Kelet Magyarország, 2013. március (70. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-12 / 60. szám
2013. MÁRCIUS 12.. KEDD KELET Földharc A közelgő nemzeti ünnepünk különös pikantériát ad annak a küzdelemnek, amelyet a kormány folytat azért a (szerintem) teljesen jogos igény érvényesítéséért, hogy a magyar termőföldek hazai gazdálkodók kezében legyenek, maradjanak. Az 1848-as forradalom során a magyarok (többek közt) a független felelős nemzeti kormány érdekében ragadtak fegyvert a Habsburg udvar ellenében. Akkor golyók süvítettek és szuronyok szikráztak, most jogszabályok és paragrafusok csapnak össze azért, hogy a magyar föld ne külföldi (főleg osztrák) spekulánsoké és oligarcháké legyen, hanem azé, aki nap mint nap megműveli: a dolgos magyar emberé. A császári udvar, látván, hogy szorul a hurok, anno Jellasics horvát bánt küldte ránk, a „sógorok” (akiknek nem igazán tetszik a kormány által képviselt irányvonal) most az Európai Bizottságtól várják a segítséget. Mint ismeretes, 2014. május l-jén lejár az a moratórium (amelyet Magyarország még a 2004-es EU-csatlakozáskor kapott, majd 20l0-ben meghosszabbított), miszerint külföldi nem vásárolhat magyar földet. Az új földtörvény azt is igyekszik elérni, hogy a lejárat után is korlátozni lehessen a külföldiek földszerzési lehetőségeit. Kis túlzással azt mondom: ez most egy modernkori szabadságharc a magyar földekért, gazdákért. gergely.tarnavolgyi@inform.hu A néptől féljt ne Viktortól! !vaa nemmeli 'Portón NeMMeu & http://www.szon.hu Budapest. A döntéssel alkotmányba foglalták az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Az Országgyűlés hétfőn az alkotmányban rögzítette, hogy a parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Az alaptörvény-módosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető. Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben állapítja meg az elismert egyházak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat. Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását szintén egy Ab- döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy réMSZP, Jobbik Az MSZP távol maradt a parlament hétfői ülésétől, így tiltakozva az alaptörvény negyedik módosítása ellen - jelentette be Mesterházy Attila pártelnök. Kifejtette: az alkotmányosság látszata is megszűnik, ha a kormánypárti többség elfogadja a tervezett alaptörvény-módosítást. A Jobbik frakciójának képviselői tartózkodni fognak az alaptörvény Lé« AnéBMi"‘* Fvlk.or.6l! "eVik.or.6l! .„.NEMMEL! Eravazz NEMMEL A néptől félj, ne Viktortól! SzaVazz NEMMEL! Az alaptörvény módosítása ellen tiltakozó ellenzéki képviselők szét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát. Jogellenes az utcán élés A parlament hétfőn az alkotmány módosításával úgy határozott, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani. Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen negyedik módosításának hétfői zárószavazásán - jelentette be az Országgyűlés plenáris ülése előtti sajtótájékoztatóján Balczó Zoltán, a Jobbik és a parlament alelnöke. Ismertette: a Jobbik szerint bár van sok pozitívum a tervezett módosítások között, de vannak súlyos, az ellenzéki párt felfogásával ellentétes részei is a tervezetnek. élésének törvényi tiltását. Az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat - döntött a parlament az alaptörvény módosításával. A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak. A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni. A parlament hétfői döntése nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét. Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig - törvényben meghatározottak szerint - joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni. Múlt heti demonstrációk A módosítás ellen múlt csütörtökön a fővárosi Fidesz- székház udvarában, szombaton pedig az Országház melletti Alkotmány utcában tartottak demonstrációt. Az alkotmánymódosítás miatt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmának adott hangot. Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta a brüsszeli testület elnökét, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett. MTI Beszámolók. További írá- jsaink a hazaiés nemzetközi 5 közélet történéseiről. „Átment” a módosítás Negyedszer módosította tavaly év eleje óta a hatályos alaptörvényt tegnapi ülésén az Országgyűlés. Rezsicsökkentás: erről beszélt a miniszterelnök BUDAPEST. Orbán Viktor jelezte, felszólal napirend előtt a Parlamentben. Beszédében botrányosnak nevezte a rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet. Jelezte, a kormány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsökkentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet. (A Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon.) A miniszterelnöki beszédre reagált az MSZP. Tóbiás József frakcióvezető-helyettes szerint meggyőződése volt, hogy a kormányfő az alaptörvény módosítását hozza szóba. A képviselő közölte: az alkotmányos rend védelme ma minden demokráciában kötelesség. Schiffer András független képviselő (LMP) azt mondta: nem véletlen, hogy a kormányfő napirend előtti felszólalásában nem beszélt az alaptörvény negyedik módosításáról, ugyanis felszólalását „folyamatos hangulat- keltésre használta”. MTI “ Illusztráció Vágó Gábor országgyűlési képviselő (LMP) a módosított alaptörvényt karikírozta illusztrációjával. fotó: mti Áder János később fejtené ki álláspontját „Az államfő vétója az egyetlen lehetőség” Lapszemle Frankfurter Allgemeine Zeitung Stephan Löwenstein az Egyfajta nulladik óra című elemzésében arról írt: az alaptörvény tervezett módosításai által kiváltott európai reakció „meglepte a kormányt”. A budapesti vezetés kezdetben „nem is tudta, miként reagáljon”. A módosítás elemeit elemezve úgy vélte, „a probléma" a tervezett változtatások egészéből, „a teljes képből” bontakozik ki. A kormány „belpolitikailag vitatott törvényeket alkot”, és kétharmados többségére támaszkodva mozdíthatatlanná teszi ezeket a jogszabályokat arra az esetre, ha a jövőben más erőviszonyok alakulnak ki" - írta a szerző. Spiegel Online Magyarország irritálja Európát címmel számolt be az alkotmány- módosításról és Áder János berlini látogatásáról. Miközben az államfő „a kapcsolatokat ápolja, párttársa, Orbán Viktor miniszterelnök” olyan módosítást hajt végre, amelyet „egész Európában aggodalommal figyelnek”. „A parlamenti szavazásra bocsátott javaslat fontos jogköröket von el az alkotmánybíróságtól és tovább szűkíti az igazságszolgáltatás függetlenségét” - írja a lap. Der Standard Az osztrák lap megjegyzi: az új alkotmány hatályba lépésekor Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy az gránit szilárdságú alapot képez a magyar állam megújításához. Ennek ellenére eddig háromszor módosíttatta az alaptörvényt, hogy hatalom-technikai finomításokat építhessen bele. A szerző úgy látja, a negyedik módosítással minden eddiginél behatóbban nyúlnak hozzá az alaptörvényhez. A változtatások egyik „fő céltáblája” az alkotmánybíróság. A Die Pressebeszámolt az alkotmány tervezett módosítása elleni szombati budapesti tüntetésről. „A kormány hétfőn az ellenőrzése alatt álló kétharmados többséggel jóvá akarja hagyatni az alkotmánymódosításokat” - írta a Die Presse, amely szerint a vitatott módosítások közül néhány korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvényeket emel nyomban alkotmányos rangra. BUDAPEST. - Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést - vélekedik Sólyom László volt államfő a hétfői alkotmány- módosítás kapcsán megfogalmazott írásában. Sólyom László szerint szólnak érvek amellett, hogy az alkotmány identitásának gyakorlati megváltoztatását, az alkotmányszöveg és a parlamenti többség gyakorlata közötti ellentmondást és ennek orvosolhatatlanná tételét a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (Ab) elé vigye. Sólyom László hangsúlyozta, hogy az alaptörvénybe szánt szabályok szinte mindegyikét az Ab korábban alapos vizsgálat alapján az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette. A jelen alaptörvény-módosítás csak elvétve, és akkor is csak részben van tekintettel az Ab kifogásaira. „Csak abban bízhatunk, hogy az egyszer elgondolt gondolat elpusztíthatatlan. Hogy alkotmányos kultúránk folyamatossága még sokáig kitart” - fogalmaz Sólyom László. MTI BERLIN. Egy későbbi időpontban fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és az azzal foglalkozó Sólyom László-írásról a köztársasági elnök. „Nem innen, Berlinből, hanem majd Magyarországon fogom elmondani az álláspontomat” - mondta Áder János a német szövetségi elnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatóján. Az alaptörvény-módosítás zárószavazásával összefüggésben hangsúlyozta: „világos szabályok és határidők” határozzák meg, hogy az Országgyűlés döntése után mit kell tennie a házelnöknek és a köztársasági elnöknek. Mindenki „biztos lehet abban, hogy meg fogja tudni, mit gondolok a cikkről, a cikkben megfogalmazott kérdésekről és az alkotmányos helyzetről” - jelentette ki Áder János Sólyom László volt köztársasági elnök írására utalva. Áder János köztársasági elnökhöz fordult Bajnai Gordon és Jávor Benedek az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért választási szövetség elnökségének képviseletében a parlamentben hétfőn elfogadott negyedik alkotmány- módosítás miatt. Azt kérik: az államfő kérje a módosítás előzetes vizsgálatát az Alkotmánybíróságtól. Szerintük ez nemcsak egy módosítás a sok közül, hanem maga az alkotmányosság felszámolása, mti Aggodalmának adott hangot az EB és az ET Devizaárfolyam (2013.03.11.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 302,41 +4,11 USA dollár 232,57 +4,77 Svájci frank 244,55 +3,26 Angol font 346,92 +4,63 Román lej 69,24 +0,74 Ukrán hrivnya 28,59 +0,58 Horvát kuna 39,85 +0,55 Lengyel zloty 73,05 + 1,16 L gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Barroso és Jagland aggódnak, hogy megfelelnek-e a jogállamiságnak a módosítások. brOsszel. A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek - áll Jósé Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében. Barroso és Jagland tudomásul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt. mti Rendőrök viszik el az alaptörvény módosítása ellen demonstráló diákok egyikét fotó: mti, szigetváry zsolt Demonstráltak a Parlamentnél BUDAPEST. Figyelmeztetésnek szánták hétfő délelőtti akciójukat a Parlament bejáratainál az alaptörvény negyedik módosítása ellen demonstráló középiskolások, akik csütörtökön közleményben ismertették, mi ellen tiltakoznak. A rendőrség az Országház déli autóbehajtója elől közben előállította a gépjármű-közlekedést blokkoló diákokat. A rendőrség mind a déli, mind az északi oldalon demonstrálókat előállította. MTI
