Kelet Magyarország, 2013. június (70. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-05 / 129. szám
2013. JÚNIUS 5.. SZERDA kelét gftimwhan. •» S m, WS llltUHimH w ^blAwIwlll A sisak akár életet A munkahelyi sérülések és a munkabalesetek megfelelő védőeszközökkel elkerülhetők. MUNKAVÉDELEM. A munkavállalók védelmére az egyéni védőeszközök mellett kollektív védőeszközöket, védőberendezéseket is alkalmaznak. Ilyenek pl. a szerelőakna szélére felállítható mobil korlátok, amik üres szerelőállás esetén megakadályozzák a beesést a fedetlen aknába. De ide sorolhatók a paravánok és az elszívó berendezések is. Az eddig felsorolt védelmi megoldások mind egyetlen célt szolgálnak, az pedig a munkavállaló munkaképességének megőrzése. Veszélyforrások „A közlekedést kiszolgáló iparágban veszélyforrás a gépjárműjavítás. Ez a munkafolyamat a hétköznapi életben láthatatlan az avatatlan szemek előtt, de az eredménye mindenki számára látható, tapasztalható. Azt már a rabszolgatartó társadalmak is felismerték, hogy a beszélő gép csak addig működik jól, amíg egészséges, ez ma sincs másként. A munkavállaló munkájára csak addig lehet számítani, amíg az egészsége és közérzete munkára képes állapotban tartható. Ehhez kapcsolódóan határozta meg a jogalkotó azokat a szabályokat, amia gép- járműjaví- tásban kiemelten fontos. A közérzet javító és egyben egészségmegóvó előírások közül a legfontosabb a higiénés előírások betartása, a pihenő és étkezőhely biztosítása, a hideg-meleg vizes kézmosó és zuhanyzó, valamint a fekete-fehér rendszerű öltöző biztosítása” - mondta Szabó Mihály. A technológiát nem a titkai miatt rejtik el a hétköznapi ember elől, hanem a munkafolyamatok és a munkahelyek veszélyei indokolják a zárt munkaterületet. A járműjavítás területén eltérések lehetnek a járművek méretei, súlya és kialakítása miatt, de az alapvető veszélyforrások mindenhol megtalálhatók. Ha belépünk egy javítóműhelybe, nem árt figyelmesen körülnézni. Az első, amit tapasztalnunk kell, hogy a megvilágítás elegendő közlekedésre és megfelelő erősségű az ott elvégzendő feladatokhoz. Aki nem járt ilyen munkahelyen, az is fel tudja sorolni az általános veszélyforrásokat: a szerelőakna, ami biztosítja a munkavállalónak, hogy nem kényszertesthelyzetbe kelljen a jármű alján lévő munkafeladatokat elvégezni, ez egyúttal beesésveszély is, amit jelölni kell és átlépni, átugrani nem szabad. A járműemelők, és a felemelt járművek, amiknek a közelében való tartózkodás balesethez vezethet, és még sorolható a kiépített környezet veszélye. Beljebb haladva, észre kell vegyük a gépjárműjavítás eszközeit, a már említett emelőgépek mellett szükségszerűen megtalálhatók a láng-, és ívhegesztő berendezések, amiknek használata, karbantartása szakképesítéshez kötött feladat. Szikra, szilánk, rozsda... Veszélyesség szempontjából a villamos kéziszerszámok állnak az élen, mivel amellett, hogy ezek a fő funkciójuk szerint valamilyen vágó, fúró, vagy csiszoló művelet során forgó, rezgő mozgást szerszámokkal szerelik fel. A gépjármű- javítás feladatkörében a biztonságos szerszám mellett nagyon fontos a munka- vállalók megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátása - mondta. Elsősorban védeni kell a szemet, amibe szikra, fémszilánk, rozsda, festékdarab, vagy éppen az alvázra tapadt szennyeződés kerülhet. Ugyanilyen fontos a fül, vagyis a hallás védelme. Nem ritka, hogy járműjavítás eszközei meghaladják a 80 dB alsó beavatkozási határt, ahol már az eltöltött idő - zajexpozíció - tartós károsodást okozhat. Védeni kell a mun- ‘ kavállaló lábát is a szennyeződéstől és a ráeső tárgyaktól, valamint az átszúrástól, amire egy jól kiválasztott munkavédelmi bakancs a legmegfelelőbb. A munka szennyezettségétől, illetve a szennyezőanyag veszélyességétől függően a munkáltató biztosíthat munkaruhát vagy egyéni védőeszközként védőruhát. Ez utóbbi lehet vízhatlan, olaj-, sav- vagy lúgálló, esetleg ezek együttese. A speciális feladatok, mint pl. a hegesztés, külön meghatározott egyéni védőeszközöket igényelnek, amit a munkáltató biztosít, kihordási ideje nem lehet több a védelmi képességének elvesztésénél. A munkavállaló nem mondhat le az egyéni védőeszközök használatáról sem - mondta. ékn-pá végeznek, az energiaellátásuk a hálózati feszültségről történik. Itt fontos tudnivaló a csatlakozás és a csatla kozó vezetékek állapotának épsége. A kor- s z e - rűbb műhelyeket az előbbi veszély csökkentése érdekében sűrített le- v e g ő v e 1 üzemeltetett, úgynevezett pneoma- t i k u s Szükséges a megfelelő védőfelszerelés FOTÓ:NET Jegyzet Paulovlts Ágoston Klíma és távmunka Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Az alaptörvény megfogalmazásából kiolvasható, hogy a munkavédelem célja a munkát vállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása. Ezeket szem előtt tartva dolgoznak a munkavédelmi hatóságok, s ennek szem előtt tartását őrzik a szabályzatok és előírások. Fontos ez, hiszen a munkatevékenységekhez kapcsolódva új egészségkárosító kockázatok jelentek meg. Ilyen lehet akár a távmunkához kapcsolódó egészségkárosodás, vagy a globális felmelegedés okozta klímaváltozás megannyi hatása. Ugyanakkor nem csökkent kellő mértékben a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stressz okozta gyomorfekély, a mozgásszervi megbetegedések, a mentális megbetegedések száma. Ezeknek a foglalkoztatási megbetegedések felismerését jól szolgálják a monitorozások, az orvosi védőrendszer működtetése, a különböző szűrő- vizsgálatok. A betegségek okai, tényezői azonosíthatók, mérhetőek és csökkenthetőek. A veszélyeztetett népesség könnyen elérhető. A kezdeti elváltozások többnyire visszafordíthatok. Következésképpen a foglalkozatási megbetegedések nemcsak mérhetők, hanem a korai felismerés révén megszüntethetek. agosoton.paulovics@lnfornn.hu Alaptétel az iparban, kereskedelemben: emelni kell A legtöbb iparág elképzelhetetlen kisebb-na- gyobb anyagmozgatás, emelőgépek nélkül. MUNKAVÉDELEM. Ezek az emberi munkát megkönnyítő berendezések természetüknél fogva a „veszélyes gépek” sorában említhetők. Éppen ezért különböző képzéseken és alkalmassági vizsgálatokon mennek keresztül azért, hogy „jogosítványt” szerezzenek. Nos, ezekről a mindennapi élet megkönnyítését szolgáló berendezésekről, az emelőgépekről beszélgettünk Gaál Péter munkabiztonsági szakértővel. Milyen szerepet töltenek be a mindennapi munkában az emelőgépek? GAÁL PÉTER: Emelőgépek nélkül a korszerű gazdasági munkát elképzelni ma már nem lehet. Nemcsak azért, mert megkönnyítik a nehéz Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült fizikai munkát, hanem azért is, mert súlyos anyagok le- és felrakása, továbbítása, ezeknek az emelőgépeknek a segítségével lehetséges. Emelőgépeket használnak a termelőüzemekben, gyárakban, vagy például olyan nagyüzemnél, mint a Bosch. Ezt elég sok területen kell használni, ennek megfelelően speciális emelőgépek is vannak egy-egy üzemben. S az emelőgépek használatánál nagyon fontos szegmens e berendezések munkavédelmének a betartása. Ezt írják elő a munkavédelmi törvények és különféle szabályzatok, rendeletek is, amelyek az emelőgépekre vonatkoznak. Milyen előképzettségre van szükség ahhoz, hogy valaki emelőgépeket kezeljen? GAÁL PÉTER: Korábban megkülönböztettünk könnyű- és nehézgépkezelő végzettségű képesítést. Most átalakulóban van ez a képzés. Külön van emelőgép-kezelő, és emellett van targoncakezelő képzés. Úgy tűnik, a korábban szerzett gépkezelői képesítést a jövőben már nem lehet majd elfogadni. De ahhoz, hogy legyen ilyen végzettsége, az emelőgépkezelőnek az emelőgép-szabályzat előírásait is be kell tartani. Ezek a szabályzatok tartalmazzák az orvosi vizsgálatokat is. Többek között át kell nézni a gépeket, hogy a műszaki állapotnak megfelelőek-e, ezt dokumentálni kell. Emelőgépnaplóba vezetik a tapasztalatokat, természetesen aláírással igazolva. A munkáltatónak meg kell követelni ezeket az előírásokat, amelyeket a munkavédelmi felügyelőség is számon kérhet egy-egy ellenőrzés alkalmával. A felügyelőség egyébként a munkáltatón kéri számon, hogy betartatja, ellenőrzi-e azokat a jogszabályokat, amik elő vannak írva. Persze mindig nem lehet ott a munkáltató, ezért olyan légkört kell teremtenie, amelyben a munkavállaló is betartja saját érdekében a szabályzatokat és a munkavédelmi előírásokat. Milyen eszközök állnak rendelkezésre a munkavédelmi felügyelőknek? GAÁL PÉTER: Korábban volt olyan lehetőség, hogy a munkavédelmi felügyelők helyszíni bírságot kiszabhattak a munkavállalóval szemben is. Sajnos elég gyakran előfordul, hogy nincs dokumentálva mindaz, amit a szabályzatok előírnak. Külső telephelyeken sokszor nem tártjaik be az emelőgépekkel a sebességhatárokat. Megvannak a szabályok arra is, hogy miként lehet felemelni az árut és az anyagokat, milyen hangjelzéseket kell adni egy-egy irányváltásnál. Csak annyi árut szabad vinni, ami elő van írva, mert a túlméretezett magasság vagy terhelés okozta szabálytalanságok gyakran balesetet okozhatnak. Milyen esetek fordulnak elő? GAÁL PÉTER: Legutóbb például külső területen előfordult, hogy anyagot szabálytalanul túl magasan pakoltak. Ez eldőlt, de szerencsére nem történt baleset. Nem volt szerencséje viszont annak a targoncakezelőnek (méginkább a közlekedő munkavállalónak), aki háttal lassan vitte a kijárat felé a rakományt, s közben az előtte haladó hölgy megállt beszélgetni az úton, s erre nem számított a targonca vezetője, így elütötte, és 8 napon túl gyógyuló csonkolásos balesetet szenvedett. Jól lehet, hangjelzés volt, de a sérült ezt nem hallotta meg. Ez is bizonyítja, hogy nemcsak a targonca, hanem a különböző emelőszerkezet is veszélyes üzemkategóriába tartozik. Ide említhetjük a kukás autónak az emelő- szerkezetét, vagy az árut hordó kamionok emelőplatóját is. De megemlíthetem az építőiparban használatos függőállványokat, vagy a darupályán üzemelő emelőberendezéseket is. ÉM-PÁ i K im'i' , —, o j A rakodógépeken való munkavégzéskor biztosítás szükséges fotó: ékn
