Kelet-Magyarország, 2013. augusztus (73. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-02 / 179. szám
2013. AUGUSZTUS 2-, PÉNTEK "Fsiiiraiflláfp Hiánycikk az orvos, a patika, a műút A közbiztonság egyre fontosabb a tanyavilágban, ahol őrzik a hagyományokat. rozsrétszőlő. Gyebrószki János, a Bokortanyák Lakosságáért Egyesület elnöke a szervezet kicsi, de annál zsúfoltabb irodájában fogad Rozsrétszőlőben, a Vád Mihály Általános Iskola épületében. Az egyesület közvetlenül 18 kisebb és négy nagyobb (Butyka, Rozsrétszőlő, Mandabokor I-III. és Felsősima) tanyán van jelen. De nem húznak határt tanya .és község között, hiszen az egyesület lovas szakosztályában vannak kálmánháziak, orosiak és nagycserkesziek is. A kisebb-nagyobb bokortanyákon mintegy hétezer ember él. Az életszínvonalat alapjaiban meghatározza közműlefedettség.- A csatornázás most van folyamatban - mondja -, mely mintegy 15 milliárd forintba kerül. Az utóbbi években 25 utat hoztak rendbe, de az itteni tanyavilágban még legalább 300 kilométer a földút. Az összesnek mintegy 70 százaléka. A szilárd burkolatú utak is jobbára köz-, illetve országutak. Nagyon fontos, hogy ne érezzék ma- gukat elsziGYEBRÓSZKI JÁNOS A Nyíregyházát övező bokortanyákon közel 7000 ember él fotó: racskó tibor Mandabokorban épült nemrég 4,2 kilométernyi út a Bem József utca folytatása az egyik ága Rozsrét, míg a másik a Mandabokori Művelődési Házig vezet. Az M3-as autópálya alaposan felbolygatta a tanyavilágot, ugyanis 30 tanyát vágott ketté. Sokszor nagy kerülővel lehet csak eljutni egyik tanyáról a másikra. Ám ha a Nyíregyházát elkerülő út megépül autó- pálya-felhajtóval, azzal csak nyerhetünk, mert közelebb kerülnek ezek a tanyák az országhoz, meg egymáshoz is. Sok az idős, beteg ember A villanyhálózat kiépítettsége közel százszázalékos, persze akad egy-két kisebb ház, például Mandabokorban, ahol nem is igényelték a bekötést. Itt vízvezeték sincs, a lakók a közkútról hordják a vizet. A gázprogramból kimaradt Vadastanya és a császárszállási üdülőtelep. A vezetékes telefonhálózat ma már nem probléma, hiszen kiváltotta a mobil. A tömegközlekedésben vannak még komoly hiányosságok. Bár a Volán az utóbbi években üzembe állított kisbuszai sok helyre eljutnak, de a lefedettséget korántsem lehet teljesnek nevezni. Például a külterületeken a buszvárókban hagyják a kerékpárokat, hisz a környező tanyákról gyalog messze lenne eljutni a buszig. Orvosi rendelő áVolt Ságvá- ri Tsz-telepen, Felsősimán és Rozsrétszőlőben van. De például Rozsrétszőlőben sincs helyben lakó háziorvos, holott már az épület, a szükséges infrastruktúra is meglett volna hozzá. Nagyok a távolságok, a tanyákon pedig sok magányos, idős, beteg ember él, orvos meg kevés. Hasonló nagy gond a patika hiánya is. Se pénz, se posztó Rozsrtészőlőnek körzeti általános iskolája van 160 tanulóval, kétcsoportos óvodája közel félszáz nebulóval. A kereskedelem itt teljes körű, Mandabokorban van ÁBC, ezen a két településen a vendéglátás is elfogadható. A kisebb tanyákra mozgóbolt jár. A megélhetés helyben csak a földművelésből lehetséges. Akinek van földje és eszközökkel is bír, az gazdálkodik. A föld jónak mondható, a gabonatermesztés mellett egyre nagyobb teret nyer a kertészkedés. Komoly probléma azoknál a családoknál van, ahol se föld, se munkalehetőség nincs. Jobb esetben közmunkát vállalnak, vagy a „semmi ágán” élnek.- A közbiztonság egyre fontosabb a tanyavilágban - folytatja Gyebrószki János -, ezért Rozsrétszőlőben és Mandabokorban 1995-ben, Felsősimán rá egy évre megszerveztük a polgárőrséget a külterületeken. Butykán többször újraszerveződött a polgárőrség, majd 2000-ben Császárszálláson is létrehozták a szervezetet, mely később megszűnt, mert elköltözött a vezetője. A hagyományok ápolása- A tanyák lakosságának nagyon fontos, hogy ne érezzék magukat elszigeteltnek. Ezért hoztuk létre 2002-ben egyesületünket, melynek egyik fő célja a tirpák kultúra - hiszen ezeket a területeket ők népesítették be 260 évvel ezelőtt -, a hagyományok ápolása. A másik fontos állomás, hogy 2004-ben létrehoztuk a lovas szakosztályt Gyurcsán Mihály irányításával. A mintegy száz lóval bíró gazdák rendszeresen szerveznek fogathajtó versenyeket, részt vesznek országos és nemzetközi vetélkedőkön.- Korábban a Gyurcsán-ré- ten volt a pálya, de azt, sajnos, a talajvíz felverte, így tavaly már Kálmánháza határában rendezték meg „derbit” az önkormányzat és Trencsé- nyi József jóvoltából. 2009- ben hoztuk létre az egyesület népdal- és néptánckörét a mandabokori klubban. A tirpák népi együttes országra szóló sikereket ért el, akárcsak a tirpák lakodalmas, mely a százéves hagyományokat élesztette újra tavaly több mint ezer érdeklődő szeme láttára. Idén március elsejétől a mandabokori művelődési házat az egyesület üzemelteti. Szeptemberben rendezzük meg a Tirpák Ki Mit Tud?-ot. KM-GyL. Tanyaprogram A tanyafejlesztési program idei, harmadik ütemében kétmilliárd forintnyi támogatásra lehet pályázni augusztus 7-éig a Vidékfejlesztési Minisztériumnál. Az idén a pénzügyi segítségre hét megye 68 járásának 724 településéről pályázhatnak települési önkormányzatok, a tanyán élők. Az önkormányzatok maximum 60 millió, az egyéni gazdálkodók pedig 2,2 millió forintra pályázhatnak. Az önkormányzatoknak és a fiatal gazdáknak 10, az egyéni pályázóknak pedig 25 százalékos önerővel kell rendelkezniük. Közösségi ház kellene, főként a fiataloknak Túrós pucóka, meg mákos kukorica Szászné Mária, Szász István, Pécsik András és Miholecz József rozsrétszőlő. Jávor Pál Rozsrétszőlőben, az iskolától nem messze él feleségével. Július 25-én töltötte be 73. életévét, de még igen jól bírja magát, az egyik legfürgébb lábú táncos az egyesületben. Aktív korában eladó volt, de dolgozott fűrésztelepen is.- Itt születtem, itt is nőttem fel - mondja. - Bár volt kísértés, hiszen édesanyám gyerekkorát Amerikában töltötte, egyik nővérem kint is maradt. Engem azonban nem lehetett innen elmozdítani, itt érzem jól magam. Jávor Pál és felesége a kertben Feleségével közösen 6 hektáron gazdálkodnak, melyből 2 hektár legelő. A szántón kukoricát, búzát, tritikálét, árpát termesztenek, a kertben zöldséget, burgonyát és sokféle virágot. Korábban tehenet is tartottak, míg helyben volt tejcsarnok, de most már csak hízót és baromfit nevelnek a család konyhájára. Lányuk, Erika iskolagondnok helyben. Két unokájuk van: Erika és Sándor. Nagy bánatukra Erikát Győrbe vitte a szerelem. De hát - sóhajt egyet Jávor Pál - „ez az élet rendje”. Sándor itthon van, még diák.- Hogy mi az, ami hiányzik a mintegy kétezer lakosú településen? Sajnos nincs meg a közösségi élet színtere. Főleg a fiatalok számára lenne ez fontos. Kár, hogy amikor az iskolát építették, nem gondoltak erre, mert például egy sportcsarnok a közösségi ház szerepére is alkalmas lett volna. Égetően szükség lenne gyógyszertárra is, és helyben lakó háziorvosra. Korábban volt legalább házipatika, most az sincs. KM-GyL. Az M3-as autópálya által alaposan szétszabdalt tanyavilágban nem könnyű eligazodni. MANDABOKOR. Szász István és felesége, Garai Mária ráadásul olyan portán lakik, melynek megközelítése még ilyen száraz időben sem leányálom. A laza homokban nem tanácsos lelassítani, mert könnyen elakadhat az ember közönséges személyautóval. Sokat jelent a klub Szász Istvánná a tizenkét testvér közül a tizenegyedik. Ő Felsősimán született. Hárman, sajnos, már elmentek. Amikor az útviszonyokat említem, megjegyzi: - Tetszett volna erre járni, amikor a nagy hó volt 1999-ben. El voltunk vágva a külvilágtól. De egy-egy kiadósabb eső után sem egyszerű a helyzet, volt olyan, hogy az autót csúszólapon húzta ki a Zetor az országútig. Szászék aktív tagjai a 16 tagú néptánc- és népdalkörnek. A tirpák gasztronómia nagymestere is Mária. Még a tévében is szerepelt a Bordás Marcsi műsorában. Itt az egyik kedvenc a csülkös bab, a lapcsánkát lapcsánnak, a sztrapacskát pucókának vagy nyögvenyelőnek hívják, eszik túróval, káposztával, vagy csak úgy, hagymás zsírral. Igazi tirpák specialitás a mákos kukorica, ez volt az étek a (kukorica)fosztóban.- Amióta a klub létrejött, azóta jól érezzük magunkat - mondja. - Sokat turnézunk, legutóbb részt vettünk Szegeden a nyugdíjas Ki Mit Tud?- on. Hetente próbálunk, jót tesz egy kis együttlét, kikapcsolódás. Sokat jelent az is, hogy felépült az evangélikus imaház, fiatal papunk nagyon agilis, a fiataloknak rendezvényeket szervez, hogy itt tartsa őket. Az autópályának nem örül túlságosan, hisz a sztráda közvetlenül a portájuk mellett halad el. A túlsó oldalra építettek zajfogót, ide nem. Örökös a morajlás.- Felborított a lelki nyugalmukat az autópálya. Azelőtt a légyzümmögést is hallani lehetett. Most még azt sem halljuk meg, ha megáll a ház előtt egy autó. No ezt ki is használják a betörők. Húsvét másnapján este valaki leszerelte a traktorról az indítómotort. Pedig hamis kutyát is tartunk. Sok a munka a portán Szászék 8,5 hektáron gazdálkodnak, sajnos nem nagyon jutnak támogatáshoz, mert ehhez kevés a föld, meg aztán az önerőt is hozzá kell tenni. Miből? Hitelt kellene felvenni, akkor meg eladósodnak. így megpróbálnak saját erejükből talpon maradni. Nem könnyű, hiszen a kukorica, napraforgó felvásárlási ára alacsony, a gázolaj, a vegyszerek drágák. Alig tudják kigazdálkodni az önköltséget. Ráadásul az ő járadéka mindössze 28 ezer forint. A porta végén forr a munka: az imént letördelt csemegekukoricát készíti elő szállításra Szász István, unokatestvére Pécsik András és az énekkar mindenes, Miholecz József. Segítenek egymásnak, másként nem boldogulnának. KM-GyL. Tirpák trojka, sikerek a kisbéri paripákkal Trencsényi József Csillaggal és Dacossal fotók: györke László Trencsényi József már akkor tartott lovakat, amikor azt nem nézték jó szemmel. kálmánháza. Bár Trencsényi József Kálmánházán lakik, itt tartja hét lovát is, oszlopos tagja a Bokortanyák Lakosságáért Egyesület lovas szakosztályának. Részben az ő érdeme is, hogy amikor a Gyurcsán-rétet elöntötte a víz, elfogadtatta a helyi ön- kormányzattal és Urszuly Sándorné polgármesterrel ötletét, hogy Kálmánháza határa adjon helyet a fogathajtó versenyeknek. Mint utólag kiderült, Trencsényi József nyitott kapukat döngetett, hiszen ötletét felkarolták. Oly annyira, hogy az idén szeptember 7-én második alkalommal rendezik a népi hagyományőrző fogathajtó versenyt Kálmánházán. - Kisbéri lovakat tartok - mondja. - Szép sikereket értünk el országszerte. De most már hetvenkét éves vagyok. Hál’ istennek van utánpótlás József fiam révén, és két unokám, Kitti és Anett is jó barátságban a lovakkal. Büszke a hármasfogatra, a lőcsös szekeret az ötéves Csillag, a nyolcéves Dacos és a hatéves Olga húzza. Nem könynyű utat járt be Trencsényi József, hiszen osztályidegenként (apja csendőr volt) még az autóvezetői tanfolyamra kerülés is komoly nehézségekbe ütközött. Gépkocsivezető volt aztán a Volánnál, de a tanyavilágtól, a lovaktól sosem szakadt el. Már akkor tartott saját lovat, amikor azt nem nézték jó szemmel az ország akkori urai. Összesen hatvankettő hektár földjük van, de csak húsz hektárt művelnek, a többit bérbe adták. A szántón napraforgó, kukorica terem, és persze kalászosok, hogy meglegyen a vetésforgó. KM-GyL. KELET
