Kelet-Magyarország, 2013. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-25 / 172. szám
2013. JÚLIUS 25., CSÜTÖRTÖK HEUT Alkoholos állapot és munka: kibékíthetetlen az ellentétük Az alkoholfogyasztás tiltása nemcsak a munkaidő alatti italozás tilalmára vonatkozik. MUNKAVÉDELEM. Az alkoholos állapos az, ha az alkoholszondás ellenőrzés 0,2 ezrelék, illetve azt meghaladó eredményt mutat, és a munka- vállaló alkoholos állapotát jegyzőkönyvben elismerte, vagy a véralkohol-vizsgálat eredménye a 0,2 ezreléket meghaladja. Gépjárművezetők véralkohol-vizsgálattal bizonyított 0,51-0,8 ezrelék közötti alkoholos állapota esetén szabálysértési, 0,8 ezrelék feletti állapot esetén - függetlenül attól, hogy történt-e baleset - büntetőeljárást kell kezdeményezni. Posztalkoholos állapot Ha a vizsgálat a munkavállaló ittasságát minden kétséget kizáróan bizonyítja, a munkavállalót el kell távolítani a munkáltató tevékenységi területén kívüli területre. Például lakópark építés esetében bármely alvállalkozó ittas munkavállalóját a lakóparkon kívüli területre kell kikísémi, és meg kell akadályozni a munkavállalót abban, hogy a területre ittas állapotban visszatérjen. Ha a munkavállaló viselkedésével azt az alapos gyanút kelti, hogy koncentrálóképességét, reakcióképességét befolyásoló gyógyszer vagy kábító, bódító hatású szer hatása alatt áll, a munkahely szerint illetékes foglalkozásegészségügyi orvosi rendelőbe, vagy ügyeletet ellátó egészségügyi intézménybe kell vizsgálatra küldeni, szükség esetén kísérni. Az alkoholfogyasztás tiltása egyébként nemcsak a munkaidő alatti italozás tilalmára vonatkozik, hanem azt is jelenti, hogy a munkavállalónak alkoholos befolyástól mentes állapotban kell megjelennie munkahelyén. így tehát az előző napi alkoholfogyasztásból adódó posztalkoholos állapot a legsúlyosabb fegyelmi büntetést is megalapozhatja. A hazai bírósági gyakorlat egyébként is egységes abban a körben, hogy a munkahelyen ittas állapotban való megjelenés vagy a munkaidőben történő alkoholfogyasztás olyan vétkes magatartás, amellyel a rendkívüli felmondás arányban áll, különösen olyan munkavállalók esetében, akik például járművezetőként vesznek részt a közúti forgalomban vagy munkagépet vezetnek. Mikor jogos az elbocsátás? Egy konkrét esetben például a munkaadó alkoholszondás vizsgálatot rendelt el délelőtt 11 órakor a nehézgépkezelő foglalkoztatottal szemben. Az alkoholszonda 0,2 ezrelék véralkohol-koncentrációt mutatott ki. A munkavállaló tagadta, hogy aznap alkoholt fogyasztott volna, viszont azt elismerte, hogy előző este kb. három liter bort ivott. A munkáltató elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta az érintettet. A Legfelsőbb Bíróság ebben az esetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy önmagában az alkoholszondás vizsgálat eredménye, tekintettel az elenyésző véralkohol- koncentráció értékére, a munkavállaló elismerése ellenére sem elegendő a megalapozott döntés meghozatalához. Az elbocsátás jogszerűségét vitató bírósági eljárásban . .méM ugyanis £jgf£' tisztázni V kell, jÉjr F hogy V - a pél- d a b e 1 i esetben - a hatórai munkakezdéskor milyen mérvű alkoholos befolyásoltság alatt .... állt a munka- «Ife. vállaló. Ebben a kérdésben pedig orvosszakértő kirendelésére van szükség, aki az elfogyasztott ital mennyiségéből, a szondáztatás eredményéből, illetve az egyéb adatokból következtetni tud a munkakezdéskor | fennálló állapotra. Ha a munkakezdéskor is fennáll - a valószínűsíthető, viszont orvosi szakvélemény nélkül nem bizonyított - alkoholos befolyásoltság állapota, akkor az elbocsátás jogsze- mmjpHtec rű. ÉKN JrapflH Korszerű alkoholszondák segítik az alkoholos állapot megállapítását (képünk illusztráció) fotó: internet Jegyzet Paulovlts Ágoston A szonda mutatja Mindannyian tudjuk, hogy nagyon sok munkakörben veszélyes lehet akár minimális szeszesital fogyasztása is. Ezért különösen fontos, hogy ilyen munkakörökben munkára tökéletes képességűek legyenek vezetők irányítják. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy vannak, akik a tiltással és a veszélyekkel nem törődve, kisebb-nagyobb mértékű alkoholfogyasztás után állnak munkába. „A munkavállaló csak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezheti munkáját.” Ezt egyébként a Munka törvénykönyve is nagyon szigorúan előírja. Ha például a munkáltató - ami egyébként kötelessége - rendszeresen meggyőződik arról, hogy a munka- vállalók megtartják a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, ha a munkavállaló munka- viszonyából eredőek szerint kötelezettségét megszegi, vele szemben a munkáltatónak a törvény eszközével kell fellépnie. Ha az alkoholszondával történő vizsgálat eredménynyel jár és a munkavállaló az eredményt kifogásolja, a vita eldöntése érdekében a foglalkozás-egészségügyi orvostól véralkohol-vizs- gálatot kérhet. És ez nem fölösleges zaklatás, hanem a biztonság érdekében végzett tevékenység. agoston.paulovics@infOfrn.hu Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Amit a bírói gyakorlat mutat A munkaügyi bíróságok által követett jogalkalmazás viszonylag egységesen és egyértelműen foglal állást a munkára képes állapot ellenőrzését és az alkoholos befolyásoltságot érintő kérdésekben. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 122. sz. állásfoglalása elvi éllel rögzíti, hogy a munkáltató megfelelő vizsgálattal jogosult és köteles rendszeresen ellenőrizni azt, hogy a munkavállalók megtartják-e az alkoholos befolyástól mentes, illetve a teljes alkoholtilalomra vonatkozó rendelkezéseket. Ha a munkavállaló az ilyen vizsgálat elvégzését vagy az abban való közreműködést alapos indok nélkül megtagadja, ezáltal a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. Ez esetben a munkavállalóval szemben rendkívüli felmondás is alkalmazható. A vizsgálatban való közreműködést megtagadó munkavállaló eltiltható a munkavégzéstől, és emiatt jogszerű munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára. Abban az esetben, ha a munkavállaló a vizsgálat eredményét kifogásolja vagy alkoholos állapotát nem ismeri el, a munkáltató a vita eldöntése érdekében az arra illetékes orvostól véralko- hol-vizsgálatot kérhet, a bizonyítás ugyanis a munkáltatót terheli. Teljes alkoholtilalom esetén a munkaidő alatt történt szeszesital-fogyasztás - az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül - a rendkívüli felmondást indokolttá teszi. A Legfelsőbb Bíróság egy ügyben kimondta azt is, hogy amennyiben a szonda elszíneződött és a munkavállaló a véralkohol-vizsgálatot elutasította, az alkdholos állapotot törvénysértés bizonyítása nélkül meg lehet állapítani. Amennyiben pedig a munkavállaló a szondavizsgálat eredményét nem kifogásolta, ittasságát jegyzőkönyvileg beismerte, véralkohol-vizsgálatot nem kért, a munkáltató intézkedhet a rendkívüli felmondás iránt. A munkavállaló felelősségét nem menti az a hivatkozás sem, hogy a munka megkezdését megelőző este fogyasztott nagyobb mennyiségű alkoholt, ha az még nem bomlott le teljesen a szervezetében. Az alkoholfogyasztás „bűnét” nem enyhíti a hosszú munkaviszony és az sem, ha a munka- vállalót első alkalommal vonják felelősségre emiatt. A rendkívüli felmondást ilyen okokból a bíróság nem minősíti jogellenesnek. A legfőbb bírói fórum a szabad bizonyítás elve alapján bizonyítottnak látta egy ügyben a munkavállaló ittasságát akkor is, amikor az alkoholvizsgálat és a jegyzőkönyv-készítés elmaradt. A vibráció az egyik legalattomosabb munkaártalom Rendkívül fontos a vibrációs ártalmak elleni védelem eszközeinek használata. MUNKAVÉDELEM. A legtöbb károsodás azonnali hatású, a vibráció ezzel szemben nem azonnal okoz károsodást. Sajnos az ilyen jellegű betegségek mire észrevehetők, addigra sokszor nagyon súlyosak, akár visszafordíthatatlanok is lehetnek. Súlyos károsodások A vissza-visszatérő vibráció idővel a kezek és karok izomzatának, inainak, ínhüvelyeinek, ízületeinek, idegeinek és vérkeringésének sérüléseit okozzák. A gyakori és visszatérő vibráció ugyanis igen apró, ún. mikrotraumákat okoz. Ezek a folyamatos, ismétlődő mikrosérülések egy-egy alkalom után nem okoznak észrevehető elváltozásokat, ám idővel halmozódnak, végül igen súlyos betegségeket eredményeznek. Ezek az elváltozások aztán csak műtéttel (vagy sokszor tökéletesen már műtéttel sem) korrigálhatok, esetenként maradandó életminőségromláshoz vezetnek. Az elváltozások igen súlyosak is lehetnek, kellemetlen érzéseket, zsibbadást okozhatnak, érzéketlenséget az ujjakban, mely idővel lehetetlenné teszi apróbb tárgyak megfogását is. Az érzéketlenség (hidegben jellemzőbb) átmehet erős fájdalomba amint melegbe kerül a kéz. A legsúlyosabb betegségek, melyek kialakulhatnak a kéz-kar vibrációs szindróma (hullakéz), a fehér ujj jelenség (Raynaud phenomenon), ez hidegebb időben erősödő fájdalommal jár, karpális alagút betegség (carpal tunnel syndroma). Védőeszköz kelll A vibrációs ártalmak ellen védőeszközök lényege, hogy a rezgéseket elnyeli. Érthető, hogy a teljes elnyelés lehetetlen, de a másodpercenkénti sorozatos ütéseket el lehet „lapítani-tompítani”, amivel kisebb lesz a sorozatos behatás intenzitása. Sajnos sokáig erre nem léteztek szabványok, és ezért sok haszontalan, rossz minőségű megoldás is forgalomban volt (van). Ezek közül leginkább a szi- vacspárnás megoldások említendők, mint egy látszólagos megoldási lehetőség, ami azonban sajnos sok kárt okozhat felhasználójának. ÉKN Antivibrációs kesztyű Légkamrás antivbrációs kesztyű A tenyérrész alatt apró légkamrák csillapítják a rezgést- sokkal jobb fogást biztosít- több Irányba Is (a kézhez igazodva) hajlik- fedett (nem aakd bele a munka világába)- igen tartós, ritkábban kell csrélni- egészségvédő hatása jóval nagyobb (jobban csillapítja a rezgéseket)- drágább (kb. 14-25ezer forint +áfa) Bordás antivibrációs kesztyű nyitott keresztirányú A tenyérrészen bordák vannak- rosszabb benne a fogás- nem kellően hajlékony- a bordák sokszor nyitottak (beleakadhat a munka tárgyába)- jobban kopik, gyakrabban kell cserélni- egészségvédő hatéása gyengébb (kevésbé csillapítja a rezgéseket)- olcsóbb (kb. 6-13 ezer forint + áfa) GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: MTI flh NbFkBtw VMVHrH HAB /
