Kelet Magyarország, 2013. október (70. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-21 / 246. szám

2013. OKTÓBER 21., HÉTFŐ KELET Háttér 3 Aggódás terményért, fáért Nagy a felelősségük a mezőőröknek. Katona István (Biri) is éberen őrzi a reá bízott földeket ILLUSZTRÁCIÓ: SIPEKI PÉTER ARCHÍV FELVÉTELE Sokan tücsökként élnek, és szeretnék elvenni a hangyától, amire szükségük van. PÓCSPETRI, ÓPÁLYI, RAKAMAZ. Ahogy közeledik az ősz, úgy nő a feszültség, a bizonytalan­ság, az idegesség a gyümölcs- termesztéssel, földművelés­sel foglalkozó gazdákban. Nem tudják ugyanis, hogy a termést vajon ők fogják beta­karítani, vagy megelőzik őket mások. Vajon, mikor legkö­zelebb kimennek a birtokuk­ra, tudnak-e még szüretelni, vagy már mindennek csak hűlt helye lesz. Szigorúbb büntetést Különösen a dohánytermesz­tők panaszától hangos mosta­nában az ország, illetve a me­gyénk, mert a leveleket nem azok törik le, akik ültettek, nem azoké a „dohány”, akik költöttek rá.- Hihetetlenül nagymérték­ben megnőtt a dohánylopások száma. Egy felmérés szerint ebben az évben országosan 24,5 tonna dohánylevelet lop­tak el a gazdáktól - mondta el érdeklődésünkre Bényei Illés, a Magyar Dohányterme­lők Országos Szövetségének az elnöke, aki egyben a Petri Szövetkezet vezetője is. - Van olyan gazda, akitől a termés egynegyedét elvitték, másnak a felfűzött dohányát dézsmál­ták meg, de arra is volt pél­da, hogy a már megszárított termést vitték el illetéktelen személyek. Mindebben nagy szerepet játszik az, hogy az elmúlt öt évben a dohány kereskedelmi ára a kétszere­sére növekedett. A segélyből, a minimumbérből élők nem Az utóbbi öt évben duplá­jára nőtt a dohány kereskedelmi ára. BÉNYEI ILLÉS engedhetik meg maguknak a megvásárlását, mások pedig így akarnak pluszbevételhez jutni, s ezzel hozzájárulnak a feketekereskedelem erősödé­séhez. Vannak, akik a vágott dohányt értékesítik, s vannak, akik kisebb-nagyobb techni­kai fejlesztéssel cigarettát ké­szítenek, esetleg korszerű gé­pekkel üzemszerűen gyártják a cigarettákat. Nem véletlen, hogy hallani a keménypapírt cigarettadobozok begyűjtésé­ről is. Óhatatlanul is felvetődik a kérdés, mit tudnak tenni ilyen esetekben a termesztők.- A terményt nehéz megvé­deni, mert ha megnőtt ember­magasságúra, akkor nappal is letörhetik, nem lehet észre­venni az ültetvényben mozgó embereket, este pedig vissza­mennek autóval. Két-három forduló már tetemes meny- nyiséget jelent. A megoldás talán az lehetne, hogy szi­gorúbban kellene megbün­tetni az elkapott tolvajokat. Szövetségünk, a Madosz kez­deményezte is a szigorúbb büntetést - tette hozzá Bényei Illés.- A télvégi falopások után nagy közbiztonsági fórum sorozat kezdődött valameny- nyi érdekelt bevonásával Ópályiban - mondta Erdélyi Miklós polgármester. - Min­denki számára világossá vált, hogy a lopásokat nem egy­szerűen közbiztonsági, vagy rendőrségi feladatként kell kezelni. Egy más kultúrájú népcsoport okozza a gondok jó részét, amelynek többsége arra vár, oldja meg helyettük valaki azt, amit nekik kellene megoldaniuk. Sokan közülük tücsökként élnek, és szeret­nék elvenni a hangyától, ami­re szükségük van. Természe­tesen tisztelet a kivételnek. A tavaly téli falopások hullá­Szloboda Péter negyven esz­tendeje foglalkozik alma­termesztéssel. A termény- lopásokkal kapcsolatban a rakamazi gazda elmondta: inkább a rendszerváltás után voltak mindennapo­sak a lopások, a mezőőri szolgálat kialakulásával és megerősödésével párhuza­mosan ezek száma évről-év­mai egészen a parlamentig csaptak. A gazdák jogosan há- borogtak, hiszen milliós káro­kat okoztak a fatolvajok. Lehetne saját erdejük- Ismét létre kellene hozni a mezőőrséget, de ez a gazdák akarata nélkül nem megy, az önkormányzat meg en­nek anyagi terhét nem tudja felvállalni - mondta Erdélyi Miklós. - Egyébként (egyelőre nem sok sikerrel) biztatom a tüzelő hiányban szenvedőket: ültessenek az üresen álló kert­jükbe akác csemetét, aminek darabja mindössze tíz forint, és néhány éven belül saját er­dejük lesz. KM-LTL, MML, TG re látványosan csökkent. - Akkoriban sem a rendőrség, sem a még gyerekcipőben járó mezőőri szolgálat sem tudta elejét venni a termény- lopásoknak, azonban ez ma­napság már másképp van. Rakamaz határában összessé­gében közel kétezer hektáron járőröznek a nap huszonnégy órájában a mezőrök. Szolgálatban a mezőőrök Kötelező lenne az ötezer forintos díj A vállalkozások közel fele még nem fizette be a regisztrációs díjat a megyében. nyíregyháza. A vállalkozások közel fele még nem fizette be az idén a kötelező regisz­trációs díjat Szabolcs-Szat- már-Beregben. Mészáros Éva, a kereskedelmi és ipar­kamara pr és kommunikációs vezetője elmondta: a kötele­ző nyilvántartásba vételhez kapcsolódó 5 ezer forint éves díjat a 29 793 szabolcsi gaz­dálkodó szervezetnek ed­dig csak az alig több mint 50 százaléka fizette be 2013-ra. A nyilvántartásba vétel 2012. január elsejétől kötelező, s azt a gazdálkodó szervezetek­nek kell kezdeményezniük. Térítésmentes segítség A regisztrációs hozzájáru­lás befizetését követően a szervezet több szolgáltatást térítésmentesen ad a nyil­vántartásba kerülőknek, így a szakképzéshez és a pályaori­entációhoz is nyújt javaslato­kat. KM, MTI A szakképzés és a pályaorientáció is kiemelt kamarai terület FOTÓ: ÉKN-ARCHÍV Megkérdeztük: Ön szerint megelőzhetőek a terménylopások? PAZÁR LÁSZLÓ: Nem könnyű megakadá­lyozni a lopást. RENDES BENDEGÚZ: A hatóság segítse a termelőket! DAJKA ALEXANDRA: Járőrszolgálatot kelle­ne szervezniük. BOROS PETRA: Komo MÁLYBA GITTA: SUM FERENC: Több lyabban kellene bűn- Mindig lesznek rafinált mezőőrre lenne tetni a terménylopást, tolvajok. szükség.- Nem könnyű megakadályoz­ni az eltökélt tolvajokat. Lát­tam már olyan „Permetezve!” feliratú táblát, ami alá oda­firkálták, hogy „Majd meg­mossuk!”. Talán egy magas kerítés, alacsony feszültségű villanypásztor visszatartaná őket - válaszolta a nyírszőlősi Pazár László. Barátja, Rendes Bendegúz szerint biztos meg­van erre is a jó módszer. - Sze­rintem a megelőzés nemcsak a gazdák feladata, a hatóságnak is segítenie kell a termelőket- mondta a nyíregyházi fiú.- Mivel a lopások általában éjszaka történnek, legalább a kritikus órákra szervezniük kellene a gazdáknak egy jár­őrszolgálatot. Hogy mennyire lenne hatásos, azt nem tudom - tette hozzá az ibrányi Dajka Alexandra. Boros Petra szerint nem lehet minden termés mellé őrt állítani. - Komolyab­ban kellene büntetni a ter­ménylopást, hátha az vissza­tartaná a tolvajokat - vélte az orosi lány. - Százszázalékosan sem megelőzni, sem kivéde­ni nem lehet terménylopást, mert mindig lesznek olyan rafinált tolvajok, aki megtalál­ják a módját, hogy elvegyék a másét - mondta Mályba Gitta. Sum Ferenc szerint, nehéz visz- szatartani a tolvajokat beta­karítás előtt. - Több mezőőrre és becsületesebb emberekre lenne szükség - összegezte a nyírbátori férfi. KM-CSA Nézőpont Kiss László Nyírni, locsolni, száz évig Érdekes dolog ez a magyar foci. Amit leírok, azért innentől nyugodtan megkövezhetnek a sporthoz értők, hiszen ez csak egy csak szubjektív, mondhatni lelki benyomás, nem oknyomozó, tényekre épített munka eredménye. Szóval érdekes, mert nekem kicsit olyasmit üzen, hogy pusztán a tehetségekből még nem lesz eredmény, dicsőség. Czeizel Endre annak idején írt egy könyvet a tehetségről, és azt állapította meg, hogy van genetikai tényező, azaz örökölhető, de hogy valakiből lesz- e világhirű zongoramű­vész a tehetségen kívül, a szorgalmon, eltökéltségen és a környezeten múlik leginkább. Iszonyatos mennyiségű gyakorlás, mindent alárendelni a célnak, megfelelő inspi­ráló környezet, tanárok és így tovább. Meglehet, Mozart idejében is járkált még az európai utcákon néhány po­tenciális Wolfgang Amadeus, de azokból nem lett semmi, vagy legalábbis nem jutottak egy szint felé. Rengeteg pénz és lehetőség van a foci­ban, csak valahogy nem jóra fordítódik. Most, hogy ez a nyolc egyes vereség sokkolta a fo­cibarátokat, meg talán kicsit mindenkit, érdemes elgon­dolkozni azon, miféle módon próbálunk mi tehetségekből csapatokat vagy sportágakat építeni. Mert tehetségek minden bizonnyal vannak most is, nem kevesebben, mint Puskásék idejében, sőt, mivel a médiában minden gyerek látja mi is világszínvonal a labdarúgásban, talán ez még többeket ösztönöz. A vízilabda is egy csapatsport, és lám, ott mégiscsak sikerül az élvonalban maradnunk - ha vannak is nehezebb időszakok, de nem csúszunk le véglegesen a ranglétrán. Mi lehet a különbség? Annak idején a „Miért beteg a magyar futball? „című könyv bestseller volt és sok mindent olvas­hattunk benne. De például azt még nem, hogy ma az inter­net világában a nemzetközi sportfogadási maffia mélyen belenyúl a magyar fociba, komoly pénzek jönnek-mennek, a bunda mindennapos - állítja egy sportújságíró kollegánk. Tömörebben rengeteg pénz és lehetőség van a fociban, csak valahogy nem jóra fordítódik. Az az egyszerű elv, ami az üzleti és sportéletben ugyanaz, miszerint csak valódi teljesítményért járjon méltányos nyereség, nem teljesül, torzul minden. Nagy kérdés, hogy azokat a tehetséges gyerekeket, akik most az újjáélesztett utánpótlás-nevelésben rúgják a labdát, mi várja majd feljebb. Milyen példákat látnak, milyen érték­rendet, milyen tisztaságot és átláthatóságot. Miért mondja azt az a játékos, aki külföldön játszik, hogy ott világos minden, tudni lehet, miért mi jár, mi az, ami a mérce, minek kell megfelelni. Sok írást elolvastam már ez ügyben, ahol mindig elmagyarázzák, hogy nálunk ez azért nem lehetsé­ges, mert kicsi az ország, kicsi piac, a csapatok nem tudnak csak úgy a piacról megélni, mint kinn, és így tovább. Magyarán: kevesebb pénzzel már nem lehet korrekt sportipart - mert a foci az - építeni? Törvényszerű, hogy ahol nincs annyi tehetős szponzor, a jegyvásárlók tömegei, ott nem lehet rendet tenni? Talán inkább fordítva van. Ahhoz képest, ami történik, amit produkál, túl sok pénz forog ebben a sportágban - és a java nem mindig láthatóan. És ez sok mindent megöl. Mit lehet tenni? Egy angol lordot megkérdeztek, hogy teremtett ilyen gyönyörű pázsitot. A válasz: egyszerű, csak nyírni kell és locsolni, rendszeresen. Úgy száz évig. laszlo.kiss@inform.hu Kelet kvíz Hol született Pethe Ferenc újságíró, gazdasági szakíró, az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője? ' a) Bűdszentmihály b) Kisvárda c)Tiszadada d) Nagykálló A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. •> Szikora Tamás emlékkiállítása Most lost lenne 70 éves a nyíregyházi születésű Szikora Tamás Munkácsy Mihály-díjas festőművész, aki tavaly hunyt el. A budapesti VILTIN Galériában a pénteken nyílt kiállítása október 26-áig tekinthető meg. fotó: marik Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents