Kelet-Magyarország, 2013. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-10 / 159. szám
2013. JÚLIUS 10.. SZERDA KEHI Jozef R.-t elővezetik a tárgyalásra fotó: mti, bruzák noémi Elkezdődött a per: tagadnak a Fenyő János megölésével vádoltak BUDAPEST. Tagadta bűnösségét a Fenyő János médiavállalkozó másfél évtizeddel ezelőtti megölésével vádolt két szlovák állampolgár a Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött büntetőperben. Jozef R. - akit a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantással is gyanúsítanak - kedden, a tárgyalás első napján nem tett vallomást, a tárgyaláson ismertetett korábbi nyomozati vallomása szerint Szlovákiában a tévéből értesült a leszámolásról. Hasonló védekezést adott elő vádlott-társa, aki elmondása szerint a gyilkosság idején hazájában italozott több napja, és verekedés miatt letartóztatták. A vád szerint Jozef R. 1998. február ll-én két társával autón követte Fenyő Jánost Budapesten, és egy piros lámpánál járművéből kiszállva hangtompítós géppisztollyal lelőtte a kocsijában ülő sértettet. Jozef R. tettét ismeretlen személy megbízásából követte el - a vád szerint. MTI Újabb 60 millió eurós bővítés az Opelnél Budapest. Az Opel Magyar- ország újabb, 60 millió eurós beruházással bővíti szentgotthárdi motorgyárát - jelentette be Szijjártó Péter, a Miniszter- elnökség államtitkára, és Solt Tamás, a szentgotthárdi gyár igazgatója kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. Ezzel az Opel 2010-ben indított Flex motorgyár projektjének összberuházása megközelíti a 700 millió eurót. MTI A magyarok szerint mind nagyobb a korrupció A magyarok 12 százaléka fizetett már kenőpénzt (illusztráció) fotó: net Nemzetközi lapszemle Pravda: A „Homo cadaricus” a magyar politikusok egy speciális fajtája, Horn Gyula ezek egyike volt, aki soha nem tagadta meg és nem szégyellte a Kádár korszak „gulyáskommunizmusát" - írta a volt miniszterelnökről Stefan Markus, Szlovákia volt budapesti nagykövete a Pravda keddi számában, A szlovák lap szerint Horn Gyula „sikereit politikai előrelátásának köszönhette”. ÚJ Szó: Horn Gyula valószínűleg azért volt népszerű politikus, mert „az igazi kisemberek Magyarországát képviselte”- írta kedden megjelent A kisemberek miniszterelnöke című cikkében az Új Szó. A szlovákiai magyar nyelvű napilap szerint az elhunyt Magyarország eddigi egyetlen olyan miniszterelnöke volt, „akit a külföldi partnerek államférfiként emlegetnek”. Az MSZP sürgeti az adatokat BUDAPEST. Az MSZP továbbra is azt követeli a kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra a létminimum-adatokat. Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja keddi sajtótájékoztatóján emellett a gyermekéhezés felszámolását ígérte arra az esetre, ha a szocialisták kormányra jutnak. Az MSZP-s képviselő egy hete szólította fel a kormányt a szegénységi adatok nyilvánosságra hozására. MTI A DK kíváncsi a részletekre is Budapest. A Demokratikus Koalíció követeli a titkosszolgálati vezetők „kémkedési perként” ismert büntetőügyében minden, a perrel és az eljárással kapcsolatos adatot hozzanak nyilvánosságra. A Debreceni Törvényszék múlt pénteken hirdetett elsőfokú ítéletet: Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója, valamint Szilvásy György letöltendő börtönbüntetést kapott, Labore Sándor, Galambos utódja felfüggesztett büntetést. MTI A felmérés alapján a hazai megkérdezettek 70 százaléka nem jelentené, ha korrupcióval találkozna. Budapest. Ez a legrosszabb arányt jelenti Európában - mondta a Transparency International (TI) Magyar- ország ügyvezető igazgatója kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Nem bíznak a változásban A TI-nek a korrupció globális helyzetéről készített legfrissebb kutatását bemutatva Martin József Péter közölte: a közérdekű bejelentéstől tartózkodók többsége (41 százalék) azért döntene így, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyben, a tétlenek 21 százaléka pedig azt Tények a felmérésről A TI kétévente készít globális felmérést a korrupciós helyzetről, ezúttal 107 országot, köztük 20 európai uniós tagállamot vizsgáltak meg, Magyarországon tavaly novemberben végezték el a kutatást. ______________________ Az éves Globális Korrupciós Barométer Magyarországon 1000, világszerte 107 országban 114 ezer ember megkérdezésével készült.__________ A jelentés szerint a 87 százalékos világátlaghoz képest kirívóan alacsony, 54 százalék a magyarok hajlandósága arra, hogy részt vegyenek korrupcióellenes akciókban. ___________________ Magyarországon a politikai pártok (3,9 pont), az üzleti szféra (3,8 pont), a törvényhozás (3,6 pont) és a média (3,5 pont) megítélése a legrosszabb az ötfokú skálán. ________________ A lakosság az egyházakat (2,4 pont), a honvédséget (2,5 pont) és az oktatási rendszert (2,6 pont) tartja a legkevésbé korruptnak. mondta, hogy fél a bejelentés következményeitől, ezért nem tesz semmit. Az, hogy tíz magyar közül csak hárman jelentenék a korrupciót, a legrosszabb arány Európában: a TI adatai szerint például a németek 94, a britek 91 százaléka jelentené, ha ilyesmit tapasztalna- tette hozzá a Transparency International Magyarország vezetője. A kapcsolat számít Kitért arra is, hogy a magyarok többsége, 61 százaléka szerint nőtt a korrupció az elmúlt két évben, és az emberek többsége a politikai pártok esetében tartja a legsúlyosabbnak a helyzetet. Kifejtette: a magyarok egy ötfokú skálán 3,8 pontra értékelték az állami korrupciós helyzet súlyosságát. Csak a megkérdezettek 1 százaléka szerint egyáltalán nem probléma Magyarországon a közszférában tapasztalható korrupció - fűzte hozzá. Martin József Péter hangsúlyozta: a magyarok szerint az állami és önkormányzati ügyintézésben a személyes kapcsolatoknak óriási a szerepük, ezek csak a megkérdezettek 15 százaléka szerint nem fontosak. Fizetnek az egészségért A lakosság több mint fele úgy látja, hogy komoly összefonódás van egyes cégek, cégcsoportok és a kormány között- mutatott rá. Szólt arról is, hogy a magyarok 48 százaléka szerint teljesen hatástalan a kormány küzdelme a korrupció ellen. Mint mondta, a globális adatok alapján - bevallásuk szerint - az emberek 27 százaléka fizetett már kenőpénzt, a vizsgált uniós tagállamokban ez az érték átlagosan 11 százalék, Magyarországon pedig 12 százalék. Az összes vizsgált országot tekintve a legtöbben a rendőrségnek fizettek, Európában és Magyarországon inkább valamely egészségügyi szolgáltatásért - közölte. A szervezet igazgatója arról is beszélt, hogy ajánlásokat fogalmaztak meg a helyzet javítására. A TI Magyarország szerint szükség lenne a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiájának helyreállítására, és ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy az államhoz közel álló üzleti csoportok érdekei érvényesüljenek az állami döntéshozatalban. Fontosnak tartják továbbá a párt- és kampány-finanszírozás átláthatóvá tételét és a közérdekű bejelentések hatékonyabb szabályozását. MTI Horvát EU-fória Volt szerencsém néhány kellemes napot a horvát tengerparton eltölteni, ez a rövidke kiruccanás pedig éppen egybeesett a történelmi Jugoszláviából 1991-ben kiszakadó balkáni állam uniós csatlakozásának napjával. Ennek kapcsán megfogalmazódott bennem a kérdés: mennyire „jó” manapság EU-s tagországnak lenni? Vannak államok (Norvégia, Svájc), akik köszönik szépen, de jól elvannak az uniós integráció nélkül, és olyanok, akik a közösség nélkül már lehet, hogy beadták volna a kulcsot (Görögország, Ciprus). A csatlakozás napos oldalán sütkérezünk akkor, ha a fejlesztési pénzekre (más kérdés, hogy ezek lehívása hazánkban sem épp zökkenőmentes) gondolunk, az árnyas túlpartra tekintve azonban felsejlik a farkába harapó kígyó sziluettje: a közös piac felpörgeti ugyan a gazdaságot, ám a munkaerő szabad áramlása (ami erősödő elvándorlást és munkaerő-elszívást indukál) révén a nemzeti érdekeink alapjaiban sérülnek. Azt is tapasztaljuk, hogy az unió „megmondóemberei” előszeretettel öltik magukra a böl- csebb és okosabb fiútestvér szerepét, afféle szimbolikus erődemonstráció gyakorlásaként. Erre mondhatják joggal: valamit valamiért. gergely.tarnavolgyi@inform.hu Devizaárfolyam (2013.07.09.) PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 293,83 -1,25 USA dollár 228,22 -1,59 Svájci frank 236,28 -1,99 Angol font 340,00 -2,21 Román lej 66,15 -0,18 Ukrán hrivnya 27,98 -0,19 Horvát kuna 38,99 -0,45 Lengyel zloty 67,97 -0,47 1 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Nem jogsértő a gárdaoszlatás így döntött a strasbourgi bíróság kedden. Brüsszel. A Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot - mondta ki keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban. Megszüntette a fenyegetést A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai pedig alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy „lényegében raszszista” jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést. A bíróság megállapítja ugyan, hogy az egyesület feloszlatása drasztikus lépés volt a magyar hatóságok részéről, de úgy ítéli, a magyar bíróság a lehető legkevésbé „erőszakosan” rendezte az ügyet, és a hatóságok korábban többször is felhívták az egyesület figyelmét, hogy az általa támogatott Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége törvénysértő. A panaszos, Vona Gábor Jobbik-elnök úgy érvelt, az egyesület és a mozgalom egymástól függetlenül működött, az egyesült tagjai nem vettek részt a mozgalom tevékenységében. A panaszos érvei Emellett azt állította, a magyar hatóságok nem bizonyították megfelelően, hogy az egyesület bárkinek a jogait is egyetlen esetben megsértette volna. Beismerte ugyan, hogy a mozgalom által képviselt eszmék sér- tőek vagy megrázóak lehetnek egyesek számára, mindazonáltal szerinte nem jelentenek gyűlöletre vagy intoleranciára buzdítást, összeegyeztethetően a pluralizmus és tolerancia elveivel egy demokratikus társadalomban. MTI A gazdaságra adnák a pénzt BUDAPEST. Elfogadta az Európai Bizottság a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak forrásainak tervezéséről szóló Magyarország Partnerségi Megállapodásának első változatát - jelentette be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaság- stratégiáért felelős államtitkára. Kiemelte, hogy a jövőre induló új tervezési időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani Magyarország. A legtöbb fonás, a jelenlegi duplája- 2014 és 2020 között várhatóan mintegy 1200 milliárd forint- a foglalkoztatás ösztönzésére jut. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forintot fordítana a kormány. MTI ■ Megállapodás a sportági szövetségekkel Orbán Viktor miniszterelnök és Simicskó István sportért felelős államtitkár hallgatja Borkai Zsoltot, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét a Parlamentben, ahol a kormányfő megállapodást írt alá a tizenhat kiemelt sportági szövetség vezetőjével. Orbán Viktor hangsúlyozta: a megállapodás garancia arra, hogy egy eredményes magyar versenyzőnek vagy edzőnek se kelljen megélhetési okokból külföldön sportolnia, fotó: mti, kovács tamás 2 Mindenfelől Jegyzet Tarnavölgyi' ^ Horpolv 2
