Kelet-Magyarország, 2013. szeptember (73. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-19 / 219. szám
2011 SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK KELET Alkohol: az egyik veszélyforrás FOTÓ: ÉKN A faipar és a gépipar veszélyes üzem, a gépeken gyakoriak a balesetek. MUNKAVÉDELEM. Különösen fontos, hogy a gépen dolgozó munkás tökéletesen képes legyen feladatára koncentrálni. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy vannak, akik ezzel nem törődve kisebb-nagyobb mért ékű alkoholfogyasztás után állnak munkába. Megmagyarázhatatlan, hogy a mai gyakorlat szerint üzem területén működő üzletben, munkaidőben tömény féldeci és egyéb alkohol kapható. A vizsgálatokról- Amennyiben a vizsgálat a szervezetben alkohol jelenlétét állapítja meg, azt írásban minden esetben rögzíteni és az érintettel közölni kell (általában jegyzőkönyv felvétele mellett történik, amelyet a dolgozóval tanúk jelenlétében aláíratnak). Az írásbeli közlésnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy amennyiben a munkavállaló az alkoholos befolyásoltságot, illetve az alkoholos állapotot rögzítő vizsgálati eredményt vitatja, vizsgálatot kérhet.- Az alkoholfogyasztás tiltása természetesen nemcsak a munkaidő alatti italozás tilalmára vonatkozik, hanem alapvető követelmény, hogy a munkavállalónak alkoholos befolyástól mentes állapotban kell megjelennie munkahelyén, (gy tehát az előző napi alkoholfogyasztásból adódó posztalkoholos állapot a legsúlyosabb jogkövetkezményt is megalapozhatja. Mit is tehet és mit kell tennie a probléma kezelésére a munkáltatónak a Munka- védelmi törvény szerint? „A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát.” A Munkavédelmi törvény kimondja azt hogy „Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása - a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban - a munkáltató kötelessége”. Továbbá ” Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.” Kötelezettségek A munkáltató e kötelezettségénél fogva köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkavállalók megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Ha a munkavállaló a munkaviszonyából eredő előbbiek szerinti kötelezettségét megszegi, vele szemben a munkáltató a törvénynek megfelelő hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhat. A Legfelsőbb BíA faüzem kiemelten veszélyes róság álláspontja szerint: „Ha a munkavállaló az alkoholtól befolyásolt állapotának vagy a reá vonatkozó alkoholtilalom megtartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatban való közreműködést megtagadja, ez önmagában is alkalmas lehet a törvény szerinti hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására. A jogszabályok különbséget tesznek az alkoholtól befolyásolt állapot és a teljes alkoholtilalom között. A munkáltató megfelelő vizsgálattal is jogosult, illetve köteles rendszeresen ellenőrizni azt, hogy a munkavállalók megtartják-e az alkoholos befolyástól mentességre, illetve az alkoholtilalomra vonatkozó rendelkezéseket. Jegyzőkönyv kell Ha a szondás vizsgálatot követően a munkavállaló a szabályosan felvett jegyzőkönyvben beismeri az alkoholfogyasztást, illetve alkoholos befolyásoltságát, a további eljárás mellőzésével lehetőség nyílik a dolgozóval szembeni intézkedésre. Ha a munkavállaló a vizsgálat eredményét kifogásolja, a munkáltató a vita eldöntése érdekében az arra illetékes orvostól (elsősorban a foglalkozás-egészségügyi orvos) véralkohol-vizsgálatot kérhet. Természetesen ezt a vizsgálatot a dolgozó is kérheti munkáltatója útján. A vizsgálatra a munkáltatónak kell biztosítania a gyógyszer- tárakban beszerezhető „vér- alkohol-vizsgálati dobozt” (16/1986. EüM rendelet). A munkáltató a munkavállalót felmondással el is bocsáthatja, ha az a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. ÉKN Kesztyű véd a káros rezgések ellen A vibráció vissza nem fordítható károkat is okozhat. MUNKAVÉDELEM. A vibrációs ártalmak elleni védelem lényege, hogy a védőeszköz a vibrációt okozó tággyal érintkező felszínén az ütő- dést elnyelő réteggel rendelkezik. Ez a legolcsóbb, legegyszerűbb változatban szivacsos felszín. Ez azonban csak gyenge hatással bír, kisebb beütődések ellen adhat csak védelmet. Bár az ilyen kesztyűket is sokan - helytelenül - antivibrációsként forgalmazzák, a felhasználónak tudnia kell, hogy erősebb, folyamatos hatások ellen elégtelenek, inkább alkalmi esetekre, kis energiájú, nem folyamatos ütésekre jók. Vibrációs ártalmak ellen használni őket súlyos felelőtlenség és szakmai hiba, mely a felhasználó egészségét közvetlenül veszélyezteti. Ellenben tartósabb nyomás, kézfeltörés ellen továbbra is javasolhatók. Légbuborék és gél Erősebb hatással rendelkeznek az ütődést csillapító- eloszlató-elnyelő zárt légbuborékos anyagokat, vagy gélpárnákat tartalmazó védőeszközök. Ezek egy része teljesítik az EU-ban kötelezőket, így a rendszeres vibrációs károsodások megelőzésére csakis ezek javasolhatók. Mivel rezgés tartós, és sokszor már nem visz- sza- for- dít- ható k á rókát okoz, így érdemes meggondolni, hogy milyen kesztyűt használ a dolgozó. Olcsóbb terméket csak rövidebb munkákra vegyen, mivel azok fogási képessége, tartóssága gyengébb, a munka nehezebb benne, és védelme jelentősen elmarad a jobb kesztyűk védelmétől! ÉKN Kockázatelemzés Ml az a kockázatértékelés? A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből adódó, a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok értékelésének folyamata. A dolgozó által folytatott munkafázisokat vizsgáljuk, mely során kiderül: mi okozhat sérülést vagy kárt, kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem, milyen megelőző és védőintézkedésekre van szükség. A kockázatértékelés a sikeres munka- védelmi irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel összefüggő balesetek csökkentésének kulcsa. Hol találjuk azt, hogy a kockázatértékeléskötelező? ___________ A munkavédelmi törvény 54-es #-a mondja ki, hogy a munkáltató köteles minőségileg és mennyiségileg értékelni a kockázatokat. Ml a teendőnk a kockázatértékelés- sel kapcsolatban? ____________ A kockázatértékelés munkabiztonsági szaktevékenység, amennyiben nincs munkavédelmi szakemberünk a cégnél, külsős szakcéggel kell a kockázatértékelést elvégeztetnünk. Ösztönzés Egyre gyakoribb, hogy a munkapszichológusokon kívül olyan személyeket is foglalkoztatnak a cégek, akik a külső és belső motivációkhoz értenek. Ugyanis ez határozza meg, hogy a dolgozók voltaképpen mennyi energiát fektetnek a munkába és hogy mennyi ideig, illetve milyen körülmények között nem csökken az erőfeszítésük. A munkavállalókat mindig befolyásolja az eredmény, bár vannak esetek, amikor a túlzott motiváció gátlón hat a teljesítményre. Ilyenkor azt szoktuk mondani, a motiváció nem sikerült. A vezetők egyik legfontosabb feladata, hogy az embereket normálisan elvárható teljesítményre ösztönözzék. Olyan körülményeket kell teremteniük, amelyek elősegítik, hogy a tevékenységek kívánatossá váljanak a munkatársak számára. Nem kerülhető meg a teljesítménymotiváció sem, mely minden olyan tevékenységben fontos, amely értéket állít elő. Viszont amíg a munka motiváció csak közvetve- az anyagi megélhetésen, a család fenntartásán keresztül- ösztönzi a munkatevékenységet, addig teljesítménymotiváció közvetlenül érinti a munkát. Olyan munkahelyi környezetet kell tehát teremteni, amelyben az ott dolgozó vezetők önmagukkal és egymással összhangban felelősen tevékenykednek és hisznek abban, hogy a csoportérdek mellett saját szükségleteiket is kielégítik. agoston.pauiovicslgiinform.hu Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Kezelhető kockázatok a mélyben és a külszíni bányában más kőtömböket is bányászták, mint ahogy az egyiptomi piramisok köveit is. A régészeti kutatások mindkét területen be is azonosították a felhasznált kőzetféleségek alapján azok bányászatának helyszíneit. Egyiptomban a hatalmas méretű föld alatti templomcsarnokok és temetkezési helyek kialakításakor is a bányászok munkáját vették igénybe, s ettől kezdve a bányabiztonság végig kísérte a történelem során a bányászok munkáját. Aranyláz idején... Az újvilágban több aranylázat értek meg a bevándorlók, melyek közül a legismertebbek a kaliforniai és az alaszkai volt. Hasonló jelenségek zajlottak le a közép- és dél-amerikai irányban történő terjeszkedés során is, de Ausztrália felfedezése után is kitört az aranyláz. Az aranylázak többször csak kezdeti sikereket hoztak, tartós bányászkodás csak kevés helyen alakult ki. A rekultiváció a vége Egy-egy ásványi anyag elvileg többféle módon is kinyerhető, felszínre hozható. Azt, hogy ezek közül melyik a leggazdaságosabb, a telepviszonyok (telep mélysége, vastagsága, geometriája stb.) - tehát a „letakarási arány” (a hasznosítható anyag fölötti rétegek és a művelni kívánt telep vastagságának hányadosa) -, a telep és a fedőkőzetek minősége, a meglévő és az egyes művelési formákhoz kiépítendő infrastruktúra és egyéb gazdasági tényezők együttes figyelembe vételével számítják. A föld mélyén lévő ásványvagyon feltárása ezután rohamosan fejlődött. A külszíni bányászkodás a mi vidékünkön egyre jobban teret nyert, s ezzel egyidőben Külsízni fejtés a visontai bányában a bányakapitányságok feladatköre is bővül. S a balesetveszély is növekedett. A bányaveszélyek szerint besorolásban, különösen a külszíni bányászakodásnál egyre több gondot kellet fordítani a porveszélyes helyekre, a szénporrobbanás veszélyek elhárítására, s ennek mintegy ellentéteként FOTÓ: ÉKN-ARCHÍVUM a vízbetörés veszélyei csökkentésére. Ugyancsak a bányászattal összefüggött a radioaktív sugár veszélyeivel. Mindez napirendre tűzte a bányakapitányságok sokrétű munkáját, mely voltaképpen a bányanyitástól kiterjedt a külszíni bánya bezárásáig, a természet helyreállításának befejezéséig. ékn A bányászat története egyidős az emberiség történetével. És egyidősek a bányászat veszélyei is... munkavédelem. Amikor az ősember használatba vette- mai terminológiával élve- az első ásványi nyersanyagot és szerszámot készített belőle, már bányászattal foglalkozott. A Sümeg területén feltárt obszidián bánya korát például 6000 évre becsülik, hasonló korúnak tartják a Tata-Kálváriadomb és Miskolc-Avas térségében talált leleteket is. Aközép-amerikai piramisok építéséhez szükséges hatalA mélyművelésben még ma is sok a kétkezi munka fotó: ékn-archIvum Jegyzet Paulovits Ágoston