Kelet Magyarország, 2013. október (70. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-14 / 240. szám

■ 2013. OKTÓBER 14., HÉTFŐ KELET ■HMM Üzenet Z^" Szőke Sándor, nyíregyházi olvasónktól Az egészség olyasmi, mint a gondosan égetett gyertya. Ha körültekintő figyelmet szentelünk a gyertyánknak, sokáig fog égni. MANFRED KETS DE VRfES Postánkból A gyerekek megsimogatták a kedvenceket fotó: magánarchívum Állati jó programok ­sokat tanultak a kicsik A Debreceni Tanítóképzőben végzetek 1963-ban fotó: magánarchívum Jubileumi diplomaosztó Izgatottan készültek a má­tészalkai Kikelet Óvodában a gyerekek az Állatok Világ­napja alkalmából szervezett egyhetes programokra. A szülők az óvodásokkal közösen zöldségekből, gyümölcsökből, termésekből csodálatos állatfigurákat ké­szítettek, melyekből kiállítást rendeztünk az intézmény előterében. Kirándultunk az egyik tanyára, ahol megis­merkedtünk a háziállatokkal, megsimogattuk, megetettük őket. Ellátogattak hozzánk a helyi állatmenhely munka­társai, akik kutyákat hoztak magukkal, és felhívták a figyelmet az állatok szere- tetére, védelmére. Ezen a napon a gyerekek elhozták magukkal otthonról a házi kedvenceiket, amit nagy örömmel mutattak meg egymásnak. Minden csoport állatos versekkel, dalokkal kedveskedett a többieknek, majd zenés előadással ért véget az „állati jó hét”. Mind­ezekkel az eseményekkel az volt a szervezők célja, hogy a gyerekek megszeressék az állatokat, és lelkiismeretesen gondoskodjanak róluk. AZ ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE Olvasóink írják Azonos a sorsuk A Kelet-Magyarországban ol­vastam, hogy a Jósa András Múzeum egy rendezvényén is­mertették az Árpád-vonal sze­repét és létét a II. világhábo­rúban. A hadtörténész többek között az alábbiakat mondta él: „Az Árpád-vonal a magyar katonák leleményességén nyugvó, kívülálló védelmi rendszer volt, hiszen a francia Maginot-vonallal ellentétben, az ellenségnek nem sikerült áttörnie”. Nos, mi sem áll kö­zelebb hozzám, mint a magyar katonák leleményességének, bátorságának és hősiességé­nek elismerése, hiszen magyar vagyok, de a francia erőd- rendszert, a Maginot-vonalat ugyanúgy megkerülték a né­metek, mint a szovjet csapatok az Árpád-vonalat! 1940. május 10-én a németek megtámad­ták Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot és a 3 kis államot napok alatt elfoglalták, így a francia Maginot-vonal védői­nek a hátába kerültek. Ugyan­ez történt 1944 októberében az Árpád-vonallal, hiszen a szovjet csapatok az 1944. au­gusztus 23-ai román átállás miatt már Debrecenben vol­tak, miközben a Kárpátokban, az Árpád-vonalban még a ma­gyar védők tartózkodtak, akik csak nagy erőfeszítések árán tudtak kijönni a hátukba ke­rült szovjet csapatok gyűrű­jéből! Tehát mindkét erőd sorsa egyformán ért véget. A különbség annyi, hogy amíg a magyar csapatoknak - leg­alábbis jó részének - sikerült kitörni a szovjet gyűrűből, addig a Maginot-vonal francia védői teljes létszámban német fogságba estek. DARVAS IVÁN, CSARODA A Debreceni Református Hittudományi Egyetem oratóriumában jubileumi diplomaosztó ünnepséget tartottak a közelmúltban. A jeles eseményen százhu­szonöt lelkész és pedagógus vett át arany-, gyémánt-, vas-, rubin és gránitdip­lomát. A Tanítóképzőben 1963-ban végzők közül huszonkilencen kaptak Kinek higgyünk? Még van egy pár hónap a választásokig, de már igazi harc kezdődött. Mindegyik párt ígér minden jót, hogy az ő vezetése alatt eljön majd a kánaán, de ezek sajnos csak szavak, ígéretek! Inkább ígérjenek kevesebbet, de tel­jesítsék őket! Ha állandóan egymás szapulásával fog­lalkoznak, elfogy az erejük ebben a „harcban”, és az ígé­retek teljesítésére már nem aranydiplomát, megyénkből az újdombárdi Harsányi Menyhértné Barabás Margit, a záhonyi Csiha András, a kántorjánosi Böszörményi Imréné Fogarassy Erzsébet, illetve a tiszaberceli Bara­nyai Imréné Oláh Magdolna. (Sajnos utóbbi nevét nem sokkal később a gyászrovat­ban olvashattuk.) Minden­kit boldogsággal töltött el marad semmi energiájuk. A kisemberek nem tudják el­dönteni, melyik oldalra áll­janak, így a legegyszerűbb megoldást választják: parko­lópályára helyezkednek, és várakoznak. Az utolsó pilla­natban talán döntenek, de kérdés, hogy jól vagy rosszul? A mostani vezetés is próbál kecsegtetni bennünket, de azt látjuk, ott vagyunk, ahol a part szakad. Ha valóban győzni akarnak a kisebb pár­az ötven esztendő utáni találkozás, köszönet érte a szervező Benda Violának. A közös ebéd előtt egy 10 személyes asztal azoknak volt megterítve névjegy- kártyákkal, mécsesekkel és sárga rózsákkal, akik már nem érhették meg ezt az időt, rájuk néma felállással emlékeztünk. tok, fogjanak össze, egysé­gessé kell válniuk, így talán elérik a céljaikat. Tegyék félre a büszkeségüket a kormányzó pártok is, és a magyar embe­rek jólétét szem előtt tartva cselekedjenek! Egy országot kormányozni szívvel, lélek­kel és sok szeretettel kell azért, hogy olyanná váljon a hazánk, mint egy igazi nagy család. Vagy ez már utópia? Remélem, nem! JUHÁSZNÉ, TISZALÖK EGYRÉSZTVEVŐ m Régészeti kiállítás „A mező vadjai, az ég madarai" címmel nyílt régészeti kiállí­tás a Szatmári Múzeumban. A tárlat október 31-éig látható. FOTÓ: A MÚZEUM Tisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármi­lyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefon­számmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. Hivatásává vált a népművelés Az időseket köszöntötték azóvodások TUNYOGMATOLCS. Közös ün­nepséget tartottak a Tunyog- matolcsi Óvodában október 2-án: az Idősek, illetve a Zene Világnapjára együtt emlékez­tek meghívott vendégeikkel a település óvodásai, óvodape­dagógusai és dajkái a Bocskai utcai intézményben.- Rendezvényünkre a Re­ménység Nyugdíjas Klub időseit hívtuk meg, akiknek a Pillangó csoport gyerme­kei adták elő műsorukat. Az ünnepségen az óvoda másik két csoportja is részt vett: a Micimackó és a Margaréta csoport. Zárásképpen pedig a meglepetésvendégünk éne­kelte el a Micimackó című mese zeneszámát, amit Varga (Botos) Gabi dalolt el minden­ki örömére - mondta el Orosi Gabriella intézményveze­tő, aki Kovácsné Kiss Tíme­ával közösen készítette fel az óvodásokat a mostani alka­lomra. SZÉLES SZABOLCS Néhány év alatt Nyír­bátor a megye egyik kulturális központjává vált. NYÍRBÁTOR. Életének 88. évé­ben, a közelmúltban elhunyt Koncsek Pál nyugdíjas népmű­velő, a nyírbátori Városi-Járási Művelődési Központ egykori igazgatója. Jászberényben szü­letett, itt járt elemi, majd pol­gári iskolába, és a tanítói okle­velet is a helyi tanítóképzőben szerezte meg. Pályakezdőként jászsági általános iskolákban tanított, majd a Füzérradvány- ban működő Iskolaszanatóri­um igazgatója lett. A művelődés színterei A hatvanas évek derekán ke­rült a járási székhely művelő­dési központjába. A hivatásává vált a népművelés szolgálata, ez töltötte ki későbbi egész életpályáját. Munkásságának utolsó állomása a Nyírségbe szólította. 1969-86-ig töltötte be a járási Városi Művelődési Központ igazgatói posztját. Néhány év alatt Nyírbátor a megye egyik kulturális köz­pontjává vált, melyben az új igazgató érdemei vitathatatla­nok voltak. Koncsek Pál - megfelelő in­tézmény hiányában - a tele­pülés közösségi célú épületeit igyekezett minél szélesebb körben a művelődés színtere­iként igénybe venni a kulturá­lis kínálat fokozatos bővítése érdekében. Néhány év alatt a Nyírbátori Zenei Napok orszá­gos hírű rendezvénysorozattá vált. Az igazgató kezdeménye­zésére a járás ill. a megye pati­nás kis műemlék templomjai Koncsek Pál fotó: olvasótól- Nyírmihályditól Csarodáig- is bekapcsolódtak a rendez­vénysorozatba. A Zenei Napok sikere jelentősen hozzájárult a városban a zenei nevelés intézményes feltételeinek ki­alakításához. Hasonló felvi­rágzást élt át a képzőművészet a vizuális kultúra területén is. Rendszeressé váltak a nyári alkotótáborok, a képzőmű­vészet terén előbb munka­társként, később feleségként, Makrai Zsuzsa volt társa. Egy-egy szakmai sikerrel járó dicséretet igyekezett megosztani munkatársaival. Gyakran hangoztatott mon­datát idézve: „Én egy jóin­dulatú dilettáns vagyok, aki hagyja, hogy a hozzáértők dolgozhassanak.” Kimagas­ló népművelői munkásságát állami kitüntetések mellett Nyírbátor vezetői a Pro Űrbe díszpolgári cím adományozá­sává! ismerték el. Koncsek Pál sokáig megma­rad a városlakók és a szélesebb szakmabeliek emlékezetében. SIVADÓ SÁNDOR Nézőpont Angyal Sándor Gátlástalanul Dalnoki Jenő volt fradista válogatott labdarúgó, a nyíregyházi futballcsapat egykori edzője válaszolta egy újságírói kérdés­re a csapatnál kirobbant híres pénzügyi zűr idején: „Uraim, titokban mindenki belevizel a medencébe, de ezek itt a part­ról csinálták”. Ez jutott eszembe a minap, ahogy olvastam a bulvárlap értesülését arról: egy Balaton-környéki településen uniós pénzből építenek házat a polgármesterék. Mi a szösz! - estem csodálkozásba, miközben kiderült: a polgármester családja telkén épül közpénzből egy takaros képzőközpont, kiköpött lakóház formátumban, amelyre 35 millió forintot postázott a településnek az unió. Bocsánat, a címzett nem a falu vök, a polgármester feleségének és lányának a cége nyerte a summát! Kiderült, hogy a tervezett létesítményről sem testületi ülésen, sem a helyi újságban, sem más fórumon nem esett egyetlen árva szó sem, lévén, hogy az épülő képzőközponttól száz méter­re van a nemrég 240 millióért felújított iskola. Ráadásul a telket két éve vette a pol­gármester a közeli nemzeti parktól, a 140 négyzetméte­res új ház kivitelezője pedig véletlenül az alpolgármester... Ja, tudni kell, hogy a képzést öt évre vállalta a polgármester családi cége, utána az uniónak fityiszt mutathatnak, a 35 milliót nem kell visszaadni, az a családi vagyon része lesz. Nyugodtan mondhatná erre is Jenő, ha élne, hogy a me­dence szélén állva teszik, amit tesznek, hiszen kizárt dolog, hogy ezt titokban lehetne tartani. Az egész település szeme láttára teszik, s ha az időközben iskolaigazgatóvá kineve­zett polgármester-feleséget kérdezik az ügyről, akkor azt válaszolja az erkölcstantanárnő, hogy „vasárnap nem nyi­latkozik”. Badacsonytomaj nem az egyetlen magyar telepü­lés, ahol ilyen jelenség tapasztalható. Elég, ha újra és újra átböngésszük a választott tisztségviselők évi vagyonbeval- lásait: a megszépítő kimutatások szerint is tátva marad a szánk a sok föld, erdő, több lakóház és autó, meg a bankba rakott pénz láttán. Ők ezt így tartják természetesnek. sandor.angyal@inform.hu Most is a medence szélén állva teszik, amit tesznek, hiszen kizárt dolog, hogy ezt titokban lehetne tartam.

Next

/
Thumbnails
Contents