Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-21 / 44. szám
2013. FEBRUÁR 21.. CSÜTÖRTÖK KELET Interjú Dr. Jászai Tamással, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatala vezetőjével A teljes körű bejelentés elősegítheti az 1 hektár alatti területek támogatáshoz jutását, de biztosíthatja a hasznosítási kötelezettség hatékonyabb ellenőrzését is FOTÓ: SIPEKI PÉTER Dr. Jászai Tamás a kötelező bejelentés eredményeként átlátható földhasználati viszonyokat vár. nyíregyháza. Január l-jéig visszamenőleg egyhangúlag díj- és illetékmentessé nyilvánította a földhasználati nyilvántartási eljárást az Országgyűlés február 18-án. A parlament múlt év végén döntött úgy, hogy ez évtől az egy hektárnál kisebb földterületeket művelők is kötelesek bejelentkezni a földhasználati nyilvántartásba. Az viszont bizonytalan volt, kinek kell ezért fizetni. Hétfőn kiderült: senkinek, mivel az állam nem akarja sújtani a gazdálkodókat külön díjfizetéssel, ugyanakkor a bejelentés továbbra is mindenkinek kötelező marad - hangzott el a módosító indítványban. Eljött hát az ideje, hogy a földregisztrációval kapcsolatos teendők terén tiszta vizet öntsünk a pohárba. Ebben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatalának vezetőjét, dr. Jászai Tamást hívtuk segítségül. Január 1-Jétől, illetve február 1-jével változtak a földhasználati nyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályok. Kezdjük a korábban felhördülést keltett földhasználati bejelentési kötelezettséggel. JÁSZAI TAMÁS: A földhasználóknak már 2000. január 1-je óta be kell jelenteniük az általuk használt földek adatait a földhivataloknak. A föld tulajdonosa akkor minősül egyben földhasználónak is, ha a tulajdonában lévő földterület használatát, hasznosítását nem engedte át más részére például haszon- bérleti szerződés keretében. A bejelentési kötelezettség alól korábban két kivételt engedett a jogszabály: 1. ha a használt terület az ingatlan-nyilvántartásban erdőként szerepelt, 2. ha a földhasználó országos viszonylatban l hektár, vagy ennél kisebb területet használt. Idén január 1-jével viszont kibővült a földhasználati nyilvántartásba bejelentendő földhasználatok köre. JÁSZAI TAMÁS: A földhasználóknak most már területi mértéktől függetlenül - tehát egy hektár területnagyság alatt is - minden termőföld, valamint mező- és erdőgazdasági belterületi föld használatát be kell jelenteniük a földhivatalnak. Hatályon kívül helyezésre került a fentebb említett rendelkezés, miszerint a bejelentési kötelezettség csak az l hektár területnagyságot meghaladó földhasználatra vonatkozik. Az erdőket továbbra sem kell bejelenteni. Kikre és milyen megnevezéssel nyilvántartott földekre vonatkozik ez a bejelentési kötelezettség? JÁSZAI TAMÁS: A földhasználati bejelentési kötelezettség továbbra is a mindenkori földhasználót terheli. A gyakorlatban a fentiek szerinti bejelentési kötelezettség azokra a földrészletekre vonatkozik, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván, függetlenül attól, hogy az ingatlan bel- vagy külterületen helyezkedik el. Az állampolgároknak azt javasoljuk, hogy az ingatlan tulajdoni lapján ellenőrizzék a földrészlet művelési ágát, és ez alapján eldönthető, hogy a területet be kell-e jelenteni, vagy sem. A tulajdoni lapba ingyenesen be lehet tekinteni a járási földhivataloknál, valamint az ingatlanok művelési ága az interneten, a földhivatal online rendszerében is ingyenesen ellenőrizhető. Hová sorolandók a köztudatban „zártkert”-ként ismert földek? JÁSZAI TAMÁS: A zártkert elnevezés nem az ingatlan művelési ágára vonatkozik, hanem egy 1994 előtt alkalmazott termőföld-hasznosítási lehetőségre utal. így a köztudatban zártkertnek nevezett ingatlanok esetében is kizárólag a művelési ágat kell vizsgálni. Ez dönti el, hogy be kell-e jelenteni a zártkert használatát vagy sem. Fontos tudni, hogy a közös tulajdonban álló zártkerti ingatlanok esetében is be kell jelenteni, hogy ki vagy kik használják a földet, és a használat jogcímét is igazolni kell. Ez esetben viszont a földhasználónak nem kell a bejelentéshez csatolnia a tulajdonostársak használati megállapodását és a megállapodás alapján készített használati megosztási vázrajzot. Mi a helyzet a belterületi portákkal, kiskertekkel? jászai TAMÁS: Az ingatlannyilvántartásra vonatkozó szabályok alapján a belterületi fekvésű, egy hektár vagy annál kisebb területű földrészletek - függetlenül attól, hogy azon mező- vagy erdőgazdasági művelést folytatnak - művelés alól kivett területként kell nyilvántartani. E földrészletek - mint a belterületi lakóházhoz tartozó élőkért, kiskert, hátsó kert - használatát nem kell a földhasználati nyilvántartásba bejelenteni! Meddig és miként kötelesek - mint tudjuk, most már ingyenesen - bejelenteni a földhasználatot az érintettek? JÁSZAI TAMÁS: A bejelentési kötelezettségnek - az l hektár vagy ennél kisebb földterületet használókra vonatkozóan - 2013. április 30-áig kell eleget tenni az illetékes járási földhivatalnál személyesen vagy postai úton, méghozzá a „Földhasználati bejelentési adatlap”-on, amely beszerezhető a járási földhivataloknál, vagy letölthető a www. foldhivatal.hu honlapról. Valóban, valamennyi föld- használati nyilvántartási eljárás ingyenes, méghozzá visszamenőleg 2013. január 1. napjától. Aki tehát eddig már befizette a díjat, annak a törvénymódosítás hatályba lépését követő 90 napon belül vissza fogjuk utalni. Mi a célja ennek a kötelező bejelentésnek? JÁSZAI TAMÁS: Az, hogy egyértelműen ki lehessen mutatni: egy személy vagy gazdálkodó szervezet az országban mekkora területet használ és milyen jogcímen. Ezáltal teljesen átláthatóak lesznek a földhasználati viszonyok. A teljes körű bejelentés egyrészt elősegítheti az 1 hektár alatti területek támogatáshoz jutását, másrészt biztosithatja a hasznosítási kötelezettség hatékonyabb ellenőrzését is. Kötelező adatközlést ír elő a törvény a földhasználati nyilvántartásba már bejegyzett földhasználók számára is. JÁSZAI TAMÁS: Ez az eredetileg is ingyenes adatszolgáltatási kötelezettség érinti mindazon földhasználókat, akik 2012. december 31-éig a földhivatalok által vezetett földhasználati nyilvántartásba föld- használóként bejegyzésre kerültek. Ennek keretében a magánszemély földhasználónak a személyi azonosítóját és az állampolgárságát, gazdálkodó szervezet földhasználónak pedig a statisztikai azonosítóját kell bejelentenie 2013. március 30-éig. Az esetleges hiánypótlások miatt javasolom, hogy a földhasználók március 15-éig adják le az adatlapokat. A bejelentés az előbb már említett módon beszerezhető „Földhasználati azonosító adatközlési adatlap” kitöltésével teljesíthető. Az adatlaphoz csatolni kell magánszemély földhasználó esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, gazdálkodó szervezet földhasználó esetében a statisztikai azonosítót tartalmazó okirat másolatát is. Az eredeti aláírással ellátott adatközlési adatlapot a használt földterület fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell benyújtani személyesen vagy postai úton. Több járási földhivatal illetékességi területéhez tartozó termőföld használata esetén a bejelentését csak egy földhivatalija kell megtennie, csak az adatlapon fel kell tüntetnie azoknak a településeknek a nevét, amelyeken az érintett földrészletek vannak. Mire szolgál ez az előírt adatszolgáltatás? jászai tamás: A már fentebb említett célok elérésén túl, ennek révén lehetőség nyílik egy országos földhasználati adatbázis létrehozására, valamint a földhasználati nyilvántartásból igényelhető új adatszolgáltatási forma: a földhasználati összesítő szolgáltatására. Az összesítő a földhasználó által az ország egész területén használt egyes földterületek területét és aranykoronaértékét tartalmazza majd jogcímenkénti bontásban, illetve országosan összesítve. Mindez elősegítheti a föld- használat területén tapasztalt visszaélések megelőzését és visszaszorítását. GALAMBOS BÉLA beta.gatambos@inform.hu Névjegy Dr. Jászai Tamás Foglalkozás: hivatalvezető, Sz.-Sz.-B. Megyei Kormányhivatal Földhivatala Születési helye: Nyíregyháza Életkor. 39 éves Családi állapot: nős, két gyermek (András és Levente)édesapja Tanulmányok: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szak, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem szak, tanári szak jogi szakvizsga Korábbi munkahelyei: Sz.-Sz.-B. Megyei Közigazgatási Hivatal - fogalmazó. OVIBER Kft. - jogi előadó, jogtanácsos. Egyéni ügyvéd Egyéb tevékenység: Vidékfejlesztési Minisztérium ingatlan-nyilvántartási munkacsoport vezetője, Integrált Nemzeti Ingatlankataszter projekt, Projekt Irányító Bizottság tagja, Őrösért Közéleti Egyesület alapító tagja, 2003-2008 között elnöke
