Kelet Magyarország, 2013. május (70. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-27 / 121. szám

2013. MÁJUS 21.. HÉTFŐ RÉCÉT Háttér 3 Méltóságot megőrizve távozni A hospice ellátás csapatmunka, minden az orvosi utasításnak megfelelő­en történik illusztráció: stockfotó Tavaly december óta megyénk korábban ellátatlan területein is igénybe vehető az in­gyenes hospice ellátás. BALKÁNY, NYÍREGYHÁZA. - Részt veszünk egy hosszú folyamat­ban, aminek tudjuk, mi lesz a vége - jegyzi meg a Balkány, Biri, Bököny, Geszteréd tér­ségben dolgozó szakember, Molnárné Kiss Katalin. Tavaly december óta me­gyénk korábban ellátatlan területein (összesen 89 tele­pülésen) is igénybe vehető az OEP által támogatott, teljesen ingyenes hospice ellátás. Ez nem is volt kérdés- Egyetlen percig nem volt kérdéses, hogy a testvéremet a négyhónapos kórházi keze­lés és az életmentő beavat­kozások után hazahozzuk az otthonába és mi gondozzuk. Ekkor ajánlotta Pápai doktor­nő az onkológiai osztályon a hospice ellátást, s a mai napig hálás vagyok érte - érzékenyül el Orosz Miklósné Marika.- Mi nem mondtunk le - az áttétek megjelenése ellenére- egyetlen pillanatra sem Évá­ról! Sokan azt mondják, isteni csoda, hogy még életben van- Május elejéig 36 beteget lát­tunk el, 1108 látogatást tet­tünk a megye különböző te­lepülésein, főleg az ibrányi és a nyíregyházi kistérségben. Eddig 16 településen látunk el betegeket - említ adatokat Kerkai Gyuláné Mónika, a 13 éve zalai székhellyel alapí­tott, ma már az ország 8 me­gyéjében jelen lévő szolgálat a testvérem, de hiszem, hogy a szeretet, az odaadó ápolás ügyvezetője. - Eddig általam soha, egyetlen megyében nem tapasztalt lelkesedés­sel rendelkező szakember- gárda fogott össze Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az eddig hiányzó, ugyanakkor nagyon sokak áltaí megfo­galmazott, szükséges ellátási forma, az otthoni hospice el­látás beindítása érdekében. és az élni akarása gyógyító erejű, s látjuk, hogyan javul folyamatosan az állapota. Február óta Katika szinte mindennap eljön Évához, türelemmel, emberséggel és nagy szakértelemmel látja el őt, tehermentesít minket, s közben figyel ránk is. Min­dent meg tudunk beszélni, ha baj van, akár éjjel is hívhatom Katikát, ez végtelenül meg­nyugtató - magyarázza a 65 éves Marika. Három éve állandóan a húga mellett van, és ez így is marad, a reményt soha nem adja fel. A Mónika-M Otthonápolási és Hospice Szolgálatnál a Sza­bolcs megyei betegellátáshoz 4 elismert szakorvos, 17 nagy szakmai tudással, tapaszta­lattal rendelkező szakápoló, 2 gyógytornász, 1 dietetikus, 4 szociális munkás, 2 men­tálhigiénés végzettségű mun­katárs áll rendelkezésre, akik vállalták azt is, hogy akár 30-50 kilométert is utaznak a beteg érdekében. Komoly csapatmunka Molnárné Kiss Katalin azt mondja: a hospice ellátás csapatmunka, minden az or­vosi utasításnak megfelelően történik. A team tagjai folya­matosan tartják egymással a kapcsolatot, annak érdeké­ben, hogy a beteg állapotvál­tozása esetén azonnal a leg­megfelelőbb segítséget tudják nyújtani.- Ha sikerül javulást elér­ni, ha csökken a fájdalom, ha a beteg képes lesz újra be­szélni, felülni, önállóan olyan feladatot elvégezni, amire ko­rábban képtelen volt... ezek azok az apró örömök, ame­lyek erőt adnak nekünk és a családtagoknak is - sorolja több évtizedes ápolói tapasz­talattal Katika. Tudja, fizikai­lag és lelküeg is többet kíván ez a munka, és nem ér véget a munkaidő, de ő és munkatár­sai is vállalták, mert a méltó­ság az egész élettel függ ösz- sze, a születéstől az elmúlás pillanatáig. km-bm Részt veszünk egy folyamat­ban, aminek tudjuk, mi lesz a vége. MOLNÁRNÉ KISS KATALIN Példátlan összefogással Mit szól a szeszélyes időjáráshoz? HÁGEN TIBOR Mindent MOLNÁR JÁNOSNÉ: Eh- BENCS ANDRÁSNÉ: elvert a légeső. hez Igazitok mindent. Borús a kedvem Is. MAGYARNÉ ANDREA: SZÁSZ ISTVÁN: Nagy SISKA BÁLINT: így Is, Nehéz Így tervezni. kárt okozott az Időjárás, úgy is focizok... Hágen Tibor szomorúan pana­szolta, hogy pár hete a babot, borsót és az újhagymát is elver­te kiskertjében a jégeső. - Egy hete vetettem újra mindent. Attól tartok, a kiszámíthatat­lan időjárás okozhat még meg­lepetéseket. Molnár Jánosné szívesen mozdul ki otthonról, hétvégén egy főzőversenyen járt. - Kénytelen vagyok az idő­járáshoz igazítani a program­jaimat, főként egészségügyi okokból. A melegfront leviszi, a hirtelen lehűlés felviszi a vérnyomásom. Bencs Andrásné számára sok problémát oko­zott a szélsőséges és szeszélyes időjárás. - Ha borús az idő, bo­rús a közérzetem is. A sok eső, az erős szél megnehezíti a kerti munkákat. Magyarné Pristyák Andrea ha teheti, a szabadban tölti idejét 15 hónapos lányá­val, Mirával. - Imádjuk az állat- parkot, a sóstói sétákat, de ez csak jó időben lehetséges. Ne­héz úgy tervezni, hogy egyik percben süt a nap, a másikban már zuhog az eső! Szász István szántóföldi kultúrnövényeket vet. - Jelentős kárt okozott az időjárás a búzában, a kuko­ricában és a napraforgóban. Nekem a munkám a hobbim, amíg örömömet lelem benne, és látom a „gyümölcsét”, nem csüggedek! Siska Bálint jó idő­ben a focit és a biciklizést vá­lasztja barátaival, esős, hideg időben inkább a számítógép előtt ülve rúgja a bőrt... km-pi Kelet kvíz Itt született 1892-ben Gräser Ferenc első világháborús hős, pilóta. a)Nyírmadán b) Sonkádon cJKocsordon d)Tiszalökön A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. A Himnusz születésének a helyén ünnepeltek szatmárcseke. A megyei közgyűlés emléknapjának méltó helyszíne volt az idén Szatmárcseke, miként pénte­ken Szabolcs község is a híres zsinat 920 éves évfordulója alkalmából.- Államalapításról, megye­alapításról és törvénykezésről emlékezünk ilyenkor, hiszen az első törvénykönyveink egyike Szent László nevéhez fűződik. Nem feledkezünk meg e napon díjazottjaink, kitüntetettjeink köszönté­séről, elismeréséről sem, akik sokat tettek a megyéért. Szatmárcseke, a Himnusz születésének helye olyan tör­ténelmi közeg, amely még emelkedettebbé tette az em­léknapot - mondta el lapunk­nak Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke. km Kitüntetettek A megye fejlődése érdekében kifejtett tevékenységéért „Pro Comitatu” dijat kapott dr. Fazekas János megyei főjegyző és dr. Vágvölgyi Sándor, a Nyíregyházi Főiskola Agrártudományi Tanszéke tanszékvezetője. ________ Megyénkből elszármazottként kifejtett országos jelentőségű tevékenysége elismeréseként „Kozma Pál" kitüntető dijat kapott prof. dr. Pucsok József nyugalmazott egyetemi tanár ______ A határon túl élő magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként „Gaál Lajos” kitüntető dijat kapott Madarasi János zsaroiyáni kereskedő­boltvezető __________________ A megye gazdasági életének fejleszté­séért „Lónyay Menyhért” dijat kapott ifl. dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke. Ifi. dr. Béres Józsefnek Seszták Oszkár adta át a díjat A megye agrárgazdálkodásának fejlesz­téséért „Westsik Vilmos” dijat kapott posztumusz Veisz János, a Lippai János szakközépiskola volt tanára. ______ A megyei oktatás-nevelés területén kifejtett tevékenysége elismeréseként „Kiss Áron” kitüntető díjat kapott Vargáné Fábián Mária, a fehérgyarmati Deák Ferenc Gimnázium tanára. _____ A megye kulturális életében kifejtett tevékenysége elismeréseként „Kölcsey Ferenc” kitüntető dijat kapott dr. Karádi Zsolt, a Nyíregyházi Főiskola intézet­igazgató-helyettese. ____________ A megye közigazgatásában kifejtett tevékenysége elismeréseként „Kállay András" kitüntető dijat kapott Kovács Lajosné, a Záhonyi Járási Hivatal hivatalvezetője. _______________ Á megye egészségügyében kifejtett tevékenysége elismeréseként „Korányi Frigyes” dijat kapott dr. Telkes László, a Szatmár-Beregi Kórházak Mátészalkai Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya megbízott osztályvezető főorvosa. A megyei gyermekvédelem és a szociális ellátás területén kifejtett tevékenysége elismeréseként „Újlaky István” dijat kapott Avacz Mária, a Beregi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás családgondozója. ______________ A megye ifjúsági és sportéletében kifejtett tevékenysége elismeréseként „Kovács József” díjat kapott Szűcs Béláné Varga Éva, a fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde tanára. Nézőpont KISS László Zarándoklat Pestre Apám örökösen Pestre járt ügyet intézni, hivatalból, mert csak ott és úgy lehetett. Mi lógtunk rajta mindig, hogy hozzon ezt-azt, ami itt a szeles északi vidéken nem volt elérhető. Ha elvitt magával, az kész expedíció volt a régi hármason, négy órácska oda se. Aztán egyetemen láttam egy tanulmányt, amelyet sze­retett volna az akkori hatalom elsüllyeszteni, amennyire lehetett. A kutatás és a rá épülő terv arról szólt, hogy vajon Magyarországon milyen lesz, milyen lehet a település- hálózat. Kevésbé elegánsan: arról mondott ítéletet, hogy melyik település képes körzetközponttá válni, mennyire, és melyek azok, amelyek alárendelt szerepet játszva nem fognak fejlődni. Mindez nem nagyon vágott össze a „hiva­talos térképpel” és elképze­lésekkel, valamint vérig sér­tette azokat a politikusokat, akik fejlődéssel hitegették városuk népét. Azt nem tudom, hogy vajh, a főváros szerepe hogyan fes­tett benne, ez akkor nem tűnt annyira lényegesnek. Ma pe­dig azt látjuk, hogy a főváros már olyan munkaerő-piaci, kutatási, gazdasági, politikai koncentrációt és méretet képvisel, amely mint a telhetetlen gömböc felfal mindent egy kicsi országban. Nézzük a felsőoktatást! Látszik, hogy a nagy egyetemi córeszből a vidéki főiskolák, egyetemek kapják a legkeményebb adagot - sokukat az abszolút bukás fenyegeti. De ha megnézzük a különféle közbeszerzéses pályázatok sorát, ott is azt láthatjuk, hogy a fővárosi cégek nyomulnak, itt, helyben maximum alvállalkozói szerep juthat. De ha beszélgetünk cégvezetőkkel, el is mondják, aki nincs ott a húsosfazék körül, nehezen jut egy falathoz is. Minderre jócskán rátesz, hogy az állami központosítás most erőteljesen lendületben van, gondoljunk csak az iskolák helyzetére, ahol minden döntés egyetlen orszá­gos központ kezébe került. De a legújabb jelenség, hogy önkormányzati cégek vezetői posztjain, szakértői helyein is sűrűn látunk fővárosiakat. Na jó, időnként néhai váró- . siakról van szó, de lényegi kötődésről a szülőhellyel már nem beszélhetünk. A képzett fiatalok java természetszerű­en elmegy - ismeretségi körömben az egyetemen végzet­tek többsége már Pesten van, mert eleve úgy mentek oda tanulni, hogy ott is maradjanak. Kevés vidéki város képes ellensúlyt képezni. Csak azok, ahol vagy az ipar - Győr -, vagy a kutatásra épülő tudásipar - Debrecen - elég értelmiségit, magasan képzett munka­erőt tud ott tartani vagy vonzani. Van, aki szerint ez így természetes, és ez ellen csak az utazási időket összezsugo­rító, ebben az egyébként maroknyi méretű országban min­dent közeibe hozó gyorsvasúti hálózat segíthetne - max. ötven percre taksálva egy Pest-Miskolc vagy Pest-Szeged távolságot. Egyelőre ott tartunk, hogy az InterCity-k is csak döcögnek a rossz pályákon, nem beszélve a finoman szólva kissé gyakran előforduló késésekről. Minderre jócskán rá­tesz, hogy az állami központosítás most erőteljesen lendület­ben van. Ma már nem az apáink, hanem mi járunk Pestre. Sokkal gyorsabban, kényelmesebben, de járunk. Mert ügyet továbbra is csak ott lehet... Banán, narancs van dögivei már mindenütt, nincs mit hozni igazán. Csak befolyást, információt, lehetőséget, munkát. laszlo.kissiainform.hu » A gyerekeké volt a főszerep Május utolsó vasárnapja a gyerekeké - ebből az alkalomból a kálmánházi önkormányzat és az óvoda is számos programot szervezett a kicsiknek. fotó: nádassyné barta Mónika

Next

/
Thumbnails
Contents