Kelet-Magyarország, 2013. szeptember (73. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-30 / 228. szám

2013. SZEPTEMBER 30., HÉTFŐ KELET Háttér 3 A fiatalok betekintést nyertek a nyírbátori MSK gyártási folyamataiba FOTÓK: SIPEKI PÉTER Kitárultak a gyárkapuk Több száz fiatal láto­gatott el hat megyei nagyvállalathoz. NYÍRBÁTOR. MÁTÉSZALKA. Ahogy arról szombati számunkban már írtunk, a Szabolcsi Karrier Generátor elnevezésű szakmai program első állomásaként pénteken több száz fiatal érke­zett Nyírbátorba és Mátészal­kára azért, hogy betekintést nyerhessenek a helyi gyárak és a két település mindennap­jaiba. A Karrier Generátort útjára indító pénteki sajtótájékoz­tatón a nyírbátori székhelyű Unilever gyárigazgatója, Bert Van Wegen elmondta: az el­múlt esztendőkben folyama­tos növekedést tudtak produ­kálni, a további előrelépéshez azonban mindenképpen szük­ség van jó mérnökökre, szak­Van jövője a me­gyében egy képzett fiatalnak. SCHLOSSER ALETTA emberekre. A régió növekedé­si esélyeit nagyban javítaná, ha a fiatalok előtt vonzóbbá sikerülne tenni a megyét és az itt működő cégeket. A Nyitott Gyárak Napja erre remek alkal­mat biztosított, így a pénteki nap során a megyénkbe láto­gató, miskolci, kecskeméti, debreceni és fővárosi egyete­misták és főiskolások egy-egy órás gyárlátogatást tehettek a mátészalkai Hoya, valamint a nyírbátori Coloplast, Unilever, MSK, Serioplast és a Diehl üze­mében. Szemle testközelből Lapunk a csomagológépek gyártásával foglalkozó MSK szerelőüzemébe kísérte el a fiatalokat, akiket az MSK Hun­gary Bt. német tulajdonosa személyesen köszöntött. Az egyetemisták és főiskolások előbb egy rövidfilmet nézhet­tek végig a cégről, majd magá­tól Reiner Hannen tulajdonos­tól kérdezhettek a vállalkozás mindennapjairól, amit egy közel háromnegyed órás be­járás következett, így a diákok testközelből is megszemlél­hették azokat a több tízmillió forintot érő csomagológépe­ket, melyeket megrendelésre gyártanak és szállítanak ki a világ minden pontjára. Vállalnák a kihívásokat Tóth László Debrecenből ér­kezett, gépészmérnöknek tanul, kimondottan meg volt elégedve a látottakkal. - Na­gyon szívesen dolgoznék itt, szimpatikus volt a cégbemu­tató és maga a telephely is. Komoly szakmai elvárásnak kell itt megfelelnie egy mér­nöknek, szívesen vállalnám ezeket a kihívásokat - mond­ta a gépjármű-technikai szak­irányon tanuló fiatalember. A Nyitott Gyárak Napjában résztvevő hat üzem a követ­kező másfél évben nagy ará­nyú fejlesztéseket fog majd végrehajtani, közel 1500 új munkahelyet teremtve. Ép­pen ezért különösen fontos számukra, hogy a pályakezdő fiatalok, szakemberek a me­gyében maradjanak, ezzel is javítva a régió munkaerő-pia­Schlosser Aletta is a Debre­ceni Egyetem diákja. Számá­ra egyáltalán nem ismeretlen Nyírbátor, hiszen itt született.- Én éppen a szakdolgozato­mat írom, amiben az MSK-ról is szót ejtek. A téma a telepü­lésfejlesztés, Nyírbátor ipa­rának szerkezeti változásait vizsgálom. Földrajz szakon, településfejlesztés szakirá­nyon vagyok, nagyon szívesen jönnék vissza szülővárosom önkormányzatához dolgozni a későbbiekben. Szerintem igenis van jövője a megyében egy olyan fiatalnak, aki nem rest tanulni és képezni magát. KM-TG ci helyzetét. A nagyvállalatok arra szövetkeztek, hogy a ré­gióban tartsák a szakképzett munkaerőt, és csökkentsék a leginkább a 18-25 éves korosz­tály körében tapasztalható el­vándorlást, így adott esetben megköröztetik egymás között azokat a szakembereket, akik számára éppen nem tudnak nyitott pozíciót kínálni. Itt tartani a munkaerőt „Ajakon csoda történt!.. ” A megye legfiatalabb városában ünnepség- sorozatot tartottak. nyíregyháza. A megye legfi­atalabb városában vasárnap reggel nagy volt a sürgés-for­gás. Nem pusztán a három na­pos ünnepi programsorozat zárására készülődtek, hanem öt országgyűlési képviselő fogadására is. Ennyi potentát még nem járt egyidőben egy sajtótájékoztató, valamint az azt követő ünnepi képviselő testület apropóján Ajakon. Tállai András, a Belügyi­minisztérium önkormány­zatokért felelős államtitkára közölte: „Egy város nem attól lesz város, hogy mennyi utat, járdát vagy óvodát épít, ha­nem az ott élő emberek lelke Az ajakiak védjegyévé vált a la­kodalmas fesztivál is. TÁLLAI ANDRÁS és akarata teszi azzá. Állítom: Ajakon csoda történt!” Kerekes Miklós polgármes­ter elmondta: a gyökerek adottak voltak a várossá vá­láshoz, a rang pedig felelős­séggel és kötelességgel jár. „Mi a kihívásokat szeretjük és várjuk, feladatokra és munká­ra jelentkeztünk. Ajak, ahol az értékek találkoznak - eddig ez volt a mottónk. Most a követ­kező jelmondat társul mellé: Ajak, a jövő települése, a jövő városa” - említette a helység agilis vezetője. KM-LTL Az Ajakhoz ezer szállal kötődő Dolhai Attila is fellépett vasárnap FOTÓ: HASULYÓ ROLAND Nézőpont KiSS László Terménykrimik kontra áfacsalás A statisztika olyan, mint a bikini: csak éppen a lényeget takarja el. Az ezeréves mondás mindenfajta számmisztiká­ra igaz, így a bűnügyi statisztikákra is. Olvasom a három­betűs gazdasági hetilap online verziójában a friss bűnügyi/ nagyvárosi rangsorokat. Miskolc ötödik a rendőrség tudomására jutott bűncselekmények számában, Debre­cen tizenkettedik, Nyíregyháza tizedik. Székesfehérvár, Kecskemét, Salgótarján, Szolnok vannak elől. De ravasz . dolgok ezek a számok, mert például 2011-ben Debrecen volt az élen, egy több ezres tételből álló gazdasági bűncse­lekmény-sorozat miatt. Végül is nehéz meghatározni, hogy vajh én, mint város­lakó, mitől érzek biztonsá­gosabbnak egy várost, mind eddig, vagy sem. Az nyilván sokat elmond, hogy Debrecen vagy Nyíregyháza jóval jobb helyen van, mint Miskolc, hi­szen a különbség jó nagy. De, hogy Kecskemét? Kiderült, hogy ott az az ok: sok a gép­kocsifeltörés, és ha ilyenkor vitték az autóstáskát, miegye­beket is, az további járulékos bűncselekmény, és így triplán duzzad a statisztika. Egyszóval a közérzet. A választópolgári közérzet, ami pláne most, a választások közeledtével igen lényeges kell, hogy legyen. Mitől félünk, és mitől nem? Nyilván a brutali­tás, az utcán, téren, vendéglőben, parkolókban látható erő­szak, kötekedés, verekedés, megfélemlítés, a legrosszabb, még akkor is, ha nem mi vagyunk az áldozatok. Vagy, ha elszedik a gyerek mobilját, táskáját az utcán, vagy ha az öre­geket ér bármi, letépik táskáját, lakásán törnek rá. Lehetne egy abszolút pontos listát képezni arról, hogy mi az, ami ide­gesít minket. És igen, bármilyen gyarló, ha ellopják a körtét a fámról, az engem jobban frusztrál, mint az, ha valaki áfát csal a városban. Élesen elválik az, mi az, ami engem, minden magánembert idegesít, és mi az, ami csak az államot. Nem is kell néha, hogy konkrét bűncselekmény történjen. Elég, ha az utcán ázt látom, hogy agresszív, hangoskodó csapat közeledik szemben, nekem már nem jut hely, szinte fellapulok a falra, vagy átmegyek a másik oldalra. Általá­ban félelmet keltő, amikor valakik csoportosan kihívóan viselkednek, ordítoznak - még ha csak egymással is. Pedig ez aztán tényleg nem bűncselekmény. Vagy, hogy rongyos figurák serege kéregét mindenütt. Ártalmatlan, de mégis nyomaszt, bizonytalan érzéseket kelt. Vagy amikor látom, az utcán sorra roncsbiciklin cirkálva fixírozzák a házakat - ugyan ki ne arra gondolna, mikor jönnek vissza azért, amit az udvaron kinéztek? És akkor ott vannak a tyúklopások, a krumplitolvajlás - amelyek miatt már embert is öltek, emlékezzünk csak a kerítésbe vezetett áramra. Ezek a „ter­ménykrimik” többnyire be se kerülnek a statisztikába. Mi a megoldás? Csak rendőri eszközökkel nem lehet tartós javulást elérni. A helyi társadalmak, közösségek erősítése működik csak, hiszen nézzük meg, vannak teljesen széthullott, és rendben, nyugalomban élő falvak egymástól negyedóra távolságban. De lakónegyedekre is igaz ez. Semmi más nem használ, mint amikor összefog, összetart egy közösség, és ehhez megkapja a törvény és rend embereinek a támogatását. Ez persze, pénz, idő, és türelem, következetes, kitartás kérdése is. Meglepő, de nem az elsőből van a legkevesebb... kiss@infortn.hu Nem is kell néha, j hogy konkrét bűn- cselekmény történ­jen. Elég, ha az utcán azt látom, hogy ag­resszív, hangoskodó csapat közeledik. ztük Ha választhatnál, hol helyezkednél el a munkaerőpiacon? PONGÓ ÁGNES: Szakács lennék kül­földön. KISS ÁDÁM: Érdekel játékprogramozói szakma. BÖKÖNYI LEVENTE: OROSZ GABRIELLA: Az A sportkommentátor állattenyésztés közel lenne az álommunka, állna hozzám. GIBA SÁNDOR: Vér- NAGY LILI ANITA: senyszerűen szeretnék Orvosnak készülök biciklizni. külföldre.- Én szakácsnak tanulok és eb­ben a szakmában is szeretnék elhelyezkedni. Nem maradnék itthon, a fizetések miatt min­denképpen Külföldet választa­nám - fejtette ki Pongó Ágnes.- Sportolok és szinte minden sporteseményt megnézek a televízióban. Számomra a sportkommentátor lenne az álommunka, amit később el is szeretnék kezdeni tanulni- fejtette ki Bökönyi Levente. Orosz Gabriellához az állatok állnak közel. - Állatorvos nem lennék, de állattenyésztő min­denképpen. Ha ez nem jönne össze, megpróbálkoznék va­lamilyen rendőri állással. Úgy vélem, meg tudnék birkózni vele. Kiss Ádámot a számítógé­pes játékok vonzzák. - Érdekel a játékprogramozói szakma. A kitartásom meglenne hozzá, viszont tudom, hogy nagyon nehéz. A jövőben kiderül, mennyire van hozzá tehetsé­gem. - Biciklizek, amit később versenyszerűen szeretnék | űzni. Másik lehetőségként is csak két kerékben gondolko­dom, szaküzletben eladó vagy szerelő lennék - válaszolta Giba Sándor. Nagy Lili Anita az embereken szeretne segíteni és nagyra törő álmai vannak.- Most vagyok elsős a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Orvos­nak készülök és Svédország­ban helyezkednék el, vagy Af­rikában, mert ott nagyon nagy szükség van az orvosokra. Kelet kvíz Neve puszta személynévből vált településnévvé, és ez a falu igen korai, X-XIII. század közötti keletkezésére utal. a) Kékese b) Piricse c) Géberjén d) Rozsály A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. *> Őszi Road Show a Platán Autóházban Ünnepélyes keretek között a Porsche Hungária Kft. felaján­lásával két tanulmány sebességváltót adtak át a Nyíregyházi Főiskola részére szombaton. fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents