Kelet-Magyarország, 2013. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-20 / 168. szám
2013. JÚLIUS 20.. SZOMBAT Csányi Sándor fotó: ékn Szinte minden OTP-részvényét eladta az elnök-vezérigazgató BUDAPEST. Csányi Sándor és vállalkozásai hazai, elsősorban agrár- és élelmiszeripari beruházások finanszírozására csoportosítja át az értékesített OTP Bank-részvényekből származó bevételt - közölte a bank pénteken. Az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója tízezer részvény megtartása mellett értékesítette a személyes tulajdonában lévő OTP Bank-részvényeket. Ezzel egy időben a Bonitás 2002 Zrt. - mint Csányi Sándor minősített befolyása alatt álló társaság - értékesítette a tulajdonában lévő OTB Bank részvények jelentős részét. Az elnök-vezérigazgató darabonként 4668 forintos átlagáron 342 8l8 darab OTP-törzsrészvényt értékesített. Emellett a Bonitás 2002 Zrt. a Budapesti Értéktőzsdén darabonként 4617 forintos átlagáron 1 millió 350 000 darab OTP- törzsrészvényt adott el. A bankpapír árfolyama esett, „árelmozdulás” miatt egy ideig szüneteltette a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az OTP-részvények kereskedését pénteken. MTI 3,0 Májusban a bruttó átlagkereset 3,0, a nettó 4,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A reálbérek 2,6 százalékkal nőttek a májusi 1,8 százalékos inflációval számolva, és figyelmen kívül hagyva a családi adókedvezmények hatását. Az év ötödik hónapjában 232 ezer forint volt bruttó, és 152 ezer forint a nettó átlagkereset. mti „Ez egy igazi kihívás...” Orbán Viktor olyan vezetőként jellemezte magát, aki vonzó munkának tekinti az ország megmentését. BUDAPEST. Válságban a sztenderd gazdaságpolitika nem működik, ilyenkor célzott akciókra van szükség- mondta a miniszterelnök a The Wall Street Journal európai kiadásában pénteken megjelent interjúban. Unortodox? Célirányos Az ilyen politikára mondják az emberek, hogy unortodox. Pozitívabb szemlélettel nézve innovatív és célirányos- tette hozzá Orbán Viktor. A kormányfő szerint a nagy cégek általános, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát akarnak, de erre válságkezelés idején nincs mód. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy Magyarország Novemberben A közmunkaprogramra utalva kijelentette: „Azt mondhatom majd novemberben a magyar embereknek, hogy mindenkinek, aki dolgozni akar, megvan erre a lehetősége”. Hozzátette, hogy a közmunka természetesen nem „álmaink munkája”, de legalább „van lehetőség dolgozni a létfenntartásért”. 2002-ben még Közép-Euró- pa élvonalában volt, 2010-re viszont a leggyengébb lett. Közölte: amikor átvették az ország irányítását, világos elképzelésük volt arról, miként győzzék le a válságot, hogyan tegyék Magyarországot versenyképessé. Tételesen Orbán Viktor azt mondta, hogy 2010-ben az államadósság még növekedett, ma viszont csökken, és az ország kikerült a túlzottdeficit-eljá- rás alól. A külkereskedelem ugrásszerűen növekszik, a külső fizetési mérleg pozitív, ami „nagyon értékes válság idején”. 2010-ben Magyarország nem volt képes megállni a lábán, mások pénzére volt szüksége, ami csorbítja a nemzeti büszkeséget és az önbecsülést. Az ország most a piacról tudja finanszírozni magát - tette hozzá. A miniszterelnök kijelentette: a magyarok kötvényeket vásárolnak, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság növekszik. Elmondta, hogy amikor hivatalba lépett, 1,8 millió adófizető volt, most 4 millióhoz közelít a számuk. A jövedelem reálértéken növekszik, a nyugdíjak emelkednek. A gazdaság ismét növekszik - mondta a kormányfő. A kétharmados parlamenti többséggel összefüggő kérdésre azt mondta: sokat számít, hisznek-e az emberek a nemzeti intézményekben. Magyarországon növekszik a nemzeti intézményekbe vetett bizalom. Különösen fontos ez olyankor, amikor az európai intézményekbe vetett bizalom mindenütt csökken. Bizalom nélkül ez egy vezetési probléma, és végső soron demokrácia- probléma- közölte a miniszterelnök. A jó vezetés A kétharmados többség előfeltétele a jó vezetésnek ebben a válságban. A kétharmados többség alapvető fontosságú, és jól használtuk fel - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta: Magyarország rendkívüli erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a válságból kijusson. Hozzátette: mivel a Fidesz támogatottsága, dacára a nehéz időknek, meglepően jól tartja magát, van esélyük a győzelemre a következő választáson is. Orbán Viktor az interjúban olyan vezetőként jellemezte magát, aki vonzó munkának tekinti az ország megmentését, megújítását. „Ez egy igazi kihívás, nem olyasmi, mint egy bürokrácia újjászervezése. A magamfajta emberek szeretnek valami Orbán Viktor fotó: internet jelentősei véghezvinni, valami rendkívülit. A történelem megadta nekem ezt az esélyt. Tulajdonképpen három alkalommal adatott ez meg nekem. Vezetőként mindig történelmi kihívások értek. Amikor a dolgok jól mennek, olyankor úgy tűnik, választásokat vesztek, mivel az embereknek már nincs szükségük rám" - közölte. mti Nemzetközi lapszemle Frankfurter Allgemeine Zeitung: A hitelező elűzése a portáról címmel közölt beszámolót arról a lap, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kezdeményezte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti Elhunyt Halmos Béla Budapest. Elhunyt 67 éves korában Halmos Béla Széche- nyi-díjas népzenekutató, előadóművész. Felesége, Gyenes Katalin tudatta: Halmos Bélát csütörtökön otthonában váratlanul érte a halál. MTI Devizaárfolyam (2013,07.19.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 295,21 +0,91 USA dollár 224,92 +0,59 Svájci frank 238,64 +0,65 Angolfont 343,09 +2,11 Román lej 66,66 +0,32 Ukrán hrivnya 27,59 +0,05 Horvátkuna 39,22 +0,04 Lengyel zloty 69,55 +0,23 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB irodájának bezárását. A FÁZ szerzője, Stephan Löwenstein úgy véli: a lépés „nem annyira drámai, mint első pillantásra tűnik", és nem azt jelenti, hogy Magyarország szakított az IMF-fel. Ugyanakkor egy újabb jeüés, amellyel az Orbán-kormány bemutatja a politikai porondon, hogy a saját útját járja a gazdaságpolitikában. Spiegel Online: Orbán Viktor kormányfő a második világháború emlékét felidézve diplomaták előtt elmondott beszédében óvott attól, hogy Németország vezető szerepre tegyen szert az Európai Unióban. Megjegyzései „aligha javítanak a Németországhoz vagy az Unióhoz fűződő megromlott kapcsolatain” - írták. Az iskola hozhatja helyre Ingyenes tankönyvre jogosult családok is kaptak befizetési csekket - ismerte el az államtitkárság. Budapest. A szükséges igazolások bemutatását kéri a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLŐ) azoktól a szülőktől, akik annak ellenére kaptak befizetési csekket, hogy gyermekük ingyenesen jogosult a tankönyvekre - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkársága. Ki hibázott? A közlemény szerint az állam- titkárságához több jelzés érkezett, hogy a térítésmentes tankönyvellátásra jogosult gyerekek szülei csekket kaptak a KELLO-tól. Hozzátették: a könyvtárellátó tájékoztatása szerint csak azoknak küldtek ki dijbeké- rőt, akiknél a tankönyvfelelős a „szülő fizet” beállítást választotta. Az ingyenes tankönyvre jogosultak esetében ez csak úgy fordulhatott elő, hogy az iskola pontatlanul rögzítette a fizetési módot, vagy a szülő elmulasztotta igényét hitelt érdemlően jelezni - írta az államtitkárság. A tájékoztatás szerint kizárólag az iskola tudja a támogatásra való jogosultságot elbírálni, módosítani a hibás megrendelést. Ezért a KELLŐ kéri azoktól a szülőktől, akiknek gyermekei ingyenes tankönyvellátásra jogosultak, de díjbekérőt kaptak, hogy keressék fel az iskolát, mutassák be a szükséges igazolásokat, például a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást, szakorvosi igazolást, önkormányzati határozatot. Az államtitkárság közleményében emlékeztettek, hogy szeptember elsejétől az állam felmenő rendszerben, az általános iskolában elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban térítésmentesen biztosítja a tanulók számára a tankönyveket. MTI Vendégiegyzet Dr. Fábián István Gondolatok a felsőoktatásról A leköszönő rektor privilégiuma, hogy az intézményvezetés felelősségét hátrahagyva az egyéni vélemény luxusát is megengedheti magának a felsőoktatás helyzet-értékelésekor. Kezdjük egy sokak számára talán sokkoló kijelentéssel: összességében a magyar felsőoktatás az elmúlt évtizedekben kiemelkedően jól teljesített, és a sikerágazatok között kellene számon tartanunk. Belátom, különös kijelentés ez, amikor a napi sajtó tele van a felsőoktatás válságáról szóló hírekkel, és sokan azt gondolhatják, hogy heveny napszúrás vagy valamilyen tudatmódosító szer késztet erre a kijelentésre. Pedig csak arról van szó, hogy nem kellene összekevernünk a felsőoktatás teljesítményét minősítő tényeket az elmúlt években tapasztalt példátlan forráskivonás hatására kialakult válság- helyzet következményeivel. Az összehasonlító elemzésekből, pl. az OECD vagy A lznvpflzpyn hnnn GVI (az Iparkamara háttérÄ KOVeiKezO nona intézménye) felméréseiből pókban IOg eldőlni, származó adatok cáfolják lehetőséget kap-e a a demagógiával ötvözött magyar felsőoktatás nélkülöző lesújtó minősítéseküldetésének betel- ket-A ténvek makacs dolgok. ipcífpcprp Tény ugyanis, hogy nemzetJcdILcocIc... közi összevetésben a magyar felsőoktatás hatékonyan működő rendszer, a diploma „előállításának” költségei lényegesen alacsonyabbak nálunk, mint más európai országokban. Tény: a magyar diplomának értéke van; versenyképességét bizonyítja, hogy külföldre távozó diplomásaink többsége minőségi állásban tud elhelyezkedni. Tény, hogy hazánkban a diplomások munkanélküliségi rátája lényegesen kisebb, mint az alacsonyabb végzettségűeké, és az is tény: a diplomások életkilátásai magasan az átlag felett vannak. Talán arról sem árt megemlékezni: az OECD országok között egyedülálló módon nálunk élete során egy átlagos diplomás több hasznot hajt az országnak, mint saját magának. Másként fogalmazva, az állam számára is kedvező befektetés a diploma. A minőséget jelzi az is: az elmúlt időszakban kiemelt és kutatóegyetemeink egyre gyakrabban kerülnek be a nemzetközi rangsorok első hat-hétszáz intézménye közé, vagy esetenként még ennél is rangosabb helyre. Az első látásra jelentéktelennek tűnő helyezések miatt fanyal- góknak jegyzem meg: egy ilyen eredmény elérése a jóval több mint húszezer nyilvántartott felsőoktatási intézmény között olyan, mintha a nemzeti labdarúgó-válogatott a világrangsor első hatjába bekerülne. Érdemes hozzátenni: az említett egyetemeken tanuló hallgatóink mintegy 60 százaléka; az ezekben az intézményekben működő kutatócsoportok pedig döntő módon járulnak hozzá a magyar tudományos és innovációs eredményekhez. A magyar felsőoktatás tehát szép sikerekkel büszkélkedhet, de mindez nem jelenti azt, hogy problémái ne lennének. Ezen problémák részletes elemzése túlmutat egy rövid írás keretein, de az okok említése elkerülhetetlen. A magam részéről a bajok fő forrásának azt tekintem, hogy megrendült a döntéshozók és a társadalom egy részének bizalma a felsőoktatási intézményekben. Ezt a bizalom- vesztést jelzik olyan sarkos kitételek, miszerint a magyar felsőoktatás nem termel értéket, és egészét tekintve csak az államadósságot növeli (Széli Kálmán Terv I.). Ebből az alapállásból kiindulva az utóbbi években elindult egyfajta öngerjesztő folyamat, „sikk lett” a felsőoktatást kritizálni és negatív színben feltüntetni. Egyedi, bár valós és esetenként súlyos problémák általánosítva, a felsőoktatás egészére ráhúzva jelentek meg a közvéleményben. A Magyar Rektori Konferencia a rendszer reformjának szándékával közreműködött egy problématérkép összeállításában, de ez inkább csak olaj volt a tűzre, sokak szerint a gyengeség beismerésének a jele. Pedig ezt a hozzáállást a minőségi felsőoktatásért érzett elkötelezettség diktálta. A felsőoktatás egyetemes értékeit messzemenően szem előtt tartó, felelősséggel megfogalmazott javaslatok többnyire süket fülekre találtak. Pedig lett volna mit megbeszélni, a félreértéseket tisztázni és a helyzetből való kibontakozás lehetőségeit feltárni. Számos alapkérdés egyértelmű tisztázásának elmaradása mára a felsőoktatás működésének egyértelmű gátjává vált. A közelmúltban a felsőoktatásért felelős államtitkár kinevezése sok vonatkozásban új helyzetet teremtett. Igaz ugyan, hogy az intézmények stabil működésének finanszírozása mind a mai napig megoldatlan, de legalább már van kivel tárgyalni. Különösen nagy a várakozás a Felsőoktatási Kerékasztalon folyó tárgyalások kimenetét illetően. A következő hónapokban fog eldőlni, lehetőséget kap-e a magyar felsőoktatás küldetésének beteljesítésére, vagy kiszámíthatatlan, folyamatosan leépülő pályán marad. Nem kevés, a jövőnk a tét, mert az ország felemelkedése elképzelhetetlen egy stabilan működő, a tudás megőrzéséért, fejlesztéséért és átadásáért elkötelezett felsőoktatás nélkül. A szerző a Debreceni Egyetem prorektora Miwrionlaiül KEIJT .
