Kelet Magyarország, 2013. június (70. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-08 / 132. szám
2013. JÚNIUS 8., SZOMBAT KELET Egy szépen művelt kert Encsen FOTÓ: ÉKN Ha nem műveli kertjét, elveheti az önkormányzat Budapest. A termőföld védelmének erősítése a legfőbb célja a törvény módosításnak. Az elmúlt két évtizedben 390 ezer hektárral csökkent a művelésbe vont terület nagysága - indokolta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a beterjesztett módosítást. A zártkerti ingatlanoknál a hasznosítási kötelezettség elmulasztására esetén az önkormányzat dönthet a kijelöléséről. mti Kiskasszák: növelnék az időt az átállásra BUDAPEST. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javasolni fogja a kormánynak, hogy fontolja meg a kisvállalatok által üzemeltetett pénztárgépek esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz való online bekötés június 30-i határidejének kéthónapos kitolását. Jelezte: két hónapnak elegendőnek kell lennie arra, hogy az átállás biztonságosan megtörténjen. mti Idén országszerte közel 6oo kilométernyi alsóbbrendű mellékút újul meg az Új Széchenyi Terv csaknem 87 milliárd forintnyi forrásaiból - jelentette be Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára pénteken. A teljes körű rekonstrukciók általánosan tartalmazzák többek között a burkolat megerősítését és szélesítését, a kopóréteg cseréjét. mti Újra változik az alaptörvény Az Európai Bizottság korábban megfogalma* zott kifogásaira adott választ a kormány. BUDAPEST. Kikerül az alaptörvényből az a passzus, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására, valamint törlik a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetőségét, de nem veszik ki a korlátozások alól az európai parlamenti (EP-)választási kampányokat- jelentette be a külügyminiszter. „Kielégítő megoldás” Martonyi János pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a kormánynak az Európai Bizottság korábban megfogalmazott kifogásaira adott válaszát pénteken 12 órakor adták át az uniós testületnek. Magyarországnak az a célja, hogy a vitás ügyeket lezárják, anélkül hogy a bizottság kö- telezettségszegési eljárást indítana az országgal szemben- hangsúlyozta. A tárcavezető kifejtette: a bizottság kifogásolta, hogy az alaptörvényben külön hivatkoznak az európai és más nemzetközi bíróságokra, ezért törlik a vonatkozó részt. Ehelyett a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe iktatnak be egy rendelkezést, amelynek értelmében ha váratlan pénzügyi kötelezettsége támad az államnak, amelyMartonyi János sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elküldték a választ az EB-nek FOTÓ: MTI re a költségvetés nem nyújt fedezetet, hozzájárulást szab ki. Martonyi János szerint ez „kielégítő megoldás”, mert kiesik hivatkozás a bíróságokra. A külügyminiszter beszélt arról is, hogy kikerül az alaptörvényből a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége, más megoldást kell találni a bíróságok aránytalan terhelésének kezelésére. Marad a rendelkezés Mint mondta, az ügyek áthelyezésének intézményét „kiveszi a rendszerből a kormány”, törlik az alaptörvényből az erre vonatkozó részt. Mivel egyes ügyek elhúzódása elfogadhatatlan, megfelelő szervezeti és szerkezeti átrendezéssel igyekszik megoldani a kormány a helyzetet - fejtette ki. A külügyminiszter megjegyezte: más uniós tagállamokban is létezik hasonló ügyáthelyezési gyakorlat. Mivel azonban „ez a kifogás arra volt alkalmas vagy látszott alkalmasnak lenni, hogy a magyar igazságszolgáltatás egészét érjék támadások - egyébként teljes mértékben alaptalanul és az igazságszolgáltatás függetlenségét vonják kétségbe”, a kormány az alaptörvény megfelelő részének törlése mellett döntött - mondta. Közölte: nem veszik ki a korlátozások alól az európai parlamenti (EP-)választási kampányokat, a politikai kampányok szabályozása hasonló marad a magyar parlamenti választásokéhoz. A külügyminiszter kiemelte: az ügyben az Európai Bizottság érdeklődött, annak ellenére, hogy az uniós végrehajtó testület „nyilvánosan és egyértelműen” azon az állásponton volt, hogy ez a kérdés nem tartozik EU hatáskörébe, a tagállamok az ezzel kapcsolatos döntéseiket szabadon hozzák meg. Az ügyben marad az alaptörvény rendelkezése. Martonyi János hangsúlyozta: a kormány a lehető legrövidebb időn belül választ vár a bizottságtól, mti © http://www.szon.hu ® Beszámolók. További írásaink a hazai és nemzetközi közélet történéseiről. Isi Ki fizeti a hit- és erkölcstant? Nincs elegendő információ a hittanoktatás finanszírozásáról az egyház számára. BUDAPEST, A Magyar Katolikus Egyház számára nem áll rendelkezésre elegendő információ a szeptember i-jével bevezetendő hit- és erkölcstan oktatás finanszírozásáról - mondta MoDevizaárfolyam (2013.06.07.)' PÉNZNEM árfolyam változás Euró 296,81 +0,10 USA dollár 224,33-1,72 Svájci frank 241,22 + 1,00 Angol font 349,37 +0,21 Román lej 65,29-1,03 Ukrán hrivnya 27,57-0,16 Horvát kuna 39,42-0,01 Lengyel zloty 68,94-0,48 a< gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB hős Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára. A finanszírozás módja és az, hogy melyik tanárnak hány órája lesz, nagyban befolyásolja, hány embert és hogyan tudnak majd erre a célra alkalmazni - magyarázta Mohos Gábor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hittan tankönyvek beszerzése körül is tisztázatlanok a körülmények. Az MKPK titkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam az első osztálytól felmenő rendszerben vállalta, ingyenes tankönyvet biztosít a diákoknak. Ennek megfelelően diszkrimináció lenne, ha az etika könyveket ingyen megkapnák az azt választók, míg a hittan tankönyvekért fizetni kellene. mti Nemzetközi lapszemle Frankfurter Allgemeine Zeitung Az árvízi védekezésről közölt beszámolót a német konzervatív lap. Az Orbán harca a hullám ellen című cikkben a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte: „Magyarország miniszter- elnöke túlbuzgón mozgósít az árvíz ellen”. Kifejtette: míg a német vagy az osztrák kormányfő beéri azzal, hogy megtekinti az árvíz sújtotta térségeket, megdicséri a védekezésben részt vevőket és gyorssegélyt ígér, Orbán Viktor gyakorlatilag magához vonta az ár elleni küzdelem irányítását. Hozzátette: a kormány „nyilvánvalóan el akarja kerülni a télen elkövetett hibákat, amelyek ártottak hírnevének". Economist A brit hetilap a korábbi és a mostani Orbán-kormány közötti különbségekről közölt cikket pénteken. Amikor Orbán Viktor először állt Magyarország élén, a kommunizmus utáni időszak legjobb magyar miniszterelnökeként szerzett magának nevet, mérsékelt jobbközép reformerként- írta. A hetilap szerint azonban a 2010-ben aratott második választási győzelem után már egy másmilyen Orbán Viktor költözött vissza a miniszterelnöki hivatalba. Az elmúlt három évben maga ellen fordította a külföldi szövetségeseket, barátokkal veszett össze és riadalmat keltett az Európai Bizottságban, az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben. “ Fordulópont előtt a kapcsolat A magyar-brazil kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről tárgyalt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, és Michel Temer brazil alelnök. fotó: mti/ soós lajos Vendégsorok Róka László Őszinte szembenézés a fejlődés eredményeivel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - mint minden Magyarországi megye - fejlesztési stratégiát készít a 2014-2020-as időszakra. A stratégiaalkotás első lépése a számvetés: hol tartunk most? Mennyire voltak eredményesek az eddigi fejlesztések? Jól használtuk fel a megyébe érkező fejlesztési forrásokat? A területfejlesztés időigényes folyamat, nem lehet elvárni, hogy egy-két (vagy akár 4-5) év alatt látványos eredmények legyenek. Csakhogy eljött az igazság pillanata: akárhonnan is nézzük, elegendő idő telt el ahhoz, hogy számvetést készítsünk, hiszen több mint 20 év telt el a rendszerváltástól, túl vagyunk a 21. század első dekádján, közel 10 éve vagyunk tagja az Európai Uniónak, és lassan véget ér a 2007-2013-as EU-s támogatási időszak is! Nézzünk hát szembe őszintén a tényekkel: hol tartunk? Amit nem sikerült elérni: az egyik legfontosabb mutató a GDP alapján mért gazdasági fejlettség. A számokból sajnos egyértelműen kitűnik, hogy ezen a területen egyáltalán nem tudta csökkenteni a lemaradását. Természetesen sokat fejlődött a megye, és folyamatosan növekedett a GDP-je, de a megyék közötti rangsorban most is ugyanúgy az utolsók között vagyunk, mint 1990-ben vagy éppen 2000-ben. (A KSH adatai alapján 2000-ben 20., 2011-ben 19. helyen voltunk a megyék közötti rangsorban.) A másik fontos mutató a munkanélküliség alakulása, amely nyilván szoros összefüggésben van a gazdasági fejlettséggel. Ezen a területen is az utolsók között vagyunk a megyék rangsorában, és minden erőfeszítés ellenére sajnos folyamatosan növekszik a munkanélküliek száma. (A KSH adatai alapján 2000-ben 11,2%-os volt a munkanélküliség, ez 21700 főt jelentett, és ezzel 19. volt a megye, 2012-ben 16,2%-os volt a munkanélküliség, ez 36 700 főt jelentett, és ezzel 18. volt a megye.) Ha megvizsgálunk még néhány mutatót, mint például a foglalkoztatottak aránya (KSH, 2011: a megyei átlag 33,73%, az országos átlag 39,67%, az EU átlagát pedig említeni se merjük...), vagy a főállásúak havi bruttó átlagkeresete (KSH, 2011: a megyei átlag 160 ezer forint, az országos átlag 212 ezer forint), vagy hogy a megye ipari termelékenysége fele az országos átlagnak, akkor szintén azt látjuk, hogy közeledni sem sikerült az országos átlaghoz, nemhogy felzárkózni! A fentiek sem adnak túl sok bizakodásra okot, ám sajnos van még egy nyugtalanító jelenség, amire érdemes odafigyelni: a megyén belüli fejlettségbeli különbségek alakulása. Megteremtődtek azok az alapok, amelyekre tudatosan építkezve a megye végre a fejlődés útjára léphet. Összegezve tehát, sem a rendszerváltás, sem az európai uniós csatlakozás, sem pedig a 21. századi új technológiai forradalom nem tudott olyan jelentős hatást gyakorolni a megye fejlődésére, hogy érdemben csökkenjen á lemaradásunk az ország fejlettebb térségeitől. Vagy ha önkritikusabbak akarunk lenni: a megyének mindeddig nem sikerült élni ezekkel a lehetőségekkel. Vannak azért jó hírek is! Talán a legnagyobb eredménye az elmúlt időszak fejlesztéseinek, hogy a legfontosabb szolgáltatási infrastruktúrák tekintetében tulajdonképpen megszűnt a megye lemaradása, sőt, ebből a szempontból az ország fejlett megyéihez tartozunk. Néhány területen szinte 100%-os a lefedettség (pl. víz, gáz, elektromos hálózat, szennyvíz, hulladékgyűjtés). Persze a jövőben is kell még fejlesztéseket végrehajtani (különösen a szennyvíz- és a csapadékvízrendszerek kiépítésében), de nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a kommunális infrastruktúra összességében megfelel a jelen kor elvárásainak. Régi vágya volt az itt élő embereknek, hogy az autópálya elérjen ide, és ezzel bekapcsolódhasson a megye hazai és nemzetközi közúti vérkeringésbe. Az M3-as autópálya már megközelíti Mátészalkát, és 2014 végéig eléri Vásárosnaményt. Kezdenek kialakulni gazdasági fejlődési centrumok, vagy inkább tengelyek, melyeknek a motorja a dinamikusan növekvő Nyíregyháza és agglomerációja. Ha sorra vesszük a legfontosabb - 2000 óta megvalósult - befektetéseket ezekben a tengelyekben, világosan körvonalazódik egyfajta ágazati specializáció: Nyíregyháza és agglomerációja országos szintű vegyi- és gumiipari központtá vált, de jelentős az elektronikai- és gépgyártása is (pl. Michelin, Lego, Elektrolux, Phoenix, Hübner). Mátészalka egyértelműen az ország talán legfontosabb optikai, optomechatronikai központja, de jelentős az élelmiszerfeldolgozása is (pl. Carl Zeiss, Hoya, Flabeg, MOM, Nobilis). Nyírbátorban is megvalósult több multinacionális cég befektetése (pl. Unilever, Coloplast, Diehl, MSK). Kisvárda és Záhony térségében is lassan, de biztosan elkezdődtek a befektetések és a meglévő cégek fejlesztései - elsősorban logisztikai területen. A helyzet szerencsére tehát mégsem annyira elkeserítő! Megteremtődtek azok az alapok, amelyekre tudatosan építkezve a megye végre valóban a fejlődés - és talán a fokozatos felzárkózás - útjára léphet 21. század elején. (A szerző a Megakom Tanácsadó Iroda területfejlesztési szakértője)
