Kelet-Magyarország, 2013. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-05 / 155. szám
2013. JÚLIUS 5.. PÉNTEK Az egyiptomiak többsége elégedetlen volt a kormány és az elnök tevékenységével. A tüntetések, a tömegnyomás hatására tegnap távolították el Mohamed Murszit FOTÓ: INTERNET Puccs, vagy nem puccs, az itt a kérdés „egyesítették az ország lakosságát”. Manszúr azt mondta: tervezik az új választások megtartását, ennek időpontjára azonban nem tért ki. Asraf Moh- szén, E g y i p - % tóm budapesti nagykövete szerint az arab országban nem államcsíny történt, hanem Mohamed Murszinak mennie kellett alkotmányos keretek között, a nép akaratának megfelelően váltották le Mohamed Murszi elnököt. „Nem katonai puccs történt, FOTÓ:NET a hadsereg a nép kérésére válaszolva nem megszerezte a hatalmat, hanem átadta azt az alkotmánybíróság NATO-főtitkár: „Aggasztó a helyzet!” Megoszlanak a vélemények, hogy katonai puccs volt-e Mohamed Murszi elnök eltávolítása. KAIRÓ. Abdel-Fattah esz- Szíszi tábornok, az egyiptomi hadsereg főparancsnoka szerdán jelentette be, hogy a katonaság megbuktatta Mohamed Murszi elnököt és felfüggesztette az alkotmányt. Ideiglenes államfőnek Aldi Manszúrt, az alkotmány- bíróság elnökét nevezték ki. Aldi Manszúr első elnöki beszédében méltatta a tiltakozókat, szerinte a tüntetők Nagyon aggasztónak nevezte az egyiptomi helyzetet csütörtökön Brüsszelben Anders Fogh Rasmussen NATO-fő- titkár. Sajtótájékoztatóján az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője felszólította az Egyiptomban egymással szemben álló feleket, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, tartsák tiszteletben az emberi jogokat - beleértve a kisebbségek jogait -, szerezzenek érvényt a jogállamiság követelményeinek, „munkálkodjanak a demokratikus és befogadó jellegű civil kormányzás lehető leghamarabb történő megteremtése érdekében”. elnökének” - jelentette ki a nagykövet. Úgy fogalmazott: „Egyiptom újra az egyiptomiaké, vallási, politikai nézetre való tekintet nélkül, minden egyiptomié”. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a mostani helyzet egészen más, mint két éve, Hoszni Mubarak elnök megbuktatásakor volt. Más most Egyiptom, más a nép és hadsereg is - tette hozzá. A nép döntötte el... Hangsúlyozta, hogy a múlt héten, amikor milliók vonultak az utcákra, az egyiptomi nép kinyilvánította, hogy a kormány leváltását kéri. Emlékeztetett arra, hogy az egyiptomi alkotmány kimondja, a nép a törvényesség forrása. Mivel a nép egyértelműen kifejezte akaratát, a mostani folyamatok szerinte alkotmányosak. Mint elmondta, a 2011. január 25-én kezdődött „nagy forradalmat sajnálatos módon eltérítették, sok olyan dolog történt, sok hiba, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie”. Most viszont gyors és jó irányú változások következnek majd - jelentette ki, hozzátéve, hogy Egyiptom biztonságos az oda látogató turisták számára. „A lemondott utakat újra lefoglalják, a turisták mehetnek Egyiptomba” - mondta Asraf Mohszen. Kiemelte, hogy Egyiptomban védik a külföldieket és érdekeltségeiket, a rendfenntartó erők és a civilek egyetértenek abban, hogy fontos a jó közbiztonság fenntartása, és ennek érdekében mindent meg is tesznek. Az EU kimaradna belőle Az Európai Unió nem támogatja a katonai beavatkozást a politikába, és a korábbi A hadsereg átadta a hatalmat az alkotmánybíróság elnökének. ASRAF MOH-SZEN A tüntetők egyesítették az ország, Egyiptom lakosságát. ÁLD) MANSZÚR nyilatkozattal összhangban nyugalomra, párbeszédre és a demokratikus folyamathoz való visszatérésre szólít fel Egyiptomban - hangoztatta az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján Michael Mann, az EU külügyi főképviselőjének szóvivője. Mindezt azután jelentette ki, hogy több újságíró is azt firtatta: miért nem mondja ki az EU, hogy Mohamed Murszit, Egyiptom demokratikusan megválasztott elnökét katonai puccsal, államcsínnyel távolították el a hatalomból. A szóvivő világossá tette, hogy az EU célja az erőszak elkerülése, hogy a felek párbeszéd útján oldják meg a helyzetet, és minél előbb visz- szatérjenek a demokratikus folyamathoz. MTI Lapvélemények l-Gumhúrila _________________ Az al-Gumhúríja című egyiptomi kormánylap „a nép legitimitásának győzelmeként" ünnepelte a fordulatot. Horrelaal-Adala _____________ A Horreja al-Adala, a Muzulmán Testvériségből kivált Szabadság és Igazságosság Pártjának lapja nem adott hírt Murszi elmozdításáról. Ehelyett a leváltott elnököt támogató egyik tüntetésről számolt be, és közölte Murszi egyik utolsó felhívását, amelyben egységkormány létrehozását javasolta. Háárec ____________________ Az izraeli lapok mind kiemelt helyen, címlapjukon foglalkoznak az egyiptomi fordulattal. A Háárec dmű lap szerint az ellenzék számára is komoly kihívásokat jelent a katonaság szerepe a történésekben. „Ha egy demokráciát célzó forradalom a szuronyokra hagyatkozik céljai elérése érdekében, akkor új jelentése lesz a demokráciának.” La Figaro ___________________ Az iszlamisták kudarcának büntetése dmű szerkesztőségi Írásában a Le Figaro arra hívta fel a figyelmet, hogy Egyiptomban „a kulisszák mögött mindig a hadsereg mondja ki az utolsó szót”. Ubératlon __________________ A Libération szerint Murszi egy év alatt nem tudta bebizonyítani, hogy a mérsékelt iszlám működhet demokratikus keretek között. A tekintélyelvű sodródása miatti frusztrációk az alkotmány vitatott reformjában koncentrálódtak, amely egyértelműen sértette az egyéni és a vallási szabadságjogokat - hívta fel a figyelmet a baloldali lap. Le Párisién__________________ A Le Párisién szerint az iszlamisták visszaélése a hatalommal „elképesztő” volt. A forradalomnak, amelyet nem ők robbantottak ki, sokáig haszonélvezői lehettek. Hogyan jutónak el a krízisig Egyiptomban? ■ 2012. június: A Muszlim Testvériség jelöltje, Mohamed Murszi csekény fölénnyel nyert az elnökválasztáson. ■ Augusztus: Murszi meneszti a védelmi minisztert és a hadsereg vezetőjét, és megszünteti a katonaság jogalkotási és alkotmányozási előjogait. ■ November: Murszi csökkenti az igazságszolgáltatás hatáskörét a sajátja növelése érdekében, lépésére országos méretű demonstrációkkal reagáltak. ■ December: Népszavazás hagyja jóvá az alkotmánytervezetet, amely megnöveli az iszlám vezető szerepét, és korlátozza a gyülekezés és szólás szabadságát. ■ 201B. január 25.: Hatalmas tömeg tüntet Murszi ellen a Tahrir téren és országszerte az előző elnök, Hoszni Mubarak eltávolításának második évfordulóján. ■ Február: Murszi áprilisi kezdéssel tervezné az alsóházi választásokat, de ezt később elhalasztják. ■ Március: Több hétig tartó tüntetések Port Saidban és más városokban, több tucat embert öltek meg az összecsapásokban. ■ Június 17.: Murszi iszlamista vezetőket ültet a 27 kormányzóság közül 13 élére, ebből egyikük, a luxori kormányzó személye vitatott, mert tagja volt annak a csapatnak, amely 1997-ben 58 külföldi turistát mészárolt le Luxorban. GRAPHIC NEWS ■ Június 30.: Milliók tüntetnek Kairóban és más városokban, és követelik Murszi lemondását. ■ Július 3.: Miután lejárt a Muszinak adott 48 órás ultimátum, a hadsereg vezetője, Abdel Fattah esz-Sziszi tábornok (jobbra fent) megbuktatja Murszi elnököt, felfüggeszti az alkotmányt és új választásokat ígér. Á gazdaság összeomlott, a hadsereg pedig lépett Nógrádi György szerint katonai puccs történt Egyiptomban. BUDAPEST. „Katonai puccs történt Egyiptomban, azonban 1952 óta egy évet leszámítva katonák gyakorolták a hatalmat az országban, az esetek jelentős részében pedig jól” - állapította meg Nógrádi György a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön. És lőttek a katonák A biztonságpolitikai szakértő szerint a hadsereg azért lépett színre, mert az egyiptomi gazdaság összeomlott. Egy év alatt több ezer gyárat bezártak, négymillióval kevesebb turista érkezett az országba, ami a jövőben még tovább csökken majd. Csak egy országtól, Szaúd-Arábi- ától vettek fel kölcsönt, ahol szélsőséges szunnita rendszer működik. Hat miniszter mondott le a múlt héten, hét már nem jelent meg a kormányülésen ezen a héten. Egy év alatt 4900 nagy sztrájk és 22 olyan tüntetés volt, amelyben milliók mentek az utcára - sorolta az utóbbi időszak eseményeit a szakember. Nógrádi György véleménye szerint Mubarak és Murszi bukása között az a komoly különbség, hogy előbbi esetében a hadsereg nem avatkozott döntően közbe, mert Mubarak fia bejelentette, hogy el kell venni a hadseregtől a privilégiumokat. Az ezredesi és tábornoki garnitúra nagyon meggazdagodott ugyanis abból, hogy a fizetésén felül egyéb bevételei is vannak, minthogy a hadsereghez tartoznak a jobb üdülőövezetek és a hadipar. A jelenlegi káosz azonban tarthatatlan, ezért színre kellett lépni - mutatott rá. Nem szalonképes a helyzet Egy katonai puccsot persze a Nyugat nem támogathat, mert „2013-ban ez nem szalonképes”, ezért Abdul Fattah esz-Szíszi főparancsnok kompromisszumos játékot játszik, és megállapodott az alkotmánybíróság elnökével. Abban a pillanatban, hogy stabilitás lesz, választásokat írnak majd ki - hangsúlyozta. ÉKN Egy katonai ^ puccsot persze a Nyugat nem támogathat. NÓGRÁDI GYÖRGY kelet Féfcasziiaii-É*eevintoml .spiulal 5 w A iEv '' d wf ** Wr GRAFIKA: ÉKN
