényuralmat általánosságban fogja elítélni, és az első ilyen mondata után rávetíti az elnyomás képét politikai ellenfelére, vagyis a jelenlegi kormányerőre. Valószínűleg ’56-os részletekbe nem fog bocsátkozni, sem a kiváltó ok, sem a véres leverés és az azt követő megtorlás nem kap helyet a szónoklatában. Sokan fájlalják - és okkal -, hogy nincs nemzeti egység ebben az ünneplésében. Valóban nincs, mert az ’56-os szabadságharcban sem volt meg a nemzeti összefogás. A felkelőkre a szovjet tankok fedezékéből honfitársak is lőttek, s bár voltak közöttük ártatlanok, besorozott ávós kiskatonák, akik nem a torz eszméért, hanem az életüket féltve harcoltak, a nemzet és a függetlenség árulóit ez nem menti fel. A világ ámult s bámult, s ugyan nem nyújtott segítséget, de gesztusokkal üzent a fegyvert ragadó magyaroknak. Utcákat, tereket neveztek el a hőseinkről, szobrokat emeltek tiszteletükre, a Time magazin pedig „Az év embere” címet adományozta a magyar szabadságharcosnak, és jelentette meg ezt címlapján. Mi pedig nem tudunk együtt tisztelegni a hőseink emléke előtt, hiszen még élnek bűnösök és áldozatok, még mindig elevenek a sebek, amelyet az idő na^on lassan gyógyít, mert mi félünk e sebek feltárásával és kitisztításával járó fájdalomtól. A szabadság elmúlt bő két évtizede mindössze arra volt elegendő, hogy a megkínzott, zsákba csavart, arccal lefelé elföldelt áldozatok megkapják a végtisztességet. Arra viszont nem volt elég, hogy a politikai pártok mindegyike kimondja: ez a bosszúhadjárat középkori kegyetlenséggel párosult, és elkövetőinek felelniük kell a tettükért. A ma már aggastyán, de egykor rettegett belügyminiszter azt mondja: ő nem bűnös, mert nem vett részt konkrét ügyek elbírálásában; a vészbíró azt mondja, ő sem bűnös, mert a kormány (Kádár, Biszku...?) utasítására ítélte halálra a forradalmárokat - és nem akar, nem mer a végül kegyelmet nyert elítéltje szemébe nézni, aki így a zárt lakásajtón keresztül közöli vele: megbocsátott neki. Igen, valahogy így van ez. A bocsánat elfogadásához is kell egy kis bátorság, nélküle csak az időtől remélhetünk gyógyírt a mi bajunkra. nyeki@inform.hu A világ ámult s bámult, s ugyan nem nyújtott segítséget, de gesztusokkal üzent a fegyvert ragadó magyaroknak. Kelet kvíz Szamos-parti „miniskanzen”, ahol a 19-20. századfordulón épült házakat láthatunk. a) Nagydobos b) Panyola c) Gyügye d) Tiszaadony A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Ünnepi programok a megyében Október 22., kedd 9 óra: Nyircsaholy, ünnepi beszédek, irodalmi összeállítás „Adj békét Uram!" címmel a művelődési ház nagytermében, majd koszorúzás az iskola kertjében lévő kopjafánál_______________ _____________ 11.45 óra: tiszadada, zászlófelvonás a Hősök kertjében, ünnepi beszéd, majd ünnepi műsor a művelődési házban _____________ 13 óra: Tyúkod, közös megemlékezés az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 57. évfordulójának, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 24. évfordulójának tiszteletére a Hortobágyra kényszermunkára kitelepítettek emlékművénél, koszorúzással egybekötve ___________________________ 14 óra: Pócspetri, ünnepi szentmise a római katolikus templomban, majd felvonulás a Hősi Halottak emlékművéhez (14.45 órától megemlékező műsor, ünnepi beszéd, a hősi halottak nevének felolvasása, kegyeleti virágok, mécsesek elhelyezése, koszorúzás) 14.30 óra: Nyírmada, ünnepi emlékezés a Patay István Általános Iskola tanulóinak közreműködésével a Kálvin téri kopjafánál 16 óra: Kemecse, emlékezés irodalmi összeállítással, ünnepi beszéd, emléktábla-koszorúzás, mécsesgyújtás a mozi épületénél 17 óra: Demecser, Erkel Ferenc Művelődési Ház (közreműködnek a DOC növendékei és a demecseri fúvószenekar) 17 óra: Mátészalka, megemlékezés, ünnepi műsor az Ifjúság téren (szónok: dr. Kahler Frigyes bíró, jogtörténész), majd a Nagy Imre-mellszobor megkoszorúzása ________ 18 óra: Nyíregyháza, a Jobbik Magyarországért Mozgalom megemlékezése a Hősök terén, az 1956-os emlékműnél ___________ Október 23., szerda 9 óra: Vásárosnamény, a megyei önkormányzattal közös ünnepi megemlékezés az Esze Tamás Művelődési Központ színház- termében _________‘_________________ 9 óra: Csenger, városi ünnepség az Ady Endre Gimnázium diákjainak közreműködésével a művelődési központ színháztermében, majd koszorúzás a kollégium emléktáblájánál, az 1956-os emlékműnél, majd kiállítás a Helytörténeti Múzeumban _____________ 10 óra: Nyíregyháza, önkormányzati ünnepi megemlékezés a Hősök tere 9. szám alatt (zenés irodalmi összeállítás a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulóinak közreműködésével, majd koszorúzás az 1956-os emlékműnél) _________________________ 10 óra: Nyírtelek, megemlékezés, emléktábla-avatás és koszorúzás a Királytelek Vigadónál ____________________________ 11.30 óra: Dombrád, megemlékezés az Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtárban a Móra Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak közreműködésével _____________________ 17 óra: Fényeslitke, ünnepség és koszorúzás a művelődési házban (iskolások műsora, egyházak megemlékezése, községi kitüntetések átadása, majd emlékező séta a Községháza előtti '56-os emléktáblához)
