Kelet-Magyarország, 2013. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-09 / 158. szám

2013. JÚLIUS 9.. KEDD Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter, Boross Péter volt kormányfők, Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János államfő Horn Gyula temetésén FOTÓ: MTI, BELICZAY LÁSZLÓ Örök nyugalomra helyeztek Horn Gyulát Katonai tiszteletadás­sal búcsúztatták a néhai kormányfőt. Budapest. Örök nyugalomra helyezték Horn Gyula volt szocialista miniszterelnököt hétfő délelőtt a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkert 15. számú parcellájában. Horn Gyula 1994 és 1998 kö­zött volt magyar kormányfő. Hosszú betegség után, életé­nek 81. évében június 19-én hunyt el. Lerótták kegyeletüket A koporsójánál lerótta kegye­letét Orbán Viktor miniszter­elnök jelenlegi, Boross Péter, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon ko­rábbi kormányfő, valamint Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. A búcsúztatáson a hozzá­tartozók és barátok mellett részt vett Áder János állam­fő, Sólyom László és Schmitt Pál volt köztársasági elnök, a jelenlegi és a Horn-kormány több tagja, Erdő Péter bíbo­ros, Szili Katalin volt házel­nök. A temetésen megjelentek és virágot helyeztek el az MSZP, a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselői, a Párbeszéd Mágyarországért és a Demokratikus Koalíció politikusai, valamint a dip­lomáciai testület tagjai. Katonai tiszteletadással A katonai tiszteletadás mel­lett tartott búcsúztatás után az MSZP országos és helyi politikusai, majd a kordonok megnyitása után a szimpati­zánsok rótták le kegyeletüket, és helyezték el a megemléke­zés virágait. A temetésen ezrek - Török Zsolt MSZP-szóvivö becslése szerint mintegy 4-5 ezren - vettek részt a sír körüli kordo­nok mögött. A tömegben ál­lók többsége vörös szegfűvel érkezett, amelyeket a Him­nusz és Szózat elhangzásakor a magasba tartottak. A temetés kezdetén fel­idézték Horn Gyula politikai pályafutását, majd Katona Béla volt házelnök, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Hans-Dietrich Genscher volt német kül­ügyminiszter búcsúztatta a volt magyar kormányfőt, ezt követően az egykori minisz­terelnökök és a jelenlegi kor­mányfő hajtottak fejet. Orbán Viktor főhajtása alatt a tömeg egy része pfujolással fejezte ki nemtetszését. A te­metés után egy órával is még sokan várakoznak a sír körül, hogy vörös szegfűket helyez­zenek el ott, illetve a rava­talnál, Horn Gyula fényképe mellett. Az életút Horn Gyula 1989 májusától 1990 májusáig a Németh- kormány külügyminiszte­re volt. 1989 októberében egyike volt az MSZP alapí­tóinak, 1990 májusától 1998 szeptemberéig töltötte be a szocialista párt elnöki tiszt­ségét. 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azon­ban betegsége miatt nem vett részt a parlament mun­kájában. A politikus 2007 szeptem­berében került a Honvédkór­házba súlyos betegséggel. Horn Gyula utoljára a 75. születésnapjára rendezett ün­nepségen jelent meg a nyilvá­nosság előtt. Számos elismerés Munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el, a többi között a Kelet- és Nyu- gat-Európa közötti vasfüg­göny lebontásában, valamint a német újraegyesítésben ját­szott szerepéért. mti Államférfiként is kisember Horn Gyula sírjánál fotó: mti, máthé zoltán Barát a „szükség órájában” Katona Béla: Horn Gyula Magyarország és Európa sorsát is alakí­totta. Budapest. Horn Gyula élete maga volt a 20. századi ma­gyar történelem, annak el­lentmondásaival együtt, de amikor lehetősége volt, Ma­gyarország és Európa sorsá­nak alakítójává vált - mondta Katona Béla, az Országgyűlés korábbi elnöke a néhai mi­niszterelnök búcsúztatásán hétfőn a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Több jó, mint rossz döntés A Horn-kormány egykori tit­kosszolgálati minisztere úgy fogalmazott: Horn Gyula mi­niszterelnökként, államfér­fiként is megmaradt kisem­bernek. Nem volt tökéletes, hozott rossz döntéseket, ám jó döntéseinek száma meg­haladta a rosszakét, sikeres ember volt, kiemelkedő ál­lamférfi, aki kivívta az em­berek elismerését, politikai ellenfelei tiszteletét - mondta Katona Béla. A volt házelnök felidézte Horn Gyula életútját: a gyer­mekkori nélkülözést, illetve azt, hogy számára a kommu­nisták hatalomra jutása adta meg a felemelkedés lehető­ségét. De neki is meg kellett tanulnia, hogy a szocializmus sem véd meg az üldözéstől, az igazságtalanságtól, a sze­génységtől - folytatta. Nem kért a mellébeszélésből Az 1956-os forradalom forga­tagában rossz döntést hozott, ám nem ő volt az egyedüli - mondta Katona Béla. Horn Gyula önállóan gon­dolkodó ember volt, így jutott el a felismerésig, hogy Ma­gyarország jövője Európában van. Szerepe volt Magyaror­szág külkapcsolatainak hely­reállításában, a vasfüggöny lebontásában, Németország újraegyesítésében, értette a változásokat, mindenkit megelőzve beszélt az európai uniós és a NATO-tagság szük­ségességéről - emlékezett. Katona Béla azt mondta: Horn Gyula a diplomácia vilá­gában szokatlanul őszinte, a mellébeszélést elutasító poli­tikus volt, Európa nagy refor­mereinek egyike. Nélküle a rendszerváltás folyamata ne­hezebb és lassabb lett volna. 1990-ben a szocialista párt vezetője lett, négy évvel ké­sőbb „fényes győzelmet” aratott. A baloldali politika céljának azt tartotta, hogy a kisemberek jobban, nagyobb biztonságban éljenek - mond­ta a volt házelnök. Véleménye szerint Horn Gyula akkor is bizonyítot­ta, hogy államférfi, amikor kormánya az ő plebejus gon­dolkodásával ellentétes, az életszínvonalat átmenetileg csökkentő stabilizációs cso­magot fogadott el. Ő volt az egyetlen olyan kormányfő a rendszerváltás után, aki jobb állapotban adta át az orszá­got, mint amilyenben átvette - jelentette ki a korábbi szo­cialista házelnök, hozzátéve: eközben nem gyűjtött milliár- dokat, nem voltak földbirto­kai, gyárai. MTI A ravatalra helyezik Horn Gyula koporsóját FOTÓ: MTI, MÁTHÉ ZOLTÁN Martin Schulz: a volt kormányfő nélkül elképzelhetetlen lett volna Európa újraegye­sítése. BUDAPEST. Horn Gyula nélkül Európa és Németország újra­egyesítése elképzelhetetlen lett volna, lehetővé tette a mesterségesen kettészakított földrész újraegyesítését - je­lentette ki az Európai Parla­ment (EP) szocialista elnöke a volt kormányfő temetésén hétfőn Budapesten. Lehetővétette Martin Schulz a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben azt mond­ta, a magyarok Európához tar­toznak, és bár „vannak idők, amikor szétválasztatunk”, vannak olyan idők is, amikor ezen túl kell lépni. Úgy fogal­mazott: „Horn Gyula lehetővé tette, hogy a szétválasztást magunk mögött hagyjuk. Most is el kell gondolkodni azon, hogy nincs-e ismét itt az ideje annak, hogy a szétválasztást magunk mögött hagyjuk.” Emberséges döntés Martin Schulz azt mondta, hogy a néhai politikus nem­csak a magyar népnek volt „nagy fia”, hanem az európai közösségnek is. „Elvezette Magyarországot Európába, és megnyitotta Magyarország kapuit Európa előtt” - közöl­te. Hozzátette: történelmi személyiség volt, és szerény ember, ezért nemcsak az em­berek emlékezetében, hanem a szívükben is él majd. Hans-Dietrich Genscher ko­rábbi német külügyminiszter beszédében azt mondta: a magyarokkal együtt a néme­tek is búcsúznak Horn Gyulá­tól, aki „barátnak bizonyult” a szükség órájában. Amikor az egykori NDK-ból tízezrek kerestek menedéket Magyar- országon, hogy onnan az NSZK-ba mehessenek, Horn Gyula Kelet-Berlinbe utazva próbálta meggyőzni a hata­lom birtokosait a kiutazásuk szükségességéről. Hiábava­ló volt azonban a felhívása, hogy „emberségesen oldja­nak meg egy politikai problé­mát” - emlékeztetett. Kiemelte: ennek ellenére Horn Gyula „az embersé­gesség mellett, és így a me­nekültek kiutazása mellett döntött”. Ekkor a németek az egész magyar néptől kaptak támogatást, és ezt soha nem felejtik el - hangoztatta, mti KELET ü , A, . « : 1V.;,

Next

/
Thumbnails
Contents