Kelet Magyarország, 2013. április (70. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-08 / 81. szám

2013. ÁPRILIS 8.. HÉTFŐ KELET Háttér 3 Jutott megyénkbe is „lavina” Burgonyát szednek a közmunkások archIv fotó: ékn Negyedszer hirdették meg az Élelmiszerlavina elnevezésű programot. szakoly, tuzsér. A program keretében az országban hu­szonhét önkormányzat és civil szervezet kapott támogatást. A kezdeményezés lényege, hogy a Syngenta által felaján­lott több millió forint érté­kű vetőmagból a résztvevők helyben zöldségeket termel­nek, az előállított élelmiszert pedig odaadják a környéken élő hátrányos helyzetűeknek. Szakmai felügyelet Számos jótékonysági prog­rammal ellentétben az Élel­miszerlavina az egyszeri tá­mogatáson túl jóval többről szól: a támogatottak szakmai felügyelettel termelnek töb­bek között uborkát, burgo­nyát, paradicsomot, paprikát, káposztát, hagymát, így a föl­deken dolgozók megtanulják, hogyan termeljenek zöldsége­ket a saját kertjükben, s ezál­tal visszavezetik őket a mun­ka világába.- így adunk „hal helyett há­lót”, amely tulajdonképpen a program mottója is - mondta Cseh Balázs, a Magyar Élel­miszerbank Egyesület elnö­ke. - A helyben megtermelt egészséges élelmiszert pedig rászoruló családok, lakosok Száz csalá­don segít a prog­ram. SZŰCS GABRIELLA vagy szociális intézmények­ben élők kapják majd. A pályázatok nagy része széles körű helyi összefogás­ra épül: az önkormányzatok mellett több helyen részt vesznek a munkában a helyi polgárőr egyesületek, család- segítő szolgálatok, általános iskolák, civil szervezetek is. A mezőgazdasági szakmai fel­ügyeletet a helyi falugazdák, agronómusok és mezőgazda- sági vállalkozók biztosítják. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy települést (Biri, Bököny, Szakoly, Tuzsér) érintett a program. Megmunkálni a kertet Szakolyban a vetőmagokat közfoglalkoztatottak vetették el az önkormányzat szakem­bereinek felügyelete mellett.- Ezek a szakemberek fo­lyamatosan nyomon követik majd az érés folyamatát, a közösen megtermelt zöldsé­geket és gyümölcsöket pedig ki fogjuk osztani a lakosok körében, elsősorban olyanok közt, akik részt vettek magá­ban a termelésben is. Ennek köszönhetően várhatóan száz család jut majd élelmiszer­hez - tájékoztatta lapunkat Szűcs Gabriella polgármester, aki reméli, a program során az érintettek megismerik az egyes mezőgazdasági munka- folyamatokat, a növényvédő szerek alkalmazását, a külön­böző technológiákat. Ezáltal a program segítséget nyújt abban, hogy a háztartásoknál helyben megtermelt élelmi­szerek kerüljenek előtérbe, amit esetlegesen tovább lehet majd értékesíteni. A polgár- mester szerint Szakolyban a programban résztvevő köz­foglalkoztatottakat arra kí­vánják tanítani, hogy megéri a kertet megmunkálni, hogy ne maradjon hasznosítatlanul terület. A tuzséri önkormányzat is sikeresen pályázott. A prog­ram eredményes lebonyolí­tásában részt vesz a szociális központ, valamint a Tuzséri Református Egyházközség is. Dankó József polgármes­ter lapunk érdeklődésére elmondta: - Tuzsér falusi jellegének köszönhetően rendelkezik megművelhe­tő földdel, így a megfelelő anyagi háttérrel bíró lakosai körében korábban is jellem­ző volt, hogy kisebb-nagyobb „zöldséges-veteményes” ker­tet műveljenek - mondta a település vezetője. A program eredményeként további családok tanulhat­ják meg a föld sikeres meg­művelését, melyet felsőfokú környezetgazdálkodási agrár­mérnök végzettségű szakem­ber segít. KM-TG Az elmúlt 8 alkalommal 330 ezer önkéntes 50 ezer köbméternyi sze­metet gyűjtött össze. nyíregyháza. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kilencedik alka­lommal tartja meg hagyomá­nyos országos szemétgyűjtő akcióját április 22-én. A Föld Napja alkalmából szervezett eseményre ismét több tízezer ember jelentkezését várja a társaság. A rendezvény az el­múlt években az ország egyik legtöbb önkéntest megmoz­gató környezetvédelmi ese­ményévé nőtte ki magát. Fontos a szemléletváltozás- A Magyar Közút Nonprofit Zrt. egész évben végzett út menti szemétszállítási mun­káját sajnos minden évben szélmalomharc jellemzi, az illegális szemétlerakók nap Tavaly sok fiatal vett rész az akcióban mint nap szaporodnak. A tár­saság évente egy kisebb me­gyeszékhely éves kommunális hulladékánakmegfelelőmeny- nyiségű szemetet gyűjt össze az általa üzemeltetett utak mellől. Ebben a küzdelemben szeretne a cég szemléletvál­tozást elérni. Az eddigi akciók ARCHIV FOTÓ: KM sikerét mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy az elmúlt nyolc alkalommal mintegy 330 ezer önkéntes csaknem 50 ezer köbméternyi szemetet gyűjtött össze országszerte - közölte Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője. - Szemétgyűjtési akcióink célja, hogy a fiatalabb generációknak is természetes­sé váljon a környezet megóvá­sa. Az akcióval a társaság hoz­zá kíván járulni ahhoz, hogy az a több ezer - többségében - fiatal, aki részt vesz a szemét- gyűjtésben, később jobban odafigyeljen szűkebb és tá- gabb környezete megóvására. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. éppen ezért várta most is ön- kormányzatok, szervezetek, iskolák csatlakozását.- A társaság szemétgyűjtési akciója az ország egyik leg­több önkéntest megmozgató környezetvédelmi eseményé­vé nőtte ki magát. Ez reményt ad arra, hogy a következő generációk a mainál jobban megbecsüljék az utak környe­zetének állapotát. Aki egyszer részt vesz a szemét felszámo­lásában, az biztosan nem válik megrögzött szemetelővé. KM Ön szerint hatékony segítség az Élelmlszerlavbia-program? JENEY JÚLIA Akkor|Ó, ha nőm agy egyszeri segítségnyúltásról szól. HANUFER SÁNDO Saj­nálom, hogy csak négy talepOlést érint. KEREKES TAMÁS: Az Igazi szabolcsiakat nem kell a munkára tanítani. KECZKÓ JÁNOSN Re­mélem, nem hasztalan a fáradozás. HEGEDŰS JÁNOS: A helyben megtermelt zöldségnek van értéke. MAGYAR ANDRÁSNÉ: Kárba vész, ha nem lesz foganatja. Jeney Júlia szerint akkor jó, ha nem csak egy egyszeri se­gítségnyújtásról szól, hanem az érintett településen élők olyan tapasztalatokhoz jut­nak, amit a későbbiekben is hasznosíthatnak. - Ilyen a föld és a munka, a helyben megter­melt élelmiszerek becsülete. Hanufer Sándor azt sajnálja, hogy a megyében csak négy települést érint a program. - Jó a kezdeményezés, főleg akkor, ha a vetőmagok kiosz­tása után egyre többen fognak a saját kertjükben zöldségeket termeszteni. Én is falusi gye­rekként nőttem fel, tudom, milyen a termőföldeken dol­gozni. Kerekes Tamás szerint egy igazi szabolcsi embert nem kell a munkára megtanítani. - Ettől függetlenül nem haszon­talan az Elelmiszerlavina elne­vezésű program - válaszolta. Keczkó Jánosné azt mondja, hogy akkor van értelme az egésznek, ha azok az emberek, akiket bevonnak a programba, a későbbiekben is veszik majd a fáradságot, és folytatják to­vább a veteményezést. Hege­dős János úgy gondolja, hogy akkor lehet ezt az egészet sike­resnek nevezni, ha ráébrednek az emberek, hogy a helyben előállított termékeknek igenis van értékük. Magyar Andrásné szerint, ha nem lesz foganatja a szakemberek munkájának, akkor kidobott pénz és időpo- csékolás volt. KM-TG Nézőpont KiSS László Az össznépi lapítás Nem illik idegen toliakkal ékeskedni, de most kivételt kell tennem. Nemrég írtam egy jegyzetet ehelyütt arról, hogy milyen kár: nem költ a kormányzat arra, hogy megismerje, valójában hogyan élnek az emberek, mit gondolnak, mit miért tesznek szegények és gazdagok. Dr. Pankucsi Márta szociológus, a Miskolci Egyetem tanára levélben reagált, és engedélyezte, hogy idézhessünk is a megállapításaiból: „Solt Otília már az 1980-as évek közepén azt mondta, hogy a legizgalmasabb szociológiai kérdés az, hogy miért nem halnak tömegesen éhen az emberek Magyarországon. ...Ebben az országban senki nem abból él, ami a hivatalos jövedelme. Kolosi Tamás országos mintán azt találta a ’80- as évek közepén, hogy a magyar családok 3/4-e a második gazdaságban is részt vesz, jövedelmét, életmódját, helyze­tét ez is befolyásolja. Ezt ma szürke- vagy feketegazdaság­nak mondjuk. Mindenki vagy majdnem mindenki részesül ebből. Ez a korrupció táptalaja. Ezért nevetséges bünte­tőjogilag megoldást keresni arra, ami a társadalom ösz- szekötő szövete. Tovább él a Hankiss által újfeudalizmus­nak nevezett főkutya-alkutya vertikális személyi függőségi rendszer. Ez a szürke- és feketegazdaság társadalmi feltétele és egyben követ­kezménye. Erre épül rá, ezt termeli újra az a „modern” politikai rendszer, amelyben a legelterjedtebb párttípus a kartellpárt. Erről azt tanítom, hogy a pártok felcsúsznak az állami szintre, és ahelyett, hogy társadalmi csoportok érdekeit, értékeit közvetítenék, valójában az állami újraelosztást irányítják, méghozzá úgy, hogy saját patronáltjaik, alkutyáik, illegális, féllegális pén­zes zsákjaik jól járjanak, megfelelő előnyöket kapjanak. Ez a leköteleződési tőke, a presztízstőke, mely visszaváltható anyagiakra és így tovább... És ebben mindenki benne van, a tartós munkanélküliekkel bezárólag. Pár éve tréninget vezettünk ilyen csoportoknak, és amikor a bizalmukba fogadtak, megkérdeztem, meny­nyi pénzért mennének el hivatalosan dolgozni. Mondtak egy összeget, hogy annyiért nem. Ez az összeg megegye­zett egy szociológus, közgazdász, EU-szakértő egyetemi adjunktus fizetésével. Ez van. Mindenkinek megvan a maga kis takargatnivalója, a maga bulija, amitől kicsit jobb neki, mint a többi hasonló helyzetűnek. Ezért eszébe sincs összefogni velük, inkább protekciózik, kiskapukat keres, a Keresztapjában bízik. Férjemmel, Furmann Imrével sokat töprengtünk: az emberek miért nem hajlandóak közösen tenni valamit azért, hogy jobb legyen az életük. Ő is úgy látta, hogy azért, mert valójában senki nem akar változást, mindenki félti a maga magánhasznát. Ez a lánc köt össze, tart gúzsban bennünket, ez az össznépi lapítás oka. Erről kellene beszélni, ezt kellene borítani. Azt kellene elhinni, elhitetni, hogy lehet másképp is élni. Rendszerek jöhetnek, mehetnek, de amíg a saját kis stiklijeink miatt elnézzük másokét, addig nem érdemes firtatni, hogy miből élnek a munkanélküliek. Mert akkor azt is meg kellene mondani, hogy miből élünk mi. Meg miből élnek a tőlünk is jobban élők. Ezt senki nem akarja. A könyvelőm fel se tudja fogni, hogy miért szeretnék a legtöbbet adózó polgár lenni. Azt hiszi, viccelek. Nálunk ma ez vicc, vagy az őrültség jele.” laszlo.kiss@lnform.hu Kelet kvíz A Szatmári-síkság keleti csücskében, a Szamos folyó nagy kanyarulata és a Kraszna folyó között fekvő település. a) Tivadar b) Szamosszeg c) Magosliget d) Szamoskér A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Mindenkinek meg­van a maga kis takargatnivalója, a maga bulija, amitől kicsit jobb neki, mint a többi hasonló helyzetűnek. ■ Tavaszi vásár Szombaton tinibörzét, vasárnap pedig bababörzét rendeztek Nyíregyházán, a Bujtosi Szabadidő Csarnokban. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents