Kelet-Magyarország, 2013. szeptember (73. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-19 / 219. szám

2011 SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK KELET Alkohol: az egyik veszélyforrás FOTÓ: ÉKN A faipar és a gépipar veszélyes üzem, a gépeken gyakoriak a balesetek. MUNKAVÉDELEM. Különösen fontos, hogy a gépen dolgo­zó munkás tökéletesen képes legyen feladatára koncentrál­ni. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy vannak, akik ezzel nem törődve kisebb-nagyobb mért ékű alkoholfogyasztás után állnak munkába. Megmagya­rázhatatlan, hogy a mai gya­korlat szerint üzem területén működő üzletben, munkaidő­ben tömény féldeci és egyéb alkohol kapható. A vizsgálatokról- Amennyiben a vizsgálat a szervezet­ben alkohol jelenlétét állapítja meg, azt írásban minden esetben rögzíteni és az érintettel közölni kell (általában jegyzőkönyv felvétele mellett történik, amelyet a dolgozóval tanúk jelenlét­ében aláíratnak). Az írásbeli közlésnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy amennyiben a munkavállaló az alkoholos befolyásoltságot, illetve az alkoholos állapotot rögzítő vizsgálati eredményt vitatja, vizsgálatot kérhet.- Az alkoholfogyasztás tiltása termé­szetesen nemcsak a munkaidő alatti italozás tilalmára vonatkozik, hanem alapvető követelmény, hogy a mun­kavállalónak alkoholos befolyástól mentes állapotban kell megjelennie munkahelyén, (gy tehát az előző napi alkoholfogyasztásból adódó posztalkoholos állapot a legsúlyosabb jogkövetkezményt is megalapozhatja. Mit is tehet és mit kell ten­nie a probléma kezelésére a munkáltatónak a Munka- védelmi törvény szerint? „A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzés­re alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyez­tető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabá­lyok megtartásával végezhet munkát.” A Munkavédelmi törvény kimondja azt hogy „Az egészséget nem veszé­lyeztető és biztonságos mun­kavégzés követelményeinek megvalósítása - a munkavál­lalók ez irányú felelősségével összhangban - a munkáltató kötelessége”. Továbbá ” Az egészséget nem ve­szélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.” Kötelezettségek A munkáltató e kötelezett­ségénél fogva köteles rend­szeresen meggyőződni arról, hogy a munkavállalók meg­tartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Ha a mun­kavállaló a munkaviszonyá­ból eredő előbbiek szerinti kötelezettségét megszegi, vele szemben a munkáltató a törvénynek megfelelő hát­rányos jogkövetkezményt alkalmazhat. A Legfelsőbb Bí­A faüzem kiemelten veszélyes róság álláspontja szerint: „Ha a munkavállaló az alkoholtól befolyásolt állapotának vagy a reá vonatkozó alkoholtilalom megtartásának ellenőrzésé­re irányuló vizsgálatban való közreműködést megtagadja, ez önmagában is alkalmas lehet a törvény szerinti hát­rányos jogkövetkezmények alkalmazására. A jogszabályok különbséget tesznek az alkoholtól befolyá­solt állapot és a teljes alkohol­tilalom között. A munkáltató megfelelő vizsgálattal is jogo­sult, illetve köteles rendsze­resen ellenőrizni azt, hogy a munkavállalók megtartják-e az alkoholos befolyástól men­tességre, illetve az alkoholti­lalomra vonatkozó rendelke­zéseket. Jegyzőkönyv kell Ha a szondás vizsgálatot követően a munkavállaló a szabályosan felvett jegyző­könyvben beismeri az alko­holfogyasztást, illetve al­koholos befolyásoltságát, a további eljárás mellőzésével lehetőség nyílik a dolgozó­val szembeni intézkedésre. Ha a munkavállaló a vizsgá­lat eredményét kifogásolja, a munkáltató a vita eldöntése érdekében az arra illetékes orvostól (elsősorban a fog­lalkozás-egészségügyi or­vos) véralkohol-vizsgálatot kérhet. Természetesen ezt a vizsgálatot a dolgozó is kér­heti munkáltatója útján. A vizsgálatra a munkáltatónak kell biztosítania a gyógyszer- tárakban beszerezhető „vér- alkohol-vizsgálati dobozt” (16/1986. EüM rendelet). A munkáltató a munkavállalót felmondással el is bocsáthat­ja, ha az a munkaviszonyból származó lényeges kötele­zettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelen­tős mértékben megszegi. ÉKN Kesztyű véd a káros rezgések ellen A vibráció vissza nem fordítható károkat is okozhat. MUNKAVÉDELEM. A vibrációs ártalmak elleni védelem lé­nyege, hogy a védőeszköz a vibrációt okozó tággyal érintkező felszínén az ütő- dést elnyelő réteggel ren­delkezik. Ez a legolcsóbb, legegyszerűbb változatban szivacsos felszín. Ez azonban csak gyenge hatással bír, ki­sebb beütődések ellen adhat csak védelmet. Bár az ilyen kesztyűket is sokan - helyte­lenül - antivibrációsként for­galmazzák, a felhasználónak tudnia kell, hogy erősebb, folyamatos hatások ellen elégtelenek, inkább alkal­mi esetekre, kis energiájú, nem folyamatos ütésekre jók. Vibrációs ártalmak ellen használni őket súlyos felelőt­lenség és szakmai hiba, mely a felhasználó egészségét közvetlenül veszélyezteti. Ellenben tartósabb nyomás, kézfeltörés ellen továbbra is javasolhatók. Légbuborék és gél Erősebb hatással rendelkez­nek az ütődést csillapító- eloszlató-elnyelő zárt lég­buborékos anyagokat, vagy gélpárnákat tartalmazó vé­dőeszközök. Ezek egy része teljesítik az EU-ban kötelező­ket, így a rendszeres vibráci­ós károsodások megelőzésére csakis ezek javasolhatók. Mivel rezgés tartós, és sok­szor már nem visz- sza- for- dít- ható k á rókát okoz, így érde­mes meggondolni, hogy milyen kesz­tyűt használ a dolgo­zó. Olcsóbb terméket csak rövidebb munkákra vegyen, mivel azok fogási képessége, tartóssága gyengébb, a mun­ka nehezebb benne, és védel­me jelentősen elmarad a jobb kesztyűk védelmétől! ÉKN Kockázatelemzés Ml az a kockázatértékelés? A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből adódó, a munkavál­lalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok értékelésének folyamata. A dolgozó által folytatott munkafázisokat vizsgáljuk, mely során kiderül: mi okozhat sérülést vagy kárt, kiküszöbölhetők-e a veszé­lyek, és ha nem, milyen megelőző és védőintézkedésekre van szükség. A kockázatértékelés a sikeres munka- védelmi irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel összefüggő balesetek csökkentésének kulcsa. Hol találjuk azt, hogy a kockázatér­tékeléskötelező? ___________ A munkavédelmi törvény 54-es #-a mondja ki, hogy a munkáltató köteles minőségileg és mennyiségileg értékel­ni a kockázatokat. Ml a teendőnk a kockázatértékelés- sel kapcsolatban? ____________ A kockázatértékelés munkabiztonsági szaktevékenység, amennyiben nincs munkavédelmi szakemberünk a cégnél, külsős szakcéggel kell a kocká­zatértékelést elvégeztetnünk. Ösztönzés Egyre gyakoribb, hogy a munkapszichológusokon kívül olyan személyeket is foglalkoztatnak a cégek, akik a külső és belső motivációk­hoz értenek. Ugyanis ez hatá­rozza meg, hogy a dolgozók voltaképpen mennyi energiát fektetnek a munkába és hogy mennyi ideig, illetve milyen körülmények között nem csökken az erőfeszítésük. A munkavállalókat mindig befolyásolja az eredmény, bár vannak esetek, amikor a túlzott motiváció gátlón hat a teljesítményre. Ilyenkor azt szoktuk mondani, a motivá­ció nem sikerült. A vezetők egyik legfontosabb feladata, hogy az embereket normáli­san elvárható teljesítményre ösztönözzék. Olyan körül­ményeket kell teremteniük, amelyek elősegítik, hogy a tevékenységek kívánatos­sá váljanak a munkatársak számára. Nem kerülhető meg a teljesítménymotiváció sem, mely minden olyan tevékeny­ségben fontos, amely értéket állít elő. Viszont amíg a mun­ka motiváció csak közvetve- az anyagi megélhetésen, a család fenntartásán keresztül- ösztönzi a munkatevékeny­séget, addig teljesítménymo­tiváció közvetlenül érinti a munkát. Olyan munkahelyi környezetet kell tehát terem­teni, amelyben az ott dolgozó vezetők önmagukkal és egy­mással összhangban felelősen tevékenykednek és hisznek abban, hogy a csoportérdek mellett saját szükségleteiket is kielégítik. agoston.pauiovicslgiinform.hu Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Kezelhető kockázatok a mélyben és a külszíni bányában más kőtömböket is bányász­ták, mint ahogy az egyip­tomi piramisok köveit is. A régészeti kutatások mindkét területen be is azonosították a felhasznált kőzetféleségek alapján azok bányászatának helyszíneit. Egyiptomban a hatalmas méretű föld alatti templomcsarnokok és temet­kezési helyek kialakításakor is a bányászok munkáját vet­ték igénybe, s ettől kezdve a bányabiztonság végig kísérte a történelem során a bányá­szok munkáját. Aranyláz idején... Az újvilágban több aranylá­zat értek meg a bevándorlók, melyek közül a legismer­tebbek a kaliforniai és az alaszkai volt. Hasonló jelen­ségek zajlottak le a közép- és dél-amerikai irányban történő terjeszkedés során is, de Ausztrália felfedezé­se után is kitört az aranyláz. Az aranylázak többször csak kezdeti sikereket hoztak, tar­tós bányászkodás csak kevés helyen alakult ki. A rekultiváció a vége Egy-egy ásványi anyag el­vileg többféle módon is ki­nyerhető, felszínre hozható. Azt, hogy ezek közül melyik a leggazdaságosabb, a telep­viszonyok (telep mélysége, vastagsága, geometriája stb.) - tehát a „letakarási arány” (a hasznosítható anyag fölötti rétegek és a művelni kívánt telep vastagságának hánya­dosa) -, a telep és a fedőkő­zetek minősége, a meglévő és az egyes művelési formákhoz kiépítendő infrastruktúra és egyéb gazdasági tényezők együttes figyelembe vételé­vel számítják. A föld mélyén lévő ás­ványvagyon feltárása ez­után rohamosan fejlődött. A külszíni bányászkodás a mi vidékünkön egyre jobban te­ret nyert, s ezzel egyidőben Külsízni fejtés a visontai bányában a bányakapitányságok fel­adatköre is bővül. S a bal­esetveszély is növekedett. A bányaveszélyek szerint besorolásban, különösen a külszíni bányászakodásnál egyre több gondot kellet fordítani a porveszélyes he­lyekre, a szénporrobbanás veszélyek elhárítására, s en­nek mintegy ellentéteként FOTÓ: ÉKN-ARCHÍVUM a vízbetörés veszélyei csök­kentésére. Ugyancsak a bá­nyászattal összefüggött a ra­dioaktív sugár veszélyeivel. Mindez napirendre tűzte a bányakapitányságok sokrétű munkáját, mely voltaképpen a bányanyitástól kiterjedt a külszíni bánya bezárásáig, a természet helyreállításának befejezéséig. ékn A bányászat története egyidős az emberiség történetével. És egy­idősek a bányászat veszélyei is... munkavédelem. Amikor az ősember használatba vette- mai terminológiával élve- az első ásványi nyersanya­got és szerszámot készített belőle, már bányászattal foglalkozott. A Sümeg terü­letén feltárt obszidián bánya korát például 6000 évre be­csülik, hasonló korúnak tart­ják a Tata-Kálváriadomb és Miskolc-Avas térségében ta­lált leleteket is. Aközép-amerikai piramisok építéséhez szükséges hatal­A mélyművelésben még ma is sok a kétkezi munka fotó: ékn-archIvum Jegyzet Paulovits Ágoston

Next

/
Thumbnails
Contents