Kelet-Magyarország, 2013. augusztus (73. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-06 / 182. szám

2013. AUGUSZTUS 6., KEDD KELET Nem mondanak le a tanyákról Madártávlatból - tanyavilági életkép a megyében fotó: orfk, h. szabó Sándor Az önkormányzatok piacot fejlesztenének, új tanyagondnoki autót vásárolnának. BALKÁNY, NAGYCSERKESZ, KÁLLÓSEMJÉN. Immár harma­dik alkalommal hirdette meg a kormány a Nemzeti Tanya­fejlesztési Programot annak érdekében, hogy az elkülöní­tett 4,5 milliárd forinttal javít­sa a 300 ezer tanyán élő lakos életminőségét, erősítse a vi­dék népességmegtartó erejét. Összeállításunkban annak jártunk utána, hogy a tanyák­kal rendelkező önkormány­zatok mi mindenre pályáznak a mostani tanyaféjlesztési program keretében. Tavaly már nyertek Balkány közigazgatási terüle­tén 24 működő tanyai telepü­lésrész található, így az önkor­mányzat gyakran szembesül az ott élő emberek gondjaival, problémáival. Éppen ezért ta­valy a tanyafejlesztési prog­ramban a földutak karbantar­tásához szükséges gépekre pályáztak, s a nyertes pályá­zatnak köszönhetően ma már gréder, tárcsa és tolólap is se­gíti a tanyákhoz vezető utak karbantartását.- Ebben az évben a helyi termékek piacra jutását sze­Szeretnénk, hogy legyen villamos energia Kis­cseretanyán. BELICZA LÁSZLÓ retnénk segíteni, s ennek érdekében a piacunk fejlesz­tésére pályázunk - mondta el érdeklődésünkre Pálosi László, Balkány polgármeste­re. - A már meglévő kispiacot tervezzük felújítani, rendbe tenni, bővíteni. A számítások szerint a beruházás 30 millió forintba kerül majd, a tíz szá­zalékot jelentő saját erő, a 3 millió forint megvan erre a célra. Nagycserkesz határában is szinte egymást érik a bokor­tanyák. - A falugondnoki há­lózat fejlesztése érdekében egy új falugondnoki autóra szeretett volna pályázni az önkormányzat, de mint meg­tudtuk, most nem lehet. A jelenlegi jármű nagyon rossz állapotban van, sokat költünk arra, hogy működőképes le­gyen - tájékoztatta lapunkat Luzsinszki Lajosné polgár- mester. - Egy új járművel egyrészt személyeket szállít­hatnánk, másrészt az ételeket hordhatnánk ki a szociálisan rászorult embereknek. A szolgáltatóval is tárgyalnak A Kállósemj énhez tartozó Kiscseretanya azon kevés ta­nyák egyike, amely nem ren­delkezik villamos energiával. Az önkormányzat tervei kö­zött már korábban is felvető­dött ennek megvalósítása.- Bár magán a tanyán ke­vesen élnek, de egyre jobban kiépül ott egy lovas turizmus­ra épülő vállalkozás, amely munkahelyeket is teremtene, ezért mindenképpen szeret­nénk elérni, hogy legyen vil­lamos energia Kiscseretanyán- vázolta fel a jövőt Belicza László, Kállósemjén polgár- mestere. - Ennek érdekében pályázunk a tanya villamosí­tására, de mivel a program­ban főleg a napelemek kiépí­téséről van szó, a turisztikai központ működtetéséhez pe­dig jóval több energiára van szükség, az E.ON-nal tárgya­Nyíregyháza korábban sikere­sen szerepelt a tanyafejlesz­tési pályázaton. 20li-ben a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 49 mil­lió forintot nyert arra, hogy a kertvárosban kialakítsanak egy piacteret, ahol a közeli bokortanyákon élők termé­keit eladhatják, s az itt élők a Ebben az évben a helyi termékek piacra jutását szeretnénk segíteni. PÁLOSI LÁSZLÓ lünk arról, hogy kiépül odáig az elektromos hálózat is. Három területen Nyírtelek is állandó indulója a tanyafejlesztési pályázatok­nak. Az idén három területen igényeltek támogatást - tud­tuk meg Magyar László pol­gármestertől.- Szeretnénk egy önálló őstermelői piacot kialakíta­ni, ennek megvalósítására 13 millió forintra pályáztunk. Szükségünk lenne az útjaink megfelelő karbantartásához egy gréderre, ehhez egy ío milliós forrást igényeltünk. Működik településünkön egy vérvételi szolgálat, ennek a további működtetéséhez 2 millió forintra pályáztunk - sorolta Nyírtelek polgármes­tere. KM-MML, TG valós igényeikhez igazodó kí­nálatból választhatnak.- A város most is vizsgálta a tanyafejlesztési pályázat benyújtásának iehetőségét, azonban a pályázati kiírás szerint az önkormányzatunk ezúttal nem indulhat - tudtuk meg Parillák Gabriella sajtó­főnöktől. Az idén nem pályázhat Igazi mestermunkákat készítettek a férfi szabók NYÍREGYHÁZA. Négy mester- jelölt - Enyedi Sándor, Enyedi Csaba, Csobolya Károly és Rostás László - adott számot gyakorlati tudásáról augusz­tus 2-án és 3-án a Nyírgold- Tex Kft. konfekcióüzemében. A sényői vizsgán férfi öltö­nyöket és felöltőket kellett elkészíteniük a jelölteknek. A mestermunkák elkészítése után hétfőn a megyei keres­kedelmi és iparkamara nyír­egyházi központjában a négy férfi szabó átesett a szóbeli megmérettetésen is a mester­vizsga-bizottság előtt. Generációkon át- Írországból jöttem haza azért, hogy mestervizsgát te­gyek - tájékoztatta lapunkat Enyedi Sándor, akinek azért van szüksége a papírra, hogy ő maga is továbbadhassa az Enyedi Csaba is sikeres vizsgát tett FOTÓ: KAMARA ifjú tanoncoknak a szabó szak­ma minden csínját-bínját. - A dublini divatház termékeit Európa nagyobb országaiban forgalmazzák, egy átlagos, öl­tönyünk közel 1000 euróba kerül - mondta a nyírbátori születésű férfi, akinek már a nagypapája és az édesapja is szabó volt. KM-TG Segítség a helyreállításhoz Egy mellékhelyiség égett le a vasárnapi tűzben. NYÍRVASVÁRI. Kigyulladt és le­égett egy lakóház tetőszerke­zete vasárnap Nyírvasváriban, a tűzben senki nem s'érült meg. A lángok valószínűleg az ingatlan mellett lévő szalma­bálákról terjedtek át a tetőre. A nyírbátori tűzoltók rövid idő alatt megfékezték a lángokat, de az épület lakhatatlanná vált. A házban kilencen lak­tak, a két szülő két gyerekkel saját felelősségére a házban maradt, öt gyerek elhelyezé­séről pedig az önkormányzat gondoskodott - közölte a me­gyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság vasárnap az MTI-vel. Tart a ház helyreállítása Tóth Zoltán, Nyirvasvári pol­gármestere érdeklődésünkre Rövid idő alatt megfékezték a lángokat illusztráció: km-archIv elmondta: az előzetes tájé­koztatással ellentétben a tűz­ben nem a lakóház, csupán annak egyik melléképülete sérült meg.- A család jól van, egy kis ijedelmen kívül nem történt semmi bajuk. Mivel a ház lak­ható, mind a hét gyermek ott­hon van, szó sem volt az ide­iglenes elhelyezésükről. Az önkormányzat a helyreállítás költségeit magára vállalta, építőanyagot és embert is biz­tosított a tető kijavításához, ami akkor sérült meg, amikor az oltásra érkezett szakembe­rek a tűz fészkét keresték. A tetőléceket már megvásárol­tuk, tart a ház helyreállítása, a hét végére el is készülünk vele. A családfő közmunkás­ként dolgozik a községben, 20 ezer forint rendkívüli fizetési előleget kért az oltás során elázott legfontosabb háztar­tási felszerelések pótlására, amiben mi is a segítségükre vagyunk. Az iskoláskorú gye­rekek a nyári étkeztetésben is részt vesznek, így nem kell aggódni miattuk sem - tájé­koztatta lapunkat Tóth Zoltán polgármester. km-csa „Robotolós" romantika Mára már könnyű okos­nak lenni, hiszen egyszerű választ adni a következő kér­désre: A tanyák egy régi világ letűnő településformái vagy a jövőben mind nagyobb szerepet kapó és felvállaló j gazdasági egységek? A szo- | cializmus éveiben ugyanis a haldoklásukról beszéltek arra hivatkozva, hogy az ott élő emberek előbb-utóbb beköltöznek a magasabb életszínvonalat, a komforto­sabb életet jelentő falvakba, városokba. Csakhogy azon­ban mindez nem következett be, nem néptelenedett el minden tanya, sőt napjaink­ban egyre többen vállalják újra a külterületi életmódot. Igaz, ebben jelentős szerepet játszik a mindennapi megél­hetési nehézség, a nagyfokú munkanélküliség is. Egyrészt olcsóbban lehet házhoz, telekhez jutni, másrészt az önellátás céljával jól felépí­tett gazdasággal a létfenn­tartás jóval olcsóbb, mint a városban. Minden romantikája eile- • nére még ma sem könnyű a tanyai élet, az embereknek a rengeteg munka mellett j ráadásul számos problémával kell szembenézniük, s éppen ezeken a gondokon akar : enyhíteni az immár harma­dik alkalommal meghirdetett tanyafejlesztési programjával * a kormány. Vissza-visszatérő panaszt jelent ugyanis töb­bek között a sok járhatatlan út, a vezetékes ivóvíz és az elektromos hálózat hiánya, s nincsenek könnyű helyzet­ben az ott élők akkor sem, ha a megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket szeretnék valahol értékesíteni. Lépten-nyomon visszakö­szönnek életünkben a tanyák, legyen szó kereskedelemről vagy turizmusról. Mindezzel azt üzenik: számolni kell velük a jövőben is... magyar@inform.hu Kelet kvíz A14. században a nádori bíróság e településen tartott törvényszéket Ung, Bereg, Ugocsa vármegyék számára. a) Komoró b) Záhony c) Tyúkod d) Piricse A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. rcleztii ön hogyan fejlesztené a tanyákat? KOVÁCS OTTÓ: Az úthálózatot kl kellen« építeni. DICSŐ ELEONÓRA: Legyen megfelelő ivóvíz és csatornarendszer. SZABÓ LÁSZLÓNÉ: Nem szabad őket háttérbe szorítani. WAXMANN JÁNOS: A BODOR MIKLÓS: ínnak PÁSZTOR DIÁNA: Fon­termelői boltokat kell a pénznek csak a tőre- tos lenne mezőgazdasá­támogatni. dákét fogják látni. gl gépeket vásárolni.- A közműveket fejleszteném! Fontos, hogy mindenhol le­gyen áram, és az úthálózatot is rendesen ki kellene építeni- mondta Kovács Ottó. Dicső Eleonóra is az infrastruktúra fejlesztését tartaná lénye­gesnek. - Én arra fordítanám ezeket a támogatásokat, hogy mindenhol legyen megfelelő ivóvíz és csatornarendszer. A gyermekes családoknak nagy segítség lenne az iskola­buszok indítása - válaszolta. A demecseri Szabó Lászlóné szerint nem lenne szabad hát­térbe szorítani a tanyákat. - Meghatározóak a magyar me­zőgazdaság szempontjából, ha jelentős támogatást kapná­nak, akkor a fiatalok is többen választanák ezt a megélhetési lehetőséget. Waxmann János úgy látja, hogy a tanyák ki­válóan termelnek, de a pénzt nem ők kapják meg. - A nagy hasznot mindig a multik sza­kítják, a termelői boltokat kellene segíteni. Bodor Mik­lós nem hiszi, hogy a legtöbb tanyára „jut” majd valami a támogatásokból. - A pénz­nek csak a töredékét fogják megkapni, nem arra fordítják majd, amire kell. Pásztor Diána édesapja egy tanyát igazgat, így látja, mire van szükség. - Jellemző a mezőgazdasági gé­pek hiánya, ezt általában na­gyobb cégektől kérik kölcsön, ami viszont drága. Én ezek beszerzését támogatnám, km ■ Zenei napok Nyírbátorban s A Benkó Dixieland „Las Vegastól New Orleansig” című koncert­jével nyílt meg vasárnap este a 47. Nyírbátori Zenei Napok a Nyírbátori Kulturális Központban. fotó: pásztor istván mm |g«'dgl jggj \

Next

/
Thumbnails
Contents