Kelet Magyarország, 2013. május (70. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-25 / 120. szám
2013. MÁJUS 25., SZOMBAT KELET MAGVAHORS2ÁO Pálffy Ilona (balra) és Áder János fotó: mti Pálffy Ilonát nevezték ki elnöknek Budapest. Pálffy Ilonát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt jogi és koordinációért felelős helyettes államtitkárát nevezi ki a Nemzeti Választási Iroda elnökévé pénteki hatály- lyal Áder János köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára. Az Országos Választási Bizottság titkársági feladatait is ellátó választási iroda vezetőjét kilenc évre nevezi ki az államfő. mti Az utóbbi időben évi 2-3 százalékkal csökken az egy főre számított tejfogyasztás Magyarországon, míg öt éve egy ember 170 liter körüli meny- nyiséget fogyasztott, addig ez a múlt évben 155 liter volt. A fogyasztás visszaesése egyértelműen a vásárlóerő visz- szaesésével magyarázható - mondta Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács igazgatója. megkommunikációról szóló törvény szerinti támogatás, valamint televíziós, vásárlás. Nem minősül reklámnak a politikai reklám, illetve a társadalmi célú reklám. A reklámközlők - a tervezet szerint - az idén július 20-áig kötelesek megállapítani és bevallani a reklámadót, továbbá két egyenlő részletben, 2013. augusztus 20-áig, illetve 2013. november 20-áig kötelesek azt megfizetni. A későbbiekben a reklámközlőknek május végéig kell az adót bevallaniuk, és július, illetve október 20-áig két részben kell megfizetniük az adóelőleget. Orbán Viktor miniszterelnök szerda este Brüsszelben újságíróknak azt mondta: szerinte a túlzottdeficit-eljá- rás alóli biztos kikerülés érdekében a költségvetési zárolások mellett „meg kell lépni”, hogy az egyszeri kiadásokat egyszeri bevételekkel kell megoldani, továbbá „bizonyos adófajtákat” meg kell emelni. Szerdán tárgyalják Akkor a kormányfő úgy fogalmazott: „ha minden igaz, mire hazaérek, már kézhez kapom az adóemelésekre vonatkozó törvényt is, amely a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené”. A Fidesz-frakció egyetért azzal a kormányzati törekvéssel, hogy az uniós terhek csökkentése érdekében a milliárdos reklámbevételű vállalatoktól hozzájárulást kérjenek - közölte Rogán Antal újságírói kérdésre, megjegyezve, hogy a reklámadó a május 29-ei, szerdai kormányülés napirendjén szerepel majd. Hozzátette, minden érdemi érvet meg kell fontolni, amikor a törvényjavaslat a parlament elé kerül. Az MSZP szerint a reklámadó bevezetése tönkreteheti a médiapiac egyes szereplőit, ráadásul végső soron, mint a többi különadót, ezt is az embereknek kellene megfizetniük. MTI © http://www.szon.hu S Beszámolók .További írásaink a hazai és nemzetközi közélet történéseiről. Reklámadót tervez a kormány Reklámnak minősül a gazdasági reklám. Nem minősül reklámnak például a politikai hirdetés. BUDAPEST. A reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát tette közzé pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kormányportálon. A tárca közlése szerint a kabinet a törvényjavaslat végleges szövegéről a soron következő kormányülésen dönt. Ezután nyújtják be az előterjesztést az Országgyűlésnek. Az NGM hangsúlyozta: a közzétett ösz- szegző javaslat csak az intézkedés lényegi elemeit tartalmazza. Sávosan emelkedő adó A nemzetgazdasági tárca szerint az adóintézkedést az EU túlzottdeficit-eljárása alóli kikerülés, illetve az arányos közteherviselés indokolja. A munkapéldány szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklám-közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Adóköteles lenne a külföldi illetőségű szervezetek belföldi fióktelep útján végzett reklámközzétételi tevékenysége is. Az adó mértéke sávosan emelkedik, az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, 1-5 milliárd forint között részre l százalék, 5-10 milliárd forint közötti részre 10 százalék, az ezt meghaladó részre 20 százalék. Reklámnak minősül a reklámtörvény szerinti gazdasági reklám, illetve a médiaszolgáltatásokról és a töAz új adó a médiapiacot érinti (Illusztráció) FOTÓ: INTERNET Digitalizálják az ügyeket Pinter: időben sikerült elhárítani a fenyegetéseket. BUDAPEST. Olyan politikai csoportosulás, vagy ellenséges támadás, amely Magyar- ország nemzetbiztonságát hosszú távon, vagy nagy mértékben veszélyeztetné teljes egészében nem tudott kialakulni, azokat időben sikerült elhárítani - mondta Pintér Sándor belügyminiszter pénteken az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtti éves meghallgatásán. A miniszter közölte: a tárcát érintő szervezeti átalakítások lényegében az idén befejeződnek, és a jövőben teljes egészében a gyakorlati munkára fordítják a figyelmet. Beszámolt arról is, hogy idén kísérleti, majd jövőre általános üzemmódban is elindul az egységes 112-es segélyhívószám, továbbá digitalizálják az ügyeket. A tervek szerint a digitális rendszert már ősztől használni is tudják, amely a korábbi ügyek gyorsabb felderítését segíti majd. mti AKlik kifizeti a juttatásokat BUDAPEST. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) egy összegben kifizeti a pedagógusoknak az oktatási intézmények állami fenntartásba vételét megelőzően megállapított, béren kívüli juttatások időarányos részét, amit egy összegben utalna át a 2013. január 1. és augusztus 31. közötti időszakra. MTI Devizaárfolyam (2013.05.24.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 290,33-1,75 USA dollár 223,69-1,83 Svájci frank 231,83-2,59 Angol font 338,13-3,26 Román lej 66,60-0,37 Ukrán hrivnya 27,47-0,34 Horvát kuna 38,36-0,19 Lengyel zloty 69,04-0,48 ■j gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Pénztármutyit sejt az MSZP BUDAPEST. Az MSZP szerint a kormány a „pénztár- gépmutyival” folytatja a „trafikmuyit”, a Fidesz erre válaszul úgy fogalmazott: a szocialisták pénztárgépe Portik Tamáshoz volt bekötve. Török Zsolt, az MSZP szóvivője közleményében azt írta, „a Nemzeti Együttmutyizás Rendszere” újabb fordulóhoz érkezett azzal, hogy a trafikosoknak új pénztárgépekre lesz szükségük. A szóvivő szerint- alig néhány cég fogja forgalmazni az engedélyezett gépeket. MTI ■ Tiltakozás A Közgép korrupciós tevékenysége miatt tiltakoztak a csepeli bíróság épülete előtt pénteken a Párbeszéd Magyarországért politikusai és aktivistái, akik ellen rágalmazási pert indított a cég a tavaly nyári LMP-s demonstráció miatt. fotó: mti Vendégsorok Czomba Csaba Európai bérünk avagy a magyar bér Európában A rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized alatt nem sikerült felzárkóztatni a magyar béreket a nyugati színvonalra. Elérhető-e valamikor a magyar munkavállalók szemszögéből tekintve az álom kategóriába tartozó nyugati bér? Szinte naponta folyik a bérharc a munkaadók és munkavállalók és munkaadók között. A magyar béreknek a nyugat-európaihoz viszonyított lényegesen alacsonyabb színvonala kormányokon átívelő probléma. Az utóbbi években pedig már lemaradtunk a környező, hasonló fejlettségű és hasonló problémákkal küzdő országokhoz képest is (Csehország, Lengyelország). Az egyik fő gond, hogy túl magasak az elvonások: 2013- ban (kedvezmények nélkül) 100 ezer forint havi bruttó bér munkáltatói költsége 128 500 forint, míg a munkavállaló havi nettó bére 65 500 forint. Vagyis a teljes közteher 63 ezer forint. Hiába alacsony tehát az egységes szja-kulcs (16 százalék), ha az összes elvonás ilyen magas. Magyarországon ma magasak a béreket terhelő közterhek, mert kevés a foglalkoztatott és jellemzően alacsonyak a bérek. A magas közteher pedig önmagában is hátráltatja a bérnövekedést. Ezen mindenképpen változtatni kellene, azaz a munkához kapcsolódó terheket radikálisan mérsékelni kell(ene)! Az adóék mérséklését egyébként az OECD is évek óta sürgeti Magyarországon! A közterhek mérséklését az államháztartás és a költségvetés hiánya, illetve a kitűzött hiánycél nem engedi meg. Gyakorlatilag a teljes magyar gazdaság jövőjét (növekedése segítését, dinamizálását) feláldozták a költségvetési egyensúly oltárán. Ez tipikus technokrata döntés, amikor a számokon, az EU elvárásain kívül semmi más nem tűnik fontosnak. A foglalkoztatást terhelő adók csökkentésére nincs lehetőség, amikor a majdnem üres egészségügyi és nyugdíjkassza feltöltése van napirenden. Ennek pedig nincs más forrása, mint vállalkozói és munka- vállalói befizetések. Túlélés mellett lehetetlen a bérfelzárkózás. A magyar gazdaság tartósan negatív tartományban teljesít. Nincs bővülés (nincs beruházás), nincs fejlődés, nincs hitelezés, a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató hazai kkv-szektor tartalékait éli fel, kivérzett, tőkeszegény és hitehagyott, nincs jövőképe. Az adók száma nőtt, az elvonás szintje emelkedett, az adminisztrációs terhek nyomasztóak. A VOSZ a jelenlegi stagnáló gazdasági helyzetben nem támogat semmilyen konkrét számhoz köthető bérfejlesztést, ennek feltétele a gazdasági fejlődés beindulása! Nemzetgazdasági szinten és vállalati szinten is meg kellene valósítani a teljesítményfüggő bérezést. Mert a bér elsősorban munkapiaci kategória, s csak másodsorban lehet szempont a szociális megközelítés. A minimálbér sem válhat szociális juttatássá, azaz teljesítmény kell hozzá, és adózni kell utána! A közmunka pedig egyáltalán nem megoldás, a kormánynak minden erővel a munkanélküliség csökkentésén kellene fáradoznia termelő beruházások létrehozásával! A minimálbér is töredéke a nyugatinak, ennek oka többek között, hogy a gazdaság - benne a munkaadók/vállalkozások és (együtt) a magyar dolgozók - nem elég termelékenyek és alacsony a tevékenységek hozzáadott érték tartalma. Ezen túl a profitszférának el kell tartania a túlduzzasztott és drága, nem hatékonyan működő állami és önkormányzati apparátust! Mi lehet a megoldás? Egy válság kellős közepén csak a természetes evolúciós folyamatoknak van jövője. A gazdaság (és az államigazgatás) strukturális váltása, gazdaságpolitikai irányváltás, komplex növekedési program, egy korszerű adó- és járulékreformmal együtt eredményezhet felzárkózást. Az átgondolt, hosszú távú bérstratégia pedig nem függetleníthető az alkalmazott nyugdíjrendszertől, vagy a szociális elosztó rendszerektől - de ehhez is kedvező klíma, jól működő gazdaság kell. Hosszú évek stabil fejlődése, kiszámítható és eredményes gazdaságpolitikája hozhat értékelhető előrelépést a béreknél. Addig marad évről évre a gyötrelmes, vállalati-, ágazati és országos béralku, néhány százalék béremelésért. Belátható időn belül nem lesz felzárkózás. De tenni kell érte, célratörően, rendszerszerűen és szakszerűen és persze rendezett munkaügyi kapcsolatok keretében, a fekete- gazdaság teljes felszámolásával, a vállalkozók/vállalkozá- sok piaci áron történő munkavégzésének biztosításával. A jelenlegi helyzetben belátható időn belül nem tudnak „felkapaszkodni” a magyar bérek. A napi bérviták helyett inkább a beruházások ösztönzését, a bankadók nagyságát, az offenzív exportpolitikát, a gazdasági diplomáciát, a nagy elosztó rendszerek racionalitását kellene vizsgálni. Ha ezen az összevetések szaldója pozitív, csak akkor van értelme és lehet osztozkodni a munkaadóknak és munka- vállalóknak a megtermelt profiton. (szerzőnk a VOSZ társelnöke, megyei elnök) Nemzetgazdasági szinten és vállalati szinten is meg kellene valósítani a teljesítményfüggő bérezést.
