Kelet-Magyarország, 2013. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-04 / 154. szám
A bükkábrányi külfejtésű bányában a legkorszerűbb gépekkel termelik ki a lignitet FOTÓ: ÉM-ARCHÍVUM KELET Újra feljövőben a szénbányászat, de a kitermelés veszélyes üzem Eszakkelet-Magyar- országon a bányászat évtizedek óta az ipar egyik jelentős ágazata. MUNKAVÉDELEM. Ennek a hatalmas területnek a biztonságát vigyázza a Miskolci Bányakapitányság, melynek vezetőjével, dr. Izsó Istvánnal most múlt, jelen, jövő felvillantásáról beszélgetünk. Mit Is lelent a bányászok és az Önök tevékenységében ez a munka? dr. IZSÓ ISTVÁN: A bányászat az egyik legősibb szakma. Persze nem volt olyan tevékenység, mint napjainkban. Ahogy a bányászat létezett, úgy alakult ki párhuzamosan a bányahatósági tevékenység, amely elsősorban a cégek és vállalkozók pénzügyeivel foglalkozott. Később kapott biztonsági és munkavédelmi feladatokat is. Ez a XVIII. századtól már jelen van a bányászatban. Ma is, a bányászat az egyik legveszélyesebb szakmához tartozik. Mit tud tenni a bányahatóság azért, hogy kevesebb legyen a bányász- balesetek száma? • A XVIII. században kialakultak már a bányászattal kapcsolatos ellenőrzési, hatósági jogkörök, tehát a munkát meghatározó szempontok. Ennek alapján végezte tevékenységét mindmáig a bányakapitányság. Melyek a legveszélyesebb területei ma is a bányászatnak? Visszautalva egészen az 1980-as évek végéig, nyilván a legveszélyesebb tevékenységek a mélyműveléses bányászathoz kapcsolódtak, illetve a szénhidrogén bányászathoz a hatalmas nyomás miatt. De a többi bányához is megvoltak a különböző veszélyek. Ide tartozik közvetve a szilikózis veszély, amely sajnos sok bányászt érintett. Rendkívüli módon átalakult a bányászat. Ma alig van az országban mélyműveléses bánya. Következésképpen lecsökkent a földalatti bányászok száma, ezzel párhuzamosan csökkent a bányászbalesetek száma is. Meglehetősen nagyszámú külfejtéses bánya létezik, a mi területünkön megközelíti a 250- et, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád megyében. Ennek nagy részét a visontai és a bükkábrányi külfejtés foglalkoztatja. Általában olyan tapasztalatok vannak az élet különböző területén, hogy nem szívesen fogadják az ellenőröket. A bányászatban, ahol valóban életet menthet egy-egy ellenőrzés, miként állnak ezzel a témával, hiszen Önök a szó legszorosabb értelmében a bányászok testi épségét vigyázzák. Milyen a kapcsolat Önöknek a bányaüzemek vezetőivel? DR. IZSÓ ISTVÁN: Bányaüzemek és a vezetők között különbség van, alapvetően nem rossz a kapcsolat. Soha nem merült fel, hogy bányakapitányságra nincs szükség. Gyakoriak a büntetések? DR. IZSÓ ISTVÁN: A büntetések között is különbséget tennék. Nem feltétlenül a klasszikus értelemben vett szabály- sértés jellegű büntetések jelentik a ma gyakorlatát. Ugyanakkor bizonyos esetekben nagyon keményen el kell járni a bányakapitányságnak. Melyek a leggyakoribb balesetek a bányászatban? DR. IZSÓ ISTVÁN: Leggyakoribb jellegű a könnyelműskö- dés, a hozzá nem értés, a felkészületlenség, a rutinmegoldások keresése, és sok esetben sajnálatos módon ki kell mondani, az emberi butaság okozza a balesetet. Többször utalt rá, hogy csökkentek a bányászbalesetek. Elérkeztünk talán oda, hogy kimondjuk, veszélyes üzem a bányászat? DR. IZSÓ ISTVÁN: Az össztevékenységet tekintve, valóban veszélyes üzem a bányászat. Persze nem szabad elfelejteni, hogy ma általában külfejtéses bányászat folyik. Ezek az üzemek korszerű gépekkel és berendezésekkel vannak ellátva, és munkavédelmi eszközökkel is fel vannak szerelve. Mik azok az alapvető tételek, amelyeket általában meg szoktak vizsgálni a felügyelőség tagjai? dr. Izsó istván: Műszaki biztonság szempontjából vizsgáljuk, hogy megfelelő módon történt-e a munkának a kiadása. Milyen feladatot kapott és mit kell elvégezni a bányásznak, ismeri-e az erre vonatkozó előírásokat, oktatást kapott-e a tevékenységre vonatkozóan a munkáltatójától, rendelkezik-e védőeszközökkel, összehangolt-e a különböző munkavállalók tevékenysége, ezen kívül, ha több vállalkozás működik a bányaüzem területén, gondoskodni kell arról is, hogy ne okozzanak balesetet. Az emberi tényező sokat Jelent így a gépesített bányászatban? DR. IZSÓ ISTVÁN: A gép az egy oldal a bányászatban. De az ember működteti, az ember felügyeli, és természetesen az ember az, aki az eredményt elvárhatja. Egyébként, ha már a gép és az ember kapcsolatáról beszélünk, a bányászatban sokat javult az elmúlt években a baleseti arány. És ez nem csak azért van, mert kevesebben vannak a bányászok, hanem azért, mert fegyelmezett körülmények között egyéni és közösségi biztosításokkal óvják a ma bányászatát. PAULOVITS ÁGOSTON agoston.paulovlcs@inform.hu Jegyzet Paulovits Ágoston Ászén Négybetűs szó, melyet olyan könnyedén kimondunk. Különösen napjainkban, amikor a szén enyhén szólva kissé leértékelődött. S ebben a sötét alagútban, amelyben alig van kapaszkodó, a továbbélés gondolatát jelenti a nemrég közzétett kormánynyilatkozat: a magyar szénre igenis szükség lesz. S ez a magyar embernek munkát, kenyér- kereseti lehetőséget jelent. Szükség van rá, hogy akik elfordultak a bányászattól, visszataláljanak, és a fiatalok megismerjék ezt a kegyetlenül nehéz, de csodálni valóan szép szakmát, a bányászatot. Az ásványi anyag többféle módon kinyerhető, felszínre hozható. Hogy melyik a leggazdaságosabb, a terep- viszonyok és a „letakarási” arány szempontjai döntik el. A külszíni fejtés lényege tulajdonképpen az, hogy a hasznosítható ásványi nyersanyagok felett lévő úgynevezett fedőkőzetet letakarítják, igy az építőanyag bányászatban oly hasznos kőzet kinyerhető. A mélyművelésnél a hasznosítandó ásványi nyersanyag felett elhelyezkedő talajt csak részben távolítják el. A külszíni fejtés és a mélyművelés esetenként gazdasági vagy környezetvédelmi okokból kombinálható. Hogy mindez biztonságban legyen végezhető, szükség van azokra a bányakapitánysági dolgozókra, akik nap, mint nap járják a bányákat, vigyázva a bányászok testi épségét. Mert senkinek nincs szüksége olyan szénre, amelyhez vér tapad. agoston.paulovlcs@lnform.hu Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Aratás idején ellenőrzik a tűzvédelmi szabályok betartását Az aratásban csak olyan gépek vehetnek részt, amelyek a betakarítás előtt gépszemlén esnek át. TŰZVÉDELEM. A szemléket azok előtt nyolc nappal írásban kell bejelenteni az illetékes katasztrófavédelmi ki- rendeltségnek. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szemlét követő nyolc napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni, továbbá a jegyzőkönyv egy példányát a járművön el kell helyezni. O Mit kell ellenőrizni a szemle során? A mezőgazdasági járművek akkumulátorait védőburkolattal kell ellátni, valamint a szikratörő és kipufogó rendszert minden nap meg kell tisztítani az éghető anyagoktól. Nem csepeghet a gépekből üzemanyag, vagy hidraulika folyadék, hiszen ezek nagyban segítik egy esetleges tűz kialakulását, vagy terjedését, és az aratásban csak olyan munkagép vehet részt, amelyet legalább egy porral oltó készülékkel elláttak. © Milyen tűzvédelmi szabályokat kell betartani az aratás során? A gépek üzemanyag feltöltéséhez azokkal el kell hagyni a gabonatáblát és a tarlós területet is. Ha a jármű karbantartására van szükség, nyílt láng használatával járó javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn vagy a rostnövénytároló területén, hiszen ennek során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng lángra lobbanthat. Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. O Tűz nemcsak kipattanó szikra által keletkezhet. A munkálatok közbeni dohányzás miatt is kialakulhat tűz, ezért gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. © Milyen szabályok szerint állíthatók fel a szalmakazlak? © Hogyan kell haladni a táblákban a betakarítást végző gépeknek? Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket. A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. © A tarló égetésére van-e lehetőség? A levegő védelméről szóló kormányrendelet egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését, azonban vannak esetek, amikor ettől eltérő jogszabály mégis lehetőséget ad rá. © Milyen szabályok vonatkoznak a tarlóégetésre? Amennyiben jogszabály erre lehetőséget ad az adott területen, akkor az „alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek” minősül, és legalább 24 órával az égetés előtt a katasztrófavédelmi kirendeltségen írásban be kell jelenteni. A tarlót tilos egy időben minden oldalról meggyújtani, mivel biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét. Égetni csak tarlómaradványt lehet, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. A 30 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani, és egyszerre csak egy szakasz égethető. O Mik az elővigyázatossági szabályok? Az égetés idején - a területtől függetlenül - legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani. © A hatóság mit vizsgál tarlóégetéskor? A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az előzetes bejelentés, valamint azt, hogy a fenti szabályokat betartják-e a munkavégzés során. Ur I fit soSI hVwSBi mm «MVM1XI4 f .. i lllwiliSlll 3 2013. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK
