Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-04 / 29. szám
2013. FEBRUÁR 4.. HÉTFŐ HEUT Háttér 3 Egyre hosszabb az adóslista A legalább 100 millióval tartozó cégek között sok az építőipari illusztráció: stockfotó Közel hatezren tartoznak legalább tíz-, illetve százmillióval az adóhivatalnak. NYÍREGYHÁZA. A NAV minden negyedévben közzéteszi honlapján az adótartozással rendelkező cégek, illetve magánszemélyek és egyéni vállalkozók listáját. Az adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező cégek felsorolása 68 oldalon át tart a honlapon, a december 31-ei állapotot tükröző listán összesen 1768 cég neve szerepel - három hónappal ezelőtt, a szeptember 30-ai állapotot rögzítő összesítés során ez a szám 82-vel volt kisebb. Nőtt a megyei tartozók száma A cégek egy része felszámolás alatt áll, mások végelszámolással érintettek, a vállalkozások között 43 Szabolcs megyeit találtunk - ez tizenöttel kevesebb, mint a legutóbbi alkalommal. Tizenhat vállalkozásnak Nyíregyházán van a székhelye, Hodászt három, Újfehértót, Leveleket, Záhonyt és Ófehértót két-két cég képviseli az összesítésben, melyen mások mellett apagyi, buji, dögéi, szakolyi, nyírlugosi, nyírpazonyi, rakamazi, penészleki és nyíradonyi társaságok is megtalálhatók. A100 millió forint feletti tartozást felhalmozók között van építőipari, zöldség-gyümölcs feldolgozó, ingatlanfejlesztő és -forgalmazó, termeltető cég éppúgy, mint raktározási, számítás- technikai, vagyonvédelmi vagy fuvarozó. A 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek és egyéni vállalkozók listáján a három hónappal ezelőttinél 116-tal többen, 3870-én szerepelnek, az ösz- szesítés 161 szabolcsi adózót nevesít - jóval többet, mint a lista legutóbbi közzétételekor, hiszen tavaly ősszel 116- an szerepeltek a listán. A 2733 feltüntetett magánszemély közül 118-an szabolcsiak. Családban marad... Többek neve és címe nem először olvasható a listán, melynek tagjai közül harmincnyolcán Nyíregyházán élnek. A megyeszékhelyet hét-hét névvel Mátészalka és Ibrány követi, majd az öt nagy adóssal bíró Nyíradony következik. Nagyhalász négy, Kisvárda, Újfehértó és Tiszavasvári három-három névvel szerepel a felsorolásban, Nyírbátort, Rohodot, Tiszalököt, Nyír- tasst, Kállósemjént, Kótajt, Demecsert és Nyírteleket ket- ten-ketten képviselik. Több mint harminc megyei település egy-egy adóssal képviselteti magát, ilyen mások mellett Mándok, Nagykálló, Geszteréd, Nyírbogdány, Ajak, Dombrád, Olcsva, Nyír- pazony, Vasmegyer vagy Kántorjánosi. Érdekes, hogy Ibrányban három adósnak is azonos a családneve, ám a címük különbözik, és ugyanazon a címen ugyanazzal a családnévvel, de különböző keresztnévvel szereplőket is találunk. Házastársak a listán Az egyéni vállalkozók 1137- en vannak, közülük 43-an szabolcsiak. Tizennégy nyíregyházi név olvasható a honlapon, Mátészalkáról és Csengerből hárman, Fehér- gyarmatról, Nyírmeggyesről, Kisvárdáról és Levelekről ketten-ketten szerepelnek az összesítésben, melyen további tizenöt megyei település érintett egy-egy nagy adós egyéni vállalkozóval, így találunk kéki, kemecsei, balkányi, nyírbogáti, vámospércsi és tornyospálcai tartozókat is. Az egyéni vállalkozók listáján három házastárs is szerepel: egy csengeri, egy mátészalkai és egy nyírmeggyesi férj és feleség neve és címe is feltűnik a NAV honlapján olvasható felsoroláson, km-sza Kötelezettség A NAV negyedévente teszi közzé azon - csőd- vagy felszámolási eljárás alatt nem álló - adóalanyok listáját, akiknél az előző negyedévben jogerőre emelkedett határozatában magán- személyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget. „A fekvőrendőr a legrosszabb megoldás!” Nyíregyháza A megyei könyvtár és templom közötti szakasz „egyszerre mindenkié”, ami roppant balesetveszélyes. nyíregyháza. „Furcsa hely közlekedési szempontból a megyei könyvtár és katolikus templom közötti útszakasz kanyar része. Valójában mi is ez? Kicsit parkoló, kicsit sétáló, kicsit surranó pálya, ahol intenzív gépjárműforgalom zajlik, miként a hozzá tartozó, rövidke „művközpont” felé eső közúton. A viszonylag rosszul belátható kanyarban, esténként elég gyér közvilágítás mellett folyamatos az átmenő gyalogosforgalom. Az, hogy eddig megúsztuk baleset, gyalogosgázolás nélkül, nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség ezen a területen zebrára vagy gyalogos áthaladást, veszélyt jelző, figyelemfelhívó táblákra!” - veti fel levelében Lipcsei Pál, a v@rosvita tagja, hozzátéve: az már csak hab a tortán, hogy a Korona felőli „útpadka” terelő szegélykövei nem éppen akadálymentesek, sokkal inkább balesetveszélyesek a gyalogosok számára. Láthatatlan betontuskók „A Korona és a templom közötti szegélyköveket én is balesetveszélyesnek tartom. Szürke a szürkében, könnyen belebotlik az ember. KülönöA bosszantó útakadály károsítja az autót és a környezetet! TÓTH PÉTER sen télen zavaró, hisz a hó alatt nem látszik. A szegélykövekről eszembe jutnak a magánházak előtt, közterületre kitett sziklák és betontuskók. Értem én, hogy így szeretnék elérni a tulajdonosok, hogy ne előttük parkoljanak, de a hó alatt ezek sem látszanak, könnyen megnyomhatja az ember a kocsiját, ha egy ilyenre rátolat. Egyáltalán szabályos ez így?” - mutat rá egy újabb problémára Cservenyák Katalin. Tömöri László fekvőrendőröket javasol a könyvtár és a templom közötti szakaszra, Tóth Péter ezt élesen ellenzi. „Csak ezt ne! A mesterséges útakadály miatt nagyon lelassulna a forgalom, a fekvőrendőr ráadásul óriási „pofont” ad a futóműnek! Természetvédőként is elgondolkodtató, mennyivel több káros anyag jut a levegőbe akkor, ha szinte megállók, és egy kisebb fokozatba kapcsolva nagyobb gázfröccsel „mászok át” a tankcsapdán! Miért jó az, ha a város vérkeringését ilyen drasztikus eszközökkel blokkoljuk? Minél több helyen állíttatják meg a tonnás, füstölgő vasdarabokat, annál rosszabb mindenkinek!” - érvelt álláspontja mellett Tóth Péter. KM Megkéi Ön mekkora esélyt lát a tetemes adótartozások behajtására? RACSKÓNÉ KRIVÁNIK ANNAMÁRIA: Semmi ■sély rá. KATONA MÁRIA: Hogyan gyOlhat Assza akkora adótartozás? UJTELEKINÉ BRIGITTA: A tapasztalatok alapién nam lannék optimista... TAR DÁVID Laglobb esetban Is csak a töredéke be ha jt ható. RACSKÓZSOL Ezak UJTELEKI MIHÁL Lefagy halak”, tudják, hatatlan kOldatésra vál- hogy ússzák magi lalkozlk az adóhivatal. Racskóné Krivánlk Annamária szerint semmi esély rá, hogy a közel hatezer adós mindegyike maradéktalanul rendezze az elmaradását. - A hivatalnak szigorúbban kellene fellépnie velük szemben, sőt, legjobb lenne elejét venni az ilyen mértékű adósságok kialakulásának! Katona Mária (Napkor): - Hatalmas összegekről, tíz- és százmilliókról beszélünk! Számomra felfoghatatlan, hogyan gyűlhet össze valakinek ekkora adótartozása. Nem sok esélyt látok arra, hogy ezek befolyjanak az államkasszába. Ujtelekiné Brigitta is borúlátó a sikert illetően. - Az ember igazságérzete azt diktálja, hogy kamatostól hajtsák be a pénzeket. A tapasztalatok azonban egész másról árulkodnak... Tar Dávid: - A cégek egy része felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, az adóhivatal legjobb esetben is csak a tartozások töredékét fogja tudni behajtani. Racskó Zsolt (Nyíregyháza): - Gondoljunk bele: ha valakinek 10 vagy 100 millió feletti az adótartozása, mennyi lehetett a bevétele? Ezek a cégek, vállalkozók „nagy halak”, ismerik a kiskapukat, tudják, hogy ússzák meg! Ujtelekl Mihály így válaszolt: - Egy bizonyos ösz- szeg felett már nincs miről beszélni. Lehetetlen küldetés. A kis ember bérét persze minden hónapban megsarcolják, nem tud kibújni az adózás alól! km Nézőpont KiSS László Csekkben a tenger Az újságíró iskolákban ezerszer elmondott alaptétel: keresd a cseppben a tengert. Azaz olyan sztorikat kell találni, amelyek lehetnek apróságok vagy egyediek, de mégis alkalmasak arra, hogy megmutassák a mögötte lévő, sokkal bonyolultabb, összetettebb, mindenkit érintő folyamatokat, jelenségeket. Jelentem, én találtam most hétvégén egy ilyen cseppet. Olyan nagyon keresnem se kellett, csak ki kellett nyitnom egy közműszolgáltató borítékját. Rögtön kiverte a szemem a vastag betűvel szedett szám: több mint százezer forint. Majd kicsit odébb: az a gond, hogy ennek az összegnek a megfizetése az ő nyilvántartásukban nem szerepel. Majd némi fenyegetés, hogy hatvan napot meghaladó tartozás esetén sipp-supp kikapcsolják a szolgáltatást. Na, most a következő oldalon kiderül, hogy arról van szó: van egy darab késedelmet szenvedett egyhavi befizetés, és van három havi „le nem járt tartozás”. Tudják Önök, mit fed ez? Hogy kiküldenek egy borítékban egyszerre előre négyhavi csekket - és ezek után ez már mind tartozás. Értik, már tartozók előre a áprilisi fogyasztásomért is. Igaz, nem járt le, de mégis tartozás. Igénybe se vettem még a szolgáltatást, nem kaptam semmit, de tartozom. Lehet, addig lelőnek, az egész világon nem jön több gáz, itt a forradalom, vagy csak egyszerűen elmegyek egy másik szolgáltatóhoz, de én már tartozom. Biztos vagyok, hogy jogilag ez alá van pócolva kellőképpen, de azt hiszem, érzik ennek az abszurditását. Biztos teljesen helytállóak a körmönfont és nehezen értelmezhető mondatok a levélben, amelyek a szintén érthetetlen szolgáltatási szerződésre hivatkoznak, és más jogszabályokra. De nem tudom elhinni, hogy akik megszövegezték, kitalálták, ne tudták volna pontosan, egy átlagpolgár hogyan fogja azt értelmezni, amikor egy hosszas blabla közepén kiemelnek egy számot, tessék, lám, ez már tartozás. Kis ügy, mondhatnánk bátran, hiszen ebből semmi nem következik még - ugyanúgy fizetjük hónapról hónapra a díjat, és kész. Lehet rá legyinteni, és ennyi. De tudják, a cseppben a tenger, nekem annyi mindent elárul ez az egész. Ahogyan ma kezelnek minket, ahogyan benne vagyunk egy hatalmas lehúzási gépezetben, amelyben vadásznak minden fillérünkre. Érdekes megfigyelni, ahogy romlik a cégek piaci helyzete - vagy az állami szervezeteké -, úgy egyre rafináltabb módon kerülnek célkeresztbe a még fizetőképes rétegek. A középpolgár veszélyérzete pedig fejlődik. Mostanság például az összes cégnél, vállalkozásnál a székhely-, telephelyhasználatról szerződést kellett benyújtani büntetés terhe alatt a cégbíróságoknak. Ez úgy rendben is van, hiszen nem jó, ha valakinek mondjuk tudta nélkül bejelentenek egy céget az ingatlanára. De rögvest megemlítette egy ismerősöm, nagyon sokan úgy gondolják, ez az egész azért van, hogy alapot teremtsen egy új, ingatlan típusú adóra. Arra meg ne is vesztegessünk időt, hogy vajh, több évtizeddel a cégalapítási lehetőségek megnyitása után miért éppen most jutott eszébe az államnak megkövetelni mindezt. Ki tudja? Ahol lehet tartozás szóval illetni egy igénybe nem vett szolgáltatás díját előre, ott a jövő még tartogathat meglepetéseket. laszlo.kiss@inform.hu , ugye? Én márciusi, Ahogyan benne vagyunk egy hatalmas lehúzási gépezetben, amelyben vadásznak minden fillérünkre. Kelet kvíz Mikor könnyezett először a Szűz Mária-kép a máriapócsi görög katolikus templomban? a) 1756 b) 1796 c) 1896 d) 1696 A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Ihlet kérdése Orémusz József nyíregyházi festőművész alkotásaihoz gyakran utazásaiból merít Ihletet. Tervei szerint a közeljövőben a megyét szeretné megfesteni. fotó: sipeki Péter
