Kelet-Magyarország, 2013. augusztus (73. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-03 / 180. szám

2013. AUGUSZTUS 3.. SZOMBAT KELET ízkavalkádban ébredezik a piac „Lassan olyanok va­gyunk már, mint egy nagy család.” nyíregyháza. A korán kelés­nek is megvan a maga roman­tikája, bár a hajnalban munká­ba indulók valószínűleg nem így gondolják. Reggel három­negyed ötkor még mi sem osz­tottuk ezt a véleményt, de az ébredező Búza téri Piaccsar­nok nyüzsgése hamar kiker­gette az álmot a szemünkből, s magával ragadott minket a vásártér semmivel össze nem hasonlítható légköre. Hagyományos ízek Hat órakor, a kapunyitás pil­lanatában a csarnok bejárata melletti tejautomatánál már kisebb tömeg várakozik. Mint mondják, ilyenkor a legfris­sebb a tej. - Én és a feleségem el sem tudjuk képzelni a reg­gelit egy pohár kakaó nélkül, ezért ha csak tehetem, minden nap innen viszem hozzá a tejet- avat be minket Pista bácsi, aki szerint a bolti tej csak hígított lötty, amitől még a macskájuk is csak keservesen nyávog. A kapun belépve ínycsik­landozó illat csapja meg az orrunkat, így első utunk a füstölt árukhoz vezet. Kedves asszony mosolyog a pult mö­gött, szinte szólnia sem kell, a sonka, szalonna magát kínálja. A fellógatott, páros és páratlan kolbászok pedig mintha rám kacsintottak volna. - Minden­nap fél hatra jövök, hogy nyi­tásra mindennel elkészüljek- mondja el érdeklődésünkre Kulcsár Gézáné, s hozzáteszi: mostanság kicsit visszaesett a Gábor szerint akkor finom a dinnye, ha az alja már sárga forgalma, kevesen vásárolnak a nyári melegben füstölt árut, inkább zöldséggel, gyümölcs­csel teli szatyrokkal térnek haza a vásárlók.- A korai kelést nem lehet megszokni, csak bele lehet törődni. Hajnali négykor vesz- szük át az árut, lebontjuk, ki­csontozzuk és nyitásra szépen kipakoljuk - meséli Gábor Já­nos, aki 1988 óta tagja a piaci árusok közösségének, s a hen­tesáru mellett hagyományos, saját készítésű és füstölésű finomságokat is kínál. - Ezek­ben a hónapokban a sertés fogy a legjobban, baromfit kevesebben visznek. Ezt erő­síti meg a kérdezősködésünk miatt egyre türelmetlenebb, a hűtőpult mögött állóknak már ismerős vevőkör egyik tagja, aki - miután táskájába teszi a fél kiló lapockát - készségesen elmondja: mindig kapunyi­tásra érkezik, mert még nem szokott hozzá, hogy délután is van piac, és amúgy is ilyenkor a legfrissebb minden. A jó dinnye ismérvei A csarnokot magunk mögött hagyva tarka sokaság fogad minket a szabadban, zöldsé­gek, gyümölcsök és virágok pompáznak a langyos napsü­tésben. - Ilikém, tegyél már félre két kiló uborkát, fordu­lok egyet és visszajövök érte - szól a barátságos kérdés a hátunk mögött, mire Ilike, FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR azaz Honvéd Pálné int és bó­lint, majd felénk fordulva mondja: a törzsvevőket na­gyon meg kell becsülni. Sok múlik az eladón, elriaszthatja a vásárlókat a rámenősség, de a túlzott kedvesség is. - Évek óta árulunk itt, lassan olyanok vagyunk már, mint egy nagy család. Ha valamelyikünk el­marad, másoktól kérdezőskö­dünk, hogy nem hallottak-e róla valamit. A piac közepe felé haladva megsokasodnak a gyümölcsöt kínálók, szinte minden asztal magyar dinnyétől roskadozik. Rögtönzött közvélemény­kutatást indítunk arról, mi a jó dinnye ismérve. - A színe és a hangja mindent elárul, Álljunk meg egy jó cserekönyvre! Hozzuk el a könyvet, amit már nem olva­sunk, s vigyük el azt, amelyik megtetszett. NYÍREGYHÁZA. A Jósa András Múzeum lelkesen indította el a Múzeumi Könyvmegálló projektet, ami már rengeteg olvasó kedvét meghozta a könyvcserére. A kezdemé­nyezés célja az is, hogy a fe­leslegessé és elfeledetté vált darabok ne a tűzre, hanem mások kezébe kerüljenek. A Németországból indult mozgalom az elmúlt, közel öt évben több német, osztrák és svájci városban megho­nosodott. A program kereté­ben önkormányzatok és civil szervezetek a városok fonto­sabb csomópontjaiban köny­ves fülkét állítanak, amiket a „Hozz egy könyvet, vigyél Folyamatosan nek a felaján­SZIKORA KLAUDIA «VOl egy könyvet!” szellemiségben bárki használhat. Itthon még csak Budapest környékén ala­kítottak ki ilyen pontokat, a keleti régióban Nyíregyháza az első kezdeményező. Megtanulták használni- Miután az önkormányzattól engedélyt kaptunk a Múzeu- pii Könyvmegálló felállításá­ra, az egyik telekommuniká­ciós cég rögtön fel is ajánlott számunkra két telefonfülkét- mondta Szikora Klaudia, a könyvmegálló szervezője. Kezdetben nehézkesen indult a dolog, mert sok könyvnek lába kelt, amire számítani is lehetett, de ezt kiküszöböltük a program saját pecsétjével, amin szerepel az is, hogy a kötetek kereskedelmi forga­lomba nem hozhatóak.- Mára már az emberek meg­tanulták használni a fülkét, és beindult az igazi cserélgetés. A megállóban egy vendég­könyv is található, amibe a látogató beleírhatja, melyik kötetre tartana igényt, amit mi megpróbálunk beszerezni. Folyamatosan érkeznek a fel­ajánlások kiadóktól, boltok­tól, de magánszemélyektől is. Egy hölgy most ajánlotta fel a 60 kötetes, díszkötéses Jó- kai-gyűjteményét, amit nagy örömmel fogadtunk. Remél­jük, a közeljövőben egyre több embert vehetünk majd rá ezzel az olvasásra, km-tp minél mélyebben kong, an­nál édesebb. Ez a módszer 90 százalékban bejön - mondja Kati. Gábor egyetértőén bólo­gat a szemben lévő asztalnál, de azért hozzáteszi, ha az alja már sárga, akkor a legfino­mabb a szezon legnépszerűbb gyümölcse. Kisvártatva a téma szakértőjéhez érkezünk, János 20 éve termeszt és ex­portál dinnyét. - Akkor jó, ha a bajsza már száraz és nyomásra reccsen, kopogtatásra a hangja nem éles, inkább remegő. Aki a virágot szereti S ha már a szakértőknél tar­tunk, Marika, aki három évtizede foglalkozik virág- termesztéssel, és az ibolya szerénységével húzódik meg a vásártér hátsó soraiban, sze­líden mutatja büszkeségeit. - Annak ellenére, hogy egyre nehezebb virágot eladni, a növények gondozásának min­den pillanatát élvezem az első magvetéstől kezdve. Most a sivatagi rózsát viszik, mert keveset kell locsolni és sokféle színével a kertek éke lehet. Elégedetten térünk vissza a csarnokba, mindent tudunk már zöldségről, gyümölcs­ről, virágról és húsról, ideje a gyakorlatba is átültetni, búcsúzóul beállunk hát a laci- pecsenyéshez, hogy állva, pa­pírtálcáról fogyasszuk el forró hurka-reggelinket mustárral és savanyúsággal. KM-CSA A törzsvevő­ket nagyon meg kell becsülni. HONVÉDPÁLNÉ A Múzeumi Könyvmegálló egyre népszerűbb fotó: racskó tibor Pontosítás Az előzetes tájékoztatással ellentétben nem most vasárnap, hanem jövő hét utolsó napján rendezik meg a Nyírségi vásárt Sóstón a Tara Hotel parkjában. Harmadfokú pollenriasztás nyíregyháza. Megyénk keleti részén a múlt héten átlago­san 100-200 pollenszemet regisztráltak légköbméteren­ként, így ezeket a területe­ket bordó színnel jelölték, amely harmadfokú riasztást jelent. Az aszályos időjárás következtében az idei parlagfűszezon visszafogot­tabb a tavalyinál. - A pollen­szezon azonban még nem ért véget - hívta fel a figyelmet az ÁNTSZ, megjegyezve, hogy a szárazabb, melegebb napo­kon országszerte előfordulhat magas, illetve nagyon magas parlagfű-pollenkoncentráció. Nézőpont Csáki Alexandra Egy élet gyümölcse- Kislyányom, nem vinnél egy kis zsenge nyári almát? - fordul hozzám a madárcson- tú néni, akire csak bámulok egy pillanatig. Szinte belém forr a szó, ahogy alacsony termetét, kedves, ráncos arcát nézem. Kívül áll a piaci hierarchián, senki nincs mellette, míg foltos, kukacos portékáját kínálja. - Dehogy­nem, tessék adni egy fél kilót- hallom a saját hangom, miközben némi apró után kutatok a zsebemben. Vékonyka, remegő kezével szedi poros, szakadt nylon­zacskóba a gyümölcsöt, s közben az idősek akadozó szavaival elmondja: az idén töltötte be a kilencvenket- tedik évét, de nem szívesen ül otthon, jól érzi magát az emberek között. - Tudja, kedves, a legtöbben azért vannak itt, mert abból élnek, amit árulnak. Én nem vagyok rászorulva erre a párszáz forintra, amit megkeresek, ha kijövök. Egyszerűen nem akarom ágyban fekve várni az elmúlást - mondja, és már a következő vevőt szolgálja ki. Nehéz erre bármit is felel­ni. Kicsit babrálunk még a táskáinkkal, mintha minden­nél fontosabb lenne az összes gyűrődést elsimítani rajtuk, aztán elindulunk. Kifelé me­net párás szemmel próbálom lenyelni a torkomban lévő gombócot, s gyanítom, kol­légám sincs ezzel másként. Munkába menet a biciklim kosarában vidáman pattog a zacskóból kigurult gyümölcs, az illata, ahogy a néni resz­kető keze és tiszta tekintete, úgy hiszem, egy életre belém égett. Később csak ülök az asz­talomnál, előttem katonás rendbe állítva az apró, de édes alma, amit tulajdonkép­pen nem is szeretek... alexandra.csaki@inform.hu Kelet kvíz Melyik település volt Bereg várme­gye székhelye a XIV. században? a) Munkács b) Tarpa c) Ungvár d) Beregszász A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük ön jó ötletnek tartja a Könyvmegálló-kezdeményezést?- A kezdeményezés nagysze­rű, de attól félek, a becsület­könyvtárra még nem elég érett a magyar társadalom. A napok­ban szomorúan tapasztaltam, hogy eltűntek az olvasnivalók az egykor volt telefonfülkéből, pedig a lényeg éppen az lenne, hogy gazdagodjon és cserélőd­jön az állomány - válaszolta a Jósa András Múzeum előt­ti könyvmegállóra mutatva Bocskainé Makó Enikő. Lánya, Bocskai Eszter ötletes kezde­ményezéssel állt elő: - Mi, gye­rekek is szeretünk olvasni. Én szívesen felajánlanám néhány meséskönyvemet, ha kapnék cserébe másikat, még ha köl­csönbe is. Bódi Judit így vála­szolt: - Szívesen látnék ilyen BOCSKAINÉ MAKÓ ENI­KŐ: A kezdeményezés nagyszerű, de... BOCSKAI ESZTER Gon­doljanak a gyerekekre Isi BÓDI JUDIT: Minden településen szükség lenne Ilyenre. IGNÉCZI SÁNDOR: A lényeg, hogy Jó kezekbe kerüljenek! VARGA FELICIÁN: NÁNÁSIGRÉTA: Kapó­Szívesen gazdagítanám sak lennének a szerel- a készletet. mes regények Is. könyvcentrumokat megyénk minden kis- és nagytelepülé­sén, de félő, hogy sokan csak azért vinnék el az olvasniva­lókat, hogy fillérekért eladják. Ignéczi Sándor tetszését is el­nyerte a könyvmegálló. - Én általában az interneten olvas­gatok vagy a saját könyvei­met veszem kézbe. Szívesen felajánlanék pár könyvet, de csak akkor, ha tudom, hogy jó kezekbe kerül! Varga Felicián és barátnője, Nánási Gréta kije­lentette: mindketten szívesen adományoznának és kölcsö­nöznének könyveket a meg­állóból. - A hölgyek körében a szerelmes regények és a női magazinoknak is lenne keletje! - vetette fel a fiatal lány. KM-Pl ■> Kulcstartó emlékbe A Zöld Kerék Alapítvány aktivistái újrahasznosított kerékpár­láncból készítettek kulcstartót pénteken az Erdei tornapályán. FOTÓ: StPEKI PÉTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents