Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-08 / 33. szám
2013. FEBRUÁR 8„ PÉNTEK RÉCÉT Háttér 3 Mélygarázs, park, emléknegyed? Az egyik legértékesebb belvárosi telek az Egyház és a Síp utca által közrezárt terület fotó: racskó tibor Kelet-v@rosvita Nyíregyháza Az Egyház és a Síp utca közötti terület hasznosítása kapcsán tartottak ötletbörzét a v@rosvita levelezői. NYÍREGYHÁZA. Cservenyák Katalin szerint az Egyház és Síp utca kialakítása tankönyvekbe kívánkozik. „Belvárosban, ekkora méretű, letarolt területen így elbaltázni a közlekedést - intő példa lehet bárki számára. Kocsival, biciklivel és gyalog is járom a várost, belvárost. Sajnálattal közlöm: tök mindegy, mivel megyek, mindig úgy érzem: alárendelt szereplője vagyok a közlekedésnek. Nem sok lehetőség van már az újratervezésre, de akinek megadatik, annak figyelmébe ajánlom a körforgalmat”. Dr. Simon László azt írta, az Egyház utca-Síp utca közötti grund ideiglenes állapot, legalábbis a józan ész ezt sugallja. „Ide mehetne (majd egyszer) egy mélygarázs, körülötte fás parkkal, vagy egy körkörös beépítés, a közepén egy kisebb csendes parkkal. A kétszer két sávot egy aluljáróval lehetne a mostani grund felénél metszeni, megoldva ezzel az átjárást. Mindezek persze csak vágyak, nehezen tudom elképzelni, hogy lesz Ne a városvezetés döntsön: találják ki az itt élők, mit szeretnének. DR. SIMON LÁSZLÓ belátható időn belül megfelelő tőke e terület ésszerű beépítésére, hasznosítására. Ez a terület is nagyon jó példa arra, hogy bontani könnyű, okosan építeni nehéz”. Nem szabad elsietni Marik Sándor azt írta, e terület távlatos célok szerinti felhasználása minimum 25 éves téma. „A két utca közötti terület ma is nyitott kérdés, a Síp utca beépítése a nyugati oldalon - megkockáztathatjuk - kritikán aluli egy ilyen frekventált területen. Kétségtelen: sok idő eltelt, míg teljesen felszabadult a két utca közötti terület, közbe jött a válság, stb. Ám az kétségtelen, hogy pillanatnyilag alighanem a város legértékesebb és legígéretesebb belvárosi nagy telke. Ugyanúgy, mint a Kossuth utca-Vay Ádám körút sarok, amelynek beépítésével ugyancsak negyedszázadot várt a város, hogy majd egy távlatos beruházás foglalja el. Talán most sem kellene elsietni. Inkább legyen szabadon még jó ideig, de ami majdan ráépül, az legyen büszkesége a városnak”. Babosi György szerint „egy park jelenleg az álom kategória, de ő is annak örülne a legjobban. Abban elférne egy mesterségek utcája is: sajtos, pék, pálinka, bor, lekvár, kolbász, tejivó, kávézó stb”. Dr. Simon Lászlónak tetszik az ötlet a mesterségek negyedéről, Kulcsár Attila építész korábbi ötlete is a görög katolikus múzeumról, vagy akár ide kerülhetne a Krúdy- emléknegyed is dr. Onder Csaba ötlete nyomán - írta. „Mindenképpen „hozzáadott érték”, ötlet kell, pár társasház oda nem megoldás, és csak szenvedést jelentene az oda költözőknek az őrült forgalom miatt. Szerintem nem az új városvezetésnek kéne oda bármit kitalálnia, hanem - az elmúlt 10 év gondolkodásmódjával ellentétben, amikor utólag nyomták le a városházi „ötleteket” a polgárok torkán -, találják ki a városlakók, hogy mit szeretnének oda. Az aktuális városvezetésnek kellene kiírnia egy díjazott ötletpályázatot” - véli levelezőnk. Díjazott ötletpályázat Inántsy Anita jobban szeretné a javaslat mélygarázs nélküli változatát, Babosi György pedig azt írta, hogy támogatja a díjazott ötletpályázatot. „De ne meghívásos legyen, ne szűk határidővel! Ne kapkodjunk, nagyon jó helyen lévő üres telekről van szó, ne rontsuk el ezt is egy otromba építménnyel. Maradjon legalább ennyire szellős, ne zárjuk be oda a benzingőzt magas épületekkel. Mi lenne, ha gyerekeinket is megkérdeznénk, hiszen ők fogják többet használni? Náluk nem lehet lobbizni, és még őszinték” - írta levelezőnk. A terület hasznosítására j vonatkozó kérdésünkre a városházi sajtószolgálat azt válaszolta, hogy a városvezetés az elmúlt két évben megvalósított projektek, vagy pl. az új szökőkút átépítése kapcsán is ragaszkodott ahhoz, hogy a fejlesztések a valódi lakossági igényeknek megfelelően történjenek. így az Egyház-Síp utca közötti terület hasznosítása kapcsán is örülnek a lakosság felől érkező javaslatoknak, ötleteknek, melynek megfelelő fórumot fognak biztosítani akkor, amikor megnyílik a lehetőség a fejlesztésre. így akár az is szóba jöhet, hogy előzetesen ötletpályázatot írjon ki az önkormányzat. Átmeneti hasznosítás Veres István főépítész tájékoztatása szerint jelenleg nincs napirenden az említett terület beépítése. A város rendezési tervének 2005-ben történt módosítása alapján a terület Bethlen Gábor utca felőli egy- harmada meghatározott feltételekkel (mélygarázs plusz felépítmény) beépíthető, a többi területen mélyparkoló és zöldfelület kialakítható, de jelen pillanatban az önkormányzatnak erre a célra nem áll rendelkezésre megfelelő forrása, és magánbefektető sem jelezte ilyen irányú szándékát. Átmeneti hasznosításként a két utca által közrezárt terület egyelőre parkolóként üzemel, km-sza Nincs napirenden a terület m m beépítése. VERES ISTVÁN 3«% „A béreket sem fedezi” Az intézmény állami támogatása 5 év alatt 57 százalékkal csökkent ILLUSZTRÁCIÓ: RACSKÓ TIBOR Az idén 1,2 milliárd forinttal csökken a Nyíregyházi Főiskola támogatása. NYÍREGYHÁZA. Elkészült az állami egyetemek és főiskolák idei költségvetés-számítása - írja a Napi Gazdaság. A lap birtokába jutott dokumentumból kiderül, hogy 2013-ban 42 milliárd forinttal kevesebbet szán az állam a felsőoktatási intézményekre. Segíthet a PPP-s terhek állam által jelzett kiváltása. DR JÁNOSI ZOLTÁN Az idei pénzosztás legnagyobb vesztesei a tudomány- egyetemek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a tavalyi 20 milliárd helyett az idén 14,5 milliárd forintból gazdálkodhat, a Pécsi Tudományegyetemtől is több mint 5 milliár- dot vonnak el, a Debreceni Tudományegyetem a veszteséglista harmadik helyezettje 4,8 milliárdos elvonással. Ha százalékosan nézzük az adatokat, a Szolnoki Főiskola jár a legrosszabbul: csaknem 65 százalékkal kevesebb pénz jut az idén az intézménynek. Az elmúlt öt évben 83 mil- liárddal csökkent az intézmények állami támogatása. 2008 és 2013 között a tudomány- egyetemek forrásai csappantak meg leginkább: Debrecen 9,2, az ELTE 9,1, a Nyugat-magyarországi Egyetem 6,5 milli- árddal kap az idén kevesebbet, mint 2008-ban. Öt év alatt 3,4 milliárd mínusz Dr. Jánosi Zoltántól, a Nyíregyházi Főiskola rektorától megtudtuk, hogy az intézmény állami támogatása 2008-tól 3,4 milliárd forinttal, azaz 57 százalékkal csökkent. - Ennek részeként 2009-től 661,3 millió forintot zároltak, majd vontak el. (A hallgatói létszám csökkenése a jelölt időszakban csupán 39 százalékos volt.) Az ez évi támogatási előirányzat az elmúlt évhez képest 1,2 milliárd forintos csökkenést mutat. Ez önmagában - a belső források figyelembe vétele nélkül - a jelenlegi dolgozói állomány éves munkabérét sem fedezi, annak hiánya 450 millió forint. Következésképpen dologi kiadásra és felhalmozásra már nem jut pénz. Jelentősen segíthet viszont az intézményi költségvetésen a jelenlegi főiskolai PPP-terheknek - ösz- szességében évi kb. 700 millió forint - a kormány által előre jelzett kiváltása és az egyéb adósságok rendezése - tájékoztatta lapunkat dr. Jánosi Zoltán. Az említett teherkiváltás- sal kapcsolatos kérdésünkre a szaktárca Oktatásért Felelős Államtitkárságának sajtóreferense, Lázár-Takács Katalin azt mondta: a kormány a PPP-pro- jektekkel kapcsolatban még tárgyal, s csak azt követően hozza meg döntését. KM-SZA Nézőpont Ancsa Fonalvég Nem könnyű ma a felsőoktatás helyzete és nemcsak azért, mert öt év alatt 84 milliárd forintot vontak el az ágazattól, hanem azért is, mert csak a legszakavatottabb szemek tudják követni a koncepció fonalát. A Nyíregyházi Főiskola például egy igazi állatorvosi íó: annyi terv hangzott el az intézmény kapcsán az elmúlt egy évben, amennyi hosszú esztendők alatt sem - ám mindez megmaradt a szavak szintjén. Tavaly áprilisban elkészült az intézményfejlesztési terv, amiről az eredeti tervek szerint május 15-éig döntött volna a szaktárca. De nem tette, tavaly nyáron pedig arról tájékoztatták lapunkat, hogy a „tervek fenntartói értékelése július 30-áig történik meg”. A határidő előtt pár nappal ismét érdeklődtünk, akkor szeptemberi döntést ígért a tárca, ősszel pedig év végit. Közben ismét felmerült az integráció gondolata - erről az államtitkárság októberben azt írta, hogy a kérdést tisztázó „integrációs törvényt még az ősz folyamán benyújtják az Országgyűlésnek”. Úgy tudjuk, nem nyújtottálebe, ám a Magyar Rektori Konferencia egyetemi tagozatának elnöke kijelentette: a kormányfőtől ígéretet kaptak arra, hogy az ügyben november 9-éig egyértelmű döntés születik. Nem született. Novemberben a helyettes államtitkár lapunknak azt mondta, „a kormány a közeljövőben fog döntést hozni egyes felsőoktatási intézmények esetleges integrációjával kapcsolatban.” Eljött a közeljövő, és decemberben maga a miniszterelnök jelentette be az örömteli hírt, miszerint a kormány megmenti a főiskolát. Azóta nem történt előrelépés, napvilágot láttak viszont a támogatási összegek: a Nyíregyházi Főiskola támogatása az idén 1,2 milliárd forinttal csökken. Lehet, hogy csak én nem tudom követni azt a bizonyos fonalat? szancIa@inform.hu Kelet kvíz A falu a XVII. században elnéptelenedett, de a XVIII. században görög katolikus lakosokkal telepítették be, kiknek ekkor már templomuk is volt. a) Tiszacsécse b) Nyírderzs c) Kispalád d) Szakoly A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdezt ük Ön hogyan hasznosítaná az üres telkeket? MARTON CSABA: Nöral- GAÁL ARNOLDNÉ: GÉCZI ÉVA: Plazára, ni kellene a zöldfelü- Ingyenes parkolókat bevásárlóközpontra letet. látnék a helyükön. nincs szükség. VÁRI PÉTER Közösségi FERENCZ PÉTER: Par- KOVÁCS BIANKA: Aza kerteket alakíthatná- kötőhelyek kellenek, az lényeg, hogy közcélt nakki. sem baj, ha fizetősek. szolgálton az épület. Marton Csaba szerint a nyíregyházi belvárosban, de úgy általában véve is kevés a zöldfelület, így ő az üres, parlagon heverő telkeket parkosítaná. - Jobb az ember közérzete, ha fák és bokrok között sétálhat - válaszolta. Gaál Arnoldné legszívesebben ingyenes parkolóhelyeket látna az üres ingatlanok helyén, de tudja, hogy ez egy meglehetősen elrugaszkodott ötlet. - Manapság egyre több a plaza és a bevásárlóközpont, de ezekből semmiképp sem látnék szívesen még többet - tette hozzá. Géczi Éva sem plazapárti, ő inkább egy olyan rendezvénycsarnokot látna szívesen, mint most a bujtosi csarnok.- A BUSZACSA már nagyon le van robbanva, vagy azt kellene felújítani, vagy egy másikat építeni helyette - válaszolta. Vári Péter közösségi kerteket létesítene az üres telkeken. - Ez már bevált a fővárosban, jó lenne kipróbálni itt is - közölte a fiatalember. Ferencz Péter szerint nagyon kevés a parkoló a belvárosban, több kellene, az sem baj, ha fizetősek lennének. - Sokaknak okoz gondot a parkolás, ezt lehetne orvosolni az üres ingatlanok révén - mondta a fiatalember. Kovács Bianka olyan közcélú feladatot ellátó épületben gondolkodik, ahol sporteseményeket vagy koncerteket lehet tartani. km-tg « Korizni jó A bujtosi csarnok melletti jégpályán a legkisebbek is önfeledten korizhatnak. fotó: racskó tibor
