Kelet-Magyarország, 2013. augusztus (73. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-28 / 200. szám

A legnagyobb odafigyelés esetén is előfordulhat munkabaleset. Fontos tudni, hogy mi a teendő ilyen esetekben... 2013. AUGUSZTUS 28., SZERDA FOTÓ: ÉKN-ARCHiVUM Fókuszban a munkavédelem címet viseli az az oldal, ame­lyet egy .pályázat elnyeré­sével éppen egy esztendeje indítottunk útjára három megyei napilapunkban, az Észak-Magyarországban, a Kelet-Magyarországban és a Hajdú-bihari Naplóban, hogy minden második szerdán be­mutassuk - talán helyesebb úgy mondani, felvillantsuk - azokat a tényezőket, amelyek fémjelzik e fontos feladatot. KELET A huszadik Mikor munkabaleset a baleset? A munkáltatók nagy része még mindig nem tudja, mi a teendő' mun­kabaleset esetén. MUNKAVÉDELEM. A bekövet­kezett sérülések súlyosságá­tól függetlenül intézkednek és meglepődnek, ha kiderül, hogy az intézkedéseik ellené­re sem teljesítették megfele­lően a törvényi előírásokat.- A bekövetkezett és a mun­káltató tudomására jutott balesetről először is el kell dönteni, hogy az munkabal- eset-e - nyilatkozta Jenei Sán­dor munkavédelmi felügyelő. - Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szer­vezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és idő­pontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mér­tékétől függetlenül.” A munkavégzéssel össze­függésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében vég­zett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgálta­tás igénybevétele során éri. Nem tekinthető munka­végzéssel összefüggésben be­következő balesetnek (mun­kabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a la­kására (szállására) menet köz­ben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Mérték és súlyosság Ha a balesetet nem tekinti a munkáltató munkabaleset­nek, akkor erről és a jogorvos­lat lehetőségéről a sérültet (halálos baleset esetén hoz­zátartozóját) értesíteni kell - tudtuk meg. Ha a balesetet munkabalesetnek tekinti a munkáltató, akkor vizsgálni kell a sérülés mértékét, sú­lyosságát.- Ha nem súlyos a munka­baleset, akkor a további teen­dőket először is az határozza meg, hogy okozott-e egyál­talán munkaképtelenséget, vagy sem. Ha a baleset nem okozott munkaképtelenséget, akkor bejelenteni nem kell, de a körülményeit akkor is tisz­tázni kell, és az eredményét nyilvántartásba kell venni. A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladékta­lanul ki kell vizsgáim, és a ki­vizsgálás eredményét munka- baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vizsgálat megál­lapításait olyan részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meg­hallgatásáról készült jegyző­könyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkal­mas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.” Ha 1-3 nap munkaképte­lenséggel jár a munkabaleset, akkor a munkabaleseti jegy­zőkönyvet csak a sérültnek és a társadalombiztosítási kifize­tőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosí­tási pénztárnak (kirendeltség­nek) kell elküldeni. Ha 3 na­pon túli munkaképtelenséget vagy halált okoz, akkor ezen kívül a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak is el kell küldeni (valamint a ha­lál esetén a sérült közvetlen hozzátartozójának). Ha súlyos a baleset...- Súlyos az a munkabal­eset, amely a sérült halálát, magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezeté­sét gátló maradandó károso­dását, valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség el­vesztését vagy jelentős mér­tékű károsodását okozta, orvosi vélemény szerint élet- veszélyes sérülést, egészség- károsodást, súlyos csonku- lást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továb­bá ennél súlyosabb esetek), beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bé­nulást, illetőleg elmezavart okozott - mondta a felügyelő. A súlyos munkabalesetet te­lefonon, faxon vagy személye­sen azonnal be kell jelentenie a rendelkezésére álló adatok közlésével a baleset helyszíne szerint illetékes területi mun­kavédelmi felügyelőségnek. A helyszínt a hatósági szem­lebizottság megérkezéséig megváltoztatni nem lehet. Kivételt képez, ha további veszély áll fenn, vagy jelen­tős gazdasági kár keletkezne. A helyszín megváltoztatása előtt a helyszínről rajzot kell készíteni és a tárgyi bizonyí­tékokat meg kell őrizni. Jenei Sándortól megtudtuk, hogy a munkaképtelenséget nem okozó balesetet a mun­káltató is kivizsgálhatja és dokumentálhatja. Meg lehet bízni munkavédelmi szakem­bert is a vizsgálat elvégzésé­vel. A munkaképtelenséggel járó baleset kivizsgálása is csak akkor igényel munka- védelmi szakembert, ha az súlyos baleset, vagy kettőnél több embert érintett. Munkabiztonsági szaktevé­kenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illet­ve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azo­nos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodá­sát okozta. Külszolgálatban Ha a magyarországi szék­helyű munkáltató magyar állampolgárságú munkavál­lalóját külföldi kiküldetés (külszolgálat) során éri mun­kabaleset, a munkáltató köte­les a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeleté­ben meghatározott rendben a bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget teljesíteni. Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intéz­ményben éri, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell ér­teni. Ettől az intézmény és a foglalkoztató szerződés­ben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden munka­baleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizs­gálásban való részvételét le­hetővé tenni. A bejelentési kötelessé­gek teljesítéséért belföldön más munkáltatóhoz törté­nő kirendelés (kiküldetés), munkaerő-kölcsönzés, il­letve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkaválla­lót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munka­baleset esetén - a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a köl­csönbeadó, illetve a foglal­koztató munkáltató értesíté­se mellett a sérült munkáját közvetlenül irányító mun­káltató a felelős - nyilatkozta Jenei Sándor munkavédelmi felügyelő. ékn-tg A munkahelyeken történt baleseteken kívül foglalkoz­tunk az egészséges életmód kialakításával, illetve az egészségre káros szenvedé­lyek és szenvedélybetegségek csökkentésével. Bemutattuk, hogy a biztonsághoz, az egészséghez mindenkinek joga van, következésképpen elkerülendők az egészségügyi kockázatok. Nagy hangsúlyt helyeztünk cikkeinkben arra, hogy a munkavédelmet, illetve az egészséges munka- körülményeket népszerűsít­sük, ezzel a társadalmi kultúra megalapozását is erősítsük. Szóltunk a munkáltatók összehangolt felelősségéről, a munkaruha viseléséről, a súlyos munkahelyi balesetek megszívlelendő tanulságairól, az igénybe vehető ingyenes tanácsadásról, a számítógépes munkahelyek előnyeiről és veszélyeiről, hiszen itt a szem a munkaeszköz. A huszadik megjelenés után - vagyis félidőben - ismét szép terveink vannak a munkavédelem kapcsán. Bemutatjuk a mezőgazdaság­ban tapasztalható munka- védelmi tevékenységeket. Szólunk a kereskedelem, az egészségügy és az élelmiszer- ipar gondjairól is. Szeretnénk továbbra is erősíteni azt a gondolatiságot, hogy minden munkavállalónak joga van a biztonságos munkahelyhez, és az egészséges munkakör­nyezethez. Ennek rendeljük alá a pályázatban előírt további húsz cikkünket. agoston.paulovics@inform.hu Védelem porok ellen Gyenge mérgek és mérsékelten veszé­lyes szilárd és folyékony részecskék ellen (pl. keményfa-porok, üveggyapot, műanyagok, kvarc, réz). Az EN 149- es szabvány által meghatározott dolomit poros kiegészítő vizsgálaton is megfelelt, bizonyítva ezzel hosszabb élettartamát és jobb légzési komfortját. Kagyló forma, mely a kialakított orr-ré­szének és puhaságának köszönhetően nagyobb kényelmet biztosít hosszabb idejű viseléskor is, valamint csökkenti a páraképződést és könnyebben hord­ható védőszemüveggel. Külső és belső pp-SMS réteg, elektrosztatikus polipro­pilén közszűrő. Könnyebb le- és felvétel az állítható, összefüggő gumipánttal. Névleges védelmi tényező: kilégzést segítő szeleppel. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült A hegesztés látványos, de veszélyes munka Festőket, fotósokat ihletett már meg a he­gesztés és a hegesztő ember. munkavédelem. Csodás látvány a különálló fém alkatrészek oldhatatlan összeköttetése. Ez a szerkezeti elemek anya­gának megolvasztásával, vagy hasonló kémiai összetételű töltőanyag - hozaganyag - be­olvasztásával történik. A kohé­ziós kapcsolat kétféleképpen jöhet létre. A kötés helyén lévő anyagokat - a hozaganyaggal együtt - közös fémfürdővé ol­vasztják, ilyen például a láng- hegesztés és az ívhegesztés, vagy más erőhatással létesíte­nek az elemek közötti moleku­láris kapcsolatokat, például a hideghegesztés. A hegesztés­hez szükséges koncentrált hő­hatást biztosító energia lehet gáz elégetéséből származó ter­mikus, elektromos, sugárzásos vagy mechanikai forrású, attól függően, hogy lánghegesztés­ről, ívhegesztésről van-e szó. A pálcákon lévő bevonat - vas, mangánoxid, rutil, cellulóz, stb. - stabilizálja az ívet, és aka­dályozza az ömledék oxidáció­ját. A védőgázas ívhegesztés­kor a védőgáz - argon, hélium, szén-dioxid - célja az oxigén és a nitrogén kiszorítása. Maszkok és álarcok Mindezeket figyelembe véve a hegesztésnél is egyéni vé­dőeszközöket használatos alkalmazni. Ilyenek a légzés­védők, melyek egészségügyi határértéken belül haszná­latos aktívszenes részecs­keszűrő maszkok és betétes félálarcok, a hegesztett al­katrészek és a hozaganyag elpárolgott fémoxidjaiból álló hegesztési füstök ellen véd. De veszélyes anyagnak meg­felelő szűrőbetétekkel ren­delkező félálarcot, vagy friss­levegős pajzsot kell használni az esetlegesen felszabaduló ingerlő, mérgező gázok ellen. Ilyen példádul a klór, kén-di- oxid, foszfor vagy a szén-di­oxid. Ugyanakkor ajánlatos szemvédőket is használni inf­ravörös és ibolyántúli káros sugárzások és az ezekkel járó veszélyek vagy hőhatások elleni fényszűrő üveget, me­lyek fokozatát a hegesztési eljárás, a használt anyagok és az energiaforrás intenzitása határozza meg. Az ibolyántúli sugárzás erőssége a hegesztő­áram erősségének négyzeté­vel arányos 50A áramerősség fölött van. Végül ugyancsak a hegesz­téskor védőruha használata ajánlatos. Ennél az alapanya­gok és a varratok feleljenek meg a védelmi követelmé­nyeknek. Ilyen például a láng­állóság, mely korlátozott láng­terjedés felületi és élgyújtással vizsgálható. Fontos a sugárzó hővel szem­beni ellenállás, a megolvadt fém kismértékű fröccsenésével szemben, valamint megfelelő mechanikai és elektrosztati­kai tulajdonságok előírásainak megfelelés is. ékn-pá A hegesztésnél különösen fontos a védőfelszerelés fotó: ékn-archívum Jegyzet j Paulovits Ágoston * á

Next

/
Thumbnails
Contents