Kelet Magyarország, 2013. június (70. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-19 / 141. szám
2013. JÚNIUS 19.. SZERDA KELET iiuikavédelem 5 ■OBII Aratást ki, mit tud O Kombájnt a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal tölteni tilos! O Az aratást lehetőleg közút, illetve vasútvonal mentén kell kezdeni. O Munkaszünet idejére a kombájnt a táblától távol szabad leállítani. O Erő- és munkagépet, kombájnt a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el. © Olyan javítás, ami nyílt láng használatával jár, a táblán nem végezhető. © Gabonatáblán dohányozni még a járművek vezető fülkéiben sem szabad. Elismerés az évfordulón... Miskolc. A Miskolci Dianetika Központ nemrégiben tartotta a Dianetika: A Szellemi egészség modern tudománya könyv megjelenésének évfordulós ünnepségét. A rendezvényen közel 100 ember jelent meg és közülük sokan elismerésben is részesültek a Dianetika központban végzett munkájukért. A könyv szerzője - L. Ron Hubbard - felfedezte nehézségeink forrását, a reaktív elmét, és kidolgozta annak kezelését, amit a Dianetika könyvben részletesen' taglal. A könyvet 1950. május 9-én adták ki Amerikában. Azóta 62 nyelvre fordították le és több mint 22 millió példányban kelt el. A Dianetika is folyamatosan a sikerlisták élén található és a könyvben lévő technológia sok millió ember életét mentette meg és tette jobbá. ékn A védőital Is kötelező elem a nyári forróságban végzett munka idején fotó: ékn Aratás közben cigizni tilos! Csak megfelelően felkészített traktorral és kombájnnal szabad a gabonatáblába menni. Debrecen. Hamarosan ismét elérkezik a kalászos gabonák betakarításának az ideje. A legnagyobb nyári munkákban dolgozó erő- és munkagépek tulajdonosainak a gépek tűzvédelmi szemléjét idejében el kell végezni. Az aratást ugyanis csak a tűzvédelmi felülvizsgálatot követően lehet elkezdeni. Árgus szemekkel A kalászos termény betakarítási, kazlazási, szalma-össze- húzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, szabványos tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyv készül, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követően a tűzoltóságnak meg kell küldeni. Az aratás időszakában a mezőgazdasági vállalkozók tűzvédelmi ellenőrzésekre számíthatnak. A kombájn védelme A kombájnon lenni kell a kezdődő tüzek oltására kitűnő kézi tűzoltó készüléknek. Adott esetben ugyanis egy kisebb tűz eloltásával akár több millió forintos tűzkár is elkerülhető. Ugyancsak el kell látni a kombájnt földelőlánccal, ami a súrlódásból adódó statikus feltöltődés elleni védelmet biztosítja. A kipufogódob nem lehet lukas, csatlakozásának a motorhoz megfelelőnek kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül a szikra. Az akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos. Az akkumulátort le kell fedni nehezen éghető, villamosságot nem vezető védőburkolattal, és megfelelően kell rögzíteni. A traktoroknál is kötelező a kézi tűzoltó készülék. A kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt szintén előírás, miként az is, hogy a traktor oldalára kihelyezett nagyobb méretű akkumulátor tetejének tökéletes elszigetelése jól rögzített védőburkolattal történjen. Ugyancsak előírás, hogy a motorteret az olajsártól, a portól rendszeresen tisztítsák az üzemeltetők, ékn Kamarai szekció segíthetne a hatékonyságon Kukucska István szerint egy kamarai szervezet létrehozása időszerű lenne. nyíregyháza. Egyre többet hallani a munkavédelemről, a munkavédelmi felügyelőségek ellenőrzési akcióiról, azonban kevés szó esik azokról, akik főmunkaidőben vagy vállalkozási alapon látják el ezeket a feladatokat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyetlen, ezen a téren szakmai képzést folytató cégének vezetőjét, aTűzmegelő- zés Kft. tulajdonosát kérdeztük meg a szakmai képzéssel összefüggő tapasztalatairól. Kukucska István elmondta, hogy a Kft. 15 éve foglalkozik nem csak Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, hanem az egész ország területén munkavédelmi technikusi képzéssel. Komoly kihívás- Az eltelt időszakban több mint 30 tanfolyamon közel 700 fő szerzett munkavédelmi technikusi képesítést, akiknek a 70 százaléka még mai napig is a szakmában dolgozik. Az a tapasztalatom, hogy többen csak a tanfolyam közben döbbennek rá arra, hogy ez a képzés milyen komoly kihívást jelent a hallgatók részére, hiszen számos egyéb szakterületen kell ismerettel rendelkezniük. Kukucska István szerint a rendszeres számonkéréseken kiderül, hogy az OKJ-s vizsgára nem lehet „a vizsga előtt egy hónapi tanulással” felkészülni.- Akik így gondolkodtak, azok nagyon hamar kiestek, abbahagyták, azonban ezek száma szerencsére még az 5 százalékot sem érte el a 15 év alatt. A folyamatos számonkérések és óralátogatási kötelezettség miatt a képzést végig járó hallgatók 95 százaléka eredményes záróvizsgát tett, ami ebben a szakmában igen jó eredménynek számít. A tanfolyamot elvégzettek zöme megfelelő színvonalú szakmai-elméleti tudással kezdte a munkavédelmi pályát. A szakember megjegyzi azonban, hogy az országszerte zajló képzéseken végzett hallgatók nagy része a tanfolyam elvégzése után az ott szerzett elméleti ismeretekből él, nem vesz részt folyamatos szakmai képzéseken, konferenciákon, így a tudásszint naprakészen tartása eléggé kétségessé válik. Friss információk a netről Ezt a hiányt pótolja az MFTK - Munkavédelmi, Tűzvédelmi, Foglalkozás-egészségügyi és Környezetvédelmi - Egyesület, amely az egész ország területén lévő közel 170 tagja részére interneten keresztül folyamatosan biztosítja a munkavédelmi szakterületen a friss információkat. Kukucska István szerint a munkavédelemben dolgozók szakmai munkájának színvonalát növelné, ha létrejönne egy munkavédelmi szakembereket összefogó kamarai szekció, amely akár valamelyik kamarával együttműködve, vagy önálló kamarai szervezetként is működhetne az országban.- Ez a szervezet jelentősen hozzá tudna járulni ahhoz, hogy a munkavédelmi szakmában csak olyanok tevékenykedjenek, akik megfelelő tárgyi és elméleti felkészültséggel rendelkeznek - véli a szakember. km-tg Jegyzet Paulovits Ágoston Alattomos ártalmak Vannak munkahelyi ártalmak, melyek azonnal hatnak, és vannak, amelyek hónapok, netán évek múlásával okoznak vissza nem fordítható egészségkárosodást. Ilyen ártalom többek között a vibráció. Minden munkahelyi ártalomra, a vibrációra is vannak olcsóbb és drágább védőeszközök. Az olcsó megoldásokkal azonban többet ártunk, mint használunk. Holott a vibrációs ártalmak elleni védelem lényege, hogy a vibrációt okozó tárgy egy, az ütődést elnyelő réteggel érintkezik. A legolcsóbb és legegyszerűbb változatokban egy szivacs van, így gyenge hatással bír. A vibrációs ártalmak ellen használni azokat súlyos felelőtlenség és szakmai hiba. Sajnos az ilyen védőeszközök betegségeket okoznak, s mire a használója észreveszi, már visszafordíthatatlan a károsodás. A folyamatos mikrosérülések egy-egy alkalom után nem okoznak észrevehető változásokat, ám idővel halmozódnak. Ezek az elváltozások csak műtéttel, vagy sokszor még azzal sem korrigálhatok. Maradandó életminőség romlásához vezetnek. Olyan vibrációs hatások, mint a kézi légkalapács, a betonbontó kalapács, csiszoló, fúró, láncfűrész, és minden egyéb kézben tartott szerszám folyamatos ütődést, vagy rezgést okozó eszköz, szerszám használója felelősséggel tartozik önmaga iránt. Mert a vibrációnál alattomosabb ártalmat keveset találhatunk. agoston4jauiovics@inform.hu v*otr4j. NFSZ v Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült A traktorvezetés önmagában is veszélyforrás A védőkesztyű a legtöbb munkánál alapfelszerelés kell legyen fotó: ékn A vibrációs ártalmak a mindennapi gyakorlatban előforduló foglalkozás-egészségügyi problémák közé tartoznak. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN. A vibráció a gépek működése következtében keletkezik, és ráterjedve a gép kezelőjére, annak szervezetében kóros elváltozásokat okozhat. E kóros eltérések összessége a vibrációs ártalom. A modern munkakörnyezetben nemcsak a veszélyes vegyi anyagok vagy a zaj, hanem gyakran mechanikus vibráció is veszélyezteti a munkavállalók egészségét. A vibráció esetében a rezgések a kézen át - a vibrációs hatást keltő kéziszerszám vagy a munkadarab közvetítésével - jutnak be a szervezetbe, ezért a tünetek a felső végtagon jelentkeznek. Karon keresztül A kéz-kar vibrációs szindróma, amely jól definiált klinikai tünetcsoport, egyedi esetben is - legalább is a nagy valószínűség határáig - diagnosztizálható. A kéz-kar vibráció okozta egészségkárosodások a felső végtagokon (a kezeken, az alkaron, a csukló- és könyökízületekben) jelentkeznek és három szervrendszert - ér-, ideg-, csont- és ízületi rendszert - érintenek. Ilyen expozíciónak vannak kitéve a sűrített levegővel meghajtott préslégszerszámok - légkalapács, légpisztoly, pneumatikus fúrógépek -, a motoros láncfűrészek, köszörű- és csiszológépek, csavarbehajtó gépek kezelői. Vibráció elsősorban különböző préslégszerszámok használata következtében keletkezik. Egész testükkel éraik A traktorosok és nehézgépkezelők - mind a rezgésmérések, mind a klinikai vizsgálatok szerint - a volán és a kezelőkarok közvetítésével kéz-kar vibrációnak is ki vannak téve, tehát kombinált vibrációs expozícióban dolgoznak. Ezért őket az egésztest-vibráció okozta degeneratív gerinceltéréseken kívül kéz-kar- vibrációs szindróma kifejlődésének veszélye is fenyegeti. Az idegrendszer is károsodhat a vibráció hatására, fáradékonyság, alvászavar, ingerlékenység mutatkozhat. Előfordulhat az idegrendszeri tünetek jelentkezése olyan munkahelyeken, ahol az egész test részt vesz a vibrációban. Ilyen típusú ártalommal száA préslégszerszámokat a dolgozó kézzel támasztja, így a végtag átveszi a gép rezgését. A vibráció a csontokra, izmokra, ízületekre, inakra, az erekre, sőt közvetve az egész idegrendszerre is hat. A csontokra és ízületekre gyakorolt kóros hatást az alacsonyabb rezgésszámú vibráció esetén észleljük. A kézfej molhatunk traktorvezetők, mozdonygépészek, hajószemélyzet munkahelyén. Ezeken a munkahelyeken az idegrendszer izgalma következtében bizonyos betegségcsoportok léphetnek fel: magas vérnyomás, fekélybetegség, szívkoszorúér-elváltozások. ÉKN és könyök fájdalmassá válik, hamar elfárad, gyenge lesz. A kar és kézfej ízületei megduzzadnak, az inak körül és az izmokban gyulladás jelentkezik. Az ízületek mozgatáskor ropognak, majd mozgáskorlátozottság is fellép. Egyes csontokban kis felritkulások, üregek keletkezhetnek. Kóros hatás az ízületekre
