Kelet-Magyarország, 2013. szeptember (73. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-04 / 206. szám
2013. SZEPTEMBER 4., SZERDA A homok is csak bányászva jó... munkavédelem. Összességében elmondhatjuk a Miskolci Bányakapitánysághoz tartozó kétszáznál több homokbányáról, hogy többségükben megfelelnek ezek a biztonsági előírásoknak. Több kisebb bányáról van szó - magyarázta el dr. Izsó István bányakapitány. „A homok felhasználás kihatott az építési tevékenységre, márpedig a homokra az építőiparnak, az útépítésnek nagy szüksége van. S nem mindig nézték meg, hogy ez a homok milyen körülmények között kerül kibányászásra - véli a szakember. - Ezek a bányászvállalkozások többségükben a túlélésre rendezkedtek be. Pedig megteremt- hetőek azok a feltételek, hogy ezek a bányák is megfelelőn működjenek. Ennek ellenőrzése a bányakapitányság feladata. Tehát azt mondhatom, hogy a homokbányákban is megvannak a biztonságos munka feltételei, és ezeket a bányakapitányság szigorúan ellenőrzi. ékn-pá A szigorú hivatal fotó: ém Lassan egy évtizede, hogy megszűnt a nagyüzemi mélyművelésű szénbányászat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fotó: m e Interjú dr. Izsó Istvánnal, a Miskolci Bányakapitányság vezetőjével Bánya még a víz alatt is A baleseti mutatók rendkívüli módon lecsökkentek a 20-30 évvel ezelőttihez képest. munkavédelem. A Miskolci Bányakapitánysághoz több mint 200 bányaüzem mélyművelésű külszíni és víz alatti bányászat tartozik. Ennek jelentős része homok-, kő-, valamint kavicsbánya. A bányaüzemek mind külszíni fejtéssel működnek. Ezek biztonságáról beszélgettünk dr. Izsó Istvánnal, a Miskolci Bányakapitányság vezetőjével. Ml a feladata a Miskolci Bányakapitányságnak abban, hogy ezek a bányák baleset- mentesen, a munkavédelmi szabályok és egyéb rendelkezések szerint működjenek? db. izsó ISTVÁN: A bányakapitányság hatáskörébe tartoznak a műszaki biztonsági, munkavédelmi, tűzvédelmi, építéshatósági, ásvány vagyongazdálkodási hatáskörök. Alapvető feladatunk a műszaki biztonsággal összefüggő kérdések. Munkavédelmi hatósági feladatokat is ellátunk. Más hatósági jellegű feladatok jelentkeznek, tipikusan külfejtéses bányászatbari például az időjárás változásával összefüggő feladatokról van szó. A víz beáramlásának veszélye is jelent kezik, ilyenkor fokozott az omlásveszély. A kavicsot általában úszó, kotró berende- j zésekkel termelik ki. Ezeket a berendezéseket tökéletes szigeteléssel kell ellátni, különben fennáll az áramütés veszélye. A bányászati tevékenységet úgy lehet meghatározott fázisokra bontani, Dr. Izsó István FOTÓ: ÁJ hogy kezdődik a kutatással, folytatódik a feltárással és a kitermeléssel. A bánya bezárásáig és az úgynevezett tájrendezés befejezéséig tart a bányakapitányság feladata. A számok, az adatok olykor csalókák Megkérdeztük a bányakapitánytól, hogy hol több a baleset, a külszíni vagy mélyművelésű bányászatnál? Dr. Izsó István elmondta: „Erre egyértelműen tudok válaszolni, ma a baleseti mutatók mindkét helyen rendkívüli módon lecsökkentek a 20-30 évvel ezelőttihez képest. A külszíni bányászatnál azért jelenik meg adott esetben több, mert jóval több a külszíni bánya, sokszorosa a külszíni bányászkodás a mélyművelésű szénbányászathoz képest. Adott esetben azt is el lehet mondani, hogy csalókák ezek a számok, mert nem lehet ezeket összehasonlítani.” Milyen szabálytalanságok fordulnak elő a külszíni homokbányáknál a szénbányászathoz képest? dr. izsó István: A bányák egy része időben nem gondoskodik arról, hogy meglegyen az engedélye. Ezt például nagyon komoly szankció követi. Utána jönnek a tipikus jogszabálysértések, amelyek a műszaki biztonsággal és a munkavédelemmel összefüggnek. Nagyobb teret kap mostanában a víz alatti bányászkodás. DB. IZSÓ ISTVÁN: A víz alatti bányászkodás alatt két dolgot értünk. A mélyművelésben is beszélhetünk víz alatti bányászatról, például a bauxitbányászatnál. Úgy mentek le a víz alá, hogy körbe határolták a lefejtendő felületet, és búvár szivattyúkkal megszívták a területet. A másik dolog a kavicsbányászat, amikor a bányatóból végeznek kitermelést valamilyen művelési módszerrel. Ennek a veszélyei speciálisak. Például az imént említettük az energiabetáplálással összefüggő biztonságos előírásokat. Erre megvannak a bányabiztonsági szabályok, és ez kezelhető. Létezik egy külfejtésre vonatkozó bányabiztonsági szabályzat, és ezt szigorúan be kell tartani. ékn-pá Munka és elismerés A gyermekkortól kezdve fontos szerepet játszik életünkben a csoporthoz tartozás, a versengés. Egy munkacsoportban kialakult magatartási formák, erkölcsi normák a csoport minden tagjára érvényesek, hiszen azok cselekedeteikkel jobb teljesítményre, vagy a teljesítmény visz- szafogására késztetnek másokat. Az elismerés egyik formája az anyagi juttatás. Ez különleges ösztönzési forma, de nem egyedülálló. Igen fontos tényező az elismerés formái közül a ranglétrán való előrehaladás is. A dolgozók jelentős része különféle negatív következmények - nagyobb felelősség , több tanulás, élesebb bírálat - ellenére is elfogadja a magasabb beosztást. Az előmeneteli lehetőség összetett tényező, az egyes dolgozókat más-más előnyökkel kecsegteti. Van, akiket csupán a hierarchiában való előrehaladás, mely legtöbb esetben együtt jár bizonyos anyagi előnyökkel. Ez sokakat csábít. Másokat az úgynevezett társadalmi státusz emelkedése serkent jobb munkára vagy éppen az irányíttatásból az utasítgatásból származó öröm. Mindent egybevetve, a sikerre törekvés a képességek érvényesítésének vágya ma a legtöbb munkahelyen figyelembe veendő tényező. A képességek érvényesítésének a munkahely a legfőbb területe. így ezeket a motivációkat elsősorban itt kell felhasználni a csoport, vagy ha úgy tetszik a vállalat érdekében... agoston.paulovics@inform.hu Leesés a magasból, beesés a mélybe ténő megállítása, a zuhanás után a bajbajutott megfelelő testhelyzetben tartása a mentésig. A fix kikötési pont elhelyezésétől, a munkavégző személy felett található munkakötélzet és csatlakozók hosszától függően kötelező meghatározott nagyságú szabad esésteret biztosítani a munkaterület alatt, hogy a zuhanás során a védőeszközt Egy méter a biztonságtáv Légzésvédők a porok, a gázok és a gőzök ellen Zuhanásgátló rendszerek óvják a magasban dolgozókat a balesetektől. munkavédelem. A megfelelő egyéni védőeszközök - szakszerű használat esetén - védelmet biztosítanak a szintkülönbségekből adódó veszélyek (leesés magasból vagy beesés mélybe) ellen. A zuhanásgátló rendszerek célja a leesés megakadályozása, biztonságos csatlakozás a rögzítési ponthoz, illetve a bekövetkezett zuhanás minél rövidebb távon, minél kisebb energiaátadással törA zuhanásgátló testheveder- zet bekötési pontja és a használó talpa között a szabványban meghatározott átlagtávolság 1,5 méter, ehhez célszerű még hozzáadni 20 centimétert, mely a testheveder bekötési pontjának elmozdulása a megtartási rántást követően. Összesen: 1,7 méter. Ha a használt testheveder hátsó bekötési pontjának van hosszabbító toldaléka, erre rá kell számolni még 0,3 métert. Az esés megtartása után a talajtól való biztonsági távolság: l méter. használó ne ütközzön a talajnak vagy valamilyen tárgynak. Az esést is kikalkulálják A szükséges szabad eséstér kiszámításához figyelembe kell venni, hogy a fix kikötési pont elhelyezése: az esés nagyságát csökkentendő, az előírás szerint a használó felett kell lennie, megelőzve ezzel, hogy a leesés ellen védő eszköz a testheveder bekötési pontja alá kerüljön. A kötéllel ellátott energiaelnyelő hosz- sza az összekötő elemekkel együtt: a szabvány szerint legfeljebb 2 méter lehet, ékn munkavédelem. Az emberi szervezetre káros összetételű anyagok belégzésének következménye a köhögés, irritá- ció, gyulladás, nehézlégzés, légszomj, mérgezés, tüdőbetegség, szervi károsodás, rák kialakulása vagy akár azonnali halál is lehet. Szűrik a levegőt A részecskék és gázok elleni, légzőszerveket védő eszközöket a környezeti levegőt tisztító szűrő típusú, illetve szállított levegős rendszerű (izolációs) légzésvédő készülékek alkotják. A szűrő típusú védőeszközök részecskeszűrők, gázszűrők vagy az előbbiek kombinációi lehetnek, melyek mechanikai és elektrosztatikus vagy kémiai szűrőelven működnek. Ezek oxigénhiányos vagy szellőzés nélküli zárt légtérben, illetve szaglással nem érzékelhető, ismeretlen vagy a megengedettnél nagyobb koncentrációjú szennyező anyagok esetében nem használhatók. Az izolációs típusú védőeszközök két csoportja a szabad mozgást Légzésvédő álarc fotó: net engedő, időben meghatározott használatú, palackos sűrített levegős készülékek, és a korlátozott mozgásterű, egész napos munkavégzést lehetővé tevő, kiépített hálózati csatlakozású nyomólevegős készülékek. Tárolása és használata A szűrő típusú védőeszközök tárolási ideje: a gyártó tájékoztatásának megfelelően a használati utasítás szerint (az előírt feltételek mellett, a feltüntetett lejárati idő rendszerint 3-5 év). ékn A zuhanásgátló rendszer használata 1'I ill 1 ö . i!Piri mmm / Heveder rri csatba 1 kötése Jj •yt Ä, meghúzás Heveder állítasd ***** kioldás GRAFIKA: ÉKN
