Kelet Magyarország, 2013. március (70. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-11 / 59. szám

623518 2013. MÁRCIUS 11.. HÉTFŐ KELET Trapézlemez Az oldal támogatója: Csereneslemez Raktári készletről azonnal elvihető! 4233 Balkány, Káliói út 95. Tel: 42/400-509, 70/622-6988 _______________________________________________________________________________________________________________________HIRDETÉS Spórolnánk az energiával BUDAPEST. Magyarországon a lakosság 24%-a tervez ener­giahatékonysági fejlesztést, akiknek több mint fele szi­getelést, mely így a legnép­szerűbb tervezett energia­hatékonysági beruházásnak számít. A felújítók 40%-a energiatakarékosság és rezsi­csökkentés miatt vágna bele a korszerűsítésbe, s átlago­san 30%-os rezsicsökkentésre számítanak. Ugyanakkor a lakosság 82%-a nem találkozott még energetikai tanúsítvánnyal és 73% egyáltalán nem is tervezi annak elkészíttetését a felújí­táshoz - derül ki az Energia­klub országos, reprezentatív, lakossági kutatásának eredmé­nyeiből. A kutatás célja az volt, hogy megismerjék a lakosság energiahatékonysági attitűd­jét, bemutassák az energiaha­tékonysági fejlesztések iránti lakossági igényeket. km Erdőtervezések közjóléti fejlesztési szempontból NYÍREGYHÁZA. Első ízben öt erdőtervezési körzet közjólé­ti fejlesztési tervét készítette el a Nemzeti Élelmiszerlánc­biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatósága. Az alpokaljai, budapesti, gemenci, Kab-hegyi és pili­si-visegrádi körzetekre vo­natkozó tervekben az erdei közjóléti - például sportolási, turisztikai, üdülési, oktatási - funkciók fejlesztéséről és ösz- szehangolásáról olvashatók részletes javaslatok - tudatta a Nemzeti Élelmiszerlánc­biztonsági Hivatal. Az erdők közjóléti hatásai, a sokrétű sportolási, turiszti­kai, üdülési, valamint oktatási és kutatási funkciói az utóbbi évtizedekben jelentősen fel­értékelődtek. E funkciók érvényesülésé­nek biztosítására a 2009. évi XXXVII. törvény körzeti köz­jóléti fejlesztési tervek készí­tését írja elő. Ezen előírásnak tett most eleget az Erdészeti Igazgatóság az első öt terv el­készítésével. A kiválasztott körzetek közjóléti szempontból nagy jelentőséggel bírnak, ezért szükségessé vált az erdei köz­jóléti funkciók fejlesztése és összehangolása. A kiadványok, melyek le­tölthetők a NÉBIH honlap­járól (www.nebih.gov.hu), elsősorban tapasztalatszerzé­si, döntés-előkészítési céllal készültek. Az anyagokat az érintett körzetekben lakossá­gi fórumokon is bemutatták a hatóság szakemberei, s azok fogadtatása kedvező volt. Az NÉBIH Erdészeti Igazga­tóság a jövőben további ter­vek elkészítését is tervezi. OH A Nyírerdő Családi Nap rendezvényei is mindig sok embert csalogatnak ki a szabadba, az Erdei tornapályára fotó: km-archív Traffipax adó-módra A NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóságának operatív ellenőrei all. héten a következő településeken végeznek helyszíni ellenőrzéseket: hétfő: Nyíregyháza kedd: Fehérgyarmat szerda: Nyírbátor csütörtök: Tiszavasvári, Tiszátok Válsággal dacol NYÍREGYHÁZA. A turizmus olyan gazdasági ágazat, amely dacolva a válsággal hozzájárult a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez: 10-ből 7 európai uniós polgár utazott szabadidős vagy üzle­ti céllal 2012-ben. OH így adóztunk megyénkben A befizetések és a ki­utalások adatai folya­matosan emelkednek. NYÍREGYHÁZA. A NAV Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Adó- igazgatóságának 2012. évi tevékenységét számos adat­sor jellemez. Ezekből többek között kitűnik: az elmúlt há­rom évben a megye nettó sze­mélyi jövedelemadó bevétele jelentősen emelkedett, mely részben a megyébe települt (visszakerült) kifizetőhelyek­nek is köszönhető. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adózói 52,6 milliárd Ft általános forgalmi adót fi­zettek meg, mely 7,9 milliárd Ft-tal több, mint az előző év­ben. Ebben a növekményben meghatározó szerepe volt az általános adókulcs emelésé­nek, az árszínvonal változá­sának, valamint az ellenőrzés visszatartó erejének. Bevételt növelő elemek Az elmúlt év során 39,1 milli­árd Ft adó visszautalására ke­rült sor, amely 3 milliárd Ft-tal kevesebb, mint 2011. évben. A kiutalások alakulását jelentő­sen befolyásolta a 75 napos kiutalási határidő bevezetése, illetve az, hogy 2012. évben nem történt olyan visszauta­lás, mint amilyet 2011. évben az EB döntése alapján kellett végrehajtani. Ez utóbbi miatt 2011. évben 5,7 milliárd Ft került kiuta­lásra. Ennek ügyeimen kívül hagyásával számított kiuta­láshoz viszonyítva 7,3%-kal növekedett a kiutalások ösz- szege 2012. évben. A befize­tések emelkedése, valamint a kiutalások csökkenése okozta a nettó általános forgalmi adó bevétel több mint ötszörösére történő emelkedését. Az elmúlt hat év befizetés és kiutalás adatai, a 2008. év kivételével - gazdasági válság Üzlet vállalkozói alapokon - megyénk adóalanyok közel kétharmadát adószámos magánszemélyek alkotják, a a többiek társas vállalkozások és egyéni vállalkozások illusztráció: ékn-archIv elérte a régiót -, folyamatos emelkedést mutatnak. A társadalombiztosítási já­rulékokból és egészségügyi hozzájárulásból 2012. évben 88,2 milliárd Ft folyt be, mely 3%-kal, 2,5 milliárd Ft-tal ha­ladta meg az előző évit. A személyi jövedelemadó­hoz hasonlóan a járulékbevé­telek alakulásában is jelentős szerepe volt a jogi szabályo­zás változásának, a jövede­lemkiáramlás mérsékeltebb hatása mellett. Bevételt növelő elem az egyéni egészségbiztosítási A társasági adó nettó bevéte­le 5,8 milliárd Ft volt, amely 7,2 milliárd Ft befizetés és 1,4 milliárd Ft kiutalás egyenle­geként képződött. Az elért nettó bevétel közel 10%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A csökkenésben a kedvezőtlen gazdasági kö­rülmények mellett jelentős járulék mértékének emelése, mely a 2012. évi béremelések­kel párosulva jelentős növe­kedést eredményezett (15,6 milliárd Ft-tól 19,3 milliárd Ft-ra). Kétharmad magánszemély Csökkentő hatást gyakorolt a bevételekre - mely elsősor­ban a nyugdíjbiztosítási alap bevételeinek alakulásában jelent meg (1,9 milliárd Ft-tal csökkent az alap bevétele) - a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó 2012. évben bevezetett szociális hozzá­hatást gyakorolt a 2011. év­ben évközben bevezetett lát­vány csapatsport támogatási kedvezmény is. A 2011. évről benyújtott bevallásokban összesen 807 millió Ft ked­vezményt - az összes kedvez­mény kétharmada - érvénye­sítettek látvány csapatsport támogatás címén. járulási adókedvezmény. Az egészségügyi hozzájárulás (eho) nettó bevétele az előző évi másfélszeresére 2,1 milli­árd Ft-ra emelkedett, melyhez az egészségügyi hozzájárulás köteles juttatások körének bővítése járult hozzá. A megyében 2012. év végén 111,8 ezer adószámmal ren­delkező működő adóalanyt tartottunk nyilván, 1,6 ezer­rel többet, mint az előző év végén. Az adóalanyok közel kétharmadát adószámos ma­gánszemélyek, 17,7%-át társas vállalkozások, 17,8%-át egyé­ni vállalkozók alkotják. Ez az összetétel az utóbbi években csak kis mértékben változott. Az adószámos magánsze­mélyek és a társas vállalko­zások száma emelkedett, az egyéni vállalkozók száma csökkent az év folyamán. 2011. év végére 3343 db-bal több társas vállalkozás, és 676 fővel kevesebb egyéni vállal­kozó folytatott tevékenységet a megyében, mint 2010. év végén. KM-NYZS A kedvezmény hatásai Véglegesített agrárkamarai elnök Elnököt választott a megyei küldöttgyűlés fotó: agrárkamara A magyar szőrme iránt növekvőben a kereslet Megtartotta megyei alakuló küldöttgyű­lését az új Nemzeti Agrárkamara. nyíregyháza. Az elmúlt hét­végén, szombaton, megtar­totta megyei alakuló küldött- gyűlését a Magyar Agrár-, Élelmiszeripari és Vidékfej­lesztési Kamara, melyen meg­hívott vendégként részt vett Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke. Az eseményt megelőzően, 2013. február 1. és 21. között a részközgyűlések formájában lebonyolított választásokon, a 13 járási székhelyen voksol­tak a 90 megyei küldöttre. A részközgyűléseken, akárcsak a mostani megyei küldöttgyű­lésen, közjegyző biztosította a választás lebonyolításának szabályszerűségét. Az ülésen a mandátumot kapott küldöttek 5 éves cik­lusra megválasztották a ka­mara tisztségviselőit, vagyis az elnökét, az alelnökeit, az országos küldötteit és a ka­marai osztályok vezetőit. A tizenkét országos szak­mai szervezet összefogásával megválasztott küldöttek egy­hangú döntésével a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megyei elnökének Rácz Imrét választották meg. Köztestületi jogosítványok Az új elnök, aki több mint fél­éve látta el már el a megyei agrárkamara átmeneti elnöki feladatait, a következő évek kihívásait a hazai agrárium versenyképességének növe­lését szem előtt tartva jelölte meg. Ezek között szerepel az Új Nemzeti Agrárkamara ellá­tása széleskörű köztestületi jogosítványokkal és felada­tokkal, a termelői-, feldolgo­zói- és kereskedelmi szféra összefogásának megteremté­se, valamint az ágazati érdek­érvényesítés erősítése. A választási folyamat kö­vetkező lépéseként az orszá­gos küldöttgyűlés március 28-án tartja meg alakuló ülé­sét a Parlament felsőházi ter­mében, ahol az alapszabály elfogadásával hivatalosan is létrejön az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidék- fejlesztési Kamara, km-nyzs nyíregyháza. A tavalyi sikeres megjelenést követően ismét magyar standot szervezett a Nemzeti Külgazdasági Hi­vatal (HITA) az idén március 3-6. között, Milánóban meg­rendezett MIFUR szőrme- és bőripari kiállításon. Tavaly 5 kiállító vett részt, idén bővült a megjelenők száma: 4 válla­lat állított ki önállóan, továb­bi 5-öt a Magyar Szőrmeipari Szövetség képviselt. A standon helyet kaptak mind az alapanyagok (csin­csillaprémek és egyéb' szőr­mék), mind a konfekcionált termékek (szőrme-kiegészí­tők, mint bőrkesztyűk, szőr­mekabátok, szőrmemellé­nyek, sapkák). A legnagyobb érdeklődést a híres magyar csincsilla szőrmék és az orvo­si bőrök váltották ki. A láto­gatók a világ minden tájáról érkeztek, legnagyobb részük Olaszországból és Európá­ból, de évről évre növekvő számban vesznek részt kis- és nagykereskedők Oroszország­ból, Kínából, Japánból, Hong Kongból, az Egyesült Arab Emirátusokból és az USA-ból. Ezen országok nagy és jelen­leg kielégíthetetlen igénye le­hetővé teszi a bőr- és szőrme­ipar további felvirágozását. Kiviteli lehetőségek A kiállításon történt kapcso­latfelvételek és megrende­lések bizonyítják a magyar szőrmetermékek nemzetközi versenyképességét, tovább' azt, hogy a magyar szőrme ipar jelentős exportpotenci; lal bír. (A Nemzeti Külgazda­sági Hivatal (HITA) fő feladata egyfelől a hazai kis- és közép- vállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatá­sa, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetései­nek ösztönzése.) km

Next

/
Thumbnails
Contents