Kelet Magyarország, 2013. március (70. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-02 / 52. szám

2013. MÁRCIUS 2.. SZOMBAT KELET A szobor (archív) fotó: ékn Ellopták II. Rákóczi Ferenc mellszobrát POZSONY. Ellopták péntekre virradóra II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, amely szülőhá­za előtt állt a kelet-szlovákiai Borsiban (Borsa) - tájékoztat­ta az MTI tudósítóját Laczkó Lajos, a borsi II. Rákóczi Fe­renc Polgári Társulás elnöke pénteken délelőtt. Közlése szerint a tettesek ismeretle­nek. Hozzátette: a helyi la­kosokat megdöbbentette és felháborította az eset. mti Az idén februárban 10 száza­lékkal kevesebb, 3838 darab új autót helyeztek forgalomba Magyarországon 2012. febru­árhoz viszonyítva - közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) és a Jato Dynamics autóipari informá­ciószolgáltató. Az év első két hónapjában 7492 új autót he­lyeztek forgalomba, a csökke­nés 19 százalékos az előző év azonos időszakához képest. Fokozatosan állami tulajdonba kerül a Mai Zrt. Budapest. Folyamatos ter­melés mellett fokbzatosan • állami tulajdonba kerül a Ma­gyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mai) Zrt.; a fel­számolás során létrejön egy új, állami cég, amely átveszi a gyárat az eszközökkel és a dolgozókkal együtt - mond­ta Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium vagyonpolitikáért fele­lős államtitkára pénteken, mti Az MSZP nem támogatja Budapest. Az MSZP szerint a miniszterelnök által jegy­bankelnöknek jelölt Matolcsy György nem testesíti meg a szakmaiságot és egy nevet­séges közszereplő, Varga Mi­hály pedig csak „ügyvezető” gazdasági miniszter lesz a kormányban, így az ellenzé­ki párt egyikük kinevezését sem támogatja - jelentette ki Tukacs István szocialista po­litikus. Felszólítják Matolcsy Györgyöt, hogy ne tegyen kárt az MNB-ben és a mone­táris politikában, valamint óvja meg a jegybank függet­lenségét. MTI Jobbik: tegyen végre rendet! Budapest. A Jobbik arra szó­lítja fel Matolcsy Györgyöt, hogy tegyen végre rendet a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), és érje el, hogy a jegybank oly hosszú idő után végre valóban az ország, a nemzet érdekeinek szolgála­tába álljon - közölte Für Ba­lázs, a párt politikusa. Pártja Matolcsy György nemzetgaz­dasági miniszteri tevékeny­ségét elégtelennek tartja, de úgy vélik, a jegybank élén egészen más feladatokkal kell majd megbirkóznia, mti Megtalálni az utat a gödörből BUDAPEST. Az LMP szerint Matolcsy György nemzetgaz­dasági miniszternek jegy­bankelnökként abból a gö­dörből kellene megtalálnia a kivezető utat, amit ő maga ásott. így reagált Vágó Gábor LMP-s politikus a miniszter- elnök pénteki bejelentésére, hogy Matolcsy Györgyöt jelöli a jegybank élére. mti Garanciákat szeretne a DK BUDAPEST. Matolcsy György kinevezése a Magyar Nem­zeti Bank élére veszélybe sodorja a valutatartalékot és a forint árfolyamát - rea­gált a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, Molnár Csaba Matolcsy György jegybank­elnöki jelölésének pénteki hírére. mti KDNP-s igen a kinevezésre BUDAPEST. A Kereszténydemok­rata Néppárt (KDNP) támo­gatja a kormányfő döntését, amellyel Matolcsy Györgyöt javasolja jegybankelnöknek. A kisebbik kormánypárt köz­leménye szerint a hazai gazda­ság stabü és kiszámítható mű­ködéséhez elengedhetetlen egy korrekt együttműködés a nemzeti bank és a kormányza­ti szereplők között. mti Matolcsy György váltja Simor Andrást Matolcsy György és az alelnökjelölt Balog Ádám fotó: mti, kovács tamás A nemzetgazdasági minisztert jelölte a jegybank élére a kor­mányfő. Varga Mihály kerül az NGM élére. Budapest. A személyi dönté­seket Orbán Viktor kormány­fő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hozta nyilvánosságra. A legkevésbé kockázatos A kormányfő a rádióinterjú­ban - a piac által jelzett koc­kázatokat firtató kérdésre válaszolva - a legkevésbé koc­kázatos döntésnek nevezte Matolcsy György jegybankel­nökké jelölését. Arra az állás­pontra jutott, hogy kormány­zati tapasztalattal rendelkező embert kell kinevezni a köz­ponti bank élére. Orbán Vik­tor - mint elmondta - áttekin­tette az elmúlt évek gazdasági és pénzügyminisztereinek te­vékenységét, és úgy értékel­te, a teljesítményt véve alapul „csak egy olyan gazdasági és pénzügyminiszterünk volt az elmúlt években”, aki képes volt csökkenteni az állam- adósságot és három százalék alá csökkenteni a hiányt. Azt mondta, az a fontos, hogy a magyar gazdaság jól teljesítsen, és most az kell, hogy jobban teljesítsen a nö­vekedésben, amihez a szük­séges eszközök egy része a kormányzat, egy része pedig az MNB és a monetáris tanács kezében van. „Ezeknek kell valamüyen összhangban len­niük ahhoz, hogy egy otíszág jól teljesítsen” - hangsúlyozta. Orbán Viktor bejelentet­te azt is, hogy a Matolcsy György jegybankelnökké je­lölése nyomán megüresedő nemzetgazdasági miniszteri posztra Varga Mihály eddig tárca nélküli minisztert kérte fel. A kormányfő egyúttal ki­jelentette: a kormányprogram marad, tehát a gazdaságpoliti­ka iránya sem változik. Utób­bival kapcsolatban közölte, továbbra sem tűri el azt, hogy a szolgáltatók a tizedik bőrt is lehúzzák a magyar embe­rekről, ezért például árszabá­lyozással, törvényalkotással korlátok közé kell szorítani ezek tevékenységét. Hozzá­fűzte azt is, abban sem lehet változás, hogy az embereket ezentúl sem szabad büntet­ni azért, mert dolgoznak és többet keresnek, így a szemé­lyi jövedelemadót alacsony szinten kell tartani, amelynek mértékét - erősítette meg - tíz százalék alá csökkentené. A jövedelemadók helyett a súlypontot a fogyasztási és a forgalmi adók felé kell he­lyezni - tette hozzá. „Jobban teljesíthet” Matolcsy György szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő hat évben jobban teljesíthet, mint a megelőző időszakban. A jegybankelnök­jelölt kinevezés előtti meg­hallgatásán, az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt pénteken elmondta: nem híve annak, hogy a jegybank elzárkózzon, helyette azt tart­ja szükségesnek, hogy nyitott és együttműködő legyen, partneri viszonyra töreked­jen a kormánnyal. A jegybank új vezetése mindig és min­denben tartani fogja magát a jegybanktörvényhez, amely világosan kijelöli a nemzeti bank feladatait - mondta. Balog Ádám, az MNB alel- nökjelöltje hangsúlyozta: a jegybahk fontos feladata a pénzügyi stabilitás védelme, ezért is fontos, hogy a mone­táris tanács elé jól előkészített anyagokat tegyenek le. Simor András távozó MNB- elnök hatéves megbízatása ma jár le. mti Konszolidálnák az egyházak devizahitelét HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Az egyhá­zak által felvett devizahitelek konszolidációját is tervezi a kormány - közölte Lázár Já­nos államtitkár. 2002 után a Medgyessy-, majd aGyurcsány- kormány megszegte az egyhá­zi ingatlanokkal kapcsolatos kárpótlási megállapodást, és ekkor nem kapták meg határ­időre az egyházak a nekik járó összeget - mondta. Ennek a hiánynak a fedezetére vettek föl református egyházkerüle­tek piaci körülmények között devizahiteleket. A pillanatnyi fizetési nehézségek orvoslásá­ra szolgáló összeget az egyház működtetésére, szociális és oktatási feladataik ellátására fordították - ismertette. Hozzá­tette: a tulajdoni kárpótlásból eredő fizetési kötelezettségeit megszegő állam miatt kialakult átmeneti likviditási problémák megoldására felvett devizahi­telek teljes nagysága mintegy 15 millió euró. mti Devizaárfolyam (2013.02.28.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 295,11-1,14 USA dollár 226,31 +0,51 Svájci frank 241,06-1,71 Angol font 340,03-2,37 Román lej ' 67,71-0,07 Ukrán hrivnya 27,78 +0,06 Horvát kuna 38,87-0,15 Lengyel zloty 71,22-0,04 ^ gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Vendégjegyzet Molnár László A paprikás csirkén túl Magyarországon - a világ számos más példáját követve -, az elmúlt pár évben indult el az a komoly gasztronómiai megújulási folyamat, amelynek ma már egyre inkább a hétköznapjainkban is kézzelfogható eredményei vannak, a mindennapi étkezésben és az otthoni főzésben is érezteti hatását. Soha nem volt még annyi izgalmas gasztronómiai esemény, fesztivál, nem nyílt ennyi új étterem, kisvendég­lő, delikát üzlet, bisztró, termelői piac és kulináris kisvál­lalkozás, mint manapság, ráadásul megjelent egy teljesen új szegmens, a lakáséttermeké. Éppen ezért gondolom úgy, hogy most érkezett el az a pillanat is, hogy nemcsak itthon, hanem nemzetközi terepen is kinyilvánítsuk: Budapest, illetve Magyarország ma az egyik legizgalmasabb, legsokszínűbb gasztronómiai úti cél, ahol az (egyébként emblematikus, éppen ezért rendkívül fontos) paprikás csirkén és gulyáslevesen kí­vül megannyi kínálnivalónk van, csak győzze az ember kíváncsisággal, kóstolókapa­citással (és nem utolsósorban pénztárcával). Az elmúlt öt év alatt a magyar gasztronó­mia területén olyan változá­sok történtek, amilyeneket 2008-ban el sem tudtunk volna képzelni. Egyértelműen látszik a minőségi változás, egyszerűen sokkal jobb ételeket lehet most fogyasztani majdnem mindenhol. A vendégek ízlése is sokat fejlő­dött. Persze nem árt, ha az „Új magyar gasztronómiával” kapcsolatos elvárásainkat is reálisan tudjuk megfogal­mazni. A csúcsgasztronómiában véleményem szerint minden megengedett: játékosság, kísérletező kedv, humor, dekonstrukció (egy fogás elemeire való bontása, a nem­zetközi konyhaművészetben is bevett irányzat), és amit én nagyon fontosnak tartok, a magas fokú kreativitás. Szá­momra az egyetlen határ: a megújított, újraképzelt ételnek legyen közé az eredeti, hagyományoshoz, ha behunyom a szemem, többé-kevésbé az elképzelt ízek jelenjenek meg, és legyen tökéletesen elkészítve! Más a helyzet a hétköznapi étkezésben: az új szellemiség itt egészen banális dolgokban jelentkezik: a szezonalitás, a regionalitás természetessé válásában, a korrekt ár-érték arányban, az ételekre és a vendégekre fordított figyelem­ben, az igényességben. Álszentség lenne például elvárni, hogy egy átlagos vendéglő, étterem vagy kifőzde drága, csúcsminőségű alapanyagokkal dolgozzon, ezt azonban ellensúlyoznia kellene tudással, tisztességes főzéssel és becsületességgel. Mi az, amit ma az új magyar konyha mind az itthoni, mind a külföldi közönségnek nyújtani tud? Sokszínűséget és változatosságot minden szinten: a vendéglátóipar a vál­ságot túlélte, a trend érzékeny, keresletre reagáló, marke­tingszemléletű éttermek, a régebb óta létező, és az idővel lépést tartani kívánó, hagyományos vendéglők, és a bátor, alulról növekvő mikroéttermek között mindenki válogat­hat ízlése és pénztárcája szerint. Itt említeném meg, hogy sokakkal ellentétben szerintem igenis vannak jó éttermek helyben is, és igenis vannak jó vendéglátósok, akik szívü­kön viselik a vendéglátás és a vendégek kisebb-nagyobb problémáit. Ami a tartalmat illeti, az új magyar konyha talán leginkább abban találja meg az inspirációját, ami a legkézenfekvőbb: a múltban. Újra felfedezzük a magyar konyha lenyűgözően gazdag örökségét: az erdélyi vagy az alföldi népi konyha, a Monarchia, a századforduló polgári és francia konyhaművészetének behatásait, a régi, paprika előtti idők kifinomult fűszerhasználatát, és végül kiderül, hogy a magyar konyha egy igazi gasztronómiai kavalkád, amely a külföldi közönség számára is számos meglepetést rejteget a gulyáslevesen túl. Nagy bizonyossággal állíthatom, hogy a magyar gasztro­nómiának bizonyosan nagy lökést ad, hogy A Bocuse D’Or szakácsverseny történetének első magyar döntőse, Széli Tamás tizedik lett a január 29-30-án Lyonban megrende­zett viadalon. (Franciaországé a győzelem.) A verseny 1987 óta minden második évben ad számot a világ állapotáról az ételeken keresztül. Meglátásom szerint ez a tizedik hely többet jelent, mint egy helyezés, hiszen Magyarország felé irányítja a világ gasztronómiát kedvelő részének a figyelmét. Reményeim szerint mind a hazánkba látogató külföldiek, mind a hazai lakosság egyre nagyobb számban látogatják meg a gasztronómiai szegmens különböző egy­ségeit. Bízom abban, hogy egyre több vidéki városban is lesznek olyan éttermek, amelyekre igaz lehet majd a Guide Michelin által ajánlott 1 Michelin csillaggal rendelkező ven­déglátóhelyek ajánlása, mégpedig a következőképpen: a kellemes úti kitérőt jelentő, kiváló fogásokkal büszkélkedő étterem. A szerző éttermi mester, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség tagja Budapest, illetve Magyarország ma az egyik legizgalma­sabb, legsokszínűbb gasztronómiai úti cél.

Next

/
Thumbnails
Contents