Kelet Magyarország, 2013. április (70. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-16 / 88. szám

2013. ÁPRILIS 16.. KEDD REUT Háttér 3 Igényelhető a bérkompenzáció A támogatás a vállalkozások megnövekedett adóterheit hivatott mérsékelni ILLUSZTRÁCIÓ: RACSKÓ TIBOR A bérkompenzációs támogatás célja többek között a munkahelyek megvédése. nyíregyháza, csarooa. Április 8-ától május 3l-éig igényelhe­tő a kötelező legkisebb munka­bér és a garantált bérminimum emeléséből 2013 első félévé­ben adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatás. A reálbér értékét is megőriznék A kormány által meghirdetett bérkompenzációs támogatás célja a munkahelyek meg­védése, valamint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum reál­értékének megőrzése, lehető­ség szerinti emelése. A 2013 első félévében adó­dó többletterhekhez nyújtott támogatás azon ll ágazatba tartozó munkáltatók számára nyújt segítséget, ahol magas a kötelező legkisebb munka­béren és a garantált bérmi­nimumon foglalkoztatottak aránya, továbbá az adott ága­Megkerestük a csarodai led lámpa gyártásban is érdekelt Bán Manufacturing Kft.-t. Koncz István projektvezető a bérkompenzáción túl a mini­málbér-emelésről is elmond­ta a véleményét. - A dolgo­zó oldaláról nézve, aki több pénzt vihet haza, természe­tesen örömteli a béremelés. A vállalkozások részéről per­sze másként fest a kép, hisz a megemelkedett járulékot és zat foglalkoztatási helyzete és gazdasági körülményei azt indokolják. A támogatás mértéke mun­kavállalónként nem halad­hatja meg a kötelező bérmini­mum 2012. december 31-én és adót nekik kell megfizetni. A bérkompenzáció rövid távon megoldást jelent, de ha lejár a támogatási időszak, a dolgo­zó és a bérköltség ott marad a cégeknél - mondta Koncz Ist­ván, aki hozzátette: ők azért nem veszik igénybe a pályá­zati lehetőséget, mert nincs minimálbéren foglalkoztatott dolgozójuk, és a szakmunká­sok is a bérminimumnál ma­gasabb fizetésért dolgoznak. 2013. január 1-jén hatályos ösz- szeg közötti különbözetet, va­lamint az erre a különbözetre számított (tényleges kedvez­ményekkel csökkentett) szoci­ális hozzájárulási adó és szak­képzési hozzájárulás együttes összegének 2013. január l-jétől 2013. június 30-áig számított időtartamra járó összegét. A kisvállalati adóalany mun­káltató esetében a támogatás mértékének megállapításánál a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás helyett a kisvállalati adót kell figyelembevenni. Á támogatás összegét a 2013. január l-jétől június 30-áig ter­jedő időszakra vonatkozóan egy összegben állapítják meg és folyósítják. A támogatás igénybevétele kérelemre in­dul. A kérelmet és a hozzá tar­tozó nyilatkozatokat, segéd­táblákat a http://komp.munka. hu honlapon kell kitölteni és elmenteni a támogatást igény­lőnek. A kitöltést és elmentést követően kizárólag a kérelmet - nyilatkozat nélkül - kell ki­nyomtatni, majd 2013. április 8-ától 2013. május 31-éig a fog­lalkoztató székhelye szerint il­letékes megyei kormányhiva­tal munkaügyi központjához kell eljuttatni. A támogatásról a munkaügyi központ 21 napon belül dönt, a támogatásban részesülő munkáltatóval pedig hatósági szerződést köt. Szűkült a kör A RózsaEP Kft. 1997-ben ala­kult. A kezdeti vállalkozás mára 55 alkalmazottat és szá­mos, az építőipar minden te­rületén kipróbált és jó minő­ségben teljesítő alvállalkozót foglalkoztató, saját irodaépü­lettel és telephellyel rendel­kező vállalattá fejlődött. Fő tevékenységi körük az építő­iparban magasépítési munkák generál szintű kivitelezése. A vállalkozás részéről Darida Olivér ügyvezető el­mondta: a 2013-as évben összesen 44 munkavállalót érint a minimálbér és a szak­munkás bérminimum eme­lése, ami havi 175 OOO forint többletköltséget jelent a vál­lalkozás számára.- A kiírt bérkompenzációs pályázatban 44 munkavállaló szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás költ­ségeit igényeljük, mely összeg 6 hónapra összesen 232 OOO forint - tájékoztatta lapunkat az ügyvezető, aki örül, hogy a bérkompenzációs támogatási lehetőség a 2013-as évben is­mét megnyílt. - Sajnos a 2012- es évhez képest szűkítették a támogatható vállalkozások körét, ugyanis a tavalyi évben az egész gazdasági szektor be­nyújthatta pályázati kérelmét 12 hónapra, míg az idén csak 6 hónapra azon munkáltatók pályázhatnak, amelyeknek a főtevékenységük a kormány- rendelet szerinti 11 ágazat közé tartozik - tette hozzá, km-tg A pályázat rövid távon jelenthet csak stabil megoldást. KONCZ ISTVÁN a Magasabb a fizetésük ■> Metszik a levendulát is Az igazi tavasz beálltával megszépülnek a köztéri parkok. fotó: racskó tibor Értékes hagyaték, kincset érő dolgozók Idén Ignácz Lászlóné gyermekkönyvtáros kapta az egyesület kitüntetését FOTÓ: PALICZ ISTVÁN Kitüntető figyelmet kaptak a könyvtáro­sok a róluk elnevezett világnapon. NYfREGYHÁZA. Ünnepi taggyű­lést tartott hétfőn a könyvtá­rosok világnapja alkalmából a Magyar Könyvtárosok Egye­sületének megyei területi szervezete a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár­ban. A 2008-ban alapított Beszédes dijak A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezete által alapított Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Könyvtári Kultúrájáért díj célja a megye közművelődési, felsőoktatási és szak- könyvtáraiban, továbbá a képzőhelye­ken dolgozók szakmai tevékenységé­nek, a könyvtári kultúra és szolgáltatás továbbfejlesztésében elért kiemelkedő teljesítményeknek az elismerése. Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gye Könyvtári Kultúrájáért díjat idén Ignácz Lászlóné gyermekkönyvtáros vehette át a könyvtári kultúra és szol­gáltatás továbbfejlesztésében elért kiemelkedő teljesítmé­nyének elismeréséül. Gazdagodott a gyűjtemény A világnapon maga a házi­gazda megyei könyvtár hely- ismereti különgyűjteménye is különleges adománnyal gazdagodott, mégpedig Fehér Gábor nyíregyházi író-tanár értékes kézirataiból, jegyzete­iből álló digitális hagyatékkal, amelyet prof. dr. Sebestyén György, a hagyaték gondozó­ja, a nyíregyházi kötődésű, 1941-ben elhunyt pedagógus leszármazottja, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtu­dományi Intézet tanszékve­zető egyetemi tanára adott át dr. Kührner Évának, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatójának. A Fehér Gáborra való tisz­teletteljes emlékezés mesés programmal folytatódott a könyvek birodalmában: Luzsi Margó meseterapeu­ta, gyermekkönyvtár-vezető, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munka­társa tartott előadást „Min­dennapi kenyerünk: a mese” címmel. km-pi Nézőpont Gergely Kétélű kard Ha a gazdaság stagnál, és sok az alacsony keresetű munka- vállaló, akkor akár logikusan adódhatna is a következtetés: meg kell emelni a minimál­bért, így több pénzük lesz az embereknek, fellendül a fogyasztás, és mindenki jól jár. Mindenki, kivéve a vállal­kozásokat, akik kénytelenek majd magasabb bérköltséggel számolni, amire gyakran ár­emeléssel és elbocsátásokkal reagálnak. A minimálbér-emelést a fenti eszmefuttatást alapul véve tekinthetjük egy olyan gazdasági folyamatnak, ami­nek „hozományát” (magasabb árak és emelkedő munkanél­küliség) mindenki megfizeti, az állam pluszbevétele pedig az alacsony keresetű munka- vállalók zsebébe vándorol. Az emelés összesitett hatása ezek alapján attól függ, hogy melyik hatás az erősebb: a ' minimálbért keresők az eme­lésnek köszönhető többletfo­gyasztása, vagy az áremelés és a magasabb munkanélküliség. A minimálbért keresők jó esetben a jövedelmük nagy részét fogyasztásra költik, sőt, első dolguk többnyire a hitelfelvétel, ami újabb lökést adhat a fogyasztásnak és a gazdaságnak. Ám a gazdaság elsősorban csak a minimálbér emelését követő első évben érzi a pluszkeresletet, ezt követően a hitelek visszafize­tése elviheti a havi többletet. Összességében a minimálbér emelése nem csodafegyver, a hatásai (az uniós tapasztala­tok szerint) inkább csak rövid távon érezhetők. Akik bizto­san jól járnak, azok a tartós fogyasztási javak előállítói és a hiteleket folyósító bankok, akik rosszul, azok az emelés következtében munkanélkü­livé válók. Utóbbi elkerülése érdekében pályázhatnak kompenzációra a hazai vállal­kozások. gergeiyTamavolgyi@inforrn.hu Kelet kvíz Fontos szerepet kaphatott a telepü­lés megszervezésében az is, hogy itt ágazott el az Erdélyből Debrecenen át Kátló, illetve Tokaj felé vezető, úgynevezett Sóút, melyen jelentős kereskedelem bonyolódott. a) Nagykálló b) Nyírbátor c) Újfehértó d) Kótaj A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. V Ön milyen gyakran jár könyvtárba? KONYECSKI KLAUDIA: Interneten regényt olvasni nem az Igazi. KALICZ RENÁTA: A szabadidőmben Inkább netezek,tévézek. VAJDICS KRISZTINA: A könyvtár a második otthonom. A KOVÁCS JÁNOS: A köny­vesboltokban nagyon drágák a könyvek. BORSÓS GÁBORNÉ: Akár OANKÓCSIK BRIGITTA: csak egykor édesapám, A romantikus és a törté- én Is sokat olvasok. nelml müveket keresem. Konyecski Klaudia kéthetente látogatja a könyvek birodal­mát. - Szeretek olvasni. Amit nem találok meg a kollégiumi könyvtárban, megkeresem a megyeiben. Ragaszkodom a kézbe vehető, nyomtatott ki­adványokhoz - mesélte. Vajdics Krisztina második otthonaként tekint a könyvtárra. - Isko­lai könyvtárban dolgozom, segédkönyvtárosi képzésre járok a megyei bibliotékába, rengeteget olvasok. A tartal­matlan tévéműsorok nem kötnek le - válaszolta a peda­gógus. A nyíregyházi Kovács Jánost főleg a sci-fi irodalom érdekli. - A könyvesboltokban nagyon drágák a könyvek. A megyei és a fiókkönyvtárban gazdag a felhozatal és - leszá­mítva az éves beiratkozási díjat- ingyen megkapom, amit sze­retnék. Kalicz Renáta is rend­szeres könyvtárlátogató. - Az iskolai kötelező olvasmányok és a gyűjtőmunka miatt járok könyvtárba. A szabadidőm­ben ritkán emelek le könyvet a polcról, inkább netezek, tévé­zek - mondta. Borsós Gáborné:- Akár csak egykor édesapám, én is sokat olvasok, főleg a természettudományos kiadvá­nyokat, regényeket kölcsön­zőm, olvasgatom. Dankócsik Brigitta a megyei és az iskolai könyvtárnak is gyakori láto­gatója. - A kötelezőkön túl a romantikus és a történelmi irodalmat keresem. km-pi \ ■ Egy nyelven zenéltek A Hargita Megyei Művészeti Népiskola Kamarazenekara, valamint a nyíregyházi Harmónia Kamarakórus az evangélikus általános iskola nagytermében. fotó: pusztai Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents