Kelet-Magyarország, 2013. szeptember (73. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-23 / 222. szám

2013. SZEPTEMBER 23., HÉTFŐ KELET Háttér 3 Vadkárok a szántóföldeken Nagyon elszaporodtak a vaddisznók, s már rájárnak a bevetett földekre is. nyíregyháza. Nemcsak a vad­balesetekkel, hanem a vadká­rokkal is kellene foglalkozni- hívta fel szerkesztőségünket az egyik előfizetőnk, aki me­zőgazdasági vállalkozó. Mint elmondta, az elszaporodott vaddisznók közel egymillió forint értékű kárt okoztak a kukoricásában. A pénz kevés, vetni meg késő- Az első tavaszi vetés után májusban figyeltünk fel arra, hogy nem hajtottak ki a magvak, de sejtelmünk sem volt, hogy mi lehet az oka. Ismét elvetettük a kukori­cát, ám néhány nap múlva egyértelműen látszott, hogy a vaddisznó kitúrta a kuko­ricát - mesélte kálváriáját az őstermelő. - A területért fele­lős vadásztársaság ajánlatot tett: kifizetnek a káromra 150 ezer forintot, vagy újravetik a kukoricát. Egyiket sem fogad­hattam el, hiszen egyrészt a károm jóval több ettől az ösz- szegtől, másrészt a július kö­zepén elvetett kukorica már nem fog beérni. Én a károm 50 százalékát kértem peren kívül, ez közel 600 ezer forint lenne. A gazdáknak is részt kell venniük a vadkár csökkentésében. PLAVECZ JÁNOS Plavecz János megyei főva­dászt kérdeztük meg arról, mi mindent lehet tenni ezekben az esetekben.- A legtöbbször a vaddisznó okozza a károkat, de előfordul még a gímszarvas is, míg a be nem kerített gyümölcsösben, dinnyésben a nyúl tesz kárt, de a kár nagyságrendje szem­pontjából ez elenyésző. Az előző kettő kártételét sikere­sen csökkentjük oly módon, hogy megemeltük a kilövések a számát - fejtette ki a szak­ember. - Ugyanakkor a gaz­dáknak is tevékenyen részt kell venniük abban, hogy a A vaddisznók félnek az emberi szagtól Bállá István, a Nyírbátori Va­dásztársaság vadászmestere is elmondta tapasztalatait la­punknak a vadkárokról:- Tény, hogy nagyon elsza­porodtak a vaddisznók régi­ónkban, de az egész országra érvényes ez a megállapítás. Az utóbbi 20 évben folyama­tosan gyarapodik a számuk. A 2012-2013-as idényben körül­belül 150 állatot lőttünk ki, ez a szám az elmúlt évekhez ké­pest szinte megháromszorozó­dott, és folyamatosan emelke­dik - vázolta fel a vadállomány alakulását. - A vadkárt be kell jelenteni az önkormányzat­nál, ennek az ügyében pedig a jegyző jár el. Ha az illető jogos bejelentést tesz, akkor tud segíteni a vadásztársaság, ilyen esetben adunk vetőma­got vagy fizetünk kártérítést. Persze, a gazdáknak is kell védekezniük a vadkár ellen. A vadkár megelőzésének egy­szerű módja: a gazdáknak egy­szeregyszer körbe kell járniuk a bevetett területet, a vaddisz­nók ugyanis félnek az emberi szagtól, és ha ezt megérzik, napokig nem térnek vissza. Még nem döntöttek a kinevezésről Információink szerint szeptemberi, volt a kinevezés határideje, de a szaktárca még mindig nem hozott döntést. nyíregyháza. Mint ahogy ar­ról korábban beszámoltunk, július 23-ai ülésén magasabb vezetői beosztásokra benyúj­tott pályázatokról határozott a Nyíregyházi Főiskola szená­tusa. Akkori közleményük szerint „a testület az öt pályázó közül meggyőző fölénnyel szavazott bizalmat dr. Hegedűs László gazdasági főigazgatói beosz­tásának”. A gazdasági főigaz­gató kinevezésének jogát - az emberi erőforrások miniszte­rének előzetes egyetértésével - a nemzetgazdasági miniszter gyakorolja és mivel a kineve­zés határideje információink szerint szeptember 1. volt, szerettük volna megtudni, hogy döntött a szaktárca. „Folyamatban lévő ügy” A Nemzetgazdasági Mi­nisztérium (NGM) Sajtó és Kommunikációs Főosztálya kérdésünkre úgy reagált: „fo­lyamatban lévő ügyről nem adnak tájékoztatást”. A Nyíregyházi Főiskola rek­tora, dr. Jánosi Zoltán lapunk­kal azt közölte, hogy „a gaz­dasági főigazgatói beosztás betöltése folyamatban van. A gazdasági vezetői feladatokat a döntés meghozataláig dr. Hegedűs László látja el.” Ismét megkerestük az NGM- et, és megkérdeztük, mi az oka annak, hogy nem sikerült a szeptember l-jei határidővel döntést hozni, és hogy meg­hosszabbították-e a pályázat határidejét - ha igen, azt mivel indokolták, mikor és hol tet­ték közzé, és mi az új határidő. Vizsgaidőszak közben ILLUSZTRÁCIÓ: ARCHIV Arra is választ vártunk, hogy mikor tudhatjuk meg és hozhatjuk nyilvánosságra a gazdasági főigazgató nevét. A tárca kommunikációs főosztálya azonban érdemi választ nem adott, ismét any- nyit közöltek, hogy „folya­matban lévő ügyről nem ad­nak tájékoztatást”. Lapunk hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szó­ló 2011. évi CXII. törvényre, mely többek között rendelke­zik a közérdekű, közérdekből nyilvános adatok megismeré­séről is. Tizenöt napon belül Felhívtuk a főosztály figyel­mét arra, hogy állami, illetve közfeladatot ellátó szervként a szaktárcának a Kelet-Magyar- országtól érkezett informáci­ós igény tudomásul vételétől számított lehető legrövidebb időn belül, legfeljebb 15 na­pon belül tájékoztatással kell szolgálni. Erre az állásfoglalá­sunkra már semmiféle választ nem kaptunk a főosztálytól. Mivel lapunk szeptember 10- én elküldte kérdését, bízunk benne, hogy szerdáig válasz érkezik a szaktárcától. km Megkérdeztük Ön mivel közlekedik a leggyakrabban? MÁTÉ PÉTER: Nekem az életem a bringázás. BUGYA EMESE Van jogosítványom, de nem vezetek. FEKETE ADRIENN: Leg­inkább gyalog megyek mindenhova. BODNÁR MÓNIKA: Ha jó idő van, biciklivel járok. MILÁK MÓZES: A vá­roson belül általában gyalogolok. SZŰCS ENIKŐ: Nagyon szeretek kerékpározni, mert egészséges.- Régebben volt egy robo­góm, de mióta ilyen drága a benzin, egy Dirt kerékpár­ral járok, aminek a márkáját magamra tetováltattam. Ne­kem az életem a bringázás! - mondta el kérdésünkre Máté Péter. Bugya Emese leggyak­rabban autóbusszal közleke­dik. - Van jogosítványom is, de szinte soha nem vezetek, a busz gyakran jön és kényel­mes is - tette hozzá a nyíregy­házi lány. - Leginkább gyalog megyek mindenhová, esetleg biciklivel, ha nagyon sietek. Költséghatékony, egészséges és környezetbarát közlekedé­si forma - árulta el mosolyog­va a megyeszékhelyen élő Fekete Adrienn. Bodnár Mónika az időjárástól függően választ autó és kerékpár között. - Ha esik az eső, inkább kocsiba ülök, de ha jó az idő, minden­képpen biciklivel megyek, mert gyors és kényelmes - vá­laszolta lapunknak a nyíregy­házi lány. - Hosszabb utakra kizárólag autóval indulok el, de városon belül leginkább gyalogolok. Öt perc alatt beé­rek a városközpontba, és még mozgok is egy kicsit - vélte a nyíregyházi Milák Mózes. Szűcs Enikő kerékpárral köz­lekedik. - Sétálni is szoktam, de ha csak tehetem, bringára ülök, mert egyrészt nagyon szeretek kerékpározni, más­részt egészséges, jó kondiban tart. KM-CSA Nézőpont KiSS László A mezőgazdasági vállalkozók a vetést le Is szeretnék aratni, a termést betakarítani illusztráció: thinkstock Meddig látni a füsttől? Most vajon tényleg kevesebbet szívunk, vagy szívunk mi annyit, mint eddig, csak beszerezzük a feketepiacról? A dohányértékesítésből befolyó adóbevételek már látható csökkenéséből a választ nem lehet kibogozni. És most nem szeretnék a szokásos trafikbotrány-sínen haladni tovább, hagyjuk, hogy kié a trafik, mit, miért és hogyan, vegyük kiindulópontnak ami van, és inkább gondolkodjunk el azon, mi is lesz. Tegyük fel, hogy kevesebbet szívunk, hiszen ebben is lehet valami, én is ismerek olyan kollégát, aki emiatt tette le a bagót, igaz, tömegesen azért nem találkoztam ezzel. No de ha kalkulálunk a feledéke­vadkárt eredményesen csök­kentsük. Tudnak védekezni elkerítéssel, elektromos ve­zetékkel, riasztással. Fontos, hogy időben szóljanak, ne akkor, amikor már késő. A bajt megelőzve ki tudjuk lőni a vadat, vagy más módon el tudjuk űzni a területről, km-tp Egyszóval van még füst a levegőben, ami megnehezíti a jövőbe látást. Jó len­ne, ha tényleg keve­sebbet szívnánk. nyekkel, akiknek este otthon jut eszébe, hogy kifogyott a cigi, és már lusták elmen­ni érte valahova messze, meglehet tetemes mennyiség összejöhet, amit elfüstöltek volna este, ámde így még­se. És az is igaz lehet, hogy kevesek engedhetik meg maguknak, hogy előre nagy tételben vásároljanak, és ha így is lenne, akkor az első hó­napokban nemhogy csökken, hanem inkább emelkedik az adóbevétel. Ha kevesebbet szívunk, kevesebb lesz a beteg ember. No nem most, hanem kicsit később. Tehát ez az adó­mínusz voltaképp majd plusz lesz valahol másutt az állami büdzsében. Igaz, addig az a pénz hiányozni fog, de végre befektetünk a jövőbe. No de mi van, ha mégsem szívtunk kevesebbet, hanem be­indult a feketepiac? A magyar élelmes fajta, nem riad meg egy kis mesterséges hiányhelyzettől. Beszerez, megszerez olcsób­ban, ha kell.. Hús, ruházati cikk, füstöltárú, tejtermék, zöld­ség, szórakoztató elektronika is beszerezhető ma kis hazánk­ban magánemberektől, abszolút adó- és egyéb kellemetlen tételmentesen. Miért éppen a cigi lenne a kivétel? Tény per­sze, hogy ez is komplikáltabb annál, mint régebben, amikor gyakorlatilag mindenütt lehetett kapni füstölnivalót. No de olcsóbb mint a hivatalos és ez nagy érzés... Azután eszembe jutott az is, hogy vajon az is a nagy leszoktatás' része, hogy összevissza nyithattak trafikokat a városokban - mert nem úgy tűnik, hogy ebben lenne valami rendszer, azaz nem lát- szódik az a törekvés, hpgy területi ellátási elv érvényesülne. Vannak helyek, ahol trafik trafik hátán, meg nagy fehér foltok is akadnak, arról nem is beszélve, hogy abszolút kitudhatat- lan, miféle elképesztő helyeken voltak képesek trafikokat nyitni. Jó, persze azt mondhatjuk erre, a piac majd elvégzi a maga dolgát, majd bezár, akinek nincs forgalma, és marad az, akinek van. Még érdekesebb lesz a képlet, ha sikeres lesz a nép­szavazás és mégiscsak lejjebb viszik a haszonkulcsot. Bár meg vagyok győződve róla hogy meglesz erre az alternatív megol­dás, hiszen más módon is meg lehet ezt oldani. Egyszóval van még füst a levegőben, ami megnehezíti a jövőbe látást. Jó lenne, ha tényleg kevesebbet szívnánk, és az is jó lenne, ha az ócskavasazás mellett nem épülne fel egy újabb milliárdos feketegazdaság. Mindenesetre kíváncsi vagyok, hogy az alkohol kereskedelmére mikor kerül sor a „nemzetiesítésben”. Finnországban elég szigorúan szabályo­zott, kontrollált és jelentős mértékben állami kézben tartott az alkoholkereskedelem. Nekem nem tűnt úgy, mintha ettől kevesebbet innának. De az is lehet, hogy csak jobban megárt nekik és ezen a példán okulva a jövőben egy átlag magyarnak is elég lesz napi egy szál cigi a köhögéshez. laszlo.kis@inform.hu Kelet kvíz Melyik évből származnak az első helyi híradások a nyíregyházi színjátszás­ról? > a) 1837-ből b) 1835-ből c) 1830-ból d) 1831-ből A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el ■> Szélesre tárta kapuját a városháza Hagyomány már a megyeszékhely életében, hogy egy-egy szombaton megnyitja kapuit az érdeklődők előtt a városhá­za. Képünkön Kósa Tímea alpolgármester asszony mesél a várostörténetéről. fotók: racskó tibor

Next

/
Thumbnails
Contents