Kelet-Magyarország, 2013. augusztus (73. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-14 / 189. szám
2013. AUGUSZTUS 14.. SZERDA KELET Kétnapos kavalkád a dögéi krumplifesztiválon dögé. Az elmúlt évek sikerein felbuzdulva, idén augusztus 16-án és 17-én, immár harmadszor rendezik meg a Dögéi Krumplifesztivált. Pénteken, a „bemelegítő napon” zajlanak majd a kispályás fo- cielődöntők, megkezdődik az autós- és motorostalálkozó, amely éjszakai autós szépség- versennyel, diszkóval és éjjeli fürdőzéssel zárul az uszoda területén. Szombaton indul az igazi kavalkád: reggel 6-kor zenés ébresztővel köszönti a lakosságot a Dögéi Nők Egyesülete. Több mint 20 főzősátorban készülnek majd a hagyományos és a modern dögéi krumplis és húsos ételkülönlegességek. Ezzel közel egy időben megkezdődnek a gumiborítású kispályán a focidöntők, majd kezdetét veszi a pálinkaverseny. Igazi jurta mellett zajlik majd az íjászbemutató, a keleti harcművészeti előadás, az interaktív öko-társasjáték. Délután a Zöld Mintahivatal kulturális programokkal színesített átadó ünnepségét testvér-települési megállapodás aláírása követi. Ezután veszi kezdetét a debreceni TRLÁL Klub kerékpáros akrobatabemutatója, majd Angyal Zoltán világbajnok streetfighter show-ja. Majka és Curtis előadását utcabál és kamionos diszkó követi hajnalig. Új színfolt lesz a krumplifesztiválon a helyi termékek utcája. km <8> Lapcsánka és egyéb finomságok A főszerepet kapott lapcsánka mellett fánk, krumplilángos, valamint babgulyás, töltött káposzta, birkapörkölt és megany- nyi más ízletes étel várta az V. Lapcsánkafesztivál vendégeit a közelmúltban Nyírcsaholyban. fotó: palicz István Jobbik-sajtótájékoztató Nyomott árat kínálnak a jó munka gyümölcséért nyíregyháza. - Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára zsenge ellenzéki korában, 5-6 éve még úgy nyilatkozott: a léalma 30 forint alatti felvásárlása felháborító, a szorgalmas magyar gazdák arculcsapása. A jelenlegi információk szerint most 25 forint + 12% kompenzációs felárat kínálnak nekik munkájuk gyümölcséért, a minőségi étkezési almát is áron alul akarják átvenni tőlük - kezdte sajtótájékoztatóját Apáti István országgyűlési képviselő. A jobbikos honatya szerint a kormány a magyar gazdák ellehetetlenítésére, „kivérezte- tésére” törekszik, hogy aztán alacsony áron idegenek kezére játssza a magyar gyümölcsösöket. - A kormány lusta és tehetetlen, így az almatermelők joggal érzik úgy, hogy cserben hagyták őket! Nemhogy haszonszerzésre, még az önköltségük fedezésére és a jövő évi gazdálkodás előkészítésére sem lesz elég az a pénz, amivel ki akarják szúrni a magyar gazdák szemét!- Miközben a szorgalmas almatermelők minőségi, étkezési gyümölcséért 70-80 forintot ígérnek, a nagyáruházakban 300-400 forintot kénytelenek fizetni a vásárlók az alma kilójáért. Kinek is gyümölcsöző ez az üzlet?- Mennyi időnek kell még eltelnie, mennyi „pofont” kell még elviselnie a termelői társadalomnak ahhoz, hogy összefogjanak és kiálljanak az érdekeikért, szembesítsék a kormányt a bizonyítványával, és harcoljanak a megélhetésükért? - tette fel szónoki kérdéseit Apáti István. KM-Pl Kevesebb a szállodai szarka Mielőtt a vendég elhagyná a szállodát, a szobaasszony leellenőrzi a szobát illusztráció: stockfoto Bár jelentősen visz- szaesett a szállodai lopások száma, egy-egy törölköző még mindig bekerül a bőröndökbe... nyíregyháza. Aligha van olyan szálloda vagy apartman, ahol ne fordult volna elő, hogy a távozó vendég valami olyasmit is becsomagolt a bőröndjébe, ami nem az övé. A leggyakrabban a szobához tartozó textíliák tűnnek el, mint a törölközők vagy ágyneműk, de szívesen magukkal viszik a vendégek a wellnesshétvégén kapott fürdőköpenyt is. Állandó vendégkör Jó hír, hogy a szállodai lopások száma az utóbbi években jelentősen visszaesett. Megfigyelhető, hogy ahol gyakrabban cserélődnek a látogatók, ott nagyobb bátorsággal csapnak a hónuk alá valamit a hoteltárgyakból. A nagyobb értékű eltulajdonítás ritka, a kisebb lopások összértéke ugyanakkor tetemes. A szallas.hu tavalyi statisztikája szerint minden harmadik szállásadó szobánként több mint 5000 forintos lopáskárt könyvelhetett el. A baktalórántházi Fenyves Szálloda és Konferencia Központ a pozitív statisztikát erősíti, ugyanis már öt éve nem fordult elő, hogy lába kelt volna valaminek.- Azt mondják, a szállodai szarkák többsége nem magyar. Nos, látogatóink 60 százaléka külföldi, visszajáró vendég, nem jellemző rájuk ez a viselkedés. Régebben előfordult, hogy eltűntek kisebb dolgok: törölközők, ágyneműk, vagy kivették az elemet a távirányítóból, de ez már a múlté. Egyszer az egyik vendégünk véletlenül elpakolta a törölközőt, de miután észrevette, visszaküldte - mondta Krivács András, a szálloda igazgatója. A Nyíregyháza szívében található Korona Hotelben is visszaszorultak a lopások, sokkal inkább az jellemző, hogy a vendégek ott felejtenek, nem pedig elvisznek valamit. Lába kelt a cipőtisztítónak- Korábban főlég a nagyobb csoportok tagjai vittek magukkal törölközőt, kispárnát. Az étteremből mai napig eltűnik egy-egy evőeszköz - meséli Szilágyi Istvánná, a szálloda vezetője. - Előfordult, hogy valaki elvitte a távirányítót, mert azt hitte, hogy az otthoni tévéjével is működni fog, egy másik szarkának a folyosói energiatakarékos izzón akadt meg a szeme és a keze. Egyetlen alkalommal ért bennünket nagyobb értékű lopási kár, valahogyan lába kelt az elektromos cipőtisztítónknak. Az Európa Hotelben gyakrabban fordulnak meg egyszeri vendégek, így az eltűnt holmik (függöny, ágysál, izzók) száma is magasabb, és többnyire a hazai vendégekkel akad ilyen probléma. Sokszor kizárt, hogy a vendégeknek szükségük van a tárgyakra, egyszerűen csak szuvenírre vágynak. A szállodák a vendég távozása előtti szobaellenőrzéssel tudják a leghatékonyabban megakadályozni a lopásokat: mielőtt a lakó elhagyná a szállodát, a szobaasszony leellenőrzi a szobát, és szól a recepciósnak, ha károkozás történt, vagy hiányzik valami a minibárból, illetve a szobából. A kárt és a hiányt a szállodai árlista szerint ki kell fizetni. KM-TP Máig sem került elő a cipőtisztító gépünk. SZILÁGYI ISTVÁNNÉ *> Arany, majd platina lett az Embertelen kor A kisvárdai Radar zenekar tavaly ősszel megjelent második lemeze, az Embertelen kor Idén tavasszal „bearanyozódott”, júliusra pedig a platina minősítést is elérte. A kiadó vezetője, Bölcskey Mihály a napokban adta át a szabolcsi zenekar tagjainak az arany- és platinalemezes elismeréseket. A fiúk már új dalokon dolgoznak, de a harmadik korongra kerülő dalok oroszlánrészét csak a téli szünetben fogják megírni, a lemez megjelentetését pedig jövő év végére tervezi az ötfős formáció. fotó: rockinform KM-portré: Szabó Sándor nótaénekes Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs! Szabó Sándor őszintén reméli, hogy a magyar nóta megőrzi rangját, értékét, gyógyító erejét. nyíregyháza. - Hogyan lesz egy állattenyésztési szaküzem mérnökéből, termeltetési szaktanácsadóból, a Tiszatej volt igazgatójából nótaénekes? - tettem fel a kérdést a Nyíregyházán élő Szabó Sándornak, akinek második szerelme az éneklés.- Negyvenöt esztendeje élek boldog házasságban a nejemmel, Eszterrel, aki a legfőbb kritikusom. Két gyermekünk és egy unokánk van. Ez idáig két lemezem jelent meg, az első a „Cudar ez a világ” címet kapta, a második korongnak már jóval optimistább lett a kicsengése: „Hinni kell a boldogságban”.- Egyébiránt az öcsém, Lajos is hivatásos nótaénekes, előadóművész, ez amolyan apai örökség. Édesapánk ugyanis 40 évig volt kántor, minden vasárnap és ünnepen orgonáit a templomban, csodálatos hangja volt, és tengernyi nótát tudott. Emlékszem, elsőként egy magyar nótaklubot vezető debreceni tanár állított közönség elé. Huszonévesen, 1968- ban indultam az I. Nyílik a rózsa versenyen, de önhibámon kívül, a szereplésem balul sült el, s emiatt 30 évig egyetlen nótát sem énekeltem - meséli Szabó Sándor, aki idővel Hajdúböszörményben, majd Nagyszénáson is profi kategóriában szerzett első helyezést, nem csak a zsűrinek, önmagának is bizonyítva, hogy a nótaéneklés világában a helye. A közönség a legjobb reklám- Szeretni kell a nótát, és szívből kell énekelni, ez a legfontosabb - vallja a rendszeres időközönként telt házas nótaesteket tartó előadó, aki estjeit alkalomhoz illő szépirodalmi, verses blokkokkal színesíti.- Sok helyre hívnak énekelni szerte az országban, sőt azon Szabó Sándor nótaénekes FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM túl is, mert hallottak a rádióban, tévében, vagy éppen a közönség vitte jó híremet. Az érzelmes, tartalmas, életről mesélő nóták a kedvenceim. Sajnos sok tehetséges énekes hangját már csak a kívánság- műsorokban hallhatjuk, mert meghaltak. Szabó Sándor ezután elárulta: őszintén bízik abban, hogy a magyar nóta - a megváltozott zenei közízlés ellenére - továbbra is megőrzi rangját, értékét, közösség összekovácsoló, lélekgyógyító erejét.- Erre a pályára, hobbira is igaz az élethosszig tartó tanulás, vagyis sok-sok gyakorlással mindig lehet finomítani, tökéletesíteni egy-egy előadást. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni: a közönség mindent lát és mindent hall, elsősorban nekik és önmagunk elvárásainak kell megfelelni! Mindegyik előadás egyfajta vizsga, amire lelkiismeretesen felkészülök. Számomra mindegy, hogy 50 vagy 500 ember ül a közönség soraiban, ugyanazt az élményt, minőséget kapják tőlem és a cigányzenei kísérettől. Csak olyan nótákat tanulok meg és adok elő, amelyek közel állnak hozzám. Eltorzultnak és értéktelennek tartom a régi szép dalok popvagy rockköntösbe erőltetett újrafeldolgozását - mondta az előadóművész. km-pi- §ff pgg !|p ggp f*“"" Ynnuljj. velünk
