Kelet-Magyarország, 2013. szeptember (73. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-05 / 207. szám

2013. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK KELET Hogyan tartsák meg fiataljaikat? A polgármesterek sze­rint munkahelyekkel lehet itthon tartani a fiatalokat. NYfRMADA, SZAKOLY, TISZA- vid. Míg a kormány az elván­dorlást fontolgató fiatalok itthon maradásához próbál feltételeket teremteni, addig a kistelepülések évek óta azért küzdenek, hogy megtartsák a népességüket, hazacsábítsa­nak fiatalokat, ne néptelened- jenek el. Az önkormányzatok lehetőségeiről kérdeztük a polgármestereket. Lehet alternatíva- Önmagában egy település és a helyi önkormányzat ke­vés ahhoz, hogy a fiatalok el­vándorlását megállítsa - véli Kálmán Béla. Nyírmada pol­gármestere azt mondja: nem a lokálpatriotizmus vagy a diploma megszerzése után a hazatérés vágya hiányzik a 20 és 30 év közöttiekből.- A rendelkezésünkre álló eszközök legfeljebb arra ele­gendőek, hogy a közfoglal­koztatás keretében átmeneti megoldást kínáljunk, képzé­seket szervezzünk, azonban ez nem perspektíva egy fia­talnak. Képezhetünk hegesz­tőket, esztergályosokat, ha az ország másik felében van munkahely - magyarázza a csaknem 5 ezer lelkes kisvá­Nem a lokál­patriotizmus vagy a hazatérés vágya hiányzik a fiatalokból. KÁLMÁN BÉLA Mit ér a szép játszótér, ha nem lesz, aki használja? ros első embere. Megemlíti, hogy a környékbeli polgár- mesterekkel is beszéltek már a valós és létező problémáról, s abban egyet értettek: itt a mezőgazdaságot és az ehhez kapcsolódó szakképzéseket (erdész, kertész, fafeldolgo­zó, dohánytermesztő stb.) keíl erősíteni. A gazdálkodás alternatíva lehet a fiatalok­nak, tovább erősítheti a haza­vagy letelepedési szándékot.- Szerencsére erre van pél­da Nyírmadán, s abban a „ki­vételezett” helyzetben va­gyunk, hogy szolgálati lakást is tudunk adni a fiatal köz- tisztviselőknek, közalkalma­zottaknak, ám ez csepp a ten­gerben - jegyzi meg Kálmán Béla, hozzátéve: kiszámítha­tó gazdaságpolitika és mun­kahelyteremtés a két kulcsz­szó. Ha ezek megvannak, megmaradnak a fiataljaink is.- Akkor tarthatnánk itthon a fiataljainkat a legkönnyeb­ben, ha lehetőségünk lenne a munkahelyteremtésre. Nem feltétlenül Tiszaviden, bár az volna a legjobb, elég lenne a vonzáskörzetében egy olyan beruházás, ami befogadná a környék munkaképes felnőtt­jeit - mondta Péter László, a település polgármestere, s hozzátette: minden olyan kezdeményezést üdvözölne, ami a lakosság megtartását célozza. Erősíteni a gazdálkodást- Tiszaviden 183-an járnak általános iskolába. Az időseb­bek vagy szakmát tanulnak, vagy főiskolára mennek, és ha munkát kapnak, vissza se Elvándorlók és beköltözők Szakolyban évekig élt a fiatal házasok számára adható első lakáshoz jutó támogatás (350 ezer forint), de a kötelező fel­adatok ellátása mellett az ön- kormányzatnak már nincs meg ehhez a megfelelő forrása.- Sajnos meg kellett szün­tetnünk ezt a támogatási for­mát - tájékoztatta lapunkat Szűcs Gabriella polgármester, aki őszintén megmondta: nincs könnyű helyzetben az önkormányzat, nehezen tud­ják helyben tartani az ittenie­ket, és ugyancsak nem köny­nyű „külsősöket” Szakolyba csábítani. Az elvándorlók és a beköltözők száma nagyjából azonos, így a lakosság száma évek óta 3000 fő környékén stagnál. Szolgálati lakást sem tudunk biztosítani, ám két nagy helyi foglalkoztatónk van: egy fatelep és a bioüzem, ami szerencsére egyenesbe jött, jelenleg is közel hatvan főt foglalkoztat. Éppen most költözött a településre egy férfi, aki az üzemben kapott munkát, így szerencsére po­zitív példát is tudok hozni. ILLUSZTRÁCIÓ: RACSKÓ TIBOR jönnek. Átképzésekre is szük­ség lenne, mert az alacsony iskolázottság is nehezíti az elhelyezkedést. Ha nem len­ne a Start közmunkaprogram, nagyon magas lenne a mun­kanélküliek aránya Tiszavi­den. Az sem segiti az itt élő­ket, hogy a hivatalos ügyeiket nem intézhetik helyben. Az önkormányzat segíti azokat a helyieket, akik gazdálkodni szeretnének. Munkát ugyan nem, de megélhetést biztosít a lakosság vállalkozó szelle­mű részének. Az 545 lelket számláló Ti- szavidet a hátrányos helyzetű települések közé sorolják. Pé­ter László szerint ideje lenne frissíteni az elbírálást, mert mostanra a leghátrányosab­bak táborát erősítik. - Ha vál­tozna a község besorolása, talán jobb eséllyel pályázhat­nánk munkahelyek teremtés­re. Ha továbbra sem tudnak nálunk elhelyezkedni az em­berek, az önkormányzatnak kell állásról gondoskodni. Azt tervezzük, hogy megerősítjük a mezőgazdasági vonalunkat. Ha nem is csökkentené látvá­nyosan a munkanélküli rátát, megélhetést biztosítana a vi­dékieknek. KM-BM, TG, CSA A legkisebbeket is meg kell tanítani a biztonságos közlekedésre ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN mondta el érdeklődésünkre Siposné Dóra. - Mindig én kí­sérem be őket az óvodába és az iskolába, látom, mi megy az utakon. A gyerekek pont a reggeli és a késő délutáni órákban vannak a legnagyobb veszélyben, ilyenkor az autó­sok fáradtak, sietnek, néha a körülöttük közlekedő gépjár­művekre sem figyelnek, nem­hogy a gyalogosokra. Örülünk az akciónak- Nagyon örülök a Kelet-Ma- gyarország akciójának és a figyelemfelkeltő tábláknak. Láttam egy másik iskolánál, hogy rendőrök vigyázzák a forgalmat, amikor a gyere­kek átmennek az úttesten. Ennek egész évben folytatód­nia kellene! Ne csak ilyenkor figyeljenek az autósok a ki­csikre, hanem mindig elővi­gyázatosan közlekedjenek! A vidéki városokban még nem olyan súlyos a helyzet a zeb­rán való átkelésnél, bár van olyan hely, ahol már félnek a gyalogosok. Akárhogy is köz­lekedünk, mindig figyeljünk a másikra! KM-TP A szülők is tanácsokkal látják el gyermekeiket az iskolakezdés előtt. nyíregyháza. Megkezdődött a tanév, a Kelet-Magyarország az idén is igyekszik felhívni az autósok figyelmét, hogy körültekintőbben közlekedje­nek az iskoláknál. Lapunk fi­gyelemfelkeltő táblája tizen­hat nyíregyházi intézmény mellett látható két hétig. Iskolakezdés előtt persze a legtöbb szülő hasznos tudni­valókkal látta el gyermekét.- Van egy 5 éves kislányom és egy 12 éves fiam. Már a kicsit is tanítgatjuk: nézzen szét, mielőtt lelép az útról, még ha zöld is a lámpa, csak a zebrán menjen át, és min­dig óvatosan közlekedjen ­KELET Vigyázzunk a gyerekekre! Csabán Balázs, Újfehértó Vigyázz rám is! Mindig nézz körül, ha lelépsz az útról! Menni vagy nem menni? A Hamlet-i kérdés „magya­ros” változata azt gondo­lom, egyre többek fejében ott motoszkál. A szomorú tendencia (sarkítva: hazánk fia inkább látja jövőképét egy dublini kocsma söntéspultja mögött, mintsem itthon) félő odáig fajul, hogy egyre több kistelepülés feje fölött jelenik meg - amolyan Damoklész kardjaként - az elnéptelene­dés veszélye. Mert hogyan is mennek mifelénk, egy átlagos magyar családnál a dolgok: az általá­nos iskolát még helyben végzi el a kislegény vagy a kisleány, ám a középiskolai ballagás már egy nagyobb, megye­beli városban éri őt. Ekkor is válaszút elé kerülhet: ha szakmája van (és kitörölhe­tetlen lokálpatriotizmus dúl a lelkében), elhelyezkedhet szűkebb pátriájának valamely üzemében, kisebb gyárában. Ha azonban továbbtanul, sanszos, hogy a végcél a főváros lesz, de „rosszabb” esetben is Debrecen. Utópisz­tikus az a helyzet, amikor egy agrármérnöki végzettséggel rendelkező, tettre kész fiatal a családi gazdaságba vissza­térve fáradozik saját maga, családja és a régió előreju­tásán. Diplomával a kézben sem fenékig tejfel azonban az élet: a hazai „papírgyárakat” elhagyva hányán de hányán mosogatnak, vagy szállíta­nak pizzát Európa különféle pontjain. Az ország perifériáján a legfontosabb kérdések egyike a munkahelyteremtés. Éppen ezért duplán örülök annak, ha egy néhány ezer fős települé­sünkön bővül a foglalkoztatás. Telhetetlen vagyok, ha azt mondom, ez az érzés elfog­hatna jóval, de jóval többször is? És akkor nem fenyegetne tovább bennünket a szabolcsi szellemfalvak réme sem. gergely.tarnavolgyi@inform.hu Kelet kvíz Melyik településen található a napjainkban könyvtár és diákott­honként funkcionáló Uray-kastély? a) Cégénydányád b) Nyírbogát c)Tyúkod d) Nagydobos A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Ön szerint miért vándorolnak el a falvakból az emberek? LUKÁCSNÉ SZABÓ PANUSTYÁKNÉ ILDI- TÓTH DÁVID: A nagy­MÁRIA: Nem érzik ma- KÓ: Oda kell figyelni a városok jobb lehetősé­gukat biztonságban. kistelepülésekre. get nyújtanak. VÁMOSI DEZSŐ: Nem RÉZMŰVES ALEXAND- PLESA ENIKŐ: Én Nyír­csak a munkalehetősé- RA: Falun sajnos rossz egyházán képzelem el gén múlik. a helyzet. ajővőmet.- Gyakori a bűnözés és na­gyon rossz a közbiztonság, a kisebb településeken nem érzik magukat biztonságban az emberek - válaszolta Lu- kácsné Szabó Mária. - Az ott élőknek a mezőgazdaság már nem biztosít olyan szintű megélhetést, mint kellene, és az infrastruktúra is folya­matosan romlik. Jobban oda kellene figyelni a kistelepülé­sekre! - mondta Panustyákné Ildikó. A nagykállói Tóth Dávid most lesz első éves a Nyíregy­házi Főiskolán. - A fiatalok a lehetőségek miatt választják a nagyvárosokat, könnyebb munkát találni, mint a fal­vakban. Vámosi Dezső szerint nemcsak a munkalehetőség miatt vándorolnak el az em­berek, hanem mert nincs elég szolgáltatás. - Van olyan falu, ahol még állandó háziorvos sincsen. Ha ez így megy to­vább, a következő 50 évben ezek a helyek el fognak nép- telenedni. - Mi hiába Kiste­lekiszőlőn élünk, a városhoz közel, mégis bezártak egy általános iskolát, mert nem volt elég gyerek. Falun még rosszabb lehet a helyzet - mondta Rézműves Alexandra. A nyírmadai Plesa Enikő men­tőtisztnek tanul Nyíregy­házán. - Nálunk is sokan mennek el Budapestre egy jó állás reményében. Én is Nyír­egyházán képzelem el a jövő- met. KM-TP Földgáz fáklya a határban Az FGSZ Földgázszállító Zrt. Ibrány külterületi gázátadó állomásán karbantartási munkálatokat végeztek szerdán a szakemberek. A csővezetéket gázmentesítették, a lefúvatás- nak nevezett eljárásban a légtérbe kerülő gázt elégették. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR ■■CK HL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents