Kelet Magyarország, 2013. május (70. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-16 / 113. szám
4 2013. május Szolgáltatások a kereskedelmi és iparkamarában Elérhetőség Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. www.szabkam.hu központi telefonszám: 42/311-544; fax: 42/311-545; 42/311-750; info@szabkam.hu titkárság: 42/416-074 Ügyfélfogadási rend: Hétfőtől csütörtökig: 8.00-11.00; 12.30-16.00, péntek: 8.00-11.00 Regisztráció, nyilvántartásba vétel Tel: 42/311-544; kamreg@szabkam.hu Építésttgyi regisztráció Tel: 42/311-544 Gazdasági tanácsadás Kedd 9.00-12.00 óra II. emelet 203. Képzési tanácsadás Tanulószerződések, gyakorlati képzőhelyek, szakmai tanulmányi versenyek, szintvizsgák, vizsgadelegálás, MFKB, pályaorientációs tanácsadás, mesterképzés Tel: 42/421-424 Jogi tanácsadás Előzetes bejelentkezés alapján, ügyfélszolgálati időben 42/420-180 Külkereskedelmi tanácsadás, okmányhitelesítés 42/311-544 Békéltető Testület ügyfélfogadási időben 42/420-180 Üzlet a hálón, pályázatfigyelő rendszer tanácsadás 42/312-758 Széchenyi Kártya Program Előzetes bejelentkezés alapján ügyfélszolgálati időben 42/312-741 Pénzügyi Tanácsadó Iroda Egy éve működik a Kamara épületében fogyasztók részére pénzügyi tanácsadó iroda. A Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózatot a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) hozta létre közbeszerzési eljárás keretében, 11 megye- székhelyen működik jelenlegi formájában 2012 áprilisától. A létrehozás célja az volt, hogy vidéken is kiteljesedjen a pénzügyi fogyasztóvédelem, legyen olyan szakértő, független, ingyenes tanácsadás, amelyet bárki felkereshet ilyen jellegű kérdéssel, panasszal. Az elmúlt egy év alatt több mint 600 ügyfélmegkeresés érkezett az irodába. A megkeresések több mint 80%-a (kb. 500 megkeresés) a pénzpiaci szektorral kapcsolatos, tehát különböző típusú hitelekkel (főleg lakáshitel, gépjárműhitel, szabad felhasználású hitelek és hitelkártyák), illetve bankbetétekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekről, panaszokról van szó. Nem csak konkrét problémákkal, vitás ügyekkel fordulnak hozzánk ügyfelek, gyakran előfordul, hogy érdeklődnek (pl. szerződéskötés előtt, vagy sajtóból szerzett értesüléseiket szeretnék pontosítani). A tanácsadás ingyenes, és az ügyfeleknek erre irányuló kérés esetén sem ajánlunk konkrét szolgáltatásokat, ugyanakkor rendelkezésünkre állnak olyan ismeretek, alkalmazások, amelyek segítségével meg tudjuk könnyíteni az ügyfél döntését, és segítünk elkerülni azokat a szerződéskötéseket, amelyekből később problémák adódhatnak (pl. nem az ügyfél igényeinek leginkább megfelelő biztosítások, hitelek, befektetések). Jelentős érdeklődés mutatkozik az állami adóssegítő intézkedések iránt (árfolyamgát, Eszközkezelő). Ezekben az esetekben segítünk megvizsgálni a jogosultsági feltételeknek való megfelelést, illetve szükség szerint nyomtatványok kitöltésében is segédkezünk. Ha azt tapasztaljuk, hogy az ügyféllel szemben nem a jogszabályokban foglaltak szerint jártak el, segítünk az igényérvényesítésben. A biztosítási szektorral kapcsolatos megkeresések az összes ügyfélszám 16%-át teszik ki. Ezek között leggyakrabban KGFB-vel és lakásbiztosítással kapcsolatosak a panaszok. A KGFB szabályaiban az utóbbi években jelentős változások történtek, ezek megértéséhez és a biztosítóváltáshoz is tudunk segítséget nyújtani. Az ügyintézés legtöbbször úgy történik, hogy első körben segítünk az ügyfélnek abban, hogy egy jól elkészített panaszbeadványban fordulhasson a pénzügyi intézményhez. Ez minden eljárás megindításának előfeltétele. Ha ez a lépés nem hozza meg a kívánt eredményt, és a tanácsadó szakmai véleménye alapján is indokolt, segítünk az igényérvényesítés következő lépcsőfokán: beadványt fogalmazunk a PSZÁF-hez, vagy elkészítjük az ügyfél számára a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindító kérelmet. Képviseletet nem vállalunk. A fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleink számára igyekszünk komplex tanácsokkal szolgálni, így a behajtással, végrehajtással kapcsolatos kérdésekben is tudunk hasznos tanácsokat adni. Jelenleg fut a Felügyelet kampánya a bankváltással kapcsolatban, ehhez is tudunk segítséget nyújtani az ügyfeleknek. Kiadja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. sz. Tel.: 42/311-544, fax: 42/311-750 e-mail: info@szabkam.hú, Szerkesztő: Mészáros Éva Nyomdai munkálatok és terjesztés: Inform Média Kft. 4031 Debrecen, Balmazújváros út 11. Tel.: 52/526-626, fax: 52/412-940 ISSN-szám: 1589-4819 Békéltető testület A Békéltető Testület elé kerülő ügyek leggyakrabban a hibás teljesítés, szavatosság fogalomkörébe tartozó problémák miatt keletkeznek. Ezek olyan jogi fogalmak, amelyeket nem, vagy nem eléggé ismernek a fogyasztók és sajnos az is előfordul, hogy a bepanaszolt vállalkozás sem vagy rosszul ismeri a törvényi szabályozást. A Testület feladata körébe tartozik, hogy eljárása során a feleket, az úgynevezett anyagi jogokról is tájékoztassa, így most ezen írásomban a fenti jogi fogalmakat és kapcsolódó szabályozást járom körbe, a teljesség igénye nélkül. írásomhoz felhasználom a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) 1/2012. (VI. 21.) PK (Polgári Kollégiuma) vélemény a hibás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről. Előre kell bocsátanom, ha bármit vásárolunk, rendelünk, szolgáltatást igénybe veszünk, ez mind fogyasztói szerződésnek minősül, nem kell írásba foglalt szerződésre gondolni. A fogyasztói szerződést a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Visszterhes szerződés alapján, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, hibás teljesítésről beszélünk. Ha a szervizben megjavított mobiltelefon továbbra sem működik megfelelően a szerviz hibásan teljesített, vagy a megvásárolt cipő talpa háromszori felvétel után leválik, akkor is hibás teljesítésről van szó. A vonatkozó szabályozás szerint a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal aminőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét (Polgári Törvény- könyv 277. § (1) bekezdés). A hibás teljesítés megítélése során ezért - a felek eltérő megállapodásának hiányában - elsősorban az általános követelményéből kell kiindulni: hibás a szolgáltatás, ha bármely okból nem alkalmas a rendeltetésének megfelelő felhasználásra, vagy nem rendelkezik az ilyen szolgáltatások szokásos, a jogosult által elvárható minőségével. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. (Polgári Törvénykönyv 305/A. § (2) bekezdés). Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást, kicserélést kérhet, azonban ha ezekre nincs joga, vagy a kötelezett ezeket nem vállalta, vagy nem tud ennek eleget tenni, akkor a jogosult elállhat a szerződéstől és kérheti a vételár visszafizetését. (Polgári Törvénykönyv 306. § (1) bekezdés a. - b) pont). Ezek a szavatossági jogok. A Ptk. 306. §-a a szavatossági jogokat ún. kétlépcsős rendszerbe foglaltan határozza meg. Ennek keretében a jogosult hibás teljesítés esetén ötféle szavatossági jogot érvényesíthet: kijavítást, illetőleg kicserélést kérhet, a kijavítási költség megfizetését követelheti, vagy árleszállítást igényelhet, illetve elállhat a szerződéstől. A szavatosságijogok közül a jogosult a választása szerint elsősorban a hibás teljesítés természetbeni orvoslását jelentő kijavításra vagy kicserélésre tarthat igényt (ún. első lépcsőbe tartozó jogok), kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatosságijog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. A további, az ún. második lépcsőbe tartozó szavatossági jogokat a jogosult meghatározott feltételek fennállása esetében választhatja. Ennek megfelelően akkor igényelhet megfelelő árleszállítást, illetve akkor állhat el a szerződéstől, ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni. A kijavítási költség megfizetését pedig a jogosult akkor kérheti, ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el. Az ún. második lépcsőbe tartozó szavatossági jogok érvényesítésének nem szükségképpeni előfeltétele az, hogy a jogosult előzetesen eredménytelenül felhívja a kötelezettet a dolog kijavítására vagy kicserélésére. Ha a kötelezett magának a hibás teljesítésnek a tényét is vitatja, ez általában - külön felhívás hiányában is - azt jelenti, hogy a kijavítást, kicserélést sem vállalja. Nincs akadálya ezért annak, hogy a jogosult ilyen esetben - a kötelezett előzetes felhívása nélkül is - az ún. második lépcsőbe tartozó szavatossági jogot érvényesítsen. Az elsődlegesen választható szavatossági jogok egyike a kijavítás. A kötelezett a kijavítási kötelezettségét akkor teljesíti, ha a dolgot olyan állapotba hozza, hogy az a javítás után megfelel a törvényes és a szerződéses kellékeknek. Előfordulhat azonban, hogy a dologban a javítás elvégzése után is fennmarad olyan hiba, amely a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát, az élettartamát, vagy az értékét csökkenti, illetve hátrányosan befolyásolja a küllemét, az esztétikai hatását. Ha a jogosult a szolgáltatáshoz ilyenkor is ragaszkodik, nincs akadálya annak, hogy a kijavításon felül árleszállításra is igényt tartson. A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti értékegyensúly ebben a kivételes esetben csak két szavatossági jog együttes gyakorlásával állítható helyre. Különösen vállalkozási (építési) szerződések hibás teljesítése esetében az is előfordulhat, hogy az elkészült műnek számos olyan hibája van, amelyek közül egyes hibák javíthatóak, más hibák pedig gazdaságosan nem javíthatóak, illetve esztétikai jellegűek. Ilyenkor sincs akadálya annak, hogy ajogo- sult, ha a választott igény érvényesítésének meghatározott feltételei egyébként fennállnak, a javítható hibák miatt kijavítást kérjen vagy kijavítási költség- igényt érvényesítsen, a többi hiba miatt pedig árleszállítást igényeljen. A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis. Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. (Ptk. 309. § (l)-(2)) A Békéltető Testület működését a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatja. Görömbeiné dr. Balmaz Katalin _ elnök A vegyi anyagok megfelelő kezelése REACH és CLP rendelet: gyártók és forgalmazók kötelezettségei kémiai biztonságunk érdekében. A 2007. június 1-jén hatályba lépett, az Európai Unió új kémiai biztonsági politikáját megvalósító ún. REACH rendelet a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását igen szigorúan szabályozza. Elsődleges célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása a versenyképesség és az innováció javítása mellett. A másik alapvető rendelet, az ún. CLP rendelet a veszélyes vegyi anyagok osztályozásával, címkézésével és csomagolásával kapcsolatban állapít meg kötelezettségeket. Ez a jogszabály a biztonságos használat és az esetlegesen bekövetkező expozíciók káros hatásainak minimalizálása érdekében született meg, és 2009. január 20-án lépett hatályba. A rendelkezések közös eleme, hogy kimondja: az ipar felelős azért, hogy az általuk gyártott, importált, forgalmazott anyagok ne tehessenek kárt az emberi egészségben, a környezetben, a felhasználóval közölt információnak alkalmasnak kell lennie az adott anyag vagy keverék veszélyességének megítélésére és a fel- használásával járó kockázatok becslésére. Ennek érdekében az iparra számos kötelezettség hárul, ami jelentős anyagi ráfordítással is járó többletfeladatot ró a vállalkozásokra. . A REACH szabályozás elemei közül az egyik legfontosabb a regisztrációs kötelezettség. 2008. június 1. óta minden olyan gyártónak és importőrnek, amelyik legalább évi 1 tonna mennyiségben gyárt, vagy az EU-n kívülről importál vegyi anyagot, azt regisztrálnia kell az Európai Vegyianyag-ügynökség- nél (ECHA). Az előzetes regisztrációval rendelkező vállalatoknak első lépcsőben az évi 1000 tonna feletti mennyiségben gyártott/importált és a mutagén, rákkeltő és a szaporodást károsító anyagokat kellett nyilvántartásba vetetni, 2010. december 1-jéig. A következő határidő 2013. május 31-én jár le, eddig kell regisztrálni az évi 100 és 1000 tonna közötti meny- nyiségben gyártott és importált anyagokat. A harmadik és egyben utolsó előírt dátum 2018. május 31. lesz, ameddig minden évi 1 tonna feletti mennyiségben gyártott/importált anyagot nyilvántartásba kell venni. Újonnan kezdett gyár- tás/importálás esetén, ha az éves menynyiség eléri az 1 tonnát, azonnal regisztrálni kell, kivéve, ha az éves mennyiség 100 tonna alatt marad. Ebben az esetben ugyanis még van lehetőség ingyenes, ún. kései előregisztrációt benyújtani. A CLP rendelet az eddigi osztályozási, címkézési és csomagolási kötelezettségeket meghatározó jogszabályok helyébe lépett, sok esetben a feltételeket is szigorítva. Ennek megfelelően a cégeknek újra kell osztályozniuk, címkézniük és esetleg csomagolniuk anyagaikat, továbbá ezt az osztályozást be kell jelenteni az ECHA-nak. Az erre adott határidők már lejártak, így 2012. december 1-jétől veszélyes anyagok már kizárólag az új címkékkel (új figyelmeztető és óvintézkedésre vonatkozó mondatokkal, veszélyt jelző piktogramokkal, stb.) kerülhetnek forgalomba. A lakosság által is gyakran használt termékek (keverékek) esetén a kötelezettség 2015től jelentkezik majd. Az átállás folyamatos, az új címkékkel ellátott termékek bevezetése már elkezdődött. A vegyi anyagok egy speciális csoportját alkotják az ún. biocidok. Ezek az anyagok, készítmények kémiai vagy biológiai eredetűek és az élő szervezet ellen irányulnak. 23 terméktípusuk az élet szinte minden területét érintik, a fertőtlenítő szerektől a falazási segédanyagokon át a gerincesek elleni szerekig, ezért egységes, speciális szabályozásuk elengedhetetlen az elfogadható kockázatot jelentő felhasználás, a lakosság és a környezet kémiai biztonsága érdekében. 2012. október 8-án az Országgyűlés elfogadta az új Hulladéktörvényt. Az Európai Unió jogharmonizációs céljainak is eleget tevő törvényi szintű jogszabályi változás maga után vonta a végrehajtó rendeletek módosításának szükségességét. Ez utóbbiak közül több végrehajtó rendelet módosítása már megtörtént, számos rendelet módosítása folyamatban van. A törvényi változás amellett, hogy új fogalmakat emelt be a hulladékgazdálkodás területére, számos szervezeti és szabályozási változást is hozott. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézetben működő REACH Nemzeti Információs Szolgálat küldetése, hogy tájékoztassa a gyártókat, importőröket, továbbfelhasználókat és az egyéb érdekelt feleket a rendeletekből következő feladataikról és kötelezettségeikről. További információk: http://www.okbi.hu Építőipari regisztráció PLATO program A közelmúltban jelentős vállalkozói érdeklődés mellett zajlott az építőipari szakmai nap a kereskedelmi és iparkamarában, ahol a megyei építésfelügyeleti hatóság szakemberei adtak tájékoztatást a megváltozott jogszabályokról, az elektronikus építési naplóról, az építési folyamat résztvevőinek kötelezettségeiről. Az építőipari kivitelező vállalkozások csak akkor végezhetnek kivitelezői tevékenységet, ha regisztrációjukat kérték a kereskedelmi és iparkamara nyilvántartásában, és megfizették az egyszeri regisztrációs díjat. Ezen eljárás során nyilvántartási számot kapnak, melyet használniuk kell tevékenységük végzése során, a regisztráció meglétét az építésügyi ellenőrzések során hitelt érdemlő módon igazolni szükséges. A regisztráció online is megtehető, de a kereskedelmi és iparkamara ügyfélszolgálatán készséggel állnak a vállalkozások rendelkezésére. Az építőipari regisztráció nem azonos a kamarai regisztrációval, mely minden működő gazdálkodó szervezet kötelezettsége. Az építőipari fórum előadásai hozzáférhetőek: www.szabkam.hu. A közelmúltban 20 megyei Plato tag találkozott a Székesfehérváron működő Plato-csoport tagjaival. A szakmai eseményt megtisztelte részvételével Jo INDEKEAU a Belga Királyság Magyarországra akkreditált nagykövete és dr. Nagy Béla, flamand kereskedelmi tanácsos. A kétnapos szakmai programon üzleti találkozókra és tapasztalatcserére, valamint helyi üzemek meglátogatására is sor került. A program során megtekintették a BLC Kft.-t, megismerkedtek a Kántor Mechanika Kft. tevékenységével, a program részeként fogadta a résztvevőket Mór polgármestere is.
