Kelet Magyarország, 2013. április (70. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-12 / 85. szám
2013. ÁPRILIS 12.. PÉNTEK RÉCÉT tter O Nézőpont M. Magyar László Lesz kiút a kátyúból? Mindegy, hogy merre is indulunk-el megyénkben autóval, előbb-utóbb kátyúkra bukkanunk, legyen szó főútvonalakról, alsóbbrendű utakról vagy éppen a néhány éve megépített autópályáról. Tulajdonképpen könnyebb lenne azokat az utakat felsorolnunk, amelyekkel nincs semmiféle gond, hiszen alig van belőlük egy-kettő. A sofőrök a megmondhatói, milyen gonosz is tud lenni egy-egy kátyú, hiszen amellett, hogy balesetveszélyes, még alkatrészeket, kerekeket is tönkretesz. Mást sem hallunk évek - mit évek, évtizedek - óta, hogy nincs elég pénz az utak felújítására. Sajnos, már annak is örülünk, ha „ideiglenes” megoldásként a szakemberek feltöltik a mélyedéseket, azonban ez az öröm sem tart sokáig, mert hamarosan ismét egyre mélyebb lesz a kátyú. Az üzemanyagok eladásából az állam jelentős bevételekre tesz szert, jogosan várhatja el az autósok nagy társadalma, hogy ebből a pénzből nagyobb szeletet juttasson vissza az állam az utak felújítására, hiszen ez neki is érdélcé. Gondoljunk például csak arra, hogy milyen sokat is beszélünk az idegenforgalom fejlesztésének fontosságáról. A szívélyes és kedves fogadtatás mellett azonban az is nagyon fontos, hogy a turisták milyen útvonalakon közelítik meg megyénk természeti szépségeit, építészeti örökségeit, turisztikai látványosságait. A döcögős, kátyúkat kerülgető utak láttán bizony meggondolják a hazai és külföldi vendégek, hogy érdemes-e kockáztatniuk autójuk épségét egy-két látnivaló miatt. Lépten-nyomon azt halljuk, hogy az utak rossz állapotának az oka a téli időjárás: a lehullott rengeteg csapadék és a fagy miatt porlik, törik az aszfalt. Ezen az elven elindulva Finnországban nagyon rossz utaknak kellene lenniük a hosszú tél miatt, azonban kátyúkat mégsem találunk. Talán nem lenne szégyen tanulni tőlük, talán megmutatnák nekünk is a kiutat a kátyúból. magyar@inform.hu Betömködik az úti csapdákat Rengeteg burkolathibát kell a szakembereknek kijavítani a megyében illusztráció: racskó tibor Indul a kátyúzási szezon: megközelítőleg 15 milliárd forintba került atélaMagyarKözút- nak. nyíregyháza. Komoly kockázati tényező nélkül ki lehet mondani: véget ért a tél. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. számvetést készített, egyúttal megjelölte a közeljövő legfajsúlyosabb feladatait. Eszerint jaj a kátyúknak! Természetesen minden úti csapdát képtelenség betömni, de felépítették a stratégiát annak érdekében, hogy minél kevesebb veszélyforrás leselkedjen az aszfalton. Örökzöld a téma Pattantyús Olga hűséges előfizetőnkből dől a keserűség: „Iszonyat, hogy mi van a közutakon! Nekem szálszakadá- sos gumicserém volt, nagyon kiakasztott mindaz, ahogy megjártam. Jóformán szlalomoztam az úton, még szerencse, hogy nem jött velem szembe semmi. Nyugodtan írhatnának a kátyúkról, örökzöld a téma...” Kétezer kilométer- A nagyon csapadékos és sok esetben szélsőséges időjárás miatt a 30 ezer kilométeres közúthálózaton az előző évekhez képest jóval több burkolathiba keletkezett, vagyis a tél még több kárt okozott az elöregedett és rossz állapotban lévő utakon. Az elhúzódó tél miatt ráadásul legalább 3 héttel később tudta elkezdeni a tartós kátyúzási munkákat a társaság, mint ahogy azt korábban tervezte.- Ebben az évben összesen csaknem 95 000 tonna aszfalt felhasználását tervezi a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a kátyúzási munkák elvégzéséhez. A 2012-es évhez képest ez több mint 700 millió forinttal több anyagi ráfordítást, összesen 8,2 milliárd forintos költséget jelent a társaság számára - ecsetelte Pécsi Norbert, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. sajtószóvivője, aki rátért a megyei adatok taglalására is. Sajátságos tevékenység- Szabolcs-Szatmár-Beregben a 2100 kilométer hosszúságú közúthálózaton a változékony téli időjárásnak köszönhetően nagy mértékben megnövekedett a burkolat- hibák száma. Munkatársaink folyamatosan dolgoznak a ezek megszüntetésén, immár tartós melegaszfalt fel- használásával, amennyiben az időjárási körülmények lehetővé teszik. A megyei közúthálózaton 2013-ban összesen 7500 tonna aszfalt beépítését tervezik, a munkálatok közel 648 millió forintos költséget jelentenek a Magyar Közút számára. Sajátságos tevékenység a kátyúzás, hiszen jóformán ahogy végeztek, kezdhetik elölről... Ami tény: a Magyar Közút Nonprofit Zrt. november 10-e és április 4-e között több mint 14,8 milliárd forintot fordított a téli síkosságmentesítési, hóeltakarítási és egyéb üzemeltetési feladatok ellátására. KM-LTL Teljes kapacitású munka Országszerte a közútkezelő 78 üzemmérnökségének munkatársai a kedvező időjárásnak köszönhetően teljes kapacitással azon dolgoznak majd, hogy nyár elejére a kátyúk és burkolathibák jelentős részét kijavítsák a hazai közúthálózaton. A munkálatok első körben a főútvonalakon és a forgalmasabb útszakaszokon kezdődnek el, a balesetveszélyes kátyúk javítása elsőbbséget élvez, az úthálózat ütőerein elvégzett munkálatokat követően az alsóbbrendű utakon is elkezdődnek majd a szükséges kátyúzási munkálatok. Munkatársaink dolgoznak a burkolat- hibák meg- szüntetésén. PÉCSI NORBERT Több százmilliós beruházás Kelet kvíz 1285-ben az Itt élők IV. László királytól engedélyt kértek, hogy ide várat építhessenek. Meg is kapták, és a Szamoson leszállított kőből és mészbői megépítették. a) Kispalád b) Csaroda c) Panyola d) Tákos A helyes választ lapunk szombati számában rejtjük el. A legjobbak versengenek BAKTALÓRÁNTHÁZA. Április 16-19. között tartják „A szakma kiváló tanulója” országos verseny döntőjét a baktalórántházi Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban, ahol mezőgazda- sági gépszerelő, gépjavító és növénytermesztési gép- üzemeltető, gépkarbantartó szakmákban mérik össze tudásukat hazánk legügyesebb fiataljai. A szakmák ifjú kiválóságaira szóbeli és gyakorlati feladok várnak, az ünnepélyes zárás pénteken 10 óra 30 perckor kezdődik. KM A községi belvíz- rendszert a Szamos- Kraszna-közi árapasztó tározó építéséhez kapcsolódóan alakítják ki. SZAMOSKÉR. - Az Európai Unió támogatásával szennyvíz- rendszert épített ki Szamos- kér, ahol a 17,4 milliárd forint értékű Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó beruházás részeként a nyár végére elkészül a belvízelvezető hálózat is. Teremi László polgármester elmondta: az önkormányzat az önálló szennyvízrendszer építéséhez több mint 334 millió forint támogatást kapott. A brüsszeli forrás a fejlesztés Önálló szennyvízrendszert építettünk. TEREMI LÁSZLÓ összegének 90 százaléka volt, 37 millió forint önerővel egészítették ki, amelynek egy részét hitelből finanszírozták. A polgármester tájékoztatása szerint a község ingatlanjainak 90 százalékát már rá is kötötték a hálózatra, míg a hátralévők csatlakoztatása folyamatban van. A beruházás részeként épült egy, az európai uniós környezetvédelmi követelményeknek mindenben megfelelő szennyvíztisztító telep is, a tisztított vizet, miután semmilyen káros anyag nem marad benne, a Szamos folyóba vezetik el. Nyár végéig elkészül A településen megoldják a belvízelvezetést is. A községi belvízrendszert a Szamos- Kraszna-közi árapasztó tározó építéséhez kapcsolódóan alakítják ki. A teljes csatornahálózat 175 millió forintos költségből, 100 százalékos uniós és állami támogatásból épül ki a nyár végéig. A Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó a magyar kormány és az Európai Unió társfinanszírozásában, 17,4 milliárd forintos költségből épül. Az árvízvédelmi célokat szolgáló létesítmény nyolc település, Ko- csord, Tunyogmatolcs, Sza- moskér, Szamosszeg, Nagydobos, Ópályi, Győr-telek és Mátészalka határát érinti, 51 négyzetkilométeres területtel 2014 novemberére készül el. KM/MTI 30-40 évente egyszer... A tározó elárasztásával a számítások szerint a Szamos árhullámát 60-80 centiméterrel, míg a Tisza folyóét Vásárosnamény térségében 30-40 centiméternyivel lehet majd csökkenteni vészhelyzetek esetén. A vízügyi szakemberek szerint 30-40 évenként legalább egy alkalommal lehet szükség erre, s ilyenkor két-három hétig lesz majd víz alatt az 51 négyzetkilométeres terület, amelyen máskor zavartalanul gazdálkodhatnak az érintett nyolc település agrártermelői. Pethő József az előadáson FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Költészet napja a Zrínyiben nyíregyháza. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium 95. évi jubileuma kapcsán szerveznek Zrínyis Akadémia előadásokat minden hónapban. A költészet napjára időzítve csütörtökön a város nagy szülöttjéről, Krúdy Gyuláról hallhattak előadást a fiatalok dr. Pethő Józseftől, a Nyíregyházi Főiskola tanárától. KM Önnek okoztak már bosszúságot a kátyúk? KORBÁCS PÉTERNÉ: CSŐSZ MÁTÉ: Évek óta DEMARCSEK GYÖRGY: Kitört a karék, nem tud- problémás a Sóstói út Hemzsegtek a mély, tam továbbmenni. egy szakasza. kikerülhetetlen gödrök! DUTKIEVICZ DÁVID: Az utak BO százaléka TÓTH MARTIN Kis híján NAHALKÓ JÁNOS: kiesett az autó hátsó Elhagytam az autóm problémás. kerekét. egyik dísztércsá|át. Korbács Péterné egy hónapja lakóhelyén, Mátészalkán hajtott bele autójával egy hófödte, „láthatatlan” kátyúba. - Kitört a jobb első kerék, képtelen voltam továbbmenni. Sok bosszúságot és nagy anyagi kárt okozott a kátyú - mesélte. Csősz Máté a Sóstói úti aszfaltsebek miatt panaszkodott. - Egy szakaszon annyira nehéz a közlekedés a kátyúk miatt, hogy mindennap dugó alakul ki csúcsidőben - mondta. Demarcsek György két napja Nyíregyházáról Lakitelekre utazott. - Az autópályáról letérve, a 31-es és 32-es főúton hemzsegtek a balesetveszélyes, mély, kikerülhetetlen gödrök! Dutkievicz Dávid éppen a jogosítvány megszerzésén fáradozik. - Amikor forgalomban vezettem, rá kellett döbbennem, hogy az utak 80 százalékán találkozni kisebb- nagyobb kátyúkkal. Tóth Martin édesanyja esetét hozta fel. - Kis híján kiesett az autó hátsó kereke, amikor belehajtott egy mély kátyúba Nyíregyházán, a Debreceni úton, pedig óvatosan, kifejezetten „nőiesen” vezet. Nahalkó Jánosnak eddig „csak” a dísztárcsája bánta a kátyúkat. - Sajnos, mindenütt csak ideig-óráig tartanak az útjavítások. Minőségi(bb) anyagokkal jobb munkát kellene végezni, még ha drágább is, mert hosszú távon megtérül! KM-PI ■ Tűz volt a Nyíregyházi Főiskolán Csütörtökön egy alagsori zárlat miatt keletkezett tűz a Nyíregyházi Főiskolán. A biztonsági szolgálat eloltotta a tüzet, a kiérkező tűzoltók átvizsgálták a helyet, majd visszaengedték az épületekbe a hallgatókat. Az anyagi kár nem jelentős, fotó: pusztai Sándor
