Kelet Magyarország, 2013. június (70. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-03 / 127. szám

2013. JÚNIUS 3.. HÉTFŐ KELET Háttér 3 Milliárdok a rekultivációra Sajnos, a legtöbb településünk határában több évtizeden keresztül működött a környezetre veszélyes hulladék- lerakó FOTÓ: ILLUSZTRÁCIÓ A környezeti kockáza­tok megszüntetését a tervek szerint 2014 tavaszának a végére fejezik be. nyíregyháza. Az uniós elvá­rásokhoz igazodva az elmúlt években Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében is bezárta a környezetvédelmi hatóság a használaton kívüli, a hatályos jogszabályoknak nem megfe­lelő hulladéklerakókat, mert azok súlyos környezeti terhe­lést jelentettek. A környezeti kockázat egyaránt érinti a fel­szín alatti vizeket, a talajt és a levegőt is. Rendezett tulajdonviszony- Ezért a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Szilárdhulla- dék-gazdálkodási Társulás 2010 decemberében pályáza­tot nyújtott be az igen szigorú pályázati feltételek minden Települési beosztás LOT 1.(18 lerakó) Kivitelező: A Közgép Zrt., a Ke-Víz 21. Zrt. és a Swietelsky Magyarország Kft. alkotta konzorcium Bököny, Búj, Érpatak, Gévavencsellő, Ibrány, Kemecse, Nagycserkesz, Nagyhalász, Nagykálló új, Nyíregyháza, Rakamaz, Szabolcs, Tímár, Tiszadob, Tiszátok, LOT II. (45 lerakó) Kivitelező: Strabag-MML Kft. Ajak, Apagy, Aranyosapáti, Barabás, berkesz, Csaroda, Dombrád, Gégény, Hetefejércse, llk, Jéke, Kék, Kékese, Kisvárda, Laskod, Levelek, Lövőpetri, Mezőladány, Nagydobos, Nagyvarsány, Napkor, Nyírjákó, Nyírkárász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírparasznya, Nyírtass, Nyírtura, Olcsva, Pap, Papos, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod, Sényő, Szabolcsveresmart, Székely, Tiszakanyár, Tiszakarád, Tiszaszalka, Tiszatetek, Újdombrád, Újkenéz, Vaja, 7ptnplAnagártt I. II._________________________ LOT Ül. (45 lerakó) w°"' Kivitelező: A Strabag MML Kft. és a Depona Plusz Kft. alkotta konzorcium Baktalórántháza, Császló, Csengerújfalu, Encsencs, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsáty, Gébedén, Hermánszeg, Flodász, Jánkmajtis, Jármi, Kállósemjén, Kántorjánosi, Kisszekeres, Kölese l„ ll„ Mátészalka, Mérk, Milota, Nagyecsed, Nemesborzova, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírvasvári, Ófehértó, Omboly, Őr, Panyola, Papos, Piricse, Pócspetri, Porcsalma, Tiborszállás, Tiszacsécse, Túristvándi, Tyúkod, Ura. kritériumának megfelelő lera­kók rekultivációjára, és nyert: az Európai Unió és a magyar állam által íoo százalékban támogatott, összesen 7 mil­liárd 165 millió forint értékű projekt első ütemében 105 megyénkbeli és 3 borsodi ön- kormányzat vehet részt - em­lékeztetett a projekt indulá­sára Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés és a társulás elnö­ke. A pályázatban csak olyan lerakók szerepelhettek, ahol az érintett önkormányzat a hulladéklerakó területének tulajdonviszonyát rendezte (állami vagy önkormányzati tulajdonba került), a területet művelésből kivonták, és az adott ingatlan tehermentes. Őshonos növények- Az első ütembe bekerült le­rakókban tömörítik az elhe­lyezett hulladékot, majd több mint fél méter vastagságú ki­egyenlítő és fedő földréteggel látják el, végül a területet be­ültetik őshonos fákkal, növé­nyekkel. A nagyobb telepeken csapadékvízgyűjtő és vissza­locsoló rendszert is kialakí­tanak - ezt már Oláh István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügy­nökség Nonprofit Kft. ügyve­zetője ismertette.- A geodéziai felmérések és a szükséges előkészítés után folyamatosan készültek el a kiviteli tervek, melyek jóvá­hagyását követően tavaly ok­tóberben megtörtént az első munkaterület átadás-átvétele. A projektben érintett rekulti­vációra váró telep közül 93-at már átadtunk a kivitelezőknek (három részre osztva, három kivitelező végzi el a munká­latokat) s van, ahol a környe­zet helyreállítása már el is készült, vagy befejezéséhez közeledik - tette hozzá a pro­jektmenedzsment szervezet Poór Sándor szerint Kéken minden rendben zajlik a hul­ladéklerakó rekultivációja során, tavaly novemberben adták a területet a kivitelező­nek, azóta folyik rendben a munka. - Legutóbb március­ban voltam kint, akkor már a szemét össze volt kupacolva - közölte lapunkkal a kéki pol­gármester. Kozmáné Kasza Veronika érdeklődésünkre vezetője. - Azokon a területe­ken, ahol a helyreállítás befe­jeződik, ott a munkaterületet visszaadják az önkormányzat­oknak, mert az érvényes re­kultivációs terv szerint az utó- ) gondozás feladata onnantól a tulajdonos önkormányzatot terheli, így kötelezettsége lesz valamennyi, az engedélyben meghatározott feladat elvég­zése: az illegális lerakás meg­akadályozása, a terület kaszá­lása, a meglévő monitoring kutak mintázása.- A tervek szerint az év vé­gére már 75 százalékos lesz a készültség, 2014. április 30-áig pedig mind a 108 lerakóban be­fejeződik a rekultiváció, km-bm elmondta: nagyon örül a me­gyei programnak, mert a te­lepülésének saját erőből nem futotta volna a rekultivációra. - A területet még nem kaptuk vissza, a rekultiváció után a mi feladatunk lesz a talajvíz­figyelő kút ellenőrzése, a te­lep rendben tartása, valamint az illegális hulladéklerakás kiszűrése - közölte Kozmáné Kasza Veronika. Saját erő nem lett volna rá Bokréta került a júliusra elkészülő ópályi óvodára ópályi. nyírmada. Két megyei településről is jó hírek ér­keztek szerkesztőségünkbe. Erdélyi Miklós tájékoztatása szerint hamarosan átadja az önkormányzat azt az óvodát, melynek legmagasabb pontja a napokban készült el.- Megtartottuk a bokréta­avat ót, a munka azonban nem áll meg, júliusra tervezzük a hivatalos átadást, így szep­tembertől hat óvodás csoport kezdheti meg a tanévet - kö­zölte Ópályi polgármestere. Nyírmada önkormányzata a tavalyi év második felében százszázalékos támogatási intenzitással 30 millió forint uniós támogatást nyert inf­rastruktúrafejlesztésre. A projekt keretében meg­történt a művelődési ház, az általános iskola és a helyi óvoda informatikai és infrast­rukturális fejlesztése. A korszerű oktatás elősegí­tése érdekében informatikai eszközöket, bútorokat is be­szereztek. KM-TG idéztük: Ön szelektíven gyűjti a hulladékot? ANTAL ISTVÁN: Nílunk minden egy kukába megy. SIPOS ANNA. Ezamini- műm, amit tehetünk a környezetünkért. RÁDI ISTVÁN: Kapunk a szolgáltatótól egy külön erre való zsákot. KOLLÁR GYÖRGYNÉ: Minimális mennyiségű szemetet termelek. CSORVÁSI PÁl A sze­lektív szemetet hetente egyszer viszem le. CSEH ADRIÁN: Ml a teles dobozt Is külön gyüjt|0k. ■> Kalandos próbatétel A sóstói kalandpark komoly kihívás a bátraknak.FOTÓ: racskö tibor Antal István nem, náluk min­den egy kukába megy. - Nem tudjuk igazából szelektíven gyűjteni a szemetet, mert a kör­nyéken nincs hova bedobálni- közölte a Baktalórántházán élő fiatal. Rádi István Ibrányban lakik, ők külön gyűjtik a mű­anyagot, ehhez kapnak a szol­gáltatótól erre való zsákot.- Havonta egy alkalommal jönnek érte és viszik el - tette hozzá. Cseh Adrián Nyíregyhá­zán lakik, ők a tejes dobozt is külön gyűjtik a kommunális szeméttől. - Közel van a sze­lektív sziget, így nem esik ez a nehezünkre a szelektálás - válaszolta a fiatalember. Sipos Anna a Jósavárosban lakik, ők is szelektíven szemetelnek, mindent külön gyűjtenek, műanyagot, papírt, üveget.- Szerintem ez a minimum, amit tehetünk a környezetünk megóvása érdekében - mond­ta a fiatal lány. Kollár Györgyné egyedül él, mint mondja, nem is igen van mit szelektíven gyűjtenie, hiszen minimális mennyiségű szemetet termel.- Ami szemetem van, azt a keveset nem gyűjtöm külön- külön - mondta az idős hölgy. CsorVási Pál az érkerti lakótele­pen lakik, egy néhány lépés a szelektív kuka a lakástól, ép­pen ezért odafigyel arra, hogy szelektíven gyűjtse a hulladé­kot. - A kommunális szemetet naponta viszem le, a szelektí­vet hetente egyszer. km-tg Nézőpont KiSS László Amikor az állam a homlokát ráncolja A miskolci Lyukóvölgyben a kertszövetkezet levágta a sa­ját ivóvízhálózatáról a nem fizető fogyasztókat. Akik törté­netesen nem víkendezők, még csak nem is kiskertbarátok, hanem oda beköltöző, többnyire sokgyerekes családok, akik hát nem tartoznak a felső tízezerhez. Igazuk van a kertszövetkezetieknek, vagy nincs? Tehe­tik, vagy sem? Úgy kellett-e tenniük, ahogy tették, vagy egész másként kellett volna? Ki a hunyó, ebben az egész ügyben? Nem először írunk erről, de nem is utoljára, mert ezerféle megközelítés létezik. Az egész eset a mai magyar valóság állatorvosi lova, minden nyavalya ott van benne, kész, tanulmányozható bőséggel. Most hagyjuk is azt a kis politikai közjátékot, hogy egy párt aktivistáinak szemé­lyes jelenlétében zajlott a vezetéklevágási művelet, mert ez ugyan nem jó, de messze nem a lényeg. Vagyis okozat és nem ok, tünet és nem maga a betegség. A lényeg valahol ott rej­tezik, hogy a mi államunk egyszerűen kivonult bizo­nyos problémák és helyzetek megoldásából, a távolból pró­bál rendeletekkel operálni, amelyeket azután nincs ereje betartatni. Nyilvánvaló, hogy nem lehet arra kényszeríteni egy magánemberekből álló társulást, hogy fedezze nyakló nélkül mások vízfogyasz­tásának számláit. Nem volt joguk kizárni a családokat - mondják a hivatalosságok, más jogértelmezők vitatják ezt. A megfelelő törvényes utat kellett volna járniuk - mondja ugyancsak a hatóság. De hogy egy ilyen útnak valaha is lett-e volna eredménye, és ugyan ki fizette volna az egészet - nem beszélve az addig is halmozódó számlákról - már senki nem beszél. Nyilvánvaló az is, hogy az egész probléma nem létezne, ha nem élnének komplett családok víkendházakban, se­gélyekből tengődve. Ha a dolgos kohászok és nyugdíjasok népesítenék be Lyukóvölgy lankáit, virulnának a kisker­tek, és senkinek nem jutna eszébe nem fizetni a vízért. Abban a pillanatban, ahogy ebbe az idillbe betoszult egy durva társadalmi probléma, a nincstelen, peremre sodró­dott családok léte és sokasodása, az emberek sok tekintet­ben magukra maradtak. A még úgy ahogy egzisztálok, a kertszövetkezetiek szembesültek a környezetük pusztulá­sával, és a tartozások halmozódásával. A beköltözők meg csak szeretnének valahogy élni, és vízhez jutni, ami valljuk be, így a huszonegyedik században Európa közepén igazán szerény és reális igény. Valahogy azt várná el az átlagpolgár, hogy az állam, amit mi tartunk el adóinkból, a homlokráncoló nagybácsi szerepe helyett lépjen elő ügyintézővé. Juttasson vizet a szomjazóknak, ugyanakkor védje meg azon emberek ma- gánvagyonát, akik mindezt szorgos adózás, sok évtizedes robot eredményeként gyűjtötték össze. Ne oktasson ki, hogy nekünk mit kellene tennünk ebben a helyzetben, miközben az általa szükségesnek vélt cselekvés útja vagy milliónyi bürokratikus eljárással gátolt, nehezített, vagy nem eredményes. Mindaddig, amíg a lehetetlen helyzetek­ben egymásnak feszülő társadalmi csoportok magukra ma­radnak, lesz hely és lehetőség arra, hogy valakik hasznot húzzanak belőle. Ahonnan eltávozik az állam és hatalom, annak helyét kitölti valami más: én nem szeretném meg­várni, míg kiderül pontosan, hogy mi... — Taszio.kiss@inform.hu Kelet kvíz Az 1848-as események egyik vezére itt töltötte gyermekkorát. Édesapja Fejér Pál görög katolikus lelkész volt. a) Tiszavasvári b) Nyírvasvári c)Tuzsér d) Kemecse A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. •> Hol van az a nyár...? Szombaton megnyitotta kapuját a sóstói parkfürdő is, ahol a hűvös idő miatt főleg lengyel és szlovák turisták fürdőztek. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR A lényeg valahol ott rejtezik, hogy a mi államunk egy­szerűen kivonult bizonyos problémák megoldásából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents