Kelet-Magyarország, 2013. augusztus (73. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-05 / 181. szám

2013. AUGUSZTUS 5.. HÉTFŐ KELET «Jubileumi tutajtúra indult vasárnap a jándi Tisza-partról A Magyar Cserkészszövetség és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség szervezésében 12 ország 180 cserkésze szállt vízre fotó: sipeki Péter „Puskint is kidobtuk anno” KELET-V@ROSVITA NYÍREGYHÁZA. Az utcaátnevezésekhez a v@rosvita tagjainak is volt hozzáfűznivalójuk. nyíregyháza. - „Az újságban olvastam, hogy a törvény tilt­ja bizonyos utcanevek hasz­nálatát” - írta a v@rosvitán Takács Eszter. Van tennivaló bőven...- „Nincs az országnak, a vá­rosnak egyéb baja, mint átírni mindent, ami nem tetszik? Ab­ban az időben ők voltak a hő­sök, és hogy ma más megítélés alá esnek, hozzáállás kérdése. Lehet, hogy jó pár évtized múlva egy másik rendszer híres embereiről elnevezett utca, tér nevét fogják átírni? Azt hiszem, tisztább lett vol­na, ha ötleteket kérnek a la­kosságtól. Az, hogy az átírás költsége nem a lakosságot ter­heli, nagyon jó, de hogy az ál­lamnak mennyibe fog kerülni, az már inkább felháborít, mert lenne ennek a pénznek jobb helye is” - írta levelezőnk. Méhesné Kruták Klára sze­rint el kellene határozni, hogy mi lehet utcanév, hogy ne kelljen kurzusváltásonként szembesülni az újabb változ­tatások feladatával, költségei­vel. „Talán a legjobb az lenne, ha 100-150 évben határoznák meg azt az időt, amikor vala­kiről utcát lehet elnevezni.” Rendes Sándor ezt írta: „Tényleg nem nagy öröm ok­mányokat cserélni. Hogy le­hetne mással is foglalkozni, az is igaz... Van tennivaló bőven. Szeretném a felvetett prob­lémát más oldalról is megkö­zelíteni: azoknak, akiknek a családjában volt és van a kom­munista diktatúra alatt szen­vedő rokona, esetleg minde­nüket elvették, azoknak talán fontos, hogy az elnyomáshoz kapcsolható személyek és fo­Költséges, de az évti­zedes hibákat orvosolni kell. TÓTH PÉTER galmak ne díszelegjenek ut­catáblákon. Tartozunk nekik ennyivel. Az új utcanevek a Városvédő Egyesület ajánlása­it tartalmazzák, akik alaposan végiggondolták, hogy milyen neveket kapjanak az utcák. Megértem a lakókat, de talán van közöttük valaki, aki elme­séli, ki volt Rajk László, mit tett, aztán hogyan végeztették ki a bajtársai...” . Orvosolni kell a hibákat Takács Eszter megköszönte a választ: „Mentségemre le­gyen mondva, erre nem gon­doltam. Valószínűleg azért sem, mert családomat nem érte semmi „olyan”, amiről ez eszembe jutott volna.” Tóth Péter egyetért azzal, hogy valamennyi utcanevet cserélni kell, ha az olyat vi­sel, ami nem méltó ahhoz, hogy emléket állítsanak neki. „Költséges és nem probléma- mentes, de az évtizedekkel ezelőtti hibát valamikor or­vosolni kell. Ha nem Uhrin Benedek, Fekete Pákó vagy Győzike utcákra keresztesed­nek át közterületeink, akkor hosszú évekig megint nem kell „takarítani”. Babosi György azon cso­dálkozik, hogy 23 évet kellett erre várni. Cservenyák Ka­talin arra emlékeztette a v@ rosvita tagjait, hogy az első átkeresztelési hullámban, a rendszerváltás után Puskint is kidobtuk az ablakon. „Nem vele volt a baj, persze, ha­nem így kaphatta vissza régi nevét a Nádor utca - irta, és hozzátette: tudomása szerint a városalapító Károlyi Ferenc grófról nincs utca elnevezve Nyíregyházán. km Együttműködés: Megállapodást írtak alá az árvíz elleni haté­kony védekezésért. uszka. - Az Uszka által koor­dinált határmenti együttmű­ködés célja egy kísérleti pro­jekt megvalósítása, amelynek keretében a magyar-ukrán határ természeti katasztrófák által leginkább veszélyezte­tett szakaszán egy komplex, innovatív, települési szintű ka­tasztrófavédelmi rendszer -jön létre, emellett kiemelten fon­tos Tiszapéterfalva és Uszka környezetének fejlesztése, kulturális, természeti érté­kének megőrzése, hagyomá­nyainak ápolása, a turizmus előmozdítása - mondta dr. Sértő-Radics István, Uszka pol­gármestere az együttműködési szerződés aláírásának kapcsán augusztus 4-én, vasárnap. Az eseményen jelen volt Tóth Bá­lint, Péterfalva első embere, az érintett települések veze­tői, valamint Szabó Rebeka és Scheiring Gábor országgyűlési képviselők. A projekt hazai oldalon Uszka, Magosliget, Kispalád és Botpalád, míg a határon túl Tiszabökény, Péterfalva, Forgolány és Nagypaíád köz­reműködésével valósul meg. - Ezen a határszakaszon magas a természeti katasztrófák, kü­lönösen az árvizek kockázata, emiatt szükséges egy közös, gyors és egységes határmenti katasztrófavédelmi- és előre­jelzési rendszer létrehozása az önkormányzatok, a lakosok aktív segítségével - mondta dr. közösek a célok Sérto-Radics István, s hozzá­tette: legfontosabb feladatuk a települési katasztrófavédelmi tervek felülvizsgálata, közös határmenti katasztrófavédel­mi stratégia megalkotása, és egy határon átnyúló gyorsre­agálású egység felállítása. Eh­hez nyújt segítséget az az eu­rópai uniós pályázaton elnyert közel 151 ezer euró, melyből Uszka 95 százalékos támoga­tással 93,5, míg Péterfalva 10 százalékos önerő mellett 57 ezer eurót kapott.- A proj ekt keretében eszköz- beszerzésre is lehetőségünk lesz, amit a katasztrófavédel­mi- és megelőzési munkák so­rán hasznosíthatunk. Ilyen az adóvevők és motorcsónakok mellett a máshol már jól be­vált mobilgát. KM Határon átnyúló együttműködési szerződést írtak alá Uszkán FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Ön mivel töltötte a kánikulai hétvégét? CSENDES ERZSÉBET: TEREMINÉ TÜNDE: A NAGYNÉ ANITA: A Sza­Nagyon meleg volt a Tisza-parton strandol- kolyi falunapon Jártunk, vonaton. tunk. ahol nagyon meleg volt. DÓNÁCZI MÓNIKA: LISOVSZKI JÁNOS: Ke- HORVÁTH LÁSZLÓ: Ze­Pihentem és fürödtem a rftést festettem, pedig nét hallgattam a hűvös hétvégén. szabadságon vagyok. szobában.- Vonaton vagyok jegyvizs­gáló, ezen a hétvégén is dol­goztam. Személyvonatra osztottak be, ahol a klíma nem működött, ezért nagyon meleg volt - mondta el kér­désünkre Csendes Erzsébet. Tereminé Tünde a Tisza- parton strandolt családjá­val. - Szombaton fürödtünk egy nagyot, vasárnap pedig a belvárosban fagyiztunk - válaszolta lapunk kérdésére a fiatal anyuka. - Mi a sza- kolyi falunapon voltunk, ahol rettenetesen meleg volt, de azért jól éreztük magunkat. A gyerekek vasárnap délután fagylaltozni szerettek vol­na, így kijöttünk a térre, ahol kaptak egy-egy gömböt - fe­lelte a szakolyi Nagyné Anita. Dónáczi Mónika otthon töl­tötte a hétvégét. - Nagyrészt a szobában hűsöltem, csak any- nyi időre mozdultam ki az ár­nyékból, míg megmártóztam a medencénkben - tette hoz­zá a nyírbogdányi lány. Barát­ja, Lisovszki János hétvégéje munkával telt, annak ellené­re, hogy éppen szabadságon van. - Édesanyám kérésére kerítést festettem, ház körüli munkákat végeztem - mesélte a bogdányi fiú. - Egyedül úgy tudtam elviselni ezt a retten­tő meleget, hogy behúztam a lesötétített szobába, ahol olvastam és zenét hallgattam - mondta a nyíregyházi Hor­váth László. KM-CSA Nézőpont KiSS László Kátyúk képében önmagunk Útügyi biztosokat neveznek ki, összesen 19-et, hogy így segítsék a tönkrement utak rendbetételét a megyékben - olvasom. Miután egy ember egy megyében keveset tud kátyúzni, ezért logikus, hogy ezek a biztosok a pénzek felosztását intézik majd, meg koordinálnak - merthogy a közlemény lényege szerint minden az autópálya építések­re ment el eddig. (Ez utóbbi azért elég gyenge érv, mert ha a harmadik évezredben nincs jó autópálya hálózatunk, akkor a megyéknek annyi, lehet ott bármilyen mellékút.) Biztosokat kinevezni bizonyára nagyszerű ötlet, mert va­lószínűleg az eddigi irányítói mechanizmusban egyszerű­en nem jutottak el azok az észlelések az illetékesekig, hogy hol és milyen mértékben akadnak utak, ahol kátyú kátyú hátán sorakozik. Lehet, hogy úgy csinálták eddig, mint az ötvenes években, amikor a megyeháza tornyából próbál­ták felbecsülni, mennyi lehet a termés a határban. És hát a minisztériumokban nem lát­szott, hogy itt milyen gáz van vidéken, habár azért vannak helyi politikusok, meglehet ők is letérnek időnként az au­tópályáról, ha haza akarnak jutni. Lehet ők azt monda­nák: mondtuk mi elégszer, de ránk se bagóztak, vagy azt mondták, most más a fontosabb, a frakciófegyelem ellen véteni meg nem illik. Biztos van hozzáértő, kormány­záshoz értő szakember, aki el tudná magyarázni, hogy ez messze nem ilyen egyszerű és nem személyeken múlik. ÉS meglehet, hogy még igaza is van, ha ezt tényleg a bürokrácia oldaláról nézem. De nézzük ezt most primitiven. Ha van egy út, aminek van gazdája, és nemcsak valahol távol, hanem a szó szoros értelmében, ott a helyszínen, akkor ez a helyzet nem áll elő könnyen. Olyan gazdája, akiket régen útkaparók- nak hívtak, és lényegében felügyelték az utak minden kilo­méterét, és minden apró hibát megjavítottak rögtön. Ma az a jellemző, hogy akkor mennek javítani, amikor már a kátyú kádnyi méretű, a baj jó nagy. Ismeretlen fogalom a megelő­zés, kis repedés javítása, a pontos, négyzetméterre menő el­lenőrzés. Vannak persze már teljesen alkalmatlan utak, mert túl nagy rajtuk a forgalom, de az azért elgondolkoztató, hogy egészen új megoldásoknál is hamar tönkremegy minden. Összeáll a lánc, a gyenge minőség, nem alapos és azonnali javítás, az eredmény számítható. Nem országos út, csak egy utcácska, ahol lakom, de ahogy mondani szokás, cseppben a tenger. Tizenöt éve, hogy megcsinálták. Ma ötvenévesnek tetszik az egész. Mert senki egy kanál betont, vagy aszfaltot nem fordított a megóvására, senki nem törődött azzal, mi lesz a felbontások után, hogy ne legyen a kátyúból majd gödör, ne feszítsék szét felszínét a padkába ültetett fák gyö­kerei. Félig a város, félig az itt élők fizették ki akkor. Amikor ideköltöztem, alig lehetett döcögni az utcában. Még egy évtized és visszatérünk oda, ahonnan indultunk. Sok sikert az út- biztosoknak, de remélem tudják, itt a kátyú a legkisebb el­lenség: önmagunk­kal kellene megküz­deni először. Ez az, amin semmilyen útbiztos nem segít. A menta­litás, ahogy a vagyonúnkat kezeljük, a „majd csinálunk újat „ tempó. Megjegyzem, pont ezért is szidjuk a „segé­lyeseket”, hogy így élnek máról holnapra. Sok sikert az útbiztosoknak, de remélem tudják, itt a kátyú a legkisebb ellenség: önmagunkkal kellene megküzdeni először. laszlo.kiss@inform.hu Kelet kvíz • „ Egy köztéri szobron Károlyi gróf és Petrikovics csizmadia láthatók. Minek a jelképeként? a) A tótok betelepítése Nyíregyházára. b) A kunok betelepítése Kecskemétre, c) A romák betelepítése Budapestre, d) A tirpákok betelepítése Nyíregyházára. A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Szerelem, ól A XXII. Mandala Nyár keretében láthatta a közönség a múze­umfaluban a Szerelem, ól című pár-játékot. Képünkön Tahi- Tóth László és Lukács Sándor. fotó: sipeki Viktória

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents